Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-14 / 104. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 104. szám, most íotyő tárgyalásokra. A villanyos társulat tekintettel az uj vonal kiépí­tésének nagy költségeire, szeretné a szerződést meghosszabbítani. Az igaz­gatóság véleménye szerint ez va 1 ó­­szinnleg sikerülni is fog, azonban ettől függetlenül is már min­den előkészület megtörtént az uj író­nál kiépítésére. Az erre vonatkozó tervek már telje­sen készen vannak és az útirányra vonatkozólag már tegnap közöltük is a terveket. A villamosvasút igazgató­ságának közlése szerint husvét után azonnal megkezdik az utak felméré­sét, az építkezéshez szükséges anyag is nagyrészt már rendelkezésre áll, úgy, hogy a vonalépités minél előbb megkezdhető lesz és igy remény van arra, hogy a sándori vonalat hamaro­san át lehet adni a forgalomnak. A villamosvasút igazgatósága tehát ugylátszik mégis eleget tesz szerző­désszerű kötelezettségének, ami a vá­ros szempontjából feltétlenül kívána­tos is, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés-meghosszabbitás ügye mi­képpen fog később elintéződni. fílohoü élet — móli leuél -Itt állok az utcasarkon. Mögöttem amerikai gyorsasággal épül egy ház. Mellettem parasztok beszélgetnek. — Kend mindig csak azt mondta, hogy a nazarénusoknak csak az imád­ságon jár az eszük. — Mondtam is, mondom is. — Lássa kend, hogy nem jól mond­ta; ezt a portát is egy nazarénus vet­te meg. Kihasította belőle a magtárt, azt olyan jól adta el, hogy a porta in­gyenben maradt neki. Most aztán épít­het; ajándékra épit. Kend sose imád­kozik, mégis két lánc földet kell, hogy eladjon, ha egy kis vityillót akar venni. — Hát eztárí majd imádkozom. De még se jól mondja kend. Hisz épp a múlt vasárnap is voltam templomban. Templom után mégis háromszázezer forintot fizettem ki 5 lánc földért. Tovább megyek; sétálok. Délután 4 óra, mégis alig egy-két lélek az ut­cán. Csendes a falu, kevés az élet benne. Az apró ablakok kíváncsian kandikálnak ki az utcára. Itt-ott na­gyobb házak, »úri hajlékok«, a fala­kon vakolatból oszlopok, amik semmit se tartanak. Boltok, korcsmák, egy pár trafik. Hosszú, széles, egyenes ut­cák keresztezik egymást szabályosan, blokkrendszerben. A kocsi-ut, néha müut, Icét oldalán széles, mély árkok. Az árkon át minden kapu előtt hid, többnyire téglajárdák. Szerbek, magyarok és zsidók lak­nak a faluban. Az egyes nemzetiségek csak gazdaságilag érintkeznek egy­mással. Szivesen adnak-vesznek, cse­rélnek egymással; bérelnek, kölcsö­nöznek. A gazdasági előny mellett er­kölcsi haszonnak tekintik, hogy egy­mást annyna becsülik, hogy — Iám — még ily fontos dolguk is lehetett egymással. Hogy lám a másik mással is szóba állhatott volna, de hát külö­nösképpen mégis csak ö hozzá for­dult és nem máshoz. Igaz, hogy mind­ez leginkább azért történt igy, mert mindketten igy találták meg legjobban számításukat. Dehát mégis csak szép dolog, hogy éppen igy volt. Nagy do­log, még az unokák is emlegetik: — Hogy ismerem-e a Tyurtyity Mátét? Hát hogyne ismerném. Hisz az ö apja vette meg az öreg apám egy* tanyáját. Bár ne vette volna. De ezt már nem mondja, csak gondolja magában. Ám azért a Tyurtyity Máté mindig hires nevezetes ember lesz az ő szemében. Hát igy gazdaságilag meg van az érintkezés a nemzetiségek közt. De társadalmi érintkezés nincs. Köszön­nek egymásnak szépen, illedelmesen. De ez aztán minden. Nem járnak ösz­­sze. Nincsenek közös egyleteik, korcs­mákban nem ülnek le az asztalhoz. Még a piacon is kűlön-külön tömegbe csoportosulnak. Pedig megértik egy­mást, ha más-más is a nyelvük; a szokásaik nagyon egyformák. Nincs harag, nincs hántás, tán még szeret­nék is egymást. Mégis különélnek. Ám az egyes nemzetiségek keretein belül is nagyon gyér a társadalmi érintkezés. Sokszor még a rokon-csa­ládok sem érintkeznek egymással. Néha még a férj a feleségétől is el­fordul. De azért mégis vannak (társas összejövetelek, mulatságok, lakzik, ke­resztelők, temetések. A lakosság zöme kisgazda és törpe­­birtokos. De nagy percentje földnél­küli szegény napszámos. A télen bi­zony nagy volt a nyomorúság. Sokan éheztek munka nélkül, tüzrevaló nél­kül a dermesztő hideg szobában. Most már akad napszám. A tavasz gyógyítja a nyomorúságot. A kultúrának csaknem egyetlen forrása az újság. Alig-alig várják, ki­váncsiam olvassák. Abból tanulnak, abból szórakoznak, sokan épülnek is rajta. Szép élet a falusi élet, de azért Julius Caesar sem lakott még bácskai faluban, amikor azt mondta, hogy »inkább lennék a faluban első, mint Rómában második«. A palicsi uj £ürdő­­árak — Haladnak a palicsi építkezések — A palicsi fürdőszezon előkészületei most már gyorsan haladnak előre. A város a fokozott drágaságra és a für­­dőfentartás emelkedő költségeire való tekintettel kénytelen az uj idényben az árak nagyrészét emelni, igy a für­dőárakat is. A tanács most dolgozta ki és állapította meg az uj fürdőára­kat, amelyek a következők lesznek: Me leg fürdő: két személyes márványkád 10 dinár, egy személyes 6 dinár, két személyes vaskád 7 di­nár, egy személyes 5, másodosztályú 5 és 3 dinár. Iszapfürdő: közös 9 dinár, külön 12 dinár. Massage a hidegvizgyógyintézetben 9 dinár. így tehát a fürdöárak a tavalyiakhoz ké­pest egy-egy dinárral emelkedtek. A strandfürdő árára vonatkozólag még nincs végleges megállapodás. A strandfürdőt ugyanis a város bérbe­adja és ennek bérlője már azzal a ké­réssel fordult a tanácshoz, hogy a fürdő diját a tavalyi 6 koronáról 8 koronára emelhesse. A tanács ebben a kérdésben azonban még nem dön­tött, de azt nem is találja méltányos­nak, miután a strand bérösszege sem emelkedett. A csónakázókat, helyesebben a csó­nak-tulajdonosokat kellemetlenül fog­ja érinteni az a meglepetés, hogy a város minden állandó csónak után az idén 150 dinár dijat követel. Ez elég súlyos a csónak-tulajdonosokra és 'ilyen körülmények közt valószínűleg kevesen fognak csónakot beszerezni. A bérelt csónakok dija ezzel szemben elég olcsó, 4, illetve 6 korona negyed­­óránkint. * Döntött már a városi tanács a pa­licsi árusitóbódék bérbeadását illető­leg is. Amint már az árverés alkal­mával megírtuk, igen sokan pályáztak az idén ezekért a kis üzlethelyisége­kért és csakis ezzel magyarázható, hogy a város a tavalyinak a kétsze­resét, sót háromszorosát kapja bér­összegül. A legnagyobb árusitóbódé 4400, a következő 2690 és a legkisebb 1680 dinár bért fizet. A bódékban do­­hányárusitás, bazár és egy uj cseine­ge-üzlet nyílik, mig a tavalyi helyén ismét borbély-üzlet lesz. Egyébként szépen haladnak már az uj palicsi építkezések is. ügy az iszapfürdő munkálatai, mint a föld­­müvesiskolának szállodává való át­alakítása már előrehaladott stádium­ban van és husvét után rövidesen el is készül teljesen, úgy, hogy a május elsején megnyíló fürdőszezonban már mindkét intézmény azonnal át lesz ádhaió a közhasználatnak. Németország 68 millió aranymárkát tartozik fizetni — Cénuától függetlenül intézik el a német jóvátételt —* Rathenau tegnap óta az egyik szö­vetséges hatalomnál kísérletet tett arra, hogy a jóvátételt a génuai kon­ferencián kerülő utón mégis szőnyeg­re hozza. Angol részről ez a szándék barátságtalan fogadtatásra talált. Mégis elkerülhetetlennek látszik, hogy a jóvátételi problémáról, különösen minthogy olyan emberek, mint Sir Robert Horne és Rathenau is jelen vannak, uj tárgyalások indulnak meg. Valószínű, hogy Németországnak nyújtandó nemzetközi kölcsön lesz a tanácskozások tárgya. A német delegátusok a gazdasági bizottság megnyitó ülésén átadták a németek nagy memorandumát. A me­morandum ecseteli Németország gaz­dasági helyzetét és javasolja, hogy Németország nevében az antant jóvá­hagyásával nemzetközi kölcsönt bo­csássanak ki. Német részről a következőképpen fogják fel a jóvátételi kérdésről szóló jegyzéket: A jóvátételi bizottság me­morandumát a bizottság közölte a Gé­­nuában összegyűlt kormányfőkkel Ennek következtében a német kor mány is erre az eljárásra szánta rá magát és a Génuában tartózkodó kor­mányfőkhöz eljuttatta a német jegy­zéket. Ezért nem lehet arról szó, hogy Németország önhatalmúlag akarja szövátenni Génuában a jóvátételi kér Mozgó-vásárcsar­nokot létesítenek — A snboticai piac rendezése — A szuboticai piac rendezésének sür­gős szükségéről már régeri szó van. Tisztában van a város hatása és a tiszti főorvos is azzal, hogy a mai piac elsősorban egészségügyi szem­pontból nem felel meg a követelmé­nyeknek. A legtöbb baj a husiparosok­­kal van, akik a mai berendezkedések mellett képtelenek a húst olyan tisz­tán tartani, mint amire szükség volna. Legutóbb éppen ezért az a terv merült fel, hogy vásárcsarnokot épit a város, amelyben minden árucikk kellőképp meg lett volna védve a por­tól és az utcán leselgő más baktériu­moktól. Arról volt szó egyidőben, hogy a husiparosok fogják a vásár­­csarnokot felépíteni, azonban sem a város, sem pedig a husiparosok nem valósíthatták meg a tervet, miután a vásárcsarnok építése túlságosan ma­gas költségeket igényelne. A piac rendezésének kérdését tehát más módon kell megoldani. Az ipar­hatóság legutóbb mindinkább meg­győződött arról, hogy a piaci husszé­­kek nem tiszták és a közegészséget veszélyeztetik, ezért Tikviczky rendőrkapitány legutóbb közölte a dést, hanem legfeljebb arról, hogy Németország követte a jóvátételi bi­zottságot az általa kijelölt utón. Párisi jelentések szerint az a kér­dés, vájjon Franciaország a jóvátételi követeléseknek német részről történt vissszautasitása miatt önállóan fog-e eljárni, sokkal nagyobb érdeklődést kelt, mint a génuai konferencia. Páiis. A jóvátételi bizottság WirtK kancellárnak a német fizetésekről szóló legutóbbi jegyzékét tanulmá­nyozva, újabb jegyzék alapelvében megállapodott, amelyet a napokban iuttatnak a német kormányhoz, ügy hírlik, hogy a bizottság megmarad korábbi döntése mellett, amelynek ér­telmében Németországnak május 31-ig moratóriumot engedélyeznek azzal a kikötéssel, hojfV a haladék tekinteté­ben később döntenek. Németország mindenesetre köteles lesz április ló­ikén 18 millió és május 15-ikén 50 millió aranymárkát fizetni. Amerika nemzetközi kölcsöne. Páris. A francia kormány megkér­te az Egyesült Államokat, hogy küld­jön ki egy pénzügyi szakértőt a leg­felsőbb tanácshoz, aki a Németország, Ausztria, Magyarországnak adandó nemzetközi kölcsön kérdésével akar foglalkozni. A kölcsön kérdését való­színűleg egy külön albizottság fogja végleg letárgyalni. husiparosokkal, hogy ezentúl a piaci husszékeket naponta uj tiszta fehér vászonnal kerítsék körül. A husiparo­sok azonban ezt a kötelezettséget sem tudták vállalni, miután nagyon nehéz volna ennek megfelelni és túl magas kiadást is jelentene, ezért tehát egy közbevető indítvány merült fel. A husiparosok testületének vezető­sége azt ajánlotta a városnak, hogy fából minden mészáros részére ál­landó husszékeket építsenek, amelyek külsejükben is teljesen egyformák volnának és kerekeken volnának moz­gathatók. A város ezt az indítványt elfogadta és a főmérnöki hivatal fog­ja a mozgatható vásárcsarnokokat megkonstruálni. A munkát hamar megkezdik és igy a suboticai piacon rövidesen már csak ezekben a kis fa­bódékban fognak kiszolgálni. Termé­szetesen igy köztisztasági szempont­ból sokkal előnyösebb lesz a piac, mint volt eddig, mert a hús elzárható lesz és a kis bódét is sokkal könnyebb lesz tisztántartani, mint az eddigi hus­­árusitő asztalokat. Amint értesülünk ezzel egyidejűleg különben is nagyobb gondot akar & hatóság fordítani a piac tisztántartás Sára, ami különösen a küszöbön álló melegebb napokra való tekintettel na­gyon kívánatos is.

Next

/
Thumbnails
Contents