Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-28 / 117. szám
XXIII. évfolyam Ára 1 dinár Subotica, péntek 1822 április 28_________117 s%ám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ári negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-clica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-oíiea 1 (Letbach-p alóla) Korok változása Ns féljünk a mindennapi eseményeket az örök problémák ötök Siempoptjainak mértékéhez mérni. Mindén kornak voltak mozgalmai, amelyekben öniudatlanul s csak ritkán tudatossá válva azok a legfőbb törekvések mozdultak meg, melyek milliók vágyának, szenvedésének, iparkodásának, véres verejtékének kempozcnseiként szédültek össze történelmet formáló rezuJtánssá. Európa népeiben a2 osszeUrtozandóság érzéséi legelőször a közös veszély elleni közös védekezés keltette Söl. Á keresztes háborúk vcftak az első megnyilatkozásai annak a gyökeret vert érzésnek, mely aktivitásban mutatta meg az európai lélek integrálódásának megindulását. A Szent föld fölszabadításának tömjénes jelszavai alatt a kelet felé vezető utat keresték, kelét selymét, gyöngyét, aranyát és elefántcsontját, a kincsek kiméi ilheieíten világrészét. Végig akarták járni azt áz utat, amin Nagy Sándor megindult először, aminek traszirozása évszázadokon keresztül az oros2 külpolitika léé égetőbb föladata volt s amit a német hegemónia álmodozói a Berlin-Bagdad-i ulvonal kiépítésével akartak járhatóvá tenni. A történelemnek mir betejesitett föl adata annak kimutatása, hogy milyen gazdasági okok és milyen lelki diszpozíció teremtette meg az összefüggést a keresztes háborúk és vallásháborúk tömegmozgalmai között, Akkor ez volt a nagy vízválasztó az emberi társadalmak közöl: kibékíthetetlen ellenfélként ál lottak egymással szemben a kereszténység és a pogányság s később: a katholicizmus és protestantizmus. Akkor nem is érezték annyira a politikai határok szélfeszitő erejét, a nemzeti elhatárolást és nemzetiségi különbséget. A szűz Mária lobogója alatt együtt harcolt magyar, német, olasz, cseh a félhold hadserege ellen. Amikor a „pogány veszedelem^ Európa számára megszűnt fényéfjető lenni, a vállvetve egymás melett karcoló kereszténység felskezetekre tördelődött. Ha lehet, még kíméletlenebb tíühvel, még zabolátlanabb gyűlölködéssel pusztították egymást, mint egy-két nemzedékkel azelőtt közös ellenségüket. A nemzeti különbségeknek hajtó ereje akkor még ott szunnyadt a lelkek mélyében. A kathoiíkus egyház vívta meg harcát a protestantizmus ellen s a katolikusok és protestánsok nemzetiségre való tekintet nélkül veitek részt a harcban. Amikor a modern állam kibújt a feudalizmus pofiból sau gánjogf egymáshoz tartozás helyébe a közjogi államszervezet lépett, akkor bontakozott csak ki a maga határtalan lehetőségeivel, az embereket csatasorba kényszerítő jelszavaival az uj uralmak uj érdekeinek habzsoló szolgálatával a nemzeti eszme. A nemzetiségi gondolat olyan kulisszája lett a kapitalista rendnek, mint amilyen a középkori feudalizmusnak volt a harcos egyház. A jelek azonban azt mutatják, hogy a nemzetiségi küzdelmek vl!ágtörténelmi periódusa is kezdi kiélni magát. A világháború irtózatos pusztításai elgyengítették azokat a jelszavakat is, ame3yek nevében őrjöngö't a pusztítás. Ami helyébe lép: az a szociális gondolat. Nem messze van az az idő, amikor nem nemzeti, hanem osztály kisebbségekért fognak harcolni nem a diadalmas nemzetek, hanem a diadalmas osztályok. A társadalmi osztályok tág keretei fogják egyesíteni a felekezeti és nemzeti különbségek dezolált csapataii. Nem az elnyomott nemzeti kisebbségekért, hanem az elnyomott osztályokért fognak szót emelni a világ katedráin és a nemzetközi konferenciákon. Az angol nagytőkés rendnek s a francia kispolgárságnak képviselője az orosz kormányfői ma már az orosz polgárság jogainak elismerését követeli. Jól tudjuk, az a köve telés még nem a megsemmisített orosz polgárságnak, hapern a gazdasági kapcsolat rentabilitásának és biztonságának érdekeit szolgálja inkább. De a példa már megvan, a precedens buzogánya már betörte a tradíciók érckapuját és — repül a nehéz kő s ki tudja hol áll meg. AJ Az ország kerületi beosztása A Vajdaságnak csak egy Önállá kerülete van — Három hónapon belül meg kell alakalniok a kerületi önkormangtaíi testületeknek Politikai körökben óriási meglepetést keltett, hogy a belügyminiszterhez közelálló „Pravda“ csütörtöki számában részletesen közölte az ország adminisztratív beosztásáról szóló rendelet tartalmát, amit tudvalevőleg a kormány mlntkaideig szigorúan titokban tartott és nem is akart addig nyilvánosságra hozni, amíg a király alá nem irta a rendeletet. A rendelet parlamenti körökben is nagy meglepetést keltett, meri maguk a pártklubok és a képvls?ők sem voltak tájékoztatva annak részleteiről. A rendelet szerint az ország harminchárom kerületre oszlik, még pedig Montenegró egy, Dalmácia 2, Bosrnia-Hercecovina 6, Horvátország 4, Szlovénia 2, Szerbia 13, Délszerbia 5 kerületből áll, a Vajdaságnak pedig csak egy önálló kerülete van. A rendelet igen sok meglepetést tartalmaz. Így meglepő elsősorban az, hogy az önálló városi kerületek kimaradtak a rendeletből és így as önálló beográdi és zagrebi kerületek helyett ezek a városok Is beletartoznak a rendes kerületek közé. Ugyancsak nagy meglepetést kelt a Vajdaság kerületi beosztása is, amely majdnem teljesen olyan módon történt, mint azt a „Tribuna“ értesülése alapján már néhány nappal ezelőtt megírtuk. A Vajdaságnak eszerint csak egyetlen önálló kerülete van, legnagyobb részét más kerületekhez csatolták. A Vajdaságot közelebbről érdeklő kerületek beosztása a következő: Beográdi kerület: Beograd székhellyel. Hozzátartozik: Beograd város, a régi beográdi kerületből a munkatársa illetékes helyről úgy' értesül, hogy a rendeleiet rövidesn végrehajtják, a megyei és járási önkormányzat*! rőt és az általános igazgatástól szóló törvénnyel egyidejűleg. Az uj törvény értelmében a kerületi autonom szerveknek három hónapon beiül meg kell alakulniuk. így tehát a kerületi önkormányzatok választásait még a községi választások előtt fogják megtartani. beográdi járás, a vrácsári és Száva menti járások. A Bánálból ehhez etültthez tartozik: a pancsevoi árás Pančevo várossal, a velifci becskereki járás Vfelíkf-Becskerek várossal, a kovacsicaf, turskibecseji csenei, zsombolyai, veíikikikindai t "jrskikanirsai járások. A Bácskából a beográdi kerülethez iartoztk: a starfbecseji, sentai, zsablyai és titeli járások, Stark Kanizsa, Senta és Starlbecsej városok, felvéve Kstyot és Siara-Pazovát. Bácskai kerület Novlsad székhellyel. Hozzátartoznak: Baranya megye, Bácsbodrogmegyénck a belgrádi kerülethez nem csatolt rész?, Novisad, Subotica és Sombor városok. Dunamenti terű/et Smederevószékheljyel. Hozzátartozik: a régi smederévói kerület a régi beográdi kerület egy rrsze, a Bánátból: a kovini, oelacrkwi, vrsaci, alibunári, zicsifalvai és ittebel járások. Osijeki kerület Osijek székhellyel. Iđetariozik : Verőcemcr-ye Osijek várossal, Pozsega-megye és Bslovar- KőTös-megye, a csazroai és kruseváci járások nélkül. Szerémségl kerület Vukovár székhellyel, melyhez á régi Szerém megye tartozik és Zemun városa is. A kerületi beosztásról szóló rendelet az első impressziók hatása alatt vegyes érzelmeket kelt politikai körökben. Kétségtelen azonban, hogy a rendelet nagyon fontos, mert maga után vonja az egész közigazgatás megváltozását Amint ismeretes, ellenzéki körökben annak a véleménynek adtak ki féjezést, hogy a rendelet végrehajtására nem is kerül sor. Ezzel széni- _ ben a Bdcsmegyel Napló beográdi i folyamnál A dinár árfolyamának zürichi hullámzása A devízarendeletet megint megsínylették a kereskedők A jugoszláv valuta zürichi árfolyama két nap alatt 207 zárókurzusről 180-ra esett vissza. A nyitóárfolyamokat is figyelembe véve, a iugó korona kulminációs pontja elérte a 222 francos nívót is Zürichben, di a í\tb kurzust': 15-20 pontiéi alacsonyabbak voltak. Pénzügyi körökben ezt a nagy hullám,' zast — a hirtelen emelkedést és esést az amerikai százmillió dolláros kölcsön hírével hozzák összefüggésbe. Az esést az a hír idézte elő, hogy az SHS. királyság amerikai kölcsöne meghiúsult. Természetes, hogy ezeket a híreket mindaddig, mig a kormány köréből hivatalosan meg nem erősítik, vagy meg nem cáfolják — ellenőrizni nem lehet. így ma még minden vonalon a legteljesebb bizonytalanság uralkodik és csak a zU rich!, napról-napra lényegesen változó árfolyamok képezik az egyetlen pozitívumok Ez rz erős árfolyamhullámzás semmiképen sem előnyös, meri erős izgalomban tartják a bel ö!di pénzügyi köröket és a kereskedőket. A javult árfolyamnak csak egy előnye lehetett volna: ha a pillanatnyi magas kurzust kereskedőink degen valuta olcsóbb beszerzésére fel tudták volna használni. Ebben azonban megakadályozta őket a deviza-rendelet, mely megtiltja a dinár-csekkeknek külföldön való eladását. Így a kereskedők a210-22(Vas árfolyama mellett semmi külföldi valutát nem tudtak beszerezni, mert nem volt megfelelő ellenértékűk a vásárlásra. Igaz ugyan, hogy a zürichi árfolyam hatása alatt a belföldi tőzsdéken Is esett az idegen valuta, de ennek semmi gyakorlati haszna nem volt, mert a devizarendeleí hatása alatt nagyon kevés einöernek volt idegen valutája és ezek Is visszatartották értékeiket, mert azoknak újabb emelkedésére számítottak. A dinár javulása dacára nagy kereslet volt cseh és magyar koronában, amely a tényleges váltéár- 15—20 százalékkal drá-
