Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-29 / 118. szám
6. ©fiat. BACSMEOYE! NAPLŐ 118. szám, Lisznyai Kálmán fügéiéit árull'aüék az utcán: a „Komlókerti Cím boradai ok" -at. Tekintélyes fületekben jelennek meg a „Rögélö" sz „Atheneum", a „Fígyelmező“, ssmely Vörösmarty lapja és az „Auróra", alapítva Kisfaludy Károlytól, folytatja Bajza.“ De vannak furcsa elmés dolgok is. Például a „Hut-Kalender“. Kerek papírlap, rajta az év minden napja, ép befér egy cilinderkalepba. A gáláns lovag a bucsucsók után óyomhan bejegyezheti kalapja mélyén a találka napját. . . Nemkülönben kedves könyvecske lebet az is : „Aranytanácsok vándorló mesteríegénveknek mre valóul.“ Barabás rajzol politikai karrikatarákat. Apró képek, alattuk szöveg, 1846-ból. Legalul a cenzori jegyzés: „Kihagyván a kitörőiteket, kinyomathatik, Csery József Stir. könyvbiráló." A bökkenő csak épen az, hogy a könyvbiráló ur valamennyi szöveget kitörölte a kis rajzók alól . . . A budai népszínházban, mint a szinlap hirdeti, 40 krajcár volt egy „numerirte Platz“. A pestbudai hangász-egyesület is szorgalmasan működött. Eisler Fannyról röpiratok, emléklapok jelentek még, a hires táncosnőnek egész kis irodalma volt. Meghökkanve olvassuk egy *i834-beli füzetke címét: „Egyetlen egy mód a Magyar Játékszín célirányos megalapítására. Irta: íigy hazafi.“ Ezt jó lenne tudni. Ezt ma is Jó lenne tudni. Ezt a célirányos, egyetlen egy módot. MOZAIK. ABB Válás Bgy barátunk válni készült a feleségétől, s ezt szomorú, de nagyon határozott hangon tudatta vetünk, olyan energikus arckife-5“eséssel, amelyről meglátszott, rogy az elhatározása szilárd és rendületlen. — Lehetetlen tovább együttinaradnunk! — így szólt. — S ennélfogva legjobb, ha széjjelmegyünk. — Az istenért! Mi történt? — kérdeztük ijedten. Nem szerettük Elza asszonyt, aki egyikünknek se volt rokonszenves, de szerettük a barátunkat és sajnáltuk a tönkretett boldogságát. — Nem történt semmi, — felelte ő. — Hát akkor miért ez az elhatározás ? Jenő komolyan, kétségbeesetten válaszolt: — Elzának egy rossz tulajdonsága van, amely nem engedi; hogy tovább éljek vele. — Egy rossz tulajdonság f ? — kiáltotta közülünk valaki. — Hiszen akkor gratulálnunk kell Ne ked s téged arra rábeszélnünk, hogy meradj együtt a hölgyeddel. Vájjon hányán dicsekedhetnek azzal a városban, sőt talán az országbán, hogy becses nejüknek csak agy rossz tulajdonságuk van ? Hiszen a legtöbb asszonynak két-hátom, sőt harminc-negyven hibája van. Ezekhez képest ö tied valóságos fehérhoilószerü fcivétel,: s így vagy neked vannak túlfokozott igényeid, vagy pedig az- a tulajdonság — — igen, igen, — felelte méiabusan a barátunk, — úgy van, fiaim, ez az így rossz tulajdon*, donság aztán olyan, hogy roszszabb két-három, sőt harmincnegyven másnál. Kiváncsivá tc^tt bennünket. Es kérdeztük: — Hűtlen ? — Nem! — Veszekedő ? — Nem I —■ Pazarló ? — Nem ! — Fukar ? — Nc-m 1 — Hanyag ? Rendetlen ? Buta ? — Nem ! Nem f Nem I — Hát mi ? — Kiélihatatian. Nem beszélhettük le az elválásról Bdkr. Jidli első változása — Fényes Sar*u regénye — (Megjelent Becsben, Halm és Goldmann kiadásában) Csendes, egyszerű, megható történet ez a Jicüié. Nem nagy igényű, nem is éppen érdekfeszitö. A szerzője nem is annak akarta. Bizonyára nem lett volna nehéz, néhány pogrom jelenettel, egy kis vérvádda! izgalmasabbá tenni ezt a regényt. De Fényes Samu nem akart se pogromot, se inkvizíciót, ahogy azt megszoktuk a zsidó tárgyú regényeknél. A Fényes Samu zsidóinak nincs más bajuk, minthogy olyan másodosztályú állampolgárfélék, vagy inkább egyáltalán nem állampolgárok. „Honosnak nem tekinthetők." Igaz, hogy ebből meg az az előnyük, hogyr hazaárulás vádja nem érheti őket. Ez a Jidli még csak- peches embernek sem mondható. Árván maradt, de akadt, aki felneveli. Ha megéhezik, mindig talál jő embereket, akik enni adnak neki. Se tanulni, se dolgozni nem igen akart, meg nem is nagyon tudott, de azért megélt, szerényen és igénytelenül, járta a falvakat a kis portékájával és annyit tudott, hogy valamivel drágábban kell árulni, mint vásárolni, ez volt a kereskedelmi szakképzettsége. Egyetlen egy baj érte csak Jidlit. A mennyasszonyát elkérette és erőszakkal elrabolta egy fiatal gentry. Ilyesmi — Istenem — akárkivel megtörténhetik. Még most is kedvezett a szerencse Jidlinek. Bejutott audenciéra a császárhoz, kedvezően intézték e! a kérvényét, végig mindenütt igazat ad tak neki. Hogy a végén őt csukták be ? Gazdagabb zsidókkal is megesett már az ilyesmi. A Jidlinek még ebben is szerencséje volt: harmadnapra kínzások és verések nélkül kiszabadult. Sokan irigyelnék a sorsát. Réchelkét persze nem kapta vissza. Pedig hát mindenütt minden kedvezően lett elintézve. Úgy látszik a tizenkilencedik. S2ázacl elején is úgy volt. , Rachelke a gentry urfi vadászkastélyában éli át azalatt azt a tragédiát, ami egyformán éri a szegény kis zsidölónyokat és a hercegnőket. A férfi csellel vágjerőszakkal megszerzi magának és mikéi a lány már viszontszeréü, akkorra megunja és kijelenti, hogy 5 most mér megnősül. Ezzel felisut, le is ut. Rachelke még kedvezőbb helyzetben ven, mint ha hercegnő volna. Ő nem tartozik senkinek felelősséggel, ö neki szabad meghalni. Es mikor aztán összetalálkozik Jidlivel, el is mennek szépen együtt — a Bodrogba vetik magukat. A másvilágon azután rájön Jidli, hogy az Igazság nem olyan egyszerű dolog. A menyei itélőszék veszedelmesen hasonlít, a gyorsított eljárás szerinti földi igazságszolgáltatáshoz. De Jidli, aki <j földön mindig csak hallgatott, most aztán nagyon megmondja a véleményét. Es lám — valami különbség mégis csak van a fenti és lenti' kihallgatások közt: az Ur belátja, hogy .Ildiinek igaza var* és kárpótlásul visszaengedi a főidre uj és szebb életet végig élni. Ez a tartalma Fényes Samu regényének- szenvedélyek, hősök vagy jelenetek hiányoznak ebből a könyvből. Pasztell színék, halk, meleg hangok enyhe szomorúság parfümje és sok sok szeretet, az van benne. Ä nagyon érdekes és' kifejező címlapot Gergely. Tibor rajzolta. L—ia (Beöthy Zsolt utolsó verse) Verébesapat ijedve, röppen. A hogy az erdőn nézelődöm, Utánanézek a tűnőknek S vaj’ hova-merre, eltűnődöm. Magam is immár röppmőbsn, Vén szárnyam meg egy útra kész, Vaj’ lesz-e olyan is, ki, mint én, A tűnőnek utánanéz ? Sóstó, 1921 augusztus 11, — A júniust uj menetrend előkészítése. Osijekről jelentik: Tét: nap kezdődött Ősijükén a vasút igazgatóságnak a konferenciája, melyen a június Lén életbe lépő uj menetrendről fognak tanácskozni. — A Srbska Matíca előadása. A Srbska Matica vasárnap délután 4 órai kezdettel a városi székház dísztermében népelőadást rendez. Az előadás keretében dr. Drago iyew Djordjevics, aki hosszabb ideig tartózkodott Angliában, ismertető előadást tan Angliáról. Belépés díjtalan. — Hadifogságból hazatért ügyvéd. Sentárói jelentik: Dr. Ferenc Antal, sentai ügyvéd, nyolc esztendei orosz hadifogság után haza érkezett. A starikautzsai patika ügye. A „Bácsmegymegyei Napló" egy pár nappal ezelőtt megemlékezett a siarikanizsai patika ügyéről, Megírtuk, hogy amikor Domokos János javára döntötte el a vitás jogot, azonban az özvegy és a bérlő felebbezéssel éltek s újabb döntést kívántak. Ezekre a.felebbbezésekre kedden megjött Zubkovics Pál dr. polgármesterhez, a miniszter végérvényes rendelkezése, hogy a gyógyszertár Domokos János gyógyszerésznek átadandó. A gyógyszertár átadása a napokban várható. — A sentai Gazdakor ifjúsága május 7-én műkedvelő előadással egybekötött táncvigalmat rendez. Ez alkalommal színre kerül Jókai Mór, a „Bolondok grófja" cimü darabja. — Sztatika nizsa kórház uélkfüL A közegészségügyi viszonyoknak igen szomorú dokumentuma, hogy Sztarikanizsa lS.ooo ezer lakosú városában nincs kórház. Van ugyan egy kórháznak elnevezett helyiség, azonban annak felszerelése a legprimitívebb orvosi rendelőnél is fogyatékosabb úgy, hogy ha valami komolyabb eset történik, a pácienseket Sentára vagy Suboticára kel! szállítani. — Olcsó menetté« vasúti jegyek Pallosra. Május I-lől vasár- és ünnepnapokon a menettéri vasúti jegyek olcsóbbak lesznek. A menetién jegyek ára vasárnap hat korona lesz. Később a hétköznapokon is érvényesek lesznek ezek a jegyek, de akkor kilenc koronába kerülnek. Egy havi bérlet ára 240 korona lesz. Tekintettel a megnyíló fürdöszezónra, dé.lután 3-tól kezdve óránként indulnak n vonatok Pallosra. — Osijek francia kölcsönt kap. Osijekről jelenti tudósítónk: Hang’ dr. osijeki polgármestert felkereste egy franciaországi pénzcsoporf megbízottja, aki nagyobb összegű kölcsönt ajánlott föl a városnak. A polgármester az ajánlat ügyében összehívta a városi képvise! testületet. Ezt megelőzőleg azonban Beográdba fog utazni a polgármester, hogy az kölcsön ügyében a pénzügyminisztérium mértékadó'faktoraival tanácskozásokat folytasson. A kölcsön összegét majd csak a tanácsülés és a polgármester beogradi tanácskozásai után fogják megállapítani. — Rendőrkézen egy veszedelmes fosztogató. Osijekről jelentik: Az osijeki rendőrség egyik detektivje egy régóta keresett zsebmetszőt fogott el. O’di Sándor harsányt fiatalember szerdán bement az osijeki országos vásárra. Délfelé betért egy Zupanijska-ulicai vendéglőbe, ahol megismerkedett egy fiatalemberrel. Az ismeretlen később az asztalához ült és együtt idogáltak jó darabig. Később az uj ismerős elcsalta Olciit az egyik éjjeli mulatóhelyre, ahol a berúgott fiatalembertől egy alkalmas pillanatban ellopta a 10.000» koronát tartalmazó pénztárcát. Azután eltűnt. A kifosztott parasztlegény nemsokára, amikor fizetni akart; észrevette a kárt, mire a rendőrségre sietett. A> panaszos pontos személyleirást tudott adni a tolvajról, melynek alapján az egyék detektív rövid nyomozás után el is fogta a tettest Igujics Pál iöglalkozásnéiküli csavargó személyében. A kihallgatás során kiderült, hogy Igujics pár nappal ezelőtt egy Kaspar György nevű fiatal napszámost is kifosztott. — A veszedelmes embert a rendőrség átkisértette a királyi ügyészség fogházába. C*> Hüíogakat, fogsorokat és tartós íogplombokat olcsó» készítek, részletfizetésre vidékieknek is. Dr. Bium László Su botié a, Főtér. Szegényeknek ingyen rendelő . Fájdalom nélkül fog- ÍMwás. Jrai-oivasni tudó, nőt rétidé lömbe a ionnal felveszek 272p
