Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-29 / 118. szám
Its. szám. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5* oldal Újból megnehezítették az árubehozatalt Igazolni kell a valuta beszerzési módját A külfölddel fennálló áruforgalom szabályozásáról újabb rendelet jelent meg: természetesen ez a forgalomban újabb nehézséget fog okozni. A rendelet szerint a külföldről érkezett áruk elvámolásánál újabban minden kereskedőnek igazolnia kell azt, hogy az áru kifizetéséhez felhasznált idegen valuta beszerzésére engedélye volt a Narodna Bankától. Igaz ugyan, hogy a devizarendelet értelmében a kereskedőknek külföldi vásárlásaik céljaira engedélyt kellett kérni a Narodna Bankától a valuta beszerzésére, — de voltak sokan, akiknek erre nem volt szükségük, Egyes kereskedőknek még voltak külföldön követeléseik, melyeket árubeszerzésre fordítottak, vagy vol tak egyesek, akik külföldre utazva magukkal vittek annyi készpénzt, amennyinek kivitelét a devizarendelet megengedett ésezt azt az összeget fordították bevásárlásaikra. Az uj rendelet most érthetetlen módon nem ismeri e! az ily módon létrejött kifizetések jogosságát, hanem azt követeli, hogy minden beérkezett árunál felmutassák a bank pénzbeszerzési engedélyét. Ez engedély nélkül a már ittlevö árut a vámhivatal nem adhatja ki a feleknek. Az uj intézkedés újabb korlátozást, uiabb sérelmet jelent a kereskedőknek már azért is, mert külföldön levő követeléseiket nem használhatják fel arubesžerzćsre és külföldi útjaik alkalmával nem vásárolhatnak momentán elhatározásból árut, még ha a pénz rendelkezésükre is áll, mert a Narodna Banka erre nem adott engedélyt. Á gazdasági élet eminens érdeke szempontjából kívánatos volna, ha ezt a legújabb torz rendeletet az illetékes tényezők mégegyszer revidiálnák és a gyakorlati élet és közérdek követelményeinek megfelelően módosítanák. Felkőszőntötte-e Csicserin az olasz királyt? Csicserin cáfolata az Avantiban A világsajtót beiárta az a szociáldemokrata forrásból eredő szenzáció, hogy a szovjetkormány génuai delegációjának vezetője, Csicserin külügyi népbiztos, ama fogadtatás alkalmával, melyet az olasz király a génuai konferencia résztvevőinek tiszteletére adott, egy igen lojális nyilatkozatban üd vözölte Viktora Emanuelt. A szociáldemokrata tudósítók szerint. Csicserin a legrövidebb és legpallérozottabb diplomaták példájára a következő módon kezdte talpraesett beszédét: Sireí Szovjetoroszország génuai delegációja boldog, hogy felséged személyében a szabad olasz hon első polgárát üdvözölheti. ’ És miután a régi ismert recept szerint beleszőtte beszédébe a derűs olasz eget, a királyra kiáltott háromszoros éljennel végezte szónoklatát. Egyes tudósítások még tovább mentek és azt jelentették, hogy Csicserin brúdert ivott a génuai püspökkel és a bankettezésnéi egészen úgy viselkedett, mint a legcéhbelibb diplomata. E híreszteléseknek annál is nagyobb hitelük volt, mert a berlini Vorwärts és a bécsi Arbaiter Zeitung röpítették világgá és mert a közvéle mény lehetetlennek tartotta, hogy egy munkáspárt sajtója terjesszen alaptalan híreket a szovjetek delegációjáról. Annál meglepőbb azonban, hogy a génuai konferencián berendezett hírszolgálati apparátus egyéb részei mit sem tudnak Csicserin és A magyar Bibliophil Társaság kiállítást nyit meg az Iparművészeti Múzeumban. — A kiállítás anyaga : a- régi Pest és Buda könyvekben, képekben. Ez az érdekes és szép anyag két nagy részre oszlik- Az egyik rész Buda három ostromának kora 1686-ig, a másik nagy csoport a múlt század elejét varázsolja elénk. Az első csoport távolabb áll mai érdeklődésünktől, de muzeális értékével talán ez a becsesebb. Históriás énekek, régi könyvek. Az első latinnyelvü könyv, 1491- ből. amelyben előfordul ez a szó: „budawara“, Urbánus Keym pompás nyomtatványai,Heckel könyve, mindkettő budai könyvnyomtatók, 1513-ban. Micsoda kultúra lehetett Budavárában ezidőben, hogy a budai könyvnyomtatók ily testes és finom és nagyszerű könyveket adtak ki f Aztán Boníinius kódexe, vaskosan és szélesen és mellette olasz és német krónikák Budáról. Akkoriban kissé a világ közepe volt Buda. A 1686-os nagy ost-Az okkultizmus tudománya — A telepátiától a pszihometriáidig — Minden évtizednek megvan a puszta külsőségeken túlmenő művelődéstörténeti divatja. Napjainkban mind szélesebb körök érdeklődnek az okkultizmus tagadhatatlanul érdekes problémái iránt. A világháború utolsó éveiben az emberiség egyetemes öntudata súlyos válságon ment keresztül. Mindaz, amit a természettudományok a megelőző nagy világégés, a francia forradalom óta a materiális világnézet alapján felépitettek, látszólag rombadölt és a meggyötört lelkek milliói a szellemiség régi gondolatának megújított világnézetében kerestek megváltást, megnyugvást, harmóniád A rideg, egyoldalú materializmus csődjét lényegesen, meggyorsítójjta az emberiség nagy idegválsága és ennek tudható be, hogy milliók figyelme tért vissza a spirituális világnézet legtulzóbb szélsőségéhez, az okkultizmushoz, amely fölött azonban kritikailag iskolázott elmének ma már nem szabad egyszerűen pálcát törnie. Amióta a 80-as években Londonban megalakult „Society for Psychieal Research“ (a lélektani jelenségeket kutató társaság) komoly kritikával vizsgálja a gondolatátvitel és telepátia, szuggesció, mezmerizmus, hipnotizmus, a varázsvessző, a kristálynézés stb. problémáit és amióta hívők csapongó képzeletét és vakbuzgóságát tárgyilagos tudósok ellenőrzik, az okkultizmus jelenségei megérdemlik, hogy tudományos alapjukat és eredményeiket komoly figyelemmel kisérjük. Az okkult jelenségek, vagyis az ,,uj tudomány egyik legismertebb megnyilatkozása a telepátia, amelyben A egyén akként érzi meg B egyén öntudatának tartalmát, hogy a két egyén fizikai érintaz olasz király barátkozásáról. A hir azonban úgy látszik, egészen Csicserin füléig jutott, ki szüksé> gesnek tartotta az olasz szociálisták újságjában, az Avanti-ban kijelenteni, hogy a neki tulajdonított üdvözlő szónoklat egyetlen szavát sem használta. Sajtókörökben a tévedést úgy magyarázzák, hogy Csicserint a szóbanforgó sajtójelentés összetévesztette Caldarával, az olasz reformszociálisták vezetőjével, ki tényleg tartott egy lojális szónok latot, melyért pártjától utólag éles megrovást kapott. romhoz angol, olasz és német tudósítók lepték el a császári tábort, bármily hihetetlenül hangzik : haditudósítók. Itt látjuk ezeknek az ős-haditudósitóknak röpiratait, mint például: „A journal of the Siege and Thaking of Buda by the Imperial Armi“. Nézzük, elmerülve. Mátyás budai palotáját. Fejedelmi, óriási vár. Nürnberg régi csipkés épülettömbjeire vagy a Hradsinra emlékeztet. Százszor szebb, százszor művészibb, mint a Vár mai képe. Egy érdekes kis képen egymás fölött rajzolva látni a Mátyás vára és a mai vár kontúrjait. A mai : megfekszi, agyonnyomja a várhegyet. A Mátyásé: könnyedén és istenien tör az ég felé, felma gasodó házaival, gyönyörű kapuival, sugárzó tornyaival. A biedermeier korszak József nádor idejével kezdődik. Félszázados ünnepére „nemzeti örömemlékeket“ adtak ki finom papíron, „örömdalok", versek, füzetek kezése teljességgel lehetetlen. Vagy oly távol vannak egymástól, vagy olyan módon vannak egymástól elválasztva, hogy fizikai jelek (hang, suttogás, intés stb.) utján semmi módon nem érintkezhetnek. Ezzel á tisztán pszihikai problémával szemben a telekinézis pszihofizikai problémát képvisel. Telekinézisnek nevezik az okkultizmusban azt a jelenséget, a mikor valamely tárgy a médium pszihikai hatása alatt mozogni kezd anélkül, hogy a tárgy és a médium teste akár közvetlenül, akár közvetve, érintkezhetnének. A hívők szeánszainak legnépszerűbb okkult megnyilatkozása az automatikus irás. A transzba, révületbe merült médium keze tisztán mehanikus módon, anélkül, hogy lelke résztvenne a munkában, gépiesen ir le szavakat és egész mondatokat. A révületükből magukhoz tért médiumok azt állítják, hogy az irás közben sejtelmük sincs arról, mit írnak s csak később, a transz-állapot megszűntével, amikor a szöveget elolvassák, tudják meg, mit Írtak. Ennek az okkult fenoménnek egyik változata a glosszololália, amikor a médium olyan nyelven kezd beszélni, amelyet nem ismert, nem tanult és meg sem ért. Gyakran megesik, hogy a médium olyan dolgokról ir és beszél, amelyekkel soha sem foglalkozott, melyek tehát gondolatvilágától teljesen távol állanak. A tisztánlátók (ihletvelátók Hellseher clairvoyant) olyan tárgyakat látnak, a melyek vagy át nem' látszó tartókba vannak elzárva, vagy oly távol vannak a figyelőtől, hogy fényhullámaik nem érhetik el a tisztánlátók szemét. Ugyanígy ismer az okkultizmus tisztánhallókát, akik a fül-, orr- és tapintószemölcsök számára hozzáférhetetlen hangokat stb. érzékélni tudják. Mig az érintett problémákról már gazdag kritikai irodalom áll rendeikezé„Pestnek arteképe88 — Budapesti levél — hirdetik az ünnepet. Itt látjuk a Palatínus nagy olajképét és Enden jólismért rajzát eredetiben. Egy óriási látképen elénk tárul az akkori Pest-Buda korabeli festmény. Érdekes, hogy ezt a képet Reggioban vette a magyar tulajdonosa, ötven forintért. Még pedig : mint Lisszabon látképét. Rudolf Alt képe a Gellérthegyről festve, rendkívül szép. Itt már nagy és szép az ifjú város: Pest is még lüktető és hatalmas a régi Buda. Rengeteg metszet, rajz és festmény van ez időkből a falakon és a vitrinekben. Különösen érdekesek* az árviz-képek. Nagy volt akkor a művészet’ szeretete. 1838 március 16-án a Duma elönti a várost. Franz Mayer „bürg. Schiffmeister“ éjszaka megJ‘ menti roskadozó házából Stephan Kaszás „magisfer der Chirurgie“ urat egész családjával egyetemberf. A hálás kirurgus olajba festeti a jelenetet s a kép föllrata századokig hirdeti Franz Mayer dérekasságát. •' • Ekkoriban roppant divatos a Lövészegylet. Nagyszerű céltáblákat festenek, várkastély merev toronnyal, körülötte a vármegyék őscimerei, a felhőkben felírás leng: Tzélrá ügyelj! És a töméntelen színes metszet: elfogódva nézzük ezeket az eltűnt házakat és tereket. Az alagutat, az Alsó Duna sort, a Felső Dunasort, nagykalapos szerbekkel, parádés katonákkal, krinolinos hölgykoszorúval. Minden oly tiszta, oly egyenes, oly uj. A Theatrom pilitza -/■ hová lett ? A Hotel Mayer — hová lett ? A pesti Vizgyógy- és edző intézet két kis egymásbaragasztott csűr vagy pajta, de a kép szerényen megjegyzi, hogy az egyik szárny még csak terv, még megépítendő 1 sünkre, addig az u, n. pszihometriát még teljes homály fedi. Pszihometrikus jelenségek alatt azt értjük, hogy a médium az elébe tett tárgy egész múltját, történetét vagy egyes részleteit el tudja beszélni. Oesterreich tanár fölemlít egy esetet, amelyben a médium egy lezuhant repülőgép egyik fadarabját vette kezébe. A médiumnak fpgalma sem lehetett arról, honnan ered az igénytelen fadarab és mégis részletesen elmoudta, hogyan zuhant le a repülőgép és milyen sérüléseket szenvedett az a két francia tiszt, aki a repülőgépen szerencsétlenül járt. A telekinetikus jelenségeket úgy magyarázzák, hogy a telekinetikus médiumok szervezetéből sajátszerü anyagi vagy anyagszerü sugarak indulnak ki és a tárgyakat, személyeket ezek a sugarak érintik meg. E sugarakat médiális szerveknek nevezik és több Ízben sikerült e sugarak lefényképezése is. Azt is megfigyelték, hogy a médiumok testsúlya • e sajátszerü kisugárzások alatt megcsappan. Az okkult jelenségek sorába tartozik a materializáció, az anyagi test öltése is, amikor a „megidézett szellem“ láthatóvá válik. Ide tartoznak végül a mezmerizmus, vagyis az állati mágnesség jelenségei is. I [ Az okkultisták nagy tábora vakon hisz az összes metapszihológiai jelenségekben. Velük szemben áll az a tekintélyes tömeg, amely yereven elutasít minden e körbe vágó megfigyelést és az egész kérdést modern babonának, vak előítéletnek bélyegzi. Amilyen hiba a vakhit, ugyanolyan baj a merev elutasítás. Csak a legszélesebb körű, tárgyilagos, tehát úgy pro-, mint kontra elfogulatlan kritika döntheti el, nem vezetnek-e az okkultizmus jelenséget uj, eddig ismeretlen fizikai és vegyi változások megismerésébe^
