Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-29 / 118. szám

118, szóm. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal " ,-rr 1,1 - --------------5----------------; gyalásokat kezdjenek meg a barát­ságos viszony he’yreáJlitása végett. Ei alkalommal Bánffy rámutatod Magyarország súlyos helyzetére. A Novosti értesülése szerint Bánffy azt kívánta, hogy a gazdasági kér­désekben kompromisszumos szerző­dések, a iranzitó- és határmenti for­galom és direkt vasúti összekötte­tés kérdésében létesítsenek meg­egyezést. Szó volt ezenkívül fontos politikai kérdésekről is. Bánffy arra számit, hosy Nincsics visszaérkezés kor már olyan instruk­ciókat fog vinni a beogradi kormány­tól, melyek lehetővé teszik a tár­gyalások folyt itását. Nincsics elutazása Jjeo^raflf. Nincsics külügyminiszter csütörtökön este elutazott Génuábó Beógrádba. Útközben Triestben fog találkozni Sándor királlyal, kines tárgyalásairól beszámol. Az olasz kormányt Nincsfcs elu­tazása nagyon nyugtalanítja. Emist még este, közvetlenül az elutazá élőt Schanzer olasz külügyminiszter, továbbá Contarir.i és Tosti még egyszer felkeresték N. ti esi eset, kivel hosszabban tárgyaltak. Az olaszok meglehetős izgatottan távoztak tanácskozásodról, amiből az ol3s lapok a Fiume kérdésében folyt tárgyalások meghiúsulására követ­keztetnek. A nem szláv tanítók vizsgája — Enyhítik a rendeletéi — uirt adtunk, arról, hogy a nem szláv anyanyelvű tanítóknak, ameny­­nyiben tanítók akarnak maradni, a jövö iskolai év elején vizsgát kell tenniük. Megírtuk azt is, hogy a vizs­ga anyaga olyan terjedelmes, hogy alig akad szláv tanító is, aki azt le tudja tenni. Most arról értesülünk, hogy a miniszter legújabb rendeleté­ben módosította a tanítók vizsgájára vonatkozó intézkedéseket, a vizsgá­lati anyagot redukálta. A vizsgálat anyaga nagy vonások­ban a következő: Cirill és latin nyelvű irás és olva­sás, a nyelvtan elemei. Irodalomtör­ténetből a főbb korszakok és irók, öundulicsig. Földrajzból az S. H. S. királyság és - egyes vidékeinek hegy­rajza, főbb helyek. Alkotmány tanból: az alkotmány ismertetése, polgári jo­gok és kötelességek, a parlament, ál­lami címer és zászló. Történelemből: a szlávok őshazája, európai letelepe­désük, a szerb állam története, a hor­­rátok függetlenségének megszüntetése, a szlovén vojvodok története, a szer­­bek helyzete a török uralom alatt, az ujabbkori történelem, a Balkán há­ború, az S. H. S. királyság megala­kulása. Ez az anyag is elég terjedelmes, de lényegesen kisebb, mint az előbbi rendeletben megkívánt. Hiányzik töb­bek közt a szerb nyelven leteendő pedagógiai vizsga, A kiegészítő vizsgálatokat augusz­tus 15-ike után tartják meg Beograd­ban.- Julius 10-töl augusztus 20-ig a nem szláv tanitók részére Beogradban a vizsga anyagából tanfolyamot tarta­nak. A tanfolyamon való részvétel nem kőtelező. A résztvevő ingyen la­kást kapnak. Azok a nem szláv nemzetiségű ta­nítók, akik a vizsgát le nem teszik. a rendelet érteimében nem véglege­síthetők, s fizetéskiegészitésben nem részesülnek. Az uj rendelet nevezetes enyhítése az, hogy a vizsga letételére 1922. vé­géig engedélyez határidőt, s a vizsga előtti tanfolyam megtartását ren­deli el. Azok, akik 1918 után szereztek ta­nítói oklevelet, résztvehetnek ugyan a Beogradban rendezendő tanfolya­mon, de ez,eknek nem kiegészítő, ha­nem teljesen uj képesitö vizsgát kell letenniük. A kiegészítő és képesítő vizsgákat Beogradban tartják meg. Zavar a jugoszláv-magyar postaforgalomban — Incidens egy postakocsi miatt *— Néhány nap óta zavarok álltak be az S. H. S. királyság és Magyarország közti postaforgalomban. A magyar vasutak ugyanis nem engedték át a Budapestről jövő gyorsvonat postako­csiját a határon. Emiatt a postafor­­galöiat Budapest és Subotica közt di­­rekt-záríattal bonyolitották le; az S. H. S. királyságba szánt és itt feladott postaküldeményeget és leveleket a csomagkocsiban továbbították egy kötegben. A posta szétosztása igy nem történhetett meg a közbeeső állomá­­kon, hanem minden küldeményt Bu­dapesten, illetve Suboticán adták át és innen továbbították rendeltetési helyére. Ez természetesen késedelmet okozott a vonat mentén fekvő állomá­­ok postaforgalmában. Megbízható helyről vett értesülés szerint az incidens okai a következők: Az S. H. S. királyság kocsiparkjáról .szóló jegyzék átvizsgálásánál az it­teni vasúti hatóságok megállapították, hogy Budapest és Beograd közt a gyorsvonattal közlekedő egyik posta^ kocsi, melyet magyar kocsiként ke­zeltek, a jugoszláv vasutak tulajdo­na, ennek alapján ezt a kocsit itt visz­­szatartották. A magyar államvasut emiatt beszüntette a többi vonatok postakocsi-járatát és a kocsit Kele­­bián minden alkalommal lekapcsolták. A postaszemélyzet sem jött át Ma­gyarországból, hanem a leveleket és csomagokat a. vasúti kocsiban a vas­úti személyzettel küldték be Suboti­­eára. Az innen Magyarország felé irányuló postaiorgalmat hasonlókép­pen bonyolitották le. A vitás postakocsi miatt közben megindultak a tárgyalások a magyar vasutigazgatóság és a beogradi közle­kedésügyi minisztérium között. Mivel a beogradi minisztérium nem akarja a postaforgaimat emiatt megzavarni, ügy intézkedett, hogy a visszatartott postakocsit újból- kapcsolják hozzá a gyorsvonathoz. A közlekedési minisz­térium emellett fentartja igényét a kocsihoz. E megoldás mellett remélhető, hogy az S. H. S. királyság és Magyarország közt a poslaforgalom néhány nap múlva az eddigi módon ismét zavar­talanul helyre fog állni. A radikálisok a pénzügyminiszter javaslata ellen — Viharos ülés a szkupstinában *— A szkupstina tegnap délelőtti ülé­sét tizenegy órakor nyitja meg Ribár elnök. A formalitások elintézése után el­sőnek Lázics Voja földmivespárti kér szót. Megkérdezi az elnöktől, hogy a miniszterek miért nem válaszolnak az interpellációkra. F r a n i ö 8 Ante földmivespárti ugyanezért súlyos mu­lasztással vádolja a minisztereket. Hossz ubeszédében részletesen kifej­ti a kormány inparlamentáris visel­kedését. Elmondja, hogy a közoktatás­­ügyi miniszter mindeddig nem vála­szolt erre a ;kérdésére: miért hoznak Dalmáciában még mindig Ferenc József nevében határozatokat? Ál­lításának bizonyítására a szkupstina elé terjeszti azokat az aktákat, ame­lyek ezekről a határozatokról szólnak. Óriási lárma keletkezik Franks be­jelentésére. A képviselők karban kia­bálják: Hol vannak a miniszterek? A minisztereket a folyosóról behív­ják a gyülésterembe. Egyes képviselők kifogásolják, hogy Franics sokáig beszél. Ribár elnök kijelenti, hogy a házszabályok értelmében ugyan nem beszélhetne, de az előadottak megérdemlik, hogy a szkupstina meg­hallgassa. Az elnököt zajosan meg­tapsolják. Ezután áttérjek a május-junius havi költségvetési tizenketted tárgya­lására. A javaslathoz elsőnek ív a­­nics Momcsilló szól hozzá, aki a Közben a miniszterek újból elhagy­ják az üléstermet. A klerikálisok za­­jongani kezdenek és követelik, hogy a kormány jelenjen meg. Ribár elnök a nagy lármára való tekintettel az ülést felfüggeszti, A miniszterek megjelenése után Ri­bár elnök az ülést újból megnyitja és megadja a szót Setyerov előadó­nak, aki Ivanicg beszédére reflektál­va kijelenti, hogy a kormányt pénz­ügyi politikájáért felelősségre vonni nem lehet, mert a mai helyzetben en­nek a politikának szükségessége elvi tathatatlan. Az előadó beszéde után az elnök az ülést bezárja. A délutáni ülést fél ötkor nyitotta meg Ribár elnök. Az első szónok S z á v i c s Vládó radikális volt, aki bejelenti, hogy a javaslat ellen fog szavazni. Ezt főleg azért teszi, mert úgy látja, hogy a kormány politikája a szerbiai földrnivesosztály ellen irá­nyul. A szerbiai földműveseknek sem az agrárreíormra, sem pedig a hadi­­kérpőtlásra vonatkozó kívánságait nem teljesítette a kormány. Karamehmédovics kormány­párti muzulmán megszavazza a javas­latot, bár találna benne kifogásolni valót. A kormánnyal kötött megegye­zést azonban mindenképpen lojálisán be akarják tartan}. R o i c s Milán dr. demokrata disz­­szidens kijelenti, hogy megszavazza a tizenkettedeket, de a parlament elé kerülő javaslat ellen fog szavazni Ezzel bezárult-az általános vita és áttértek a szavazásra. Leszavaztak 185-en, akik közül a javaslat mellett szavazott 129, ellene 56 képviselő. Ellene szavazott az egész . ellenzék, Spahó csoportja, valamint a radikális pártból Protics, Ivanics és Szávics. Utána a részletes vitára került a |3orä '' •' • ■ Setyerov előadó egyenként fel-< olvassa a szakaszokat, amelyekhez ü' földmivespárt részéről szóltak hozzá.} a 61. §-nái, amely a muzulmán bégek} földváitságáró! szói, Kurbjegovics szc-j vegmódositási javaslatot gerjeszt elő',! amelyet a Ház többsége elfogad. A 64. §. körül nagy vihar támad, Ez a szakasz a határmenti pénzügy­­őrségek költségeiről szól. A határ-: menti pénzügyőrség eddig a hadügy­minisztérium kebelébe volt beosztva'1 és csak most helyezte át a javaslat a pénzügyminisztériumhoz. A bízott-: sági tárgyalások folyamán ez a kér­dés már nagy vitára adott alkalmat,, akkor a pártok elhatározták, hogy;; nem teszik pártkérdéssé az ügyet. Uzunovics Nikola radikálist szólalt fel ennél a szakasznál és be-1 jelentette, hogy a radikális párt jelen­tékeny része a javaslat ellen szavai, A felszólalás nagy konsternációt kel­tett, vihar tört ki, úgy, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggesz­teni. Egy óráig tartó szünet után az einök újra, megnyitotta az ülést, ame­lyen azonban a radikális párt nem’­­jelent meg. Az elnök a megnyitás után konstatálta, hogy nincs meg a kvormn és egynegyed kilenc órakor óriási zaj közepette, amelyet a demo­kraták rendeztek, bezárta az ülést. Titokzatos dunai holttestek A gyilkosoknak nyomában van« rendőrség Budapestről jelenük: A ráckevei járásbíróság arról értesiieíte a bu­dapesti rendőrséget, hogy Makód község határában ismeretlen férfi holttestét fogták ki a Dunából. A olttest derekán többszörösen csa­vart drótkötélen súlyos kő van. A holttest ruháiban semmiféle írást nem találtak, úgy hogy személy­­azonosságát megállapítani nem le­hetett. 50 év körüli, hosszas arcú, :eljesen feloszlásban lévő, fogai hiányosak, kék rnunkászubbony, ballábán bőrbakancs. Zsebeiben nem találtak semmit. A ráckevei járásbíróság értesítése ma délelőtt érkezett a rendőrségre, este pedig a ráckevei csendőrség táviratát kézbesítették a főkapitány­ságon, amelyben újabb titokzatos holttestről lesznek jelentést. A rác­kevei csendőrség távirata szerint Tóth Andräß motorcsónak kormá­nyos, Polczner és Kántor gépész, a csepeli kotrásvszetőség alkalmazottai egy motorcsónakból dobták ki a hullát a parira. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást a titokzatos dunai hullák ügyében, az elsőnek sze­mélyazonosságát azonban ez ideig még nem sikerült megállapítani. A motorcsónakról kidobott hulláról azonban már megái lapította a rend­őrség, hogy az Radios István buda­pesti cipész. Bitó Gyula csordás vallomása alapján megállapítható az is, hogy a három férfi, aki a motorcsónakon magával hozta Radics holttestét, a ráckevei Dunapart melletti erdőben rejtette el a hullát, majd visszaültek a csónakba és Budapest irányába eltávoztak. A titokzatos motorcsónak névszerint ismert utasait most ke­resi a budapesti rendőrség, amely már megállapította, hogy Radics István rokonainál lakott és néhány héttel ezelőtt tűnt el lakásáról, a mikor ezerháromszáz korona pénz >vo!t nála.

Next

/
Thumbnails
Contents