Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-14 / 104. szám
É. oldal BACSMEGYEl NAPLÖ 104. szám kitétel, 10 órakor magyar passió, atána magyar szentbeszéd, délertáh 3 órakor bunyevác szentbeszéd, utána magyar lamentáció, este 6 órakor szentségbetétei. Nagyszombaton reggel 7 órakor tüzszentelés, utána nagymise, este 6 órakor feltámadás. Husvét vasárnapján reggel 8 órakor magyar szentbeszéd, utána magyar nagymise, 10 órakor bunyevác szentbeszéd, után» bunyevác nagymise. A gór. kel. húsvéti istentiszteletek sorrendje Nagypéntek délután fél három órakor mise. Krisztus testének 3irbatételével és szent beszéddel kapcsolatban. Nagyszombaton, hajnerii 3 órakor Krisztus Urunk temetése. Husvétvasárnap, hajnali 3 órakor feltámadás, körmenettel, amely a templomból kiindulva, a Knez Mihajlo (Virág u.) ulicán haladva, bekanyarodik a Kralja Alexander ulicára, azon végigvonulva, befordul az Ivana Antunovics üli cába és a Zmaj Jovin uiicába bekanyarodva, visszatér a templomba* A hitközség elnöksége nevében felkéretnek . a köripenet útvonalán levő házak tulajdonosai, hogy a körmenet ideje alatt, házuk ablakait kivilágítani szíveskedjenek. Vasárnap délelőtt fél tiz órakor ünnepi nagymise. Délután 3 órakor vecsernye. Husvét (hétfőn reggel fél hét órakor reggeli mise. Délelőtt tiz órakor ünnepi nagymise. Délután fél három órakor vecsernye. Kedden reggel fél hét órakor I reggeli mise, nagymisóvel együtt_ A német ujságvállalatok súlyos válsága Interpelláció a birodalmi gyűlésben — 170 német vidéki lap megszűnt — „Az újság nemcsak gazdasági üzem, hanem nyilvános hivatal is“ — Mi történik, ha a válság tovább tart? Lapot kiadni, irodalmi vállala latot fentartgni ma nem jövedelmező üzlet. Valaha az volt, — ma, az egyre nyomasztóbb, gazdasági helyzetben, a \ papír és nyomdai árak folytonos emelkedése, a munkabérek folytonos drágulása mellett — már igen kétséges és bizonytalan vállalkozás, amelyet elviselhetővé csak a jobb jövő reménye tesz. Nem ismeretlenek ezek a dolok a gondolkodó olvasó előtt, e talán) nagy általánosságban nem találtak eléggé hitelre, mert Magyarországon eddig senki más nem emlegette ezeket az ügyeket, mint látszat szerint a legérdekeltebb felek, — maguk az újságkiadók. Az érdekelteken kivül mindezideig senkinek sem jutott eszébe feíhivni illetékesek figyelmét arra, mily fontos nemzeti érdek fűződik a független nagy lapok anyagi és erkölcsi boldogulásához, puszta fenmaradásuknoz és becsületes függetlenségükhöz. Egész más a helyzet Németországban. Ott a minap kongresszusra gyűltek össze a városi és vidéki lapkiadók és megvitatták a német sajtó senyaru helyzetét. Az ok a drágaság volt s a drágaság nyomában járó az a következmény, hogy százhetven vidéki lap megszűnt, ez a kongresszus azonban a tárgyalóterem falain kivül kihangzott egész Németországba. Löbe képviselő interpellációt intézett a német kormányhoz, a melyben kifejtette, hogy elsősorban a kicsiny és közepes vidéki lapok, politikai orgánumok, amelyek nagy, nevezetes múltra tekinthetnek’ vissza, a pusztulás szélén állanak. Vannak köztük lapok, amelyek százötven év óta szolgálják a maguk becsületes álláspontja szerint a nemzet érdekét s most kénytelenek megszüntetni üzemüket. A papiros fokozódó drágulása kárhoztatta őket némaságra. A békebeli húsz pfenninges papiros majdnem nyolc márkára emelkedett ez év márciusára, márciuslói áprilisig pedig egy ugrással elérte majdnem a tizenhárom márkát. A német képviselő fölvetette tehát a kérdést : nincs-e semmiféle eszköz, amely el tudja hárítani ezt a katasztrófát, s ha nincs, tudja-e egész valóságában, hogy milyen helyzet fog a katasztrófa után beállani ? A képviselő felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a lapok megszűnése politikai apatiába dönt egész népcsoportokat és hogy a lapok megszűnésével a hatóságok, a kormány, a parlament elvesztik azt a visszhangot, amelyre feltétlenül szükségük van. A nép nagy része a legsilányább pamfletek áldozatává válik és megközelithetetlenné tartós politikai irányítás számára. Nyomatékosan hangoztatta,' hogy nem szabad az újságokban csak gazdasági üzemeket látni, az újságok nyilvános hivatalok is. Az interpellációra Hirsch államtitkár válaszolt. Kijelentette, hogy tudatában van a nagy veszélynek. A német kormány tudja azt, hogy éz a veszély a közvélemény uniformizálásából áll, — a néhány . megmaradó lap ugyanis egyedül irányítaná a nép gondolkodását. Kétségtelen az is, — mondotta az államtitkár — hogy a most jövő nyári hónapok gazdaságilag a legsúlyosabb korszakot jelentik a lapok számára. Ennek következtében a kormány mindent el fog követni a veszélynek a lehetőség szerint vaió elhárítására. féle csokoládébonbonok utolérhetetlenek iaiiiflim» Hírek — A jóvátétel! bizottság újabb jegyzéke Magyarországhoz. Ismeretes, hogy a magyar kormány jegyzéket intézett a jóvátétel! bizottsághoz, amelyben kijelenti, hogy a követelt állatkontingens kiszolgáltatását nem teljesítheti. A minap ujakb jegyzék érkezett a magyar kormányhoz a jóvátételi bizottságtól, amelyben azt kívánja, hogy a magyar kormány határidőre tárgyalja le az átadás és szállítás részleteit. — Magyarországon ez a jegyzék nagy meglepetést keltett. — Munkás városnegyed épül Osijeken. Osijekről jelenti tudósítónk : Az osijeki „Union" gőzmalom részvénytársaság kezdeményezésére számos nagyipari vállalat elhatározta, hogy több ezer főre tehető munkásserege számára Ízléses és kényelmes lakásokat építtet. A dicséretes példánál az „Union" vezet, mert munkásházakon kivül hivatalnokainak és szolgaszemélyzetének is szándékozik házakat építeni. Az előbbiek számára egy kétemeletes, palotaszerü lakóházakat építtet, az utóbbiak számára pedig a malom uj épületében alakítanak át több helyiséget lakásokká. A munkásházak egy nagy kétcsaládos, villarendszerü épületek lesznek, kerttel és fásitott környezetben. A többi nagyvállalat hasonló építkezései révén igy egy egész kis munkásvárosnegyed fog megépülni Osijeken — még pedig ennek az évnek az őszéig — s ez alaposan le fogja apasztani a mai lakásmizériákat. — Bizalmatlansági indítvány a sentai polgármester ellen. Sente város képviselőtestülete szerdán délelőtt rendes havi közgyűlést tartott. A közgyűlésen szokás szerint Brassovén Nenád főjegyző h. polgármester elnökölt. A havi jelentés és több kevésbé fontos tárgy letárgyalása után VuitsJócó képviselő indítványozta, hogy a fontosabb ügyeknél a város képviseletében ne dr. Spaié polgármester, hanem egy másik tanácstag járjon el. — A közgyűlés ezt szótöbbséggel é! is határozta s többek közt a városi épületek biztosítására vonatkozó tárgyalásokra is a főmérnököt küldték ki. Érdekes tünet, hogy Vuits indítványát a tanács tagjai is megszavazták. — Az Osztrák-Magyar bank egész Európának akar bankjegyet nyomni. Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar banknak tudvalevőleg kiválóan felszerelt bankjegynyomdája van, amelynél különb nincs egész Európában. A bank azonkívül rendelkezik nyomdai vezetőjének, Nadherny-nek egy oly szabadalmi titkával, mely nagy mértékben hozzájárul a bankjegyhamisítás megelőzéséhez. A szabadalom titka, egy sajátságos viznyomásos eljárásban van, melyet az orosz Rompnov-rubelok előállításánál is alkalmaztak. A részvényesek most arra törekszenek, hogy a bank nyomdájából nagy ipari üzemet alakítsanak, amely egész Európa bankjegyszűkségletét látná el. — Gyógyszerészsegédek bérmozgalma Osijeken. Osijekről jelentik : A horvátországi és szlavóniai gyógyszerészsegédek elha-ározták, hogy fizetésük megjavítása érdekében mozgalmat indítanak. A gyógyszerészsegédek 3—400 százalékos fizetésemelést követelnek, a gyógyszerek utáni részesedésüket pedig az eddigi összeg 100 százalékára kívánják fölemeltetni. Kívánságaikat kérvényszerü emlékiratba foglalták, amelyet már eljuttattak a kormányhoz. — Az apatini Szociális Missziótársulat április 8-án, 9-én és 10-ép nagyszabású húsvéti előadást rendezett. Az előadás minden tekintetben nívós volt, kívánnivalót nem hagyott hátra. A sok szereplő minden igyekezete legjavát adták. Az előadások annyira látogatottak voltak, hogy a jótékony cél nagy összegekkel gyarapodott. — Az ál egyetemi tanár. Becsből jelentik: Csütörtökön a bécsi törvényszéken egy párját ritkító esetet kezdtek tárgyalni. Egy Kiesewetter Miksa nevű 26 éves fiatalember, aki soha sem gymnáziumot, sem egyetemet nem végzett, hosszú időn át fejtett ki orvosi működést, majd docens lett és végül — dr. Döderlein müncheni professzor nevét bitorolva, — mint orvosegyetemi tanár lépett fel. Egy véletlen vezetett végre is leleplezésére. Ugyanis agy leányt megszöktetett, amiatt keresték és ennek a során rájöttek szélhámosságaira és csalásaira. Mint orvos, főleg nők gyógyításával foglalkozott, egy nőt sikerült is halálra gyógyitania. — Érdekes, hogy orvosi recepteket irt, amelyeket a gyógyszertárban elkészítettek. A pör lesz hivatva fényt deríteni, miként volt lehetséges, hogy minden iskolai képzettség nélkül hosszú időn keresztül működhetett a szélhámos, mint orvos. — Rablótámadás a sentai határban. Sentáról jelentik : Dinka Géza sentai gazda április 10-én este kocsival hazafelé tartott. Útközben egy ismeretlen ember felugrott kocsijára, revolvert rántott elő és azt követelte Dinkától, hogy adja át neki a fogatot. Dinka dulakodni kezdett a támadóval, aki öt lövést tett Dinkára és elmenekült. A merénylő golyói Dinkát súlyosan megsebesítették. A rend. őrség megindította a nyomozást — Aki dicsekszik, hogy dijat tűztek ki a tejére. A suboticai rendőrség a múlt héten — mint jelentettük — Le tartóztatta Szvetalik Muzsics nemenkucsi, szerbiai fiatalembert, aki régi huszdinárosokkal követett el csalásokat és egy suboticai kereskedőt is meglopott. A letartóztatott elfogatása - kor beismerte bűneit, sőt azt vallotta, hogy azért volt kénytelen az egész országot, Skopljetöl Osijekig bebarangolni és mindenütt más-más álnév alatt szerepelni, mert 5500 dinár van a fejére kitűzve. A rendőrség nyomozott Szvetalik után és megállapította különböző bűncselekményét. Megállapította, hogy többszörös katonaszöke vény, a börtönből is megszökött né hányszor, körözik is, csak éppen az nem igaz, hogy dijat tűztek ki a fejére. Szvetalik Mozsics csupán hencegett, amikor 5500 dinárra taksálta magát.
