Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-13 / 103. szám

iQ3- syái|?.____________ , A cseh fürdők és a rossz valuta A világhírű cseh fürdőknek, Karlsbad, Eránzensbad, Marien­­l>ad közönségének jelentékeny ré­sze az SHS. királyságból, Roma-1 niából, Ausztriából s Magyaror­szágból került ki. Áz idei szezonban az utódálla­mok közönsége csak kivételes esetekben látogathatja a csehor­szági fürdőket, mert a cseh ko­rona drágasága mindenkit vissza­­rinszt. Csehszlovákia keleti és délke­leti szomszédai általában a gyenge vagy rosszvalutáju országok közé tartoznak és igy ezekből az or­szágokból aligha' számíthatnak a csehszlovákiai fürdők nagy kö­zönségre. Világosan látta ezt a három nagy világfürdő igazgató­sága is és amikor a cseh korona rohamos pályafutását megkezdte, tervezetet dolgozlak ki, hogy le­hetővé tegyék a gyengébb valu­tájú országok közönségének a megjelenését is. Tervezetük alapja az volt, hogy nem szabnak egységes árakat a iürdóvendégeknek, hanem asze­rint taksálják őket, hogy milyen valutájú országból jönnek. Vagyis e fokozatos kulcs szerint akartak fizettetni vendégeikkel. A mari­­enbadi Kurort-Pachtgesellschaft vezette ezeket a tárgyalásokat és úgy látszott, hogy a fokozatos kulcs alapján Ausztria, illetve Magyarország fognak a legked vezóbb helyre kerülni. Közben ózonban a csehszlovák korona e magyar valutának tizenhatszoro­­snra, az osztrák koronának száz­ötvenszeresére emelkedett Ez az irarm felborította a tervezett foko zatos kulcsot és az aligha fog megvalósulni. Ennek az a követ­kezménye lesz, hogy a cseh für­dők elvesztik törzspublikumuk nagy részét s azokat a gyógyító erőket, amelyekkel a természet megáldotta a cseh fürdőket, az utódállamoknak csak milliomosai vagy Ausztriának csak milliárdosai vehetik igénybe. * *>KM f Állami bábaképzőinté­zet Veliki-Becskereken — Novisadi munkatársunktól. — Megírta annakidején a Bácsme­­gyei Napló, hogy az egészségügyi minisztérium tárgyalásokat folytat Torontál megye vezetőségével ar­ról, hogy a becskereki eredetileg jegyzői tanfolyam részére épített hatalmas háromszárnyu épületet megvegyék állami bébaképzö céljaira. A tárgyalások sikeres lefolyta­tásának nem volt semmi akadálya, mert Torontál megye a többmil­liót érő épületért csak az eredeti építési költségeknek megfelelő hatszázezer koronát kért. A novisadi egészségügyi főnök­ség értesítést kapott, hogy az egészségügyi minisztérium illető­leg a minisztertanács megszavazta a szükséges hatszázezer koronát, ügy. hogy azt a napokban át Utalják Becskerekre. Az egész­ségügyi főnökség most átiratban fordult a Gradjevinska direkció­hoz, ahol az építés befejezésére részletes tervet dolgoznak ki. Ez a ré«r!etes költségvetés ismét át­megy az egészségügyi minisste-BACSMEGYEI NAPLÓ riumon, a minisztertanácson, sőt valószfhüleg a parlamenten is, úgy hogy az építés véglegesítése még legalább három hónapot vesz igénybe. A bábaképző intézet en­nek ellenére is valószínűleg egy éven belül már megnyílik. Az építés költségeit az egészségügyi őnökség a pénzügyminisztérium­tól kapja kölcsön A bábaképző kurzusok legna­gyobb részt ingyenesek lesznek. Eddig két ilyen intézet van, egv Zágrebban, ahol évente 60—70 szülésznő vizsgázik és a beogradi amelynek 40— 30 hallgatója van. Köztudomású azonban, hogy az ország egyes része, különösen Oszerbia ilyen szempontból olyan rossz helyzetben, van, hogy a becskereki intézetre egészségügyi szempontból mér nagy szükség van. Az átveendő épület azonban tulnagynak bizonyul a bábaképző részére, úgy hogy egyik oldal­szárnyán állami szérumgyárat lé­tesítenek, ahol kizárólag emberi betegségek leküzdésére szolgáló szérumot fognak előállítani. Ausztria és Magyarország viszonya — Az osztrák határkiigazitás eshetősége — A külügyi bizottság ülésén dr. Hen­­net miniszter a többi közt ezeket mondotta: — Röviden érinteni szeretném a Magyarországhoz való viszonyunk ktaális témáját. Ezzel a tárggyal röviden végezhetek. Mint ismeretes, a legutóbbi időben néhány rendkívül sajnálatos határmenti incidens történt, amelyek közül ezúttal különösen a mosonbánfalvai incidenst akarom fel­említeni. A magyar kormány ismételt Ígéretei folytán elvárható, hogy a ma­gyar kormány erélyes lépéseket foga­natosít és megakadályozza, hogy az ilyen események megismétlődhesse­nek. Az osztrák közvéleményt még ennél is nagyobb mértékben érdekel­ték Magyarország messzemenő telh­eti igényei. Minden eszközt felhasz­náltunk arra, hogy szembeszáilhassur.k Magyarországnak ezekkei a váratlan követeléseivel. Ezért történt, hogy haladéktalanul a szövetségesek itteni képviselőihez fordultunk és megfelelő utasításokat küldtünk külföldi követ­ségeinkhez is, hogy jogos álláspon­tunknak teljes érvényt szerezhessünk^ Ha teljes siker nem is koronázta ••••••••••••••••••••••••••< Veszedelmes tolvaj rendőrkézen — Skopljei betörőt fogtak Osijeken — Igen ügyes fogást csinált vasárnap délelőtt az osijeki rendőrség, amely egy régóta keresett, vakmerő és rend­kívül ügyes ükszerrablót tett ártal­matlanná. Az alsóvárosig levő Martin Emil­­féle ékszerész- és órásüzletben vasár­nap délelőtt megjelent egy jól öltö­zött fiatalember, aki erősen délszer biai kiejtéssel beszélt. A tulajdonos­nak négyszem között elárulta, hogy igen olcsón tudna neki eladni szebb­nél-szebb .keleti ékszereket. Az el­adásra vonatkozólag kijelentette, hogy megszorult helyzetben van. meg kei! válnia ékszereitől. Martin Emil hajlandónak mutatko zott az ékszerek megvásárlására, mire az ismeretlen fiatalember egy kiebb tarisznyát hozott tele ékszerekkel Martin Emil az esetről közben értesí­tette a rendőrséget és két detektív a másik szobában helyezkedett el. A fiatalember pedig — nem is gya­nítva a csapdát — nyugodtan kirakta Martin asztalára a kis tarisznya tar­talmát, összesen hatvannégy darab, különféle formájú és nagyságú szebb­­nél-szebb ékszert, a keleti ötvösművé­szet csupa drága és szinte utánozha­tatlan remekét, amik között az éksze­rész szakértő módjára válogatott. Az ékszerek között melltük, fülönfüggők, női-* és férfi óraláncok, kis- és na- Igyobb órák, gyűrűk és keresztek vol­eddig fáradozásainkat, mégis eléggé örvendetes eredmény járt nyomában. A nemzetközi határkiigazitó bizott­ság március 28-iki ülésén tudvalevő­leg döntött a magyar követelések ügyében és csaknem teljes mértékük­ben visszautasította a magyar igé­nyeket. A határkiigazitó bizottság csupán annyit biztosított a magyar kormánynak, hogy a határvonal három pontjáról a népszövetséghez fordulhat. Abból a magatartásból azonban, ame­lyet a nagyköveti értekezlet jogilag megokolt álláspontunkkal szemben ta­núsít, remélhetjük, hogy a hátralévő magyar követelések a népszövetség előtt sem állhatják meg helyüket. Ezért azt tartom, hogy nem vagyok nagyon optimista, ha biztosra ve­szem, hogy a szerződésekben meg­állapított határok érvényesek marad­nak és legfölebb jelentéktelen módo­sításokat szenvednek A miniszter azután közölte, hogy Magyarország és Ausztria közt a ha­tármenti helyi személyforgalmat a a legrövidebb idő alatt megkötendő megegyezéssel hamarosan szabá lyozzák. •••••••••••••••••••••••••• tak, valamennyi aranyból és Martin Emil hozzávetőleges becslése szerint meghaladta értékük a százezer koro­nát. Közben a detektívek előléptek a másik szobából és kérdőre vonták a meglepett fiatalembert: hogy kerülnek hozzá az ékszerek. A fiatalember, akiről kiderült, hogy Borzics Mirkó 24 éves spalatói származású pincérrel azonos, ekkor előbbi állításával ellen­kezően azt állította, hogy egy isme­rőse, aki Skopljében lakik, bízta meg az értékes ékszerek eladásával. Az osijeki rendőrség nyomban érintkezésbe lépett a skopljei és bi­­tolji hatóságokkal, amelyek a sürgö­ny! érdeklődésre azt válaszolták, hogy Borzics Mirkót már rég óta ke­resik, az ékszerek pedig betörésekből származnak, amelyeket Skopljében és Biloljban követtek el. A rendőrség az elfogott veszedelmes betörőt átkisérte a kir. ügyészség fog­házába. Hast űzőket orvosi rendelésre, fűző­ket, gvomorszoritót ég melltartót legelegánsabb kivitelben készit, úgy­szintén tiszütást és javi- 69R9 tást elfogad GStS VIRÁG LEONTIN Alexandrova-ulica 11. sz. 3. oldal. A Tisza-parton Délután három óra. Ragyog minden: a határon, a gátról meleg napfoltokat látni, amint szétdülnek a levegőben. És végig a parton: a homokból, a vízből szinte merengő füzesek sorakoznak a Tisza köré. A Tisza, amely a tavaszi vizektől megduzzadt és elterült egész a töltése­kig. lasan, dekorativ mozgással zajlik délkeletre. Fölötte intenzív csönd ül és magasan az ég finom öbleiben mint fe­hér lampionok égnek a felhőcsapatok mozdulatlanul és szemérmesen. Valahol, messze, valaki kiáltoz. A hang foszlá­­nyosan, de roppant erővel zendül föl, csörömpöl végig a Tisza füzesei fölött. A horizont, a napfényben, a vakitó vi­lágításban ekhós, mint egy katedrális és a legkisebb zaj. mint az acél sikoltozva hullik szét a levegőben. A Tisza hátán közel két famalom mozog. A közelebbi mellett egy csónak áldogál a vizen, a mely habos, tejfehér körülötte. Túl a másik parton egy piros kendős asszony néz át hozzánk érdeklődve. A zöld hát­térben csak úgy vakít a piros fejkendője, amely kioldódott és lobog a cirógató szélben. — Jó napot — menyecske. — Jó napot — szól át a vizen és tovább megy a magas gáton a falu felé. A falu a Tisza másik partján sütké­rezik az áprilisi napon. A torony piros teteje, a barna háztetők és a szemben levő dombon egy házsor — a mezők, a zöld, hűvös rétek hangulatához hozzá­simulnak. A faluból — látni — két ut vezet ki a Tisza-partra. Körül fák, vizek és a nap A mezőn, mint apró bogarak, dolgoznak az emberek. A parton — a piroskendős asszonyon kívül — nincs senki. Az innensőn se. A kanyarulatnál régi uszoda-deszkák feküsznek a parton és a vízből egy uszoda-bódé áll ki pár centi­méterre. Csak a fatető. A többit a Tisza elnyelte, az áradás, amelyet a főtöltések tartanak csupán a mederben. A Tisza az idén kitett magáért. Akik ismerik ezt a szeszélyes folyót, azt mondják, hogy már régen nem volt ilyen gazdag vizek­ben. Széles, monumentalitást hazudó, — van benne pátbosz és fenség! Fenség, amit régi költők a tengerre szoktak mon­dani szentimentális hangulataikban . . . Lassan, szinte láthatatlanul úszik a ren­geteg viz, szélesen, tempósan, lefelé dél­keletre . . . A felhők eltakarják a napot. Az egész vidék egyszerre komor és halk tónust vesz föl. A vizen fekete mélységek tá­madnak és néhány madár csipogva, sírva repül a füzesek felé .. . Bontják a novisádi hidsáncokat — Novisádi munkatársunktól — »Novisad város közgyűlése 1922 április 6-án elfogadta a katonai hatóságoknak a hid sáncok lebontására vonatkozó szerződését. Az előadó dr Adamovič István kéri, hogy a sáncok fotográfiáit helyez zék a városi levéltárba.« Eltűnnek a főid színéről a hidsán cok, sok száz esztendő hangtalan ta nui. Sok harcos viadal, sok ibolyás hangulat oszlott el a sáncokon és mindenből nem maradt más, mint az elhanyagoltan, rothadó náddal tele árkdk, a füves, nedves sáncoldal, meg néhány millió tégla. ^ Magasan, hatalmasan emelkedik fölé a vár. Tornyában időnként tom­pán, lefojtottam kong a harang,-fönn a várfalon kényelmesen sétál egy baka és unottan néz le a Dunára. Szürkén, zavarosan nyúlik el a Duna a vár és a hidsáncok között. A hid­­sáncok tömören, zegzugosan látszólag minden rendszer nélkül feküsznek a parton. Egy kapuba torkollnak: a régi I pontonhíd helye, ezt védték régen a

Next

/
Thumbnails
Contents