Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-13 / 131. szám

XXIII. évfolyam

Subofica, szombat 1922. május 13.

131. szám

Megjelenik miaden reggel, ünnep után él hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár i negyedévre 90* —dinár

SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexándra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-alica 1 (Lelbaeh-palota)

Két ütköző közt

Génuában is tudják már az igazságot: Moszkván es Berlinen keresztül vezet a béke, az újjáépítés útja. Nemcsak Lloyd George tudja C2t, de tudja ezt — érzi ezt Franciaország is, hiába akarja a kérdést megkerülni. Nem imperialista játék a mostani, nem politikai hercehurca — több ennél. Az európai gazdaságról van szó, az európai kapitalizmusról, amelyet súlyosan és katasztrófái isan megviselne, ha ezt a belátási sürgősen nem használnák ki Génuában. Meri eredmény nélkül tovább menni — most már olyan veszélyes mulasztás lenne, amit sohasem tudnának a politikusok rendbehozni. Az orosz kérdés és Németország ügye a béke sine qua non ja, amelyet rendem! kell, ha Európa élni akar és megjavulni. A génuai konferencia azért jött össze, hogy cselekedjék, tegyen valamit a békéért és az újjáépítésért. Hogy rendezze az orosz kérdést, hogy a ma* gántuiajdoncs európai gazdaságot, melyet fojtogat a munkanélküliség és a drágaság, összehangolja a kommunista Oroszországgal.

Pár hete erről folyik a vita Génuában. Pár hete azon dolgoznak a politikusok, hogy azt a szakadékot, ami a kapitalista Európa és Szcvjetoroszország között fönáll, áthidalják és betömjék. Génua programját tulajdon képen ez dominálja. A német kérdés — csal; ezután jön, csak aa orosz kérdés után. A béke, az újjáépítés gordíusi csomója Mosz-< kvában van. Ma mér Génuában, mindent hátraszoriíva, csak az or -sz probléma van napirenden. A kérdés az, hogy a kapitalista Európa tud-e olyan formát találni, olyan kompromisszumot, amelynek alapján történél mi és gazdasági közösségbe léphet Oroszországgal. Leegyszerűsítve nyíltan felvetődött ez. már Génuában, kialakult már a két front, Csicsenn és Lloyd George vezetésével Szovjetoroszország megegyezést akar Wa kapitalista Európa úgyszintén. Mindkettőjüknek létérdekeikről van sző: Európának az orosz pkera éá nyersanyagra van szüksége. Szovjetül oszországnak — Európára. Egymással szembenállva — csak á pusztulást várhatják biztosan. A történelmi erők parancsa: ha átmenetileg is, de ki kell egyezniük.

Eddig még nem tudtak. Mindenen lu! főnakadtak valamin, fönakadtak a magántulajdon kérdésén. Szovjet- Oroszország és a kapitalista Európ? között ez az ütközőpont, ez a döntő és tu'ajdonkt pen egyedüli probléma amit meg kell oldani a génuai konferenciának. Európa, mely gazdasági érintkezést keres Szovj tóroszországga! —• a magántulajdonon érül, mely egyedüli és kizárólagos bázisa társadalmi rendjének. A2 euróoai tőke csak így érezheti ma-1

gát biztonságban az orosz piacokon, ha ott tiszteletben tartják a magántulajdont, ha Szovjetoroszországban kapitalista gazdálkodásnak formái fönállanak, azok a gazdasági formák, amelyek alkalmasak arra, hogy Európa zavartalanul és nyugodtan ekapcsolódhassék az orosz piacokba. A génuai konferencián Szovjetoroszországgal szemben a tulajdonjog miatt állították föl azokat a követeésekef, amelyek Schanzer olasz külügyminiszter közvetítő javaslatában kís mértékben élüket vesztették. Az olasz külügyminiszter prepozíciója — hírek szerint — alkalmas a további tárgyalásokra és valószínűnek tartják, hogy ez alapon meg fog egyezni Oroszország a kapitalizmussal. Lehet, Csicserín ugyan ma még hajthatatlan és nem akar tudni a kosnunista elvek feladásáról, nem akar tudni a magántulajdon visszaállításáról, még úgy sem ahogy Schanzer .*

akarja. A legkisebb opportunitás Szpvjetoroszország számára: kapitulációt jelent, kapitulációt a kapitalizmus előtt. Viszont Európának nagyon nehéz lesz gazdaságilag elmenni Szovjetoroszországba, cda, ahol a kapitalista érdekeknek sehol sincsenek lehetőségei.

ügy Oroszországnak mint Eeurópának élet-halál kérdés: a génuai megegyezés. Csicserinnek és Lloyd Georgenak meg kell találni a platíformot, amelyen békét és újjáépítést kezdhet a lerongyolódott Európa. Mert ha Génuában nem találják meg a kapitalizmus és a komunizmus érintkezési pontjait, ha a magántulajdon kérdésében nem sikerül úgy jobbra mint balra döntést hozni, —- vagy a lejtőn lefelé a mérhetetlen nyomorúságba rohan tovább a világ, vagy jönnek a fegyverek, hogy megoldják azt, amit Génuában elmulasztottak.

Az oroszok átadták memorandumukat

Oroszország a háborús aáéaságofeat megszűntnek tekinti, mert a bábom nyereségében sem osztozott —■ Oroszország lemond az ellenforradalmi hadműveletekért járó ellenköveteléséről s ennek fejében reális hitelt kér

Külön egyezményt kötött a Szentszék és Oroszország

Génuábói jelentik: Az orosz válaszjegyzéket csütörtökön délelőtt 11 órakor nyújtották át, de Csieserfu és Schanzer megállapodásához képest csak délután közük. A konferencia olasz köreiben úgy gondolják, 'hogy a választ az oroszokkal folytatandó további tárgyalások alapjául lehet tekinteni A moszkvai kormány halogatás!,'kísérleteit nem szabad tűrni.

Az orosz válasz

A válaszjegyzék bevezetése általánosságban hivatkozik arra, hogy az oroszoknak adott memorandum hátrafelé való lépes a régebbi határozatokhoz képest.' Rámutat' Oroszország gazdasági feltámadásának fontosságára, az orosz delegáció jó szándékaira, amelyekkel külföldi állampolgárokat akart Oroszországba hozni,‘ hogy műszaki tudásukat ott gyümölcsöztessék, iparj csoportok; és földmives vállalkozások alapítását akarta a külföldieknek megengedni.

Oroszország nem mond le a propagandáról

'k memorandum Oroszországtól azt követeli, hogy fenhatóságá területén a más országok forradalmi mpzgal mainak támogatására irányuló kísérleteket elfojtsa.

aa a memorandum ezzel a politikai pállok vagy a menkásszervezetek mikSdéaéi akarja megtiltani* az orozz delegáció ezt a tilalmat el nem ttrkstL A memorandum azt is követeli Orosz országtól; hogs? miadsa aly cselekménytől tartózkodjék, amely más államok politikai és területi status quoját megzavarhatná. Az orosz delegá eió .ezt a javaslatot leplezett kísérletnek tartja, hogy Oroszországot arra bírják, hogy a más államok részéről megkötött szerződéseket elismerje.

Oroszország nem felelős a cári kormány adósságaiért

A. memorandum több‘pontja tekintetében az orosz delegációnak meg kell jegyeznie, hogy az azokban felsorolt követelések összessége az orosz forradalom folytán beállott változásokra vezetendő vissza. Nem az orosz delegáció feladata, ■ hogy az orosz népnek ezt a nagy cselekedetét igazolja, még pedig a hatalmak gyülekezete előtt, amelyek közül többen történetükben egynél több forradalomra tekinthetnek vissza. A forradalomból keletkezett kormányoknak és ural mainak l! •

a bukott kormány kötelezettségeit nem kell isspektálniok. fi francia konvent, amelynek jogos örökösének Franciaország magát kijelentette, 1762 szeptember 22-én proklamálts, hogy a népek szaveiénitását a zsarnokok szerződései nem kötelezik.

A válaszjegyzék azután az Egyesült Államokra mutat rá, amelyek megalakulásuk után vonakodtak- elődeiknek, Angliának és Spanyolországnak szerződéseit elvállalni, üta! továbbá arra, hogy a cári kormány is vísseaatasüoíta az ÍőC5*ös forradalomból szármalő károk aegt&it&éL öicssk•zág jogi tekintetben tehát sem« ' miképpen sem köteles a múlt adósságait, megfizetni, a vagyonokat visszaadni és a volt tulajdonosokat kárpótolni Oroszország ennek ellenére személyes . érzelmeitől vezéreltetve és hogy valamennyi hatalommal megegyezésre jusson, a cannesi határozatok alapelvét a kölcsönösség fentarfásával elfogadta.

A háborús adósságok kivételével, amelyek egész kilön eredetűek és amelyek ama tény folytán, hogy Oroszország a háhborabau való részvételről lemondott és ezért a áborn nyereségeinek elosztásában sem vett részi, megszűntek, az orosz delegáció az adósságok megfizetéséhez kapandó volt hozzájárulni aszal a feltétellel, hegy az intervenció és a blokád folytán Oroszországot ért károk elismertessenek.

Jogi szempontból az orosz ellenkövetelések sokkal jogosultabbak, mint az. idegen hatalmak ' és állampolgáraik igényei.

A válasz ezután történelmi példákra hivatkozik és rámutat arra, hegy a szövetségesek és a semlegesek beavatkozása Oroszországgal szemben hivatalos háborús tények jeliegével bírnak.

Air orosz delegáció attól a kívánságtól vezéreltetve, hogy gyakorlati megegyezésre . jusson, késznek nyilatkozott arra, hogy ellenköveteléseiről feltételesen lemond és az előző orosz kormányok kötelezettségeit elismeri a hatalmak részéről teendő több koncesszió ellenében, amelyeknek legfontosabbika az, hogy Oroszországnak előre meghatározandó összegé reális hiteleket bocsátanak rendelkezésére..

A válasz ezután elpanaszolja, hogy memorandum erről nem intézkedett határozottan.

fi lefoglalt javak tulajdonjoga

A válasz úgy találja, hogy a memorandum erről szóló része veszélyezteti Oroszország szuverénitását. A memorandum ugyanis. azt indítvány ózza, hogy egy vegyes törvényszék, amely négy idegenből Ć3 egy oroszból áll, határozzon arról, hogy a külföldiek érdekeit helyreállították^ viszszaadták vagy kártalanították-e.

Szakértői bizottságot kérnek az oroszok A váiaszjegyzék • a következő végkövetkeztetést vonja le:

Oroszország az egyezség elérésére1 hajlandó az idegen hatalmaknak jelentékeny engedményeket adni. De ezt is csak azzal a feltétellel, hogy s koncesszióknak egyenértékű engedmények felelnek meg a másik fél részérói az orosz nép javára.

Az öíüss B.éptömegek asm fogadhat-