Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-27 / 116. szám
Ára 1 diaár XXIII. évfolyam Subotica, csütörtök 1922 április 27 116 szám HSegjsieaik minden réggé?, ünnep níén és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiaddh*T«tAÍ 8—>38, szerkesztöaéj; 5—10 Eléfizeléai ár > aeyyedém 9(h —dinit SZERKESZTŐSÉG s Kralja Aiaumdra-ulita 4 szám alatt' Kjaddbhratnl t Koüja Alezandra-olica 1 (Lelbach-palota)i Uj partok felé A fantázia, amelyik nem álmok tatán lohol, hanem összefüggéseket sejt meg s bevilágít az ismeretlen söét szakadékaiba, miket még néni tudott kitapogatni a tudományos vizsgálódás — ez a fantázia bölcsője és melengetője minden intuíciónak — mindig előtte jár a légbátrabb cselekedeteknek is. Viteti magát a tények és történések sodro folyamában, mint az ökörszem emelkedik föl a sas hátán, de ahová elér a fejlődés, ha a legmagasabb fokot eiérő és minden várakozást betöltő is ez az eiárkezés, a fantázia onnan indul csak cl fölfedező útjára. Inkább túlozni szeretnénk, mini lebecsülni annak a tanácskozásnak jelentőségét, amit most tartanak óenuában a világ urai és rabszolgái. Inkább túlozni szeretnénk, mert minél nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki, minél inkább hisszük a md-t a holnap-pal összekötő történelem sorsi rdulatának, annál inkább tudunk bízni benne, hogy •legalább a töredékét fogja meeva lósitani azoknak a feladatoknak, a miknek beteljesítéséi remegve várja a megkinzott emberiség. S ?ira már „hitek fogytán, erők apadtán, mikor immár" Iramút se hintánk,“ hűvösen Ítélkező gondolattára legvéresebb aktualitásban is csak jelenséget látunk s keressük a dolgok rendjének értelmét, amelyik úgy világit át minden megnyilatkozáson, mint transzpárensen a fény. Nem véletlen az, hogy amiko Berlinben öss:eülek a negyedik rend képviselői, nogy világnézlet különbségek!n és szervezeti szakadékokon tu! legalább a taktikai egység ét kovácsolják össze annak az osztálynak, amelyet gazdasági helyzete a nyomor és vér árijaival különböztet el minden más társadalmi osztálytól, akkor válik a genuai zenekar leit motiv-jává annak hangoztatása, hogy el kell végezni a népek nagy átcsoportositásának munkáját s át kell adni megőrzés és elrettentő példa végett a múltak múzeumának azt a megkülönböztetést, amelyik központi hatalmakra és szövetségesekre, legyőzőitekre és győzőkre szabdalta szét az emberiséget. A múltak közös harcának közös emlékei elhalványulnak akkor, amikor a közös jövendő közös feladatai uj utakat tárnak fel. A dicsőséget nem lehet elvetni, trofeumokkal nem lehet táplálkozni, a tömjén is csak a jóllakottak parfömje. Amikor mindent földult és mindent összeromboit a háború pusztítása, revideálni keli a csatasort s számba kell venni az erőket, hogy akik együtt kivív halták a győzelmet, azok együ t íölépithetik-e a jövendőt. Az a szövetség, amelyik diadált hozott a harcban, diadalt hoz-e a békében? Az újjáépítés monumentális munkáját vájjon abban a csatarendben kell-e elvégezni, ahová össze:erelte az emberek nsgy csoportját az elmúlt háború kiszolgált érdeke? Az elhomályosodott értelem és fölgyujtott szenvedély a háború idején erre igen-nel felelt, de a fölgyujtott értetem és elhomályosodott szenvedély a békevárás keserű napjaiban nem-t\ harsog. Megindul lassan a népek, országok, területek uj átrendeződése. A legyózöttektől elvetették a fegyvert, de nem vehetik el a kalapácsot. Lassan szétoszlatlak azok a kötelékek, amikkel a háború vérszerződése kötötte össze a népek millióit s megerősödnek <zok a belátások, am lyek a fölbomlott csatarend harcosait uj munkarend jobbágyaiként állítja egymás mellé. Határtalan lehetőségekbe szédül bele a gondolat s olyan távlatok nyílnak fel, melyekét a tekintet is csak fáradtan járhat be. Újságok és népgyülések, szolgabirók és kávéházi potentátok, képviselőjelöltek és llgatitkárok még harsoghatják azokat a szavakat, melyek az összeroskadt világ visszhangjai csupán, aki magasabban van, messzebb iát s akik a fejlődés árbóckosarában ülnek, azok előtt már kibukkanik a messzeség ködéből a föld, ami felé h lad a háború vérözönétől megmenekült emberiség Noé bárkája. S azok, akik ezt a bárkát összeácsolták, jól tudják, elmerül a dereglye, ha rejtett dugáruként fölpakolhatnak rá gyújtogató csóvát, robbantó puskaport és gyilkos gyűlöletet. (d) Pastes lapja támadja Nincsicset A külügyminiszternek nem volt felhatalmazása az olasz tár~ gyalásokra ? A költségvetési üzenhetted vitája A szkupslina megkezdte a május-' Juniu'ái költségvetési tizenkeltedekről szóló törvényjavaslat vitáját és a különböző bizottságok ülésein kiről a belpolitikának alig van jelentősebb eseménye. A legnagyobb érdeklődés középpontjában még mindig a kerületi beosztásról szóló rendelet áll, amelyet Sándor király szerdán Bukarestben aláirt, de amely rendeletnek tartalmáról még mindig nem tudnak a pártklubok sem közelebbit. Élénk feltűnést keltett politikai körökben a miniszterelnökhöz közelálló »Tribunal éles támadása N i n c 3 i c s külügyminiszter ellen az olaszokkal folytatott tárgyalások miatt. Nem volt szükség az olasz tárgyalásokra. A Pasicshoz közelálló »Tribuna« szerdai száma éles támadást intéz Ninesics külügyminiszter ellen az olaszokkal folytatott tárgyalásai miatt. A lap hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokra nem. volt szükség, mert azok a rapallói szerződés végrehajtásának elodázására vezetnek, ami végeredményben az olaszok célja volt. Megállapítja .a cikk, hogy Ninesics nem is kapott megbízást a kormánytól az olaszokkal va!6 tárgyalások folytatására. Az ügyben egyébként a napokban néhány képviselő interpellációt terjeszt a szkupstina eléf.A tárgyalások miatt nagy az elkeseredés a parlamenti körökben is, ahol az a fölfogás, hogy azok az állam és a nép érdekei ellen történnek. Az a vélemény, hogy tárgyalásokra egyáltalán nincs szükség, hanem az ügyet a népszövetség elé kell terjeszteni, amely majd kötelezni fogja Olaszországot a rapallói szerződés végrehajtására. Politikai körökben a »Tribuna« támadása nagy feltűnést kelt, annál is jntább, mert a lap tulajdonképpen a miniszterelnök! sajtóorgánuma. A muzulmánok földváltsága. A szkupstina szerdai ülése előtt a pénzügyi bizottság plénuma tartott ülést. Napirend előtt, elhatározták, hogy a muzulmán bégek földváltsága. óimén 90 millió dinárt állítanak be a május-juniusi költségvetési tizenfcettedbe. A napirenden a törvényegysé.gesitő minisztérium budgetje szerepelt. A radikálisok és földmüvespártiak a minisztérium megszüntetését kívánták, amit azonban Trifkov i c s miniszter ellenzett é3 kijelentette, hogy a minisztérium költségvetését 600000 dinárral redukálták, úgy, hogy az mindössze 900.000 dinárt tesz ki. Ezután a javaslatot a bizottság változatlanul elfogadta. A szkupstina ülése. A szkupstina szerdai ülését délután öt órakor nyitotta meg dr. Ribár elnök. Napirenden a május-juhiusi költségvetési tiZenketted törvényjavaslata szerepelt. l)r. Setyerov előadó felolvassa a pénzügyi bizottság;; jelentését, majd Láajcs Voja a földművespárt és dr. Pusenyák a klerikálisok különvéleményét terjesztik be. Ezután megkezdődik a törvényjavaslat általános vitája. Az első szónok a pénzügyminisztert helyettesitő R a f a j 1 o v i c s erdészeti miniszter, aki bejelenti, hogy. a kormány a muzulmánokkal kötött paktum alapján 90 millió dinárt állított be a költségvetésbe a föidváltság címén. L á 2 i c s földmüvespárti kritizálja a javaslatot. Kifogásolja, hogy rnég nincs meg az egész évi költségvetés, hanem csak a részletek és a minisztertanács naponta " milliós hitelekét’ szavaz meg az egyes resszortoknak,, a költségvetés keretein túl is. Követeli a kormánytól, hogy tartsa magáti a költségvetéshez. Különösen a földmivelésügyi minisztériumot támadja, mert nem törődik eléggé az árviz által sújtott vidékekkel. Nem fogadja el a javaslatot, G o l o u c h szociáldemokrata köve-, teli, hogy a vasúti munkásoknak in adjanak drágasági pótlékot, valamint hogy a kórházaknak nagyobb hiteit szavazzanak meg és hogy az állami tisztviselőknek folyósítsák a drágaság! pótlék május elsején esedékes második részét. Kivánja a kormánytól, hogy hatályosabb intézkedéseket léptessen életbe a drágaág ellen. D e r z s i c s nemzeti szocialista « javaslat bírálásánál elsősorban a köz-1 Iekedésügyi minisztériumot támadja:,; Szöváleszi a vasúti alkalmazottak' helyzetét is. Setyerov előadó felszólalása é3 Derzsics viszontválasza után elnök berekeszti az ülést és a költség* Vetési vita folytatását csütörtök délutánod órá^lüzl ki. *■*■•*>*>mmm«< <*■* A százmillió dolláros kölcsön —- A kölcsönszerződés előnyei — Mára ismeretessé ’ attak a százmilliós amerikai dollárköícsön föltételei, amelyekről a szerződést a napokban fogfa Kumanudi Koszta pénzügyminiszter aláírni. A kormánynak kétségtelenül nagy sikere ez a kölcsön, mely hatását a dinár árfolyamának zürichi javulásában már erősen érezteti is. Ennek dacára a horvátországi lapoknak egy része erős kampányt indított meg a kormány elHi a kölcsön miatt és azt írják, hogy a kormánynak nem áll jogában ilyen n?gyösszegü kölcsönt perfektuálni. Kritizálják az alacsony, 83 százalékos árfolyamot és a nyolcszázalékos kamatot is, amely a mai valnfakuTusok mellett egymilliárd 840 millió korona évi tehernek, — nyolcmillió dollárnak — felei meg. Ez az aggodalom azonban nem alapos é’s nem indokolt, mert a mai gazdasági helyzetben csakis ilyen nagyszabású kölcsön nyújthat a kormánynak módot arra, bogy a gazdasági berendezkedés súlyos pro! lámáját megoldhassa. A kormánynak erre vonatkozó tervei már. nagy vonalakban ismeretesek; a kölcsön elsősorban vasútvonalak és kikötök építésére fog szolgálni. Az építkezések folytan uj munkaalkalmak kínálkoznak, arni a pan^ó gazdasági életbe friss vérkeringést fog hozni, — nem is szólva arról, hot-y milyen elengedhetetlenül nagy szükség van már arra, hogy a vasutak nagy hiányait is pótolják. Az is ismeretes már, hogy a köl-
