Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-13 / 131. szám

I 1922. május 13. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Wirth kancellár a bolsevizmust, Csicserin a kapitalizmust köszönti — Génuai levél — A1 Piazza Ferrari egyik előkelő szál­lójának, a Hotel de Génes-nek, ele­gáns étterme. Este nyolc óra van, a diner harmadik fogásánál tartanak immár. Az urai mindannyian szmo­kingban, kifogástalan plasztronokban. Az asztalokon a legpazarabb színek­ben pompázó rivieriai rózsák, csodás tulipánok, borosüvegek és pezsgős­palackok megszámlálhatatlan tömegé­ben elvegyülve. Minden palermmi vagy Cinzano vecchio mellett egy D’Alla pezsgős-palack. A hangulat igen kedélyes, legfeljebb egy-egy be­széd zavarja "azt meg, egy-egy ne­gyedórára. Feláll egy korpulens ur, egyet sod­rint szőke bajuszán s perceken át be­szél. Franciául. Aligha fontos, hogy mit, csupán egy mondat röpködik az ember fülébe: — Ma már az európai proletáriátus oly hatalom, amellyel mindenkinek számolnia, kell, épp oly kevéssé sza­bad a bolsevizmus jelentőségét leki­csinyelni. Percekig tartó éljenzés, a parla­menti jegyzőkönyvek stílusa szerint >a szónokot számosán üdvözlik.« És kiürülnek a pezsgőtől habzó poharak. Ifjabb fogás következik, majd újabb tószt. Fölebb egy kecskeszakállas ur potrohán szintén szmoking feszül. Mo­noton beszédéből kicsendülnek a kö­vetkező szavak: — A kapitalizmus nélkül Európa Újjáépítéséről nem lehet szó, a kapi­talizmust, a kapitalista államok jelen­tőségét tehát lekicsinyelni nem sza­bad ... Ismét jelharsog a tetszés zaja, itt is, ott is,®apsolás tör ki. Az újból meg­telt poharak egymáshoz ütődnek... Föl kell-e említeni, hogy az előbb említett tósztok a német—orosz ban­ketten hangzottak el? És föl kell-e említeni, hogy Wirth és Csicserin vol­tak a szónokok és különösen azt, hogy a proletariátus hatalmát Wirth, a német birodalom centrumpárti kan­cellárja dicsőítette és föl kell-e emlí­teni, hangsúlyozni kell-e hogy a ka­pitalista államok himnuszát — Csicse­rin zengte el? A génuai konferencia negyedik hetében ilyen precizirozott megállapításokra aligha van szükség... Ab oroszok — újabb kiadásban. Ezúttal nem az oroszok taktikavál­­íozásairól van szó, mindössze Ra­kov az ki kivonulásáról a '-Hotel (Sans) Génes-ből. A »Casa della Stam­­pa« hirdetménytábláján napokkal ez­előtt egy szerény cédula tudatta, hogy Monsieur Rakovszki szokásos előadá­sát nem tartja meg. Ugyanígy volt ez napokon át, sőt jó forrásból már azt a hírt is terjesztették, hogy C s i c s e - r i n megelégelte Rakovszki minden­napos órás elbeszélését és leintette öt. Nem igy történt. Tegnap az ameri­kai újságírók nagy gaudiumára Ra­kovszki újból megkezdte működését, de nem a Sans Génes-ben — hanem az Egyetem egyik előadó-termében. Ellátogattam ide. A kép, ami itt az ember szeme elé tárul, nem is érdek­telen. Az amfcteáfcráiisan emelkedő padsoruk zsufotáuig megtöltve. A te­rem közepén a katedra s az előtt Ra­kovszki elvtárs. Előtte jegyzetek kite­rítve, mintha valóban előadást tarta­na. Felszólítja a jelenlévőket, hogy< intézzenek kérdést hozzá s hogy fejte­getéseit ne zavarják, kéri a kérdések­nek írásban való föltevését. Sokan él­nek az engedelemmel s Rakovszki egymásután válaszol a kérdésekre. A vörös fonál, amely fejtegetésein vé­gighúzódik, lojalitásuk hangoztatása. Eszükágában sincs, hogy forradalma­kat támasszanak idegen országokban rágalomnak minősiti azt az állítást, mintha ők a kapitalizmusnak ellensé­gei volnának, hiszen már magában Oroszországban is részben visszatér­nek a kapitalista rendszerre. A kül­földi tőke számára Oroszország a leg­fényesebb üzlet... Az orosz nép a legszabadabb nép a világon, szaval a bolseviki vezér s farkasszemet néz hallgatóival. Egy pillanatra megtor­pan, a teremben szavai nyomán han­gos nyugtalanság támad. Csak percek múlva tompul az annyira el, hogy folytathatja előadását. Egészen bizo­nyos, hogy a génuai egyetemnek ma nincs népszerűbb előadója a bolseviki vezérnél. !& sajtó Sémában. Míg eddig a sajtót az ántánt-konfe­­renciáktól teljesen távol tartották s csupán hivatalos vagy félhivatalos közleményekkel tájékoztatták vagy vezették félre a közönséget, addig most meglehetősen nagy mértékben bepillantást engednek a sajtónak. Min­den delegáció a legnagyobb súlyt he­lyezi a sajtó megfelelő informálására. Hogy ezen a téren az angolok vezet­nek, aligha kell kihemelni. De a fran­ciák sem maradnak mögöttük. Hatal­mas apparátussal dolgoznak. Külön szervezet áll a francia, külön az an­gol és amerikai, külön a szláv újság­írók számára. Amig a németeket min­den téren negligálják, addig a sajtó­propaganda terén a német sajtó jelen­tőségét egyáltalán nem becsülik le és a német sajtót német nyelven infor­málják. H e s n á r d ur oly tökéletesen beszél németül, oly hamisítatlan ber­lini kiejtéssel, hogy szinte bámulatba ejti az embert. Maga adja magyaráza­tát: Most is, a háború alatt is, berlini munkatársa volt francia lapoknak. Közép-Európa országainak sajtóügyeit a francia delegációnál Monsieur Eisenmann intézi. Ebbe a kategó­riába tartozik Magyarország is és Eisenmann magyar újságírónak ma­gyarul válaszol kérdéseire, ö ugyanis a sorbonni egyetemen a magyar nyelv és irodalomtörténet professzora. A Casa della Stampaban a francia dele­gációnak több hirdetménye közli az újságírókkal, hogy mikor és hol áll­nak rendelkezésükre a francia sajtó exponensei. Ezek a táblák nem egy érdekes dokumentumát őrzik a sajtó jelentőségének. Midőn a pápának az orosz kérdésben a génuai érsekhez intézett levele a sajtóban megjelent, Lloyd Geotge azonnal egy rövid nyi­latkozatot függesztett kij- melyben a legrokonszenvesebb hangon nyilatko­zik a pápa akciójáról. Nem várta be az estét, hogy az újságírók előtt sze­mélyesen vagy sajtóreferensei által tegye meg nyilatkozott. A kis államok sem hanyagolják el a sajtót. Csehek, jugoszlávok, bolgárok és ki tudná felsorolni mindannyi­jukat — versenyt futnak egymással a sajtó informálásában. Az el nem is­mert delegációk szintén sokat hallat­nak magukról és a nemlétezö Mon­tenegró kormánya egy csupa táborno­kokból és miniszterekből álló delegá­cióval képviselteti magát és Chotch dr. külügyminiszter ur a legszemélye­sebben áll a sajtó rendelkezésére, anélkül, hogy a sajtó nagyon fárasz­taná. »••••••••••••••••••••••••••••a A számtantonitás fonomimikája — A négy alapművelet szemléltető mesében — Egy magyar pedagógus neve­zetes találmányát ismertetjük az alábbi sorokban Rappai. Farkas budapesti elemi iskolai igazgató uj számolási módszerét. A számtan tanítása tudvalévőén a legnehezebb pedagógiai munkák közé tartozik s rendkívül súlyos terheket ró mind a tanítóra, mind a tanulókra, különösen az első és második osztályban. A tiz szám variációja a huszas szám­körben is igen nagy s a kis gyer­mekek ezzel csak nagyon nehe­zen tudnak megbirkózni. A pe­dagógusok egy része meg is pró­bálta ezt a nehézséget különféle módszerek alkalmazásával le­győzni, de a kérdést mindezek a kísérletek nem oldották meg, mig most Rappai eljárása teljes si­kerhez vezetett. Amilyen nagy jón iosságu vívmány volt a fonomimika az irva-olvastatás terén, épp olyan jelentőségű Rappai Farkas korszak­alkotó módszere a számtan tanítá­sának. Rappai Farkas mesével vezeti be a gyermeket a számok labi­rintusába. A mese nem fárasztja ki a gyermeket, sőt örömmel hallgatja végig s alig veszi észre, hogy milyen sokat tanult belőle. Ezen épült fel Rappai számtan­­tanitási módszere és számoló­gépe. A tanító taneszköze egy egy­szerű táblából áll, melynek egyik oldala tapadós anyaggal van be­vonva. Ezen alakítja ki a kerek, színes, tapadós posztólapokkal a szükséges számképeket. A gyer­mek taneszköze egy doboz, mely­nek fedele belül szintén tapadós anyaggal van borítva. A gyermek tehát cselekvőleg részt vesz a munkában. A doboz fedelének egyszerű felemelésével bemutatja a tanítónak a végzett munka eredményét s igy az egész osz­tály munkáját a tanító egy pont­ból jól láthatja és ellenőrizheti. A tanítás tehát mesével kezdő­dik. Minden mese egy-egy szá­mot idéz elő. íme, egy mese vázlata : A farkatlan Cincogó gyűlésre hívja össze egérpajtásait, hogy megbeszéljék, miként védekezze­nek a gyilkos macska ellen. o I. kép: o o oo o o Cincogó azt ajánlja, hogy a csengetyüt kössék ró a macska nyakára. Senki sem vállalkozik erre ezért lesétifikól a baloldali pajtá­saihoz, hogy ezeket rábeszélje. II. kép: 0 ° ° r o o O 0 Közben Kiváncsi Matyi befura­kodik a négyes közepébe. ni- i 0 o o onnan azonban pajtásai kizavar­ták és büntetésül neki kellett ve­zérként társut a kamrába beve« zetni, hogy a csengetyüt felkösse a macska nyakára. IV. kép: 000 o K o o o Rutul járt, mert a macska első­nek megragadta és megette. Látható, hogy a mese segítsé­gével mily élvezetesen ismerke­dik meg a gyermek a számtan titkaival. A mese megértése után a gyer­mekek szómolódobozaikon alakít­ják ki a fenti módon megrögzitett számképet, amely után eszmei ké­pekre, vagyis ésszel való látásra térnek át. A tanító ezután meg­állapítja a 7-es q ° q o szómképet, amelyben felismerteti a gyerme­kekkel a benne előforduló szám­viszonyokat, tehát egy és ugyan­azon számképben a gyermek fel­ismeri a négy alapműveletet. A gyer­mek hihetetlen gyorsasággal, pil­lanatnyilag hozza meg Ítéleteit. Az eredmény meglepő. Ily tanítási mód mellett a szám­­tantanitás nemcsak fölötte érde­kes és a mesénél fogva hangula­tos lesz, hanem a természeténél fogva elvont tárgy teljesen kon­krétté, kézzel foghatóvá válik. A gyermek az eddig alkalma­zott számtani módszerek mellett nagy és fárasztó munkát végzett. Rappai uj módszerével azonban a gyermek nagy érvezette!, játszva és ami a fő, energiapazarlás nél­kül igen rövid idő alatt tanul meg számolni. Az uj módszer gyorsan tért is hóditott s ma mór Budapesten minden felekezeti és magánisko­lában Rappai jól bevált számolási metódusával tanítanak, sőt néhány községi iskolában is. De a kül­földre is eljutott a magyar talál­mány hire. Parisban a pedagógiai szakköröknek nemrégiben mutat­ták be a nagyjelentőségű mód­szert, amely a legnagyobb mél­tánylásra talált a francia kultusz­minisztérium részéről is. Való­színű, hogy rövidesen a zseniáli­san egyszerű magyar metódussal fogják tanítani a francia iskolák tanulóit a számtanra. ... És még valamit kortörténeti dokumentumul. .. Rappai Farkas elemi iskolai igazgatót, az értékes pedagógiai vívmány megalkotóját, mint »vezetésre nem kívánatos elemet“, elmozdították igazgatói állásából, pár héttel találmányá­nak engedélyezése után. léle esokoládébonbonok utolérhetetlenek

Next

/
Thumbnails
Contents