Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-14 / 104. szám

104. szám. Az oromi bá! Főtárgyalás a törvényszéken A Subotica és Senta közötti Orom faluban, a múlt év nov. 21-én, vasárnap, este bál volt Nyári Tamásnál. A bál természe­tesen világpostával, szépségver­sennyel s müsorOn kívül — szán­dékos emberöléssel is volt egy­bekötve. ' Az emlékezetes oromi bál utó­játéka, lehet mondani zárójelenete a suboticai büntetörvényszéken, Pavlovics István h. törvényszéki elnök tanácsa előtt játszódott le. A főtárgyalási teremben egy­más után vonultak fel a bál férfi és női résztvevői, részben mint vádlottak, részben mint tanuk, együtt volt az egész báli társa­ság, kiegészítve két szuronyos börtönőrrel. A vádlottak és tanuk vallomá­sából megelevenedett a bál egész képe, a fiatal legények vetélke­dése a lányokért, a szokásos ösz­­szetüzés, végül a véres ütközet, egy halottal. A vádlottak padján két fiatal legény ül: Veres András és Bar­­talos Miklós, szándékos ember­öléssel vádolva. Mindkettő vizsgálati fogságban van rnult év november 22. óta. Veres. András lép elsőnek a bí­róság elé. Nem érzi magát bűnösnek. Az elnök kérdéseire elmondja a báli eseményeket. Veres — aki ren­dező is volt — Juhász, Katicával táncolt. Odament hozzá Kókai Ferenc és táncosnőt kért, még pedig a Juhász Katicát. Veres megtagadta Kókai kérésének teije­­siíését.amiért az nagy haragra gyűlt. — Maid tanákozunk í— mondta fenyegetően. A bá! tovább zajlott és a hara­gosok haragja egyre nőtt. Hajnali három óra tájban távo­zott a bálból Veres András Ju hász Katicával és vele ment egyik barátja, Bartalos Miklós, béli tán­cosnőjével, Cvián Juliskával. A két pár karonfogva, békésen haladt az utón a holdvilágos no­vemberi éjszakában. . Kókai és társai utánuk mentek és mikor közelükbe értek, Kokat Ferenc elkiáltotta : — Állj meg! A kiáltásra — mondja Veres — meg akartam állni, de Katica azt mondta, gyere. Tovább mentünk. Kókai és még két társa, Bicskei Mihály és Nagy Menyhért utá­nunk. Elértek bennünket. — Mit mondtál nekem a bál­ban ? — kérdezte Kókai fenye­getően. — Semmit, — feleltem. Erre Kókai a kezében levő bot­tal rámcsapott, én a fejemre irány­zott ütést kezemmel felfogtam és persze én is ütöttem. Az embör csak nem hagyja csúffá tönni magát a lény előtt. Most már Bicskei Mihály is beleavatkozott az ütközetbe és egy a kezében levő léccel rátámadt Bartalosra. Nagy Menyhért semleges maradt, mig a két leány „curukkolt" — félreállt. A vádlott előadásából megálla­pítható, hogy a verekedés válto­zó szerencsével folyt, kézzel és bottal. Veres két ütést mért Bics­keire, mire az az ut mentén Ipvő árokba zuhant, de később feltá­­pászkodott és — miután Veres i BACSMEGYEI NAPLÓ és Bartalos a két leánnyal már előbb távozott, Kókaival és Nagy Menyhérttel elvánszorgott, de nem sokáig ment: összeesett s meghalt. Következett a másik .vádlott, Bartalos Miklós kihallgatása. El­mondja, hogy a bálban Cvián Juliskával táncolt, nem volt baja senkivel, együtt távozott hajnali háromkor Veressel, Juhász Kati­cával és Cvián Juliskával a bál­ból, az utón Kókaiék megtámad­ták őket, Bicskei egy léccel ütötte őt, egyebet nem tud és nem tett. Jöttek a tanuk: Juhász Katica és Cvián Juliska. Mindketten lé nyegében teljesen úgy adják elő az eseményeket, mint a vádlot­tak, akik — a bizonyítási eljárás során kiderült tények szerint, — nem a támadók, hanem a meg­támadottak voltak. Kókai Ferenc tanú vallja, hogy megharagudott Veresre, mert nem adott neki „táncost" bosszút for­ralt ellene és társaságot szerve­zett megveretésére. Elmondja, hogy a távozók után ment, meg­állásra szólította fel őket és ő kezdte meg a verekedést. Csóvíqs József pályafelvigyázó tanút, aki akkor éjjel szintén tőb­­bedmagával arra haladt, Kókaiék utolérték és azt hitték- hogy Ve­resék. — Nem azok, — mondta Ki­kai és tovább haladtak Veres ül­dözésére. A bizonyítási eljárás után dr. Vaszilievics Ljuba áBamügyész és dr. Magyarevics Ferenc védő előterjesztése után a vádlottakat a bíróság fölmentette, mert a jo­gos önvédelmet látta fenforogni. **♦**«»«»»»»»»»«»««»«»»«» Visszavonták a sentai plébános kiutasítását — Elégtétel Gőzön Istvánnak — Sentát és az egész vajdasági magyarságot mélyen megrendí­tette az az intézkedés, hogy Gőzön István sentai plébánost a sentai főkapitányság kiutasí­totta az SHSkirályság területéről. Mikor már joggal lehetett szá­mítani arra, hogy a kiutasítások igazságtalan, abszurd, gazdasági­lag káros rendelkezése megszűnik, akkor egy rendőrkapitányi végzés „nem kívánatos elemi nek dekla­rálja a Senta város többségét al­kotó katholikus hívek lelkipászto­rát, megvádolja és nyomban el is Ítéli azért a súlyos vádért, hogy magatartása hazafiadén s kény­szeríti, hogy hagyja el egyházát és hi veit s távozzék el az or­szágból. Alkalmunk volt illetékes helyen Beogradban rámutatni arra, hogy az ilyen intézkedés nemcsak az igazságosságba és jogrendbe ve­tett hitet ingatja meg, hanem ok nélkül megzavarja a különböző felekezetek közti harmóniát is, mert egyesekben könnyen azt a téves látszatot kelti, hogy a fele­­kezetet üldözik azzal, hogy pap­ját kiutasítják. Úgy látszik Beogradban is tuda-Léghajón a világ körül A világháború töméntelen rombolása mellett egy téren nagyot haladt a civi­lizáció : a technika terén. Ezen a hatal­mas mezőn is a legnagyobbat haladt a légi közlekedés: 3 repülőgép- és léghajó ipar. Néhány napja két olyan hir járta be a világsajtót, amelyek minden eddigi reményt túlszárnyalnak. A Münchner Neueste Nachrichten közli, hogy Herera spanyol őrnagy rend­szeres léghajójáratot tervez Sevilla és Délamerika között. Az O és Újvilágot akarja rendszeres légi közlekedéssel összekapcsolni. A tervezet kétségkívül merész, mert a Spanyolország—Délamerika közötti utón számolni kell az egyenlítő körül gyak­ran fenyegető aequinoktialis viharokkal és passzátszelekkel, Kilencven óra; tehát nem egészen négy nap alatt tennék meg az utat és minden léghajó tekin­télyes mennyiségű postán kivül hatvan utast vihetne magával. Herera őrnagyénál is merészebb, na­gyobb szabású tervet dolgozott ki Bruns léghajóparancsnok. Bruns terve abból indult ki, hogy a nagykereskedő, a po­litikus, a tudós, akinek sürgős síemé­­lyes megbeszélése volna más világrész­ben, a mai közlekedés mellett rengeteg időt vészit. Bruns három léghajó-útvonal tervét dolgozta ki. Ezek szerint Hamburgból tára jutottak annak, hogy a sentai plébános kiutasítása hatósági túl kapás, mert csütörtökön délben megérkezett a belügyminisztérium távirati intézkedése, mely szerint Gázon István plébános kiutasí­tását visszavonják, a plébános visszatérhet Sentára. Gőzön István, akinek el kellett hagyni Sentát, Horgoson várta be, amig ügyében az illetékes fóru­mok döntenek. Itt értesült arról, hogy a kiutasítást visszavonták. A plébános pénteken mér vissza­tér Sentára, ahol hivej ünnepé­lyesen fogadják, hogy ezzel adja­nak elégtételt a meghurcoltatásért. Hihető, hogy az ünnepélyes fo­gadtatáson Senta város katósága hivatalosan is részt vesz, s ezzel segíti helyreállítani a sentai*ka tholikusok felborított nyugalmát. Azoknak, akik ezt a kiutasitási rendelkezést kiadták, mindent meg kell tenni, hogy baklövésüket fe­ledtetni tudják. A kiutasítást visszavonó rende­letből pédig a magyarság némi megnyugvással látja, hogy Beo­gradban inégsem szankcionálnak minden hatósági túlkapást, erő­szakot és igazságtalanságot. San-Franciskóba hét, Hamburgból Joko­­hamába ugyancsak hét és San-rYanciskó­­ból Yokohamába öt napba telne az ut (Bruns egy pihenőnapot is számításba vett) s a léghajók állítólag 50.000 kilo­gram postán kivül ötven utast is szál­líthatnának. Bruns tervének legmeglepőbb pontja az, hogy útvonalát az északi sark fölött vezeti el. Az északi sarkot keresztező útvonalon sem meteorológiai, sem ma­gassági nehézségek nem tornyosulnak a léghajó elé. A sarkvidéken magasabb hegység nem állja el az utat, a hőmér­séklet a Spitzbergáktól a Behring-szoro­­sig egyenletes, a napsugárzás ereje oly kis mértékben változik, hogy lényegesen nem befolyásolja a léghajó gázvesztesé­gét s igyt a léghajó teherbírása is na­gyobb, mint bármely más útvonalon. Ezenkívül lényegesen megrövidíti a sar­kon át vezető utat az a körülmény, hogy a sarkon túl úgy Ázsia (Jokohama), mint Amerika (San-Francisco) felé a legna­gyobb délkör mentén haladhat a lég­hajó. Megnehezíti a sarkon át vezető utat a mágneses pólus, amely a mágne­ses kompassz használatát mindaddig le­hetetlenné teszi, a'ínig az izogonok és izoklinák lefutását nem ismerjük. Ezen a nehézségen azonban átsegít a hadi­­léghajótechnika néhány vívmánya, első­sorban a szikratávíró utján irányított pcilolás. A tervek megvalósulása előre­haladott stádiumban van. » 5. oldal. Senta — pálya nélkül Sentának eddig volt a >Népker te­hén egy sporttelepe, amelyet az ottani egyesületek nagy áldozatokkal szépen rendbehoztak, használhatóvá tettek. Ezen a szakszerűen átalakított pályán tartották tornagyakorlataikat a szoko­­listák is. A város vezetősége az idén Sentának ezt az egyetlen sporttelepét beültette< akácfákkal és v ezzel lehetet­lenné tette, hogy a sentai fiatalság sportolhasson. Az egyesületek vezetői fölkeresték a város polgármesterét, dr. Spaisot, aki kijelentette, hogy a sportpálya befásitását a város hatá­rozta el. Azt a tanácsot adta a sentai sportembereknek, hogy vegyenek ma­guknak pár lánc földet, ha sportolni akarnak. A polgármesternek ezzel a szokat lan válaszával természetesen nem elégedtek meg a sentai sportegyesüle­tek. Az sErro« egyesület kérvényt adott be a városhoz, hogy az úgyne­vezett »kisrétk földekből a város ad­jon térbe kétholdat sportpálya cél­jaira. A tanács ebben az ügyben ugyan még nem döntött, de már is több mint valószínű, hogy az 5Erre« klub kérvénye sem segíti ki a sentai sportéletet abból a helyzetből, amely­be a városi tanácsnak a sporttal szemben megnyilatkozott magatartása döntötte. A szokolisták is bejelentették az esetet a minisztériumnak, ahonnét azt a biztató ígéretet kapták, hogy a város tanácsának kötelessége lesz egy uj sportpályát kijelölni. A döntés eb­ben az ügyben még nem érkezett meg és most a sentaiak kíváncsian várják, hogy lesz-e az idén Sentának sport­telepe. Nagyheti istentisztelet A keresztény világ a húsvéti ünnepekre készül. Az idén a ró­mai katholikus és a görög keleti husvét egy napra esik. A suboticai templomokban > a nagyheti és húsvéti ájtatosságok rendje a következő: A Szent Teréz templomban Nagypénteken reggel 7 órakor magyar passió, utána magyar pré-^ dikáció, azután bunyevác passió; 9 órakor csonka mise a szertar­tásokkal ; délután 3 órakor bunye­vác szentbeszéd, utána processió a kálváriára; 4 órakor Jeremiás siralmai. Nagyszombaton reggel 8 órakor tüzszentelés, húsvéti gyertya és keresztvíz szentelés, utána ünnepi nagymise; délután 6 órakor fel­támadási ünnepély. Husvétvasárnapon reggel fél 7 és fél 10 órakor bunyevác szent­beszéd, fél 8 órakor magyar szent­beszéd, a szokott időkben szent­misék, 10 órakor ünnepi nagymise. A Szent Ferenc templomban Nagypénteken reggel 8 órakor kezdődnek a szertartások, passió, utána bunyevác szentbeszéd ; dél­után 3 órakor magyar szentbeszéd, utána lamentáció, este 7 órakor szentségbetétei. Nagyszombaton reggel 7 órakor tüzszentelés, nagymise, délután 5 órakor feltámadás. Husvét vasárnapján reggel 8 órakor bunyevác prédikáció, utána nagymise, 10 órakor magyar nagy­mise, utána magyar prédikáció. A Szent György templomban Nagypénteken reggel 8 órakor • bunyevác passió, utána szentség /

Next

/
Thumbnails
Contents