Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-28 / 117. szám
117. szám. Talán vége is lett akkor, ott, a szomorú szanatóriumi ágyon fizikai életének. Én legalább azóta csak egy nagy szenvedő lélek kékes lobogását véltem látni a Király György szegény, vézna személye helyett. A lélek élt és harcolt még benne, —s minő harcot, Istenem 1 Ahol az épek, erősek elbuktak, kidőltek,, félreálltak, ott az 6 beteg szeme villant s mintha már járt volna ott Túl, mintha már Onnan beleláthatott volna a sekély emberboly tülekedésébe — az Igazság látó szemével ítélt, önként otthagyta biztos állását, mert abban a szörnyű hajrás hajszában, ami megindult a forradalmak után még a kultúra csenevész berkeiben Is *— nem vállalta a vadász szerepét, sem a felhajtóét. Rossz szemével, beteg tüdejével éjszakákon il regényeket fordított — s milyen szépen 1 — nappal könyvéket, lapo-BACSMEGYEí NAPLÓ 3, oldal kát búváréit és bírált. S noha szűkös honoráriumaiból szegény, kínzott életét • kellett ügy ahogy fönntartania, soha, egyetlen sort sem irt le meggyőződése ellen. Soha azelőtt nem politizált, de akkor, amikor az ő abszolút, fölényes liberalizmusa, egészséges, biztos szociális látása, nyílt hitvallása kockázatot — sokszor életveszedelmet — jelentett, akkor harcos lendülettel állt a bátor kis sereg élére s meg nem alkuvó lelkiismerettel Irta nyilas, jól célzott és célba talált cikkeit a Nyugatba, Független Szemlébe. Bátor lelkének tüze belebelekapott oda, ahova kellett, s hol perzselt könyörtelenül, hol lángragyujtott íélelmetíenül. Tudós volt, bátor lélek volt, igaz lélek veit, — ellobogott . . . Könnyezve olvasom, hogy meghalt harmincöt éves korában. Lányi Sarolta A jóvátételekről és szankciókról is tárgyalnak Génuában A franciák ellenzik a Legfelsőbb Tanács összehívását — Újabb ultimátum az oroszoknak <— A meglepetések egymást követik Génuában. A német és orosz javas latok után Lloyd George áll elő újabb meglepetéssel, amennyiben azt kívánja, hogy a Legfelsőbb Tanács Génuában ii'jön össze a német jóvátételt kérdés letágyalása és békés megoldása végett. Ezen az ülésen kerülne szóba az esetleges szankciók kérdése is. Az angol miniszterelnöknek ez a javaslata tulajdonképen megdöntése a cannesi határozatoknak és a konferencia eddigi elvének, mely kizárja a békeszerződések revíziójának, i jóvátételeknek és szankcióknak Ge nuában való tárgyalását. Igaz usyan hogy eztk a tárgyalások nem a konferencia keretében, hanem a Legfelsőbb Tanács előtt folynának le, azonban ennek tagjai azonosok a konferencia vezetőivel és természetes, hogy a konferencián folyó tanácskozásokra közvetlen irányitó befolyást kell hogy a Legfelsőbb Tanács határozatai gyakoroljanak vagy megfordítva, éppen a személyek azonosságánál fogva. Lloyd George ezt az uj javaslatát közölte Barthouval és hozzáfűzte, hogy szeretné, ha Poincaré személyeéen részi venne ezen a tanács kozáson. Maga Lloyd George is elhatározta hogy még tiz-tizenegy napig marad Génuában, hogy újabb elhatározó kísérletet tegyen az értekezlet megmentésére. Az angol miniszterelnök kötelességének tartja, hogy Genuában maradjon, hogy a zűrzavaros helyzetet tisztázza és harmóniát teremtsen. Ha kísérlete meghiúsul, úgy a nyilvánosság előtt fogja megvádolni annak megakadályozőit. Az angol delegáció szerdán este kiadott kommünikéjében azt közli, hogy a szövetségesek többségének nézete szerint szükséges, hogy a Versailles! szerződés áléiról megegyezzenek ama intézkedések tárgyában, melyeket Poincaré bar-ledyc-i beszédében említett. A megegyezés céljából a békeszerződés aláíróinak, kiknek többsége jelenleg Génuában tartózkodik, Génuában össze kell ülntök. A francia kormány ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a kérdést a párisi Leg-Poincare már kijelentette, hog^ ellenzi Lloyd George javaslatá1- Barthou ugyanis az indítványt már .öiölte a francia miniszterelnökkel1 ki azt válaszolta, hogy Párisban kívánja a döntést meghozni Lloyd George német-orosz blokktól tart Az angol és amerikai hírlapíróknak szerdán tartott estélyét is fölhasználta Lloyd George arra, hogy a konferencián résztvevő hatalmakat figyelmeztesse arra a veszedeemre, mely Európát abban az esetben fenyegetné, ha Génuában nem sikerülne eredményeket elérni. Az angol miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy a génual konferencia a legt'oniosabb esemény a jövő kialakulása szempontjából. A konferencia ellenségei — mondotta —- non tudjak, mekkora felelősséget vállaltak, amikor a tanácskozások eredményében kételkedni kezdtek. Ecsetelte azt a veszedelmet, amely abból támadhat, ha az urópai ellenségeskedések szilárd formát öltenek, mely esetben leél nagy csoport fog egymással szemben állni. A Releteurópában tapaszaIható bizonytalanság őscsirája az újabb konfliktusoknak. Az európai helyzet fölötte komoly és végre tétjét követel. Németország és Oroszország, Európa két legnagyobb nemzete, jobban szomjazza az emberi bánásmódot, mint ahogy a kenyeret kívánja. Lehetetlen ezt az állapotot állandósítani és keresni kell az egyetértést. Igen veszedelmes volna a helyzetnek olyan megoldása, ha a már éhenhalö Oroszország a németek szervező erejének segítségével Nyugateurópa ellen támadna. Millerand beszéde Philipeville.,(Havas.) Millerand elnök itt beszédet mondott, amelyben vázolta Franciaország helyzetét Kifejtette azokat a célokat, amelyeket Franciaország Génuában követ. — Mi és szövetségeseink, — mondotta, — a jog győzelméért harcoltunk. Nem engedjük, hogy azt ismét kérdésessé tegyék. —- Franciaország; nem álmodozik semmiféle hegemóniáról, nem akarja Európa újjáépítését saját újjáépítése felsőbb Tanács elé kel! ttijeszteni, térdekében föláldozni, de mégis joggal hiheti, hogy Európa újjáépítéséhez elengedhet Jenül hozzátartozik, hogy újjáépítsék Franciaországot, amely ország a civilizáció védőbástyájánák szerepében pusztult el. Szól azután a francia politika folytonosságáról. Nem ellenzi, hogy Németországgal a gazdasági érintkezést felvegye, de ennek előfeltétele, hogy a leszerelés és jóvátétel megvalósuljon. Ezután ismerten a föltételeket, amelyek mellett Szovietoroszországgal az érintkezés felvehető. A feltételeket a szövetségesekkel egyetértésben állapították meg. Beszédét azzal fejezte be, hogy a rapallői szerződés tekintetében a szövetségesek tudni fogják a módját, hogy érvénytelenítsék mindazt, ami beleütközik a veisaflíesl szerződésbe. Újabb kétnapms ultimátum az oroszuknak Géműn. A szövetséges hatalmak szakértői felülbírálták az orosz jegyzéket és úgy határoztak, hogy annak alapján a tárgyalást nem lehet tovább folytatni. A politikai bizottság a szakértők döntését tudomásul véve az orosz küldöttségnek negyvennyolc árai határidőt adott végleges álláspontjának előterjesztésére. A Reuter-ügynökség jelentése szerint az oroszokkal folytatott félhivatalos tárgyalás nem vezetett eredményre. A helyzet pillanatnyilag igen komoly, mert a további halgatást a szövetségesek rendkívül türelmetlenül fogynák. A szituáció kiélesedését Rakovszki szovjet delegátus makacs magatartásának tulajdonítják. .4 főbizottság ülése Genua. Hétfőn a konferenciának teljes ülése lesz, mely az első újabb együttes ülés a konferencia megnyitása óta. Ez az ülés, ha minden: programmszerüen megy, nagyon ünnepélyes lesz, de nem mozgalmas. Az egyes bizottságok jelentései ke-* rülnek napirendre, kivéve a politikai bizottságét, amely eddig a megalakuláson még nem jutott túl. A teljes ülést Schanzer olasz külügyminiszter kívánságára hívták egybe. Nincsicsjavaslata a lefegyverzésről Génua. Lloyd Georgcnak Európa pacifikálása ügyében a tízesztendős békéről tett ajánlatát nemsokára valamennyi delegátus aláírja. Benes miniszterelnök tudvalevőleg hasonló ajánlatot tett. Ez ügyben csütörtökön délután 6 árakor a kisantaní delegációinak vezetői ülést tartottak, hogy a lefegyverzés kérdésében egyöntetű magatartásukat megállapítsák. Ez alkalommal Nincsics küíügyminiszer azt javasolta, hogy az ideiglenes pacifista szerződésbe vegyenek be egy olyan szakasst, mely szerint a békeszerződéseknek minden megsértését a béke alapja ellen való támadásnak tekintik, Nincsics javaslatát a kisantant delegátusai egyhangúlag elfogadták. Az olasz tárgyalások Génua. Nincsics és Testi között a tárgyalások félbeszakadtak, mert Nincsics külügyminiszter még nera kapta meg Beögrádból az uj is'asitásokaí és az olaszoknak félhivatalosan átadott javaslatok jóváhagyását. Remény van arra, hogy a tárgyalás ujrafeivételével sikerül majd békés megegyezést létesíteni. Interpellációk napja a szkupstinában «— A költségvetési vita folytatása — A szkupstina délelőtti ülésén, amelyet 10 óra 50 perckor nyitott meg Rlbar elnök, a költségvetés vitája folyt A vita első szónokaként Spaho Mehmed szerepelt ellenzéki beszédjével. Valamennyi minisztérium költségvetését kifogásolta és a bitótjt eseményekért is a kormányt tette felelőssé. Skoberne klerikális szlovén nyelven támadta a kormányt. Beszéde során különösen a demokraták viselkedtek agresszíven, akik többször szemére vetették a klerikálisoknak, hogy a háború alatt osztrákbarát politikát folytattak. Bénin falusi párti is a javaslat ellen foglalt állást és különösen az agrárminisztériumot támadta az agrárreformnak a Vajdaságban való végrehajtási módja miatt. Az ülés fél egykor ért véget. A délutáni gyűlést negyed hatkor kezdték meg. A napirend első pontja Lázics földmivespárti képviselő interpellációja volt. Lázics a hadügyminiszterhez intézte interpellációját amelyben 1915-ben az albániai visszavonuláskor elpusztult 30.000 újonc ügyét ujitja fel beszédében. Vászics hadügyminiszter azonnal válaszol az inlerpellálónak és kijelenti, hogy ennek az ügynek az iratait a vizsgáló bizottság a parlamentnek adta ét és Így nem tud az ügyről semmit sem. Lázics ezután a parlamenti bizottság kiküldését kérte. Vászics hadügyminiszter a javaslat napirendről való főt levételét indítványozta. A Szkupstina nagy többsége Lázics indítványának elejtése melleit szavazott és egyhangúlag kimondották, hogy a parlamenti bizottságot nem küldik ki. Brodár Janev k’erikális és társai Péterváradon egy katona ellen elkövetett brutalitások miatt interpellált. A hadügyminiszter vála« szóban elmondta, hogy a katonát nem azért büntették' meg, mert egy klerikális újságot találtak nála, hanem azért mert társai között titokban folyton szította az elégedetlenséget. A hadügyminiszter rosszalja, hogy az utóbbi időben úgy a hadseregről, valamint a tisztikarról az üléseken annyi sző esik. A hadsereg jó, a tisztikar kitűnő, nincs heiyea folytonos támadásoknak. A miniszter válasza után hosszas vita fejlődőit ki. Ennek során Brkiiy szociál demokrata beszéde keltett különös feltűnést. Brkiiy beszédében utalt arra, hogy Piechy suboticai hadnagy tudomása szerint üldözte Kalmár J«r,őt, egy suboticai szocialista lap szerkesztőjét. Elképzeli, hogy mit tehet Piechy hadnagy egy olyan katonával, akiről tudja hogy meggyőződéses szocialista. A hadüjyminiszler válasza után a szkupstina Bradár javaslatának a napTendrŐI való levétele mellett döntött. Az elnök ezután kilenc óra előtt perccel az ülést berekesztette.
