Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-16 / 134. szám

Ára 1 üaár BACSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Sisbotica, kedd 1922. 134. szám Sogjeliiaik mlndea reggel, fiane® cítéo és StéífSsi délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal *~ä$, sser&esstöség 5—1®' Eídfizstési ét t Kegyedébe 96s —dmé$ 16. SZESKESZTÓSÉGt Kssíjs Aiaxaadja-aiiaa 4 szám alatt WaáOántáli Kralja Alexandrába 1 (Lelfeaek-jjalota, Ifidzse (L.) A kis boszniai fürdőben majd­nem nagy dolgok történlek. Huszon­négy óráig Zagrebb3n, Beogradban és mindenütt felfigyeltek, remény* kedtk és sugárzó arccal örültek azok az emberek, akik négy hosszú éve mindig kövt. tdöbben, mindig íürelmetlenebbül várják, hogy Beo­grad és Zagreb, Szerbia és Horvát­ország, Pastes és Radios ne két el­lentétes eszmének a hordozója le­gyen, hanem a lehiggadt megbéké­lésé, a közös munkájé és az egész­séges harmóniáé. Mert minden em­berből, akit a dolgok látása rémi* és megborzaszt, egyre fájdalmasab­ban, kétségbeesettebben és hango­sabban szakad ki, hogy: ez igy nem mehet tovább. Angjia sem birná ki'sokáig. Fran­ciaország sem, a gazdag és gond­talan Amerika sem birná soká, ami itt már négy éve folyik. Mint két antipolus, mint a mér Sietefltn dimenziók egymástól ellő­­rekvő ereje, úgy távolodik egymás­tól Beograd és Zagreb, a Sumndija és a Zagorje. A vészek és harcok, a rettentő erőfeszítések és vérvesz­tések után, amikor minden erő; eredője alig voina elég az államok életproblémáinak megoldására, ami­kor a vén Európa, izmai rángatóz­nak és csontjai reszketnek, mint. az idegsokkos rokkanté, akibe a háború orvosai villanyáramot vezeitek, ak­kor ennek a most lett országnak a két erőmeder.céje egymás ellen gyűjti és fokozza fel az erőket. Ez igy m m mehet tovább.... . Amikor a nyugati országok főhatal­masai összecsőditik az egész vilá­got, hogy kivezető utakra leljenek, a harci indulatok, a kannibált ösz­tönök, a megvadult, ősemberi bor­zalmak dermesztő atmoszférájából, amikor ezek a nyugati hala mák ré. mülten látják, hogy minden ország sorshordozóinak parancsoló köteles­sége, hogy eltávolítsa a háborúból a lelkekben visszamaradt puskaport, mert kü önben légberöpüi és porrá pusztul Európa, — akkor ebben az országban a békére törekvő erők még arra sem elegendők, hogy a lappangó, terjedő és fenyegető belső tüzeket elfojtsák. Nem a pesszimista szemlélet tük­rének komor képe ez, nem a min­denütt veszélytlátók indokolatlan ije­­dezése. Ebben az országban látha­tatlan lángokkal égő ingoványra épít minden politikus, diplomata és köz­gazdász addig, • amíg a Beograd— Zagreb problémája végleg és vissza­vonhatatlanul el nem tűnik a föld színéről. Ki mondhatja itt azt, hogy rend van, béke van és épitőmunka folyik, addig, amíg Beogradot és Zigrebot a jelszavak tömtge, az ellenié es elvek szikiavára, a milliók elforduló akar.ta eltávolítja egymás­tői és szembeállítja egymással. ... Most sem történt meg, íiidzsé­ben s?m ült össze az ellentétek két zászlóvivő politikusa. A bosnyák fürdő* amelyről tegnap még úgy lát­szott, hogy meghozza a valódi egye­sülést, eltűnt az emberek e»!ékeze> téből. És a zagrebí urak nem gondénak arra, hegy a történelem számonkéri 1 tőlük, hogy Radies István nem ment i Ilidzsébe ? Megtörtént a megegyezés Fiume kérdésében — A kormány mfg nem hozta nyüvasoaságra a részleteket — Beogradi politikai körökben nagy közős konzorciumot létesítenek, föltünést keltett az a hir, hogy Gé­miában a jugoszláv és olasz de­­leg tusok megegyeztek egymással Fiume kérdésében. A kormány ugyan még nem hozta nyilvános­ságra a részleteket, sőt az érdeklő­désekre sem adott bővebb fölvrlá­­gositást, azonban a bírt jói értesült helyről megerősítették» A kü földi lapok is írnak már a megállapodá­sok létrejöttéről, sőt részleteket is közölnek. A megegyezésnek az a lényege, hogy a Baross-kikötő a SHS. király­ságé marad, Fiume pedig önálló államot képez, — amint azt a rapaüó szerződés is előírja. A kikötő kihasználása végett azonban a's SHS. királyság és Olaszország A megállapodások a két kormány ra­tifikációja után azonnal életbe lépnek a Zárára vonatkozó egyezménnyel egyidőben. Az olaszok azonnal ki fogják üríteni a daimáciai harmadik zónái is és garantálják Fiume teljes füg­getlenségét. A fascistákat vissza fogják hivni Fiúméból. A tárgyalások sikerét elsősorban Lloyd George közbelépésének tu­lajdonítják, aki rábírta az olaszokat arra, hogy merev álláspontjukból engedjenek és hajtsák végre a ra­­pallói szerződés fő intézkedéseit. A beegradi pártok körében inég ném alakult ki vélemény, minthogy ä szerződés pontos részleteit még sem ismerik. A nemzetgyűlés megkezdi a választójog tárgyalását — A nemzeti kisebbségek parlamentáris szerepe — A magyar újságolvasó közönség­nek nem ismeretlenek a választójogi viták. A magy r parlamenti napló utolsó évtizedbeli kötetei sűrűn tért­nek vissza erre a témára. A régi magyar közjogi ellenzék a választó­jog jelszavával vivta meg nagy vá­lasztási és parlamenti harcait Da a választójog ügyével az októberi na­pokban is és azóta is sokat foglal koztak Magyarországon azok, akik államtudományi érvekkel igyekeztek megmagyarázni azt, hogy a magyar áilameszme miért nem tudott elég mély gyökeret verni a nemzetiségi tömegekben. Ezek azt mondják, hegy egy liberális és progresszív választójogi törvény, amelynek révén a nemzetiségek nagyobb részt kap­tak volna az államigazgatásban, a magyarországi összeomlást feltartóz­tatta volna. Ezek az emlékezések világosod­nak meg most, amikor Beograd bő! azt jelentik, hogy nemzetgyűlésmeg­kezdi választójogi vitáját. A pártok, a bizottságok már hetek óta foglal­koznak a választójogi javaslattal, de sem a napisajtó, sem a közvélemény más megnyilatkozási orgánuma ed­dig még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel olyan mértékben, ahogy az jelentősége szerint megérdemelte volna. És a választójog példája ki tinöen világit rá arra a fonák hely­zetre, amely ma a beogradi parla­mentet jellemzi. A kormány több­sége egy pár szavazaton alapul, a kormánypártok egyetlen tagja sem emel szót a plánom elé kerülő kor­mányjavaslat ellen, mert azzal nem­csak a javaslat sorsát, hanem eset leg a kormány helyzetét is veszé­lyezteti. Az ellenzék ezzel szemben kötelességének ismeri támadni a kormányjavaslatot, minden elvi mér­egelésen túl, csupán azért, mert — ellenzék. Ilyen körülmények között nivós, komoly és elvi szempontokon ala­puló választójogi vitát aligha pro­dukál maid a beogradi parlament. Szerencséje az ország népének, sze­rencséje magának az országnak is, — Magyarország példája! — hogy a kormányt kőtik a régi választó­­jogi törvények, kötik az ország de­mokratikus tradíciói és köti, főleg és elsősorban’ maga az alkotmány. Videant consules — szokták voll idézni a régi szabású szónokok, videant consulus — hogy ezekben n napokban mi történik a beogradi parlamentben. Az ország jövendő fejlődése, a demokratikus tradíciók parancsoló követelése a liberális és progresszív választójogi törvény mellett kell, hogy döntsenek. Az országban élő nemzeti kisebb­ségek aggódó figyelemmel néznek ezekben a napokban a beograd parlament felé. Hszik és remélik, ogy az ország vezető politikusai tanultak a történelem példáin, hiszi' és reméli, hogy a választójogi tör­vény súlyos értékű garanciákat fog szolgáltatni arra nézve, hogy a nem­zeti kisebbségek bajai és kivánsá» gai szószékre találnak majd a jö­vendő parlamentbe. A nemzeti kisebbségek — és ez» zel nemcsak a magyarokra akarunk rámutatni — ebben az országban olyan közgazdasági értéket és kul­turális erőt reprezentálnak, amely az ország súlyos kára nélkül el nem "émitható. /A beogradi parlament csonka volna és a parlament aka­rata nem reprezentálná az egész nép akaratál, ha nem lennének ö!i a nemzeti kisebbségek képviselőt abban a számban, ahogy azt a ki­sebbségek számaránya megköveteli. Refidbehozzák a vasutakat Meaays pénz kell a közlekedést asÍBisztemek ? States Antira közlekedésügyi minisz­ter vasárnap hosszasan tanácskozói! Kumanudi pénzügyminiszterre! a köz­lekedésügyi tárca budgetjének ügyé­ben. A tanácskozáson résztvett dr, Jovanovics, a közlekedésügyi minisz­térium költségvetési osztályának fő­nöke is. A közlekedésügyi miniszter a tanács­kozások során arra kérte a pénzügy­­minisztert, hogy a közlekedésügyi tárca budgeíjét emeljék fel két milliárd di­nárra. Hangsúlyozta, hogy a feleme­lésre azért van szükség, meri a jövő esztendőre olyan állapotba szeretné hoznt a vasutakat, hogy azok a kiviteli forgalom zavartalan lebonyolítását el­végezhessék. A közlekedésügyi minisz­térium erre a célra két millió talpfát rendelt már meg, ^kétszer annyit, mint az elmúlt három évben összesen és a megrendelt talpfák kifizetésére na­gyobb fedezetre van szüksége. A talp­fákat még a nyár folyamán elhelyez­nék, úgy hogy a fővonalakon a nyár folyamán már békebeli menetrendben közlekedhetnek a vonatok. Ősz végén már a szárnyvonalak is teljesen rend­ben lesznek. Bejelentette a közlekedésügyi mi­niszter azt is, hogy Németországban készen állnak azok a mozdonyok, amelyeket Jóvátétel címén kap az SHS. királyság. Mindeddig az’onban ezeket a mozdonyokat nem 'tudták elszállítani, mert a közlekedésügyi minisztériumnak nincsen pénze, hogy Ausztrián keresztül a lokomethrokst hazaszállítsa. Csupán erre a célra 50 millió dinár fedezet szükséges. Ezen kívül nem kevesebb, mint 120 millió kell arra, hogy a Budapesten meg­rendelt mozdonyokat és vaggonokat kifizethessék. Budapesten néhány hét óta elszállításra várnak az SHS. ki­rályság szántára készült vaggonok és

Next

/
Thumbnails
Contents