Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-12 / 102. szám

<■ ofdai. BACSMEGYEI NAPLÓ 102. szám. Az osztrák nemzetgyűlés a német nemzeti kisebbségekért — A Bácsniegyei Napló Bécsi tudósítójától — (Sz.) Az osztrák parlament a hús­véti szünet előtti utolsó ülésén az SHS királyságban élő németség ügyével foglalkozott. A vita đr. Hampel német nemzeti párti képviselő indítványa kapcsán indult meg. Dr. Hampel bejelentette, hogy a jugoszláv agrártörvény az osztrák állampolgárok jogait flag* ránsan sérti, amikor kimondja: „Az állam három hektárnál na­gyabb olyan földbirtokot, amelynek turtajdcnosának fő'akóhelye nem a mi királyságunkban van és akik Hrtokokít nem maguk művelik meg, igénybe vehet“. Tudvalévő — mon­­xlotta továbbá a nagynéniét képvi­selő — hogy osztrák szövetségi állampolgárok, különösen pedig steier lakosoknak igen jelentékeny birto­kaik vannak SHS királyságban. Mi vd a törvényjavaslat néhány nan múlva már a beogradi parlament elé kerül, az osztrák kormánynak sürgősen interveniálnia kell, hogy megmutassa, hogy nem hajlandó az SHS közigazga'ásnaK ezt a politiká­ját összetett kezekkel nézni. •— A németeket Jugoszláviában — folytatta a képviselő — megfoszt­ják jogaiktól, a németek passzív [választójogát korlátozták, német is­kolákét és egyesületeket feloszlatnak! Kártyázó asszonyok a külvárosi uccákon A vasárnap munkátlansága, csönd­je kihúzódik a házak elé. Valami ked­ves, falusias jellege van a ház előtt ülésnek. Munkás kezek tisztára mo­sakodva, mozdulatlanul nézik a va­sárnap elmúlását. Ilyenkor, amikor a lavasz a földek hátát zöld bársony­nyal teríti be és amikor termésre vágyó öle vár a fölszakitásra, a föld­szintes parasztházakból kiindul a munka, hogy a földet megterméke­nyítse. Vasárnapra a siíonerekböl elő­kerülnek a bö ünneplő szoknyák, a kéklik és ölbe szorul a kéz. Délután, amikor az ember pihent vérét a korcsma borgözével bizsergeti, az asszony otthon marad és munkátlan­­ságában kiül a ház elé. Megkezdődik a szomszédjárás. A suboticai paraszt­asszonyok vasárnap délutánja más. A nagyvilági szalonok, siber és bankár asszonyok raffinált idegzetét cirógató szórakozás, a kártyajáték utat nyert oda is, ahol eddig teljesen ismeretlen volt. Suboticán a parasztasszonyok kártyáznak. *• A Vasárnap délután a ház elüti. ' A tornyok csúcsából kiömlik a dél A házak tetejére merőlegesen tűz le a gyönge áprilisi napsugár. Rövidesen délutánra jár az idő. Nagy lustálkodó csöndje úszik a vasárnapnak. A vá rőshaza előtt újból kezdődik a férfiak hangos gyűlése. A város kövezetlen utcáira teljes díszében kiül a vasár­nap. Az edényeket elmosták, a kis pólyás gyerekeket hallgatagra ringat­ták. Kezdődik az asszonyok vasár' sapáa. A pitvarból a keskeny lócák kike­rülnek a ház elé. Előbb csak maga ül rajta a gazdasszony, módosán, büsz­kén, mert a szomszédasszonynak nincs ilyen ugró szoknyája. Azután a szomszéd asszony is megjelenik a kapuban. Az ebéd zsirfoitjait már ö 'js letörölte a szája széléről. A s.?om-A jugoszláv kormány eljárása ellen­kezik a Sainí-Germm'n-i béke 51. §-ával. Ha Jugoszláviában az osztrák oirtokokat eltulajdonítják, az osztrák kormánynak az Ausztriában levő jugoszláv birtokokat kell retorzió képpen lefoglalnia. Dr. Hen.net külügyminiszter kije­lenti, hogy az osztrák kormány is értesült hasonló terveiről a beográdí parlamentnek. Éppen ezért megbízta a beográdi osztrák ügyvivőt, hogy ebben az ügyben járjon el. A beo­grádi osztrák követ azonban azt je­lentette, hogy ilyen törvénytervezet­ről a SHS kormány nem tud. Mos! ismételten megbízták a beoyrádi kö­vetet, hogy újból lépjen közbe a osztrák állampolgárok jogaiért s ha ez eredménnyel nem járna, végső esetben az osztrák kormány a nép szövetséghez fog fordulni, Dr. Eisler a szociáldemokraták nevében kijelenti, hogy ők egy de­mokratikus agrárreform ellen nem foglalhatnak állást, ók a jugoszláv állammal barátságos viszonyba akar nak élni. A nemzetgyűlés a nagynémetek r zolucióját a keresztényszocialisták szavazataival a szociáldemokraták szavazatai ellenére elfogadta és igy ez a kérdés lekerül a napirendről szédasszony át szól a kiskapuba. Az­­utáii összeülnek, előbb a tyuk, tehén, a tojás adja a beszéd tárgyát. De Mintha, vontatottan menne a diskurzus A vasárnapi csönd már nem jó itt az idegeknek. Valami keli, ami egy kicsit feszíti, izgatja, ha kell, marcangolja. A. kiskapuk sürtiD nyílnak, a lóca felé futnak a pillantások. Azután a recsegő cipők megindulnak. Hamar összeverődik négy-öt asszony. A lócán már nincs hely. Széket is hoznak, ki­kerekednek bizonytalan körbe. Mikor már kifogy a piac, az uj ruha, semmi sincs már. Előkerül a kártya. Kártyázó társaságok Kígyósán fut össze-vissza a Gara Lazarovicsa-ulica. Az elején még emeletes ház is díszük bele a dél utánba. A vége felé alig nőttek ki a házak a földből, törpék, vakolatlanok és eső után nagy tócsákban őrködik előttük a viz. A vasárnap itt is kidi­­szitette magát.. Szép sorjában nyitott kapuk és egyes házak előtt összeverő­dött asszonyok. Körben ülnek, a köze­pén egy kis asztalon, amilyenen a cselédeknek, a béresnek meg a ka nász gyerekeknek szoktak enni adni Lapján még zsíros ételek széles foltja ‘terpeszkedik. Most ünnepi rokolyában asszonyok ülik körül. A közepén öcs ka egvdinárosok, legaló! meg egy ké kés tizes is meghúzódik. Valami, hír csa. kártyajátékot játszanak, amihez a játékosoknak négy kártyát oszta­nak. Hasonlít a ramslihoz. Akinek két ütése van, az nyert. Akinek csak egy ütést sikerült biztosítania, annak a bentlevő összeg felét kell befizetnie, A játszmák után heves vita indü meg. A körülállók a kibieek, akárcsak a kávéházban sorra elmondják észre vételeiket. — Mari, te hibáztad el. — Erigy mán, nem értesz te ahhoz Játék közben szenvedély ül ki az arcokra és a szemek fürkészve, szi redő kártyalapokat Végig az egész utcán, onnan kezd­ve, ahol a házak kezdenek eltörpül­ni, kártyázó asszonytársaságok ünnep­ük a munkaszünetet, Mosolygó, ug­rándozó kis gyerekek hancuros lár­mája helyettesíti a kávéház edény­­csörgéses, zűrzavaros lármáját. A szalonok őrzött diszkréciója, enervált sok szeretös nagyvilági dá­mák eddig monopolizált narkotikuma már eddig jutott. Itt még újság talán, ott meg lassan unott is kezd lenni, ök majd valami újat, csiklandósabbat teresnek vérük korbácsolására. , Még a cigányasszonyok is. Az Optajiska-ulica keskeny sorára szintén kiült a nyugalom. Végén ta­vaszi mezők éledő háta zöldéi bele a szembe. Egy néhány házból kisír na­gyon a nincstelenség. A házakból na­­goruan vizsgálják a háttal nekik me­gyon kicsi ablakokon bámul ki a kí­váncsiság. Némelyik ablakban már virágzásba szökött a tavasz. Itt nincs lóca, csak alacsony zsámolyok. Három helyen is kártyáznak, mind a három helyen pénzben. Egyik helyen fran­cia kártyát osztanak. Teljesen idegeit játék. Két pakli szükséges hozzá. Va­laki a bankot adja. Itt a játékosok ci­gányasszonyok. A »bankárnö« azt mondja: — Hát e csak olyan egyszerű já­­‘ték. Könnyű ezt megtanulni. Ha sok pénzem vóna, mindig ezt csinálnám, nincs a kártyánál jobb foglalkozás. Az egyik játékosnő nevet az öreg­asszony kijelentésén, felébred benne a háziasszony. — Mán én nem amondó vagyok. A bankárő átnézi a lapokat, ket­tőért fizet, egyért pedig behúzza a (bankba a két dinárt. Cgyi-^ Az adorjáni gyilkosság a vizsgálóbíró előtt A három katona meggyilkolása ügyében uj vizsgálat indult Adorján, tiszamenti falucskában 1919. év január hó 17-én három szerb katonát megöltek és holttestüket a Tiszába dobták. Annak idején a hadbíróság folyta­tott nyomozást, majd bírói eljárást eb­ben az ügyben és Ítélkezett is, azon­ban a tulajdonképpeni föbünösök — közöttük egy Mansfeld Lajos ne­vű, stara-kanizsai szabó, a tett elkö­vetése után Magyarországra szöktek és így a katonai fötörvényszék, amely az elsöfokon ítélkező hadbíróság ítéle­tét felülbírálta, kimondotta ítéleté­ben, hogy úgy Mansfeld, mint bűntár­sai: Lipták István, Tóth Urbán és Elek Pál ellen, kézrekeritésük vagy kiszolgáltatásuk eseíén, le kell foly­tatni az eljárást. A hadbiróság annak idején Kor­ín ö c z y Pált, mint bűnsegédet három évi börtönre, Törteti Istvánt 4 havi fogházra Ítélte, Sarnay Istvánt pe­dig fölmentette. Hosszabb ideig szünetelt a bűnügy, amig ez év március 9-én Mansfeld Lajost Stara-Kanizsán letartóztatták és — mint akkor megírtuk — beszál litották a suboticai kir. ügyészség fogházába. Ezzel egyidejűleg M a r u­­s i c s Koszta vizsgálóbíró megindí­totta az uj vizsgálatot az adorjáni gyilkosság ügyében. Az eset úgy történt, hogy 1919. év január 17-én este 6 óra körül megje­lent három szerb katona Adorján fa­luban, Sarnay István udvarában és felszólította Sarnaynak az udvarban levő nővérét, Terézt, hogy szóljon azonnal bátyjának, Istvánnak, hogy’ fogjon be és vigye őket Staxa-Kani­­zsára, ahol szolgálati dolguk van. A leány azonnal elment a körülbe­lül egy kilométer távolságra levő Szabó-féle korcsmái», ahol a fivére tartózkodott. Meg is találta ott úgy István bátyját, mint Ágostont és hár­man együtt jöttek hazafelé, hogy Ist­ván befogjon és a katonákat Kanizsá­ra vigye. Amikor az udvarra értek, nagy megdöbbenésükre és ijedelmükre a három katonát halra találták, a ko­csin fekve. Samayék udvarában ekkor Mans féld Lajos, lipták István, Tóth Urbán, Elek Péter, Körmcsy Pál és T&rteü Tános Tartózkodtak, akik a kocsin fekvő hullákat átkutatták, leszedték róluk a szijjazatot és elvették a náluk levő tárgyakat. Majd Elek azt mondta Sarnay Istvánnak, hogy a három hul­lát vigye kocsiján a Tiszához. Sarnay, aki különben is meg volt ijedve és az egész ügyről nem tudott semmit, en­gedelmeskedett Elek parancsának és megindultak a Tisza felé. A kocsin volt a lovakat hajtó Sarnavn fernii Mansfeld Lajos, mig Elek és Törteit gyalog mentek a kocsi után. Később még utánuk ment Sarnay Ágoston is Vajda Ferenccel. Koromsötétségben értek a sáros, rossz utón a Tiszához. A parton Elek intézkedésére Vajda és Mansfeld ledobták a hullákat a kocsiról és kifosztásuk után a vízig vonszolták őket, majd bedobták a hul­lákat a Tiszába. Elek Törtelitől elvet­te a puskát és azzal nyomta be a holttesteket a vízbe. A tettesek közül Mansfeld, Lipták, Elek és Tóth, mint említettük, Ma­gyarországba szöktek és csak most sikerült a tettesek közül az egyiket, Mansfeldet kinyomozni és letartóz­tatni. Marusics vizsgálóbíró kihallgatta Mansfeldet, aki annyit beismert, hogy a hullák szállításánál segédkezett, de minden mást tagad. Állítása szerint a gyilkosság elkövetésekor a Szabó­féle korcsmában tartózkodott. Szabó ezzel szemben azt mondja, hogy a kérdéses időben Mansfeld nem volt a korcsmában. Az alibibixc­­nyitás tehát nem sikerült, viszont a nyomozati iratokból megállapítható, hogy a gyilkosság után Etek dicseke­dett, hogy ő két lövést tett a katonák­ra és ekkor — Elek vallomása szerint — Mansfeld Lajos is mondotta, hogy ő szintén két lövést adott le a kato­nákra és igy közvetlen részes a gyil­kosságban. A bűnügyben a vizsgálóbíró a kö­zeli napokban több fontos tanút hall­gat ki. nnuLTLPJLi g.vrrniomjLiAfl'ixm Hasf űzőket orvosi rendelésre, fűző­ket, gvomorszoritót és melltartót legelegánsabb kivitelben Részit, ngv­­szirtén tisztest és javi- SX3 t*8t elfoead <53® VIRÁG LEONTIN Alexandrova-ulica 11. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents