Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-26 / 115. szám

Í15. BACSMEGYEI NAPLÓ 5, oldat Tavaszi riport a korzóról A csalok« tavasz áprilisi szeszély es­séggel tréfál a derű és napsütés után vágyakozó emberekkel és csak órákra mutatkozik a maga kedves, meleg mi­voltában csak azért, hogy a következő félórában már megint az elmúlt tél kí­sértsen a lázós utcákon. A napsütést hálásai fogadják az em­berek és ilyenkor aztán megélénkül per­ed: alatt a korzó- Tavasztváró friss é: üde nők, lányok meg asszonyok sietnek ki a napsütésbe, mintha csak nem akar­nának elmulasztani egy. pillanatot sem a tavaszból, az életből. És a nyüzsgő, ta­vaszi déli korzón megjelennek az uj to­­ilettek, a kosztümök, amik éppen most készültek el, a legújabb párisi modell­­kalapok és általában valami ide nagyon elkésve érkező Parist mimelő divat... Tarkán ölelkezik össze a tavasz a téllel; a szaljma kalapok és a prémek összevisszaságában élénken dominálnak a világos tavaszi színek: a szürke és még inkább a. drapp uralja az idén a női divatot. És csodálatos harmóniába olvad ezen a tavaszon a férfi-divat a nőivel, ugyanezek a sziliek a férfiak ru­háiban is" mint a nők tavaszi kosztümjén. Tavaszi kontó, néhol egy-egy szál első virág, flirt, kacagás: csodálatos meny­nyire tudnak az emberek minden évben örülni a megújuló életnek ... Es a‘ su­­boticai korzón megjelenik az a furcsa kontraszt is, atjti ezt a várost annyira jellemzi: az otkolonyos, párisi divatnak hódoló suboticai hölgyek mellett »ott korzóznak az egyszerű, rendes kis lá­ncok, .akiknek csak kendő van fejü­kön, de azért örülnek ők is az é'etnek és az ö oldalukon is férfi jár, ha pörge íalzpu is és nem is barangszabásu a zakkója, de férfi, akivel jó! esik a ta­vaszi napsütésben összesimulva és gond­talanul sétálni... . Este azután más képet ölt a korzó az Alexandrova-uÜcán. Ilyenkor a korzó még inkább a téli estékre emlékezte és több a prém meg a bunda, mint délben. De azért itt is elŐkivánkozik már követelőzőn és fiatalon a tavasz és incselkedik az áprilisi est hűvösségével. És a sétáló emberek frisebben kacag­nak, bátrabban néznek a nők szemébe, mint az ólmos, szürke téli estéken ... Néhány,nap múlva itt a május és di­adalmasan közeledik a teljes, mosolygó tavasz a korzóra és az életnek örvendő emberek közé . .. Az utSevéikényszer tönkreteszi a fürdőhelyeket Portorose, Gráz . . . fontos állomásai «2 útlevél-kérdésnek, de oly állomásai, ahol soká vesztegel a vonat. Nem moz­dul tovább és az ott hozott határozatok nem jutnak el a teljesülésig. Már közel egy éve annak,, hogy a középeurópai államok Portoroseban és Grúzban megállapodtak egymással ab­ban, hogy az útlevelek kiadását, a vízu­mok megszerzését egyszerűsítik és meg­könnyítik a személyforgalmat, ami elen­gedhetetlen kelléke a normális gazda­sági élet hciyreálllitásának. Mindeddig azonban semmi gyakorlati eredmény nem tapasztalható ezen a téren és sajnálattal kel! megái lapítani, hogy éppen a mi hatóságaink azok, amelyek akadályokat gördítenek a külföldi utazások elé. Nem akarunk most arról említést tenni, hiszen sokszor szót ejtettünk már arról, hogy a SHS. királyság állampol­gárainak milyen sok fáradságba, utánjá­rásba és költségbe kerül a külföldi út­levelek megszerzése. Azt sem akarjuk bolygatni, hogy az állampolgárok akiket a törvény szerint megillet az a jog, hogy B külföldre utazhassanak, a rendeletck pedig módot nyújtanak az útlevelek megszerzéséhez, — miért vannak sok helyütt az útlevél-kiállítással megbízott alantasabb közegek pillanatnyi szeszé­lyének és basáskodásának kitéve. Az ilyen apróbb, egyéni sérelmeknél sokkal nagyobb hátránya van annak az | j-ntézkedé»ek, amely megnehezíti azt hogy külföldiek a SHS. királyság terü­letére beutazhassanak. A beutazási ear gedélyek megszerzése, — különösen a megszerzéssel járó hosszadalmas eljárás arra bírja a külföldieket, hogy csak múlhatatlanul szükséges esetben kérjék az útlevelet a SHS. királyságba. Magyar­­országon pedig már hónapok óta nem adnak vízumot a SHS. királyság terüle­tére szóló útlevelekre. Ezek a körülmények különösen a nyári fürdőidény kezdetével éreztetik súlyos hatásukat és kétségessé teszik azt, hogy a SHS. királyság fürdőhelyeit az idege­nek ebben az idényben felkereshetik-e? A szlovéniai, dalmáciai, horvátországi fürdőhelyeket mindig nagyszámban ke­resték fel az idegenek. A horvátországi" Lipiknek, Daruvámak különösen a ma­gyarok voltak a látogatói. Palics fürdő­nek is akadtak mindig szép számmal magyarországi fürdövendégei, a szerbiai fürdőhelyek pedig szintén megérdemlik azt, hogy gyógyhatásúk és szép fekvé­sük miatt az idegenek minél nagyobb számba« fe8ce*«sék okét. Természetes azonban, hogy a jelenlegi uf.levéímizériák mellett az üdülni szándékozók a külföld­ről Jiem jöhetnek ide és inkább oly fürdőikre mennek, ahova minden nagyobb neliézség nélkül megszerezhetik a be­utazáshoz szükséges okmányokat. Az idegenforgalmi és valutáris szem­­pontokbtói eltekintve, a fürdőhelyek lét­érdeke szempontjából is elsőrendűen fontos, hogy az illetékes körök meg­könnyítsék a nyaraló közönség beuta­zását. Ebben a tekintetben utalnunk kell Csehszlovákiára, ahol már a múlt évben a lehető legnagyobb mértékben felkarol­ták a fürdőhelyek kultuszát és a fürdő­­vendégek beutazását minden tekintetben megkönnyítették. Ennek tulajdonítható a csehszlovákiai fürdőhelyek nagy láto­gatottsága. a mi gyógyfürdőink elhanya-Slóságával szemben. Ebben az évben ehszlavákia hasonló könnyítéseket fog tenni és így bizonyos, hogy az SHS. királyság nem számíthat külföldi nya­ralókra. Az Erdélyi Magyar Szövetség válsága Csak demokratikus alapon leket életképessé tenni a magyarság politikai szervezetét, — Az erdélyi magyar politika csődje előtt a magyarság állítólagos Irányítói Ezen a címen feltűnési keltő cik­ket közöl a kolozsvári Újság. Érdekesnek tartjuk e cikknek a jugoszláviai magyarság elétárását tanulságul, figyelmeztetésül, és okulásul. . , Önmagunkat áltatnánk vele, ha letagadnók, hogy a Magyar Szö­vetség ma mér nem áll az érdé­­!yi magyarság szemében azon a piadesztálon, amelyen állnia kel­lene s amelyen akkor állott, ami­­or egy esstend'vei ezelőtt elin­dult tagadhatatlanul rögös és ne­héz útjára. Azt fogják erre mon­dani a túlsó oldalról, hogy az ok bennünk a magyar sajtó progresz­­sziv orgánumaiban keresendő, mert mi mutattunk rá következetesen és határozottan a magyar szervez kedés kiötlő hibáira és a vezetés ha­bozó és erélytelen módszereire. Ha ízt vádnak számítják, úgy az ódi­umot szívesen vállaljuk érte. Igenis, ma is azt valljuk, hogy a Magyai követséget lejárat, ák, a vezetők mintha csak versenyeztek volna ibban, hogy a román közvéle mény és a magyar nép előtt egy szükkörü magántársaság ártatlan kedvteléseinek mutassák be az utódallamok legjelentőségesebb, legsúlyosabb szerepre hivatott ma­gyar szervezetét s mi nem vád­nak, hanem érdemnek tekintjük azt, hogy a munkaképtelen, in­­politikus, a demokrácia levegőjé­től irtózó vezetőséget igaz való sálában állítottuk a magyarság ítélőszéke elé. Mégis azt kell meg­állapítanunk, hogy a Magyar Szö­vetség akcióképie éti direktóriumát nem a sajtó buktatta meg. A sajtó csak tényeket rögzített le, az esetné nvek hoztak könyörtelen verdiktet azok ellen, akik irányítani akarták az eseményeket s végeredmény­ben maguk váltak engedelmes eszközeivé. Mert mi is történt az­óta, hogy a Magyar Szövetség megalakult? Nehány vidéki szer­vezet tisztikart vé'^rtott, néhány panaszos merni and m postára került (hogy céloz ulctt-e, azt nehéz volna e önte ii) s a vá­lasztások telje Sikertelenséggel végződtek, E' utó mi tény ért ter­mészetesen em a Magyar Szö­vetséget ok» jak De méltán ol­vassuk rá azt <i szánalmas gya moltalanságot és a politikai előre­látásnak azt a hiányát, hogy a liberálisoknak Erdély e len indított háborúja ellenére is megmaradtak teljes elszigeteltségükben s mikor végre orientálódni akartak, akkor sem találtak megbízhatóbb bará­tot, mint ugyanazt a liberális kor­mányt, amely a magyar választók akaratát semmibevéve, romén kor­mánypárti jelölteket nevezett ki a magyar kerületekbe. Amit mi eddig hiába hirdettünk, azt ez a botrányos eset minden­nél élesebben illusztrálta, Azt tud­niillik, hogy a Magyar Szövetség jelenlegi vezetőségének le kell vonni a csúfos fiaskót és rossz időben és rossz formában elhangzott loja­litást komédiájának konzek­venciáit. Nincs már magyar ember Er­délyben, aki ne látná világosan, hogy méltatlan sáfárok állítják be magukat a két millió magyar kép­viselőiként s ennek következmé­nye az, hogy sem a magyar, sem a román közvélemény nem tulajdo­nit különös fontosságot a szövetségi pápák súlytalan magánakcióinak. Most azonban nem arról van már szó, hogy a vezetőséggel szemben éljünk a kritika jogával. Ezen már túl vagyunk. Az a kö­telesség hárul ránk, hogy a száműzött demokrácia arai­­mát állítsuk helyre a Magyar Szövetségben. A demokrácia a íegtürelmesebb Nem zár ki senkit a munkából azért, mert grófnak született. Azt azonban megköveteli, hogy a gró­fok is idomuljanak hozzá a de­mokratikus eszmékhez. Szakítsa­nak az osztálypolitikávai, ne tér­jenek vissza a titkos diplomácia levitéálett módszereihez s a törpe minoritás ne akarja egyéni érde­keit a nép ügyének kijátszani. Ennek az iránynak kell érvénye­sülnie a Magyar Szövetség leg­közelebbi tisztujitásánál, annál is inkább, mert ha nem igy történik, a Magyar Szövetség válsága ez egész erdélyi magyarság válsá­gává válhalik. A szervezetlen,önmagát emészt* magyarság könnyűszerrel prédája lehet a beolvasztási kísérleteknek, renegát-termelésnek,poüíikai csőd- _______________________________ del együttjáró gazdasági csődnek, merciafrat Molt kárára. Egy basefi ála- Ettol féltjük mi a magyarságot a * pitásuk, a Faterom A. G. «gyanúi a ezért hirdetjük, hogy inkább ál­­dozzok fel a tehetetlen szövetségi vezetőséget a magyarság általános érde­keinek. A cikk végű! a Magyar Szö­vetség naggyülésének összehi*' vását sürgeti. Kereskedelem és metafizika Amikor likvidálják az „eljövendő nan'‘-üt A hohenzolierni Németország össze­omlása a német lakosság bizonyos réte­geiben egy sajátságos, kóros lelkiállapo­tot teremtett. Az imperializmus hatalmi elméletei, a német világhivatásró! szóló tanítások a politikai csőd következtében lehetetlenné váltak. Mintegy körpótlás­­képen tehát a német szellemiség egv okkultista *és transzcendentális hullámba csapott át. Az újonnan éledt misztikus filozófiai szellemnek egy sajátságos je­lentkezése. volt az összeomlás napjai után dr. Steiner Rudolf társadalmi tanítása; az anthropozophia. E tannak különös sajátsága abban ál­lott* hogy egyenlő erősséggel akart a filozófia és a kereskedelem terén érvé­nyesülni. Steiner a társadalmat „hármas tagozat “-ban három állandó és egymás­sal békésen megférő osztállyal akarta felépíteni. Gazdasági Seren pedig hatal­mas célokat tűzött ki az. imigyen fel épülő társadalom számára, A célok el­érésére Steiner dr. egy Mólt nevű stutt­garti kereskedelmi tanácsossal együtt megalapította az „Eljövendő Nap Kész­­vénytársaság“-ot (Der kommende Trag A.-G.), mely kezdetben és az alapitól első metafizikus lendületében elég jól jövedelmezett. Az uj részvénytársaság meg is vásárolta Németország egyik leg­nagyobb cigaretta-üzemének, a Walldorf Astoria-nak részvénytöbbségét, nyilván azért, hogy anhtroposophikus cigarettá­kat gyártson. A nagy üzleti lendületet azonban csakhamar megszegte az a törvény: hogy' a részvényesek valószínűié? azért, mert még nem érték el a megfelelő lelki el­mélyülést és bensöséget, nem fizették be a 35 milliós alaptőkét egészében. Erre az alaptőkére pedig a „Der kom­mende Tag A.-G.“-nak igen nagy szük­sége volt, mert az üzletmenetben a,leg­újabb időkben deficit kezdett mutat­kozni. Steiner dr. a helyzetet tekintve, arra az elhatározásra jutott, hogy likvi­dál és eladja az eljövendő nap birtoká­ból a WaUdorf Asíoria-részvényeket a Süddeutsche Disconto-Gesellsehaft-nak, főleg azért, „mert a mai gazdasági élet ben együttműködő emberiség a társa­dalmi organizmus hármas tagozása iránt csekély megértést és érdeklődést mutat1’ és ennek következtében a 35 milliót nem fizette be. Az ügynek azonban a meglepő rész­lete abban áll, hogy Steiner dr. a fenti onunciación kivül a likvidálásról sem­miféle jelentéssel sem számolt be vál­lalata részvényeseinek. Még a befizetett tőkéről is hallgatott, lizt az ehnélyüiési folyamat kezdetén levő részvényesek rossz néven veszik Steiner dr.-tól és határozottan követelik az elszámolás be­terjesztését. A „der kommende Tag A.G.“ igazgatósága azonban érthető módon vonakodik a számadásokat beteriflezteni, mert e vonakodással a Icgnagyc/bb pro­pagandát csinálja az anthvopozophiának. Meg kel! ugyanis gondolni, hogy ha sikerül meghódítani a részvényeseket annak az álláspontnál:, 5:ogy csakis a pénzüket adják oda és további profán kérdezősködésscl ne molesztálják az igazgatóságot, akkor a világ minden részvénytársasági igazgatója és felügyelő bizottsági tagja lengő zászlókkal fog át­vonulni az atnroposophia eddig kisded tábovába. Egyelőre egy elszomorító eseményt kell regisztrálnunk Steiner dr. és Kom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents