Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-24 / 113. szám

Ära 1 diiair BÄGSMEGYE IIXIII. évfolyam Stsboüca, hélfő 1922 április 24 113 szám llegjeleEik minden reggelt ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár s negyedévre 90' —dinár SZERKfcSZTÓSEG: Kralja Alexandra-alien 4 szám alá t Kiadóhivatal: Kralja Alcxandra-ulica 1 (Lelbach-patota) Ma ül össze A kerületi beosztás kérdése — A muzulmánpárt válsága A hosszú húsvéti szünet után a skupstina ma hétfőn délután négy órakor tartja első gyűlését. A napirend tárgyában még nem döntöttek a pártok. Annyi bizo­nyos, hogy a szünet előtt meg­szakított tárgyalások kerülnek el­sősorban napirendre. Az első ülés napirendjének igy első pontja a Zecsevtcs tábornok ügyében ki­küldendő kilenctagú bizottság megválasztása lesz. Az utolsó ülésen ebben a kérdésben nem tudtak megegyezésre jutni. Az ellenzék a bizottságban három taggal akarta magát képviseltetni. Erről a kormányt támogató pár­tok azonban hallani sem akartak. A szavazás megejtése előtt az ellenzék tüntetőleg kivonult a teremből. így a döntésre nem kerülhetett sor. A most összeülő skupstina a bizottság megválasz­tás tűzte ki a napirend első 'pontjául. Az ellerzrék most is set­­gaszkodik régebbi álláspontjához és hangsúlyozza, hogy minden körülmények között három man­dátumot akar a bizottságban, mert ellenkező esetben még a házsza­bályok alapján biztosított két he lyet sem foglalja el. Az ország administrates felosz­tását tárgyaló bizottság vasárnap folytatta üléseit. Az ülésen Mar kovits igazságügyminiszter és Jo­­vanovits Ljuba a radikális párt vezére is jelen volt. Miután meg­állapodtak abban, hogy a kerüle­tek száma nagyobb lesz mint hu­szonnyolc, a kerületi határok megállapításával foglalkoztak. Ebben a kérdésben ugyancsak vasárnap tárgyalt Pasics Miladino- Vics postaügyi miniszterrel. A Po­litika értesülése szerint Miladino­vies főképen a Vajdaság kerületi beosztásának tervezetéről tárgyalt a miniszterelnökkel. Miladinovics terve szerint egy dunamelléki ke­rületet csinálnának Beograd szék­hellyel. Ehhez a kerülethez csa­tolnák a smederovoi járásokat és a délkeleti Bánát nagyobb részét. Az egész törvénytervezet még ma a politikai klubok elé kerül. A muzulmán párton belül meg­indult harc még nem fejeződött be. Kurbegovics képviselő vasár­nap fotos megbízással ment Sa­­rajevóból Beogradba. Á Pravda értesülése szerint a kormányt tá­mogató muzulmánok május 15-re összehívják a párt országos szer­vezeteit, ahol azt hiszik biztosí­tani tudják maguknak a többsé­get. Dr. Spaho tegnap Zagrebban volt, ahol egyes beogradi lapok értesülése szerint a horvát btok­­kisfákkal kereste n~ érintkezést. Más'iorrásbóí cáfolják:6zt &i az* állítják, hogy Spaho üzleti ügyek elintézése végett járt Zagrebbén. Vasárnap egyébként Beogradba érkeztek a lemondott mu ulmán mi­­tiszíerek, akik Pasiccsal tanáeskoz­­ak. Valószínű, hogy- lemondásákat felfüggesztik egészen a junius 15. megtartandó országos muzulmán kongressius határozatáig. Hire ter­­j dt vasárnap annak is, hogy a kor­­mányhü muzulmánok egy része a demokrata pártba lép be, de a mu­­ulmánok ezt megcáfolják. Az ország kerületi beosztásáról árnyaló min szterközi bizottság va­sárnap délelőtt megállapodott abban nogy harminchárom lesz a kerületek -zárna. A rendelet április 27-én j - lenit meg. Uzyail ókor lép érvénybe a közigazgatásról és az önkormány­zatról szóló törvéné is. országok gazdasági fejlődését. — Jugoszláviával még mindig az a helyzet, hogy a beogradi gyors­vonatból tíz utas száll ki és ugyan­annyi száll be a nyugati pályaudvaron Beograd felé. Ehelyett naponta hosszú kocsisorok kellene, hogy közlekedje­nek a két állam között, mert a köl­csönös gazdasági érdek, sőt létérdek azt parancsolja, hogy az egymásra utalt államoknak a megértés jegyében kell egymás szomszédságában élnlök. — Sürgősen meg .kell . tehát kötni a kereskedelmi szerződéseket. A gé-j nuai napirendbe ez már nem illeszt­hető bele, de nem is kell ennek Génuában eldőlni. Az utódállamok más alkalommal is összejöhetnek, hogy elintézzék ezt a nagyfontosságu kérdést. Magyarország Portoroseban is a közeledés mellett tett hitvallást és ettől a programjától most sinc3 oka eltántorodni. Pekinget elfoglalták a monarchisták Washingtonból jelentik: A régen húzódó kínai polgárháborúban ma döntő esemény történt. Csang Cső Sing tábornok, Mandzsúria katonai kormányzója csapataival megszállta Pekinget, továbbá északi Kina leg­­fontosabb városát Sziencsint, A Wa­shingtonból érkező távirat még csak annyit közöl,, hogy a hatalom válto­zás mi< den vérontás nélkül ment végbe. Részletek még eddig nem ismeretetek az újabb puccsrcl. atne- Csang Cső SIÁ& tábörnéríjfér­­vézeít és hajtott végre. A Mandzsu ti riasztja bukása után. a msiaiíliari A jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződés ügye —- Dr. Fenyő Miksa nyilatkozata — (Budapesti munkatársunktól.) A génuai konferencia programja egyre jobban tér el aitói a tervezet­től, amit a konferencia megnyitása előtt irányadónak tartottak a munka programra nézve. Magyar közgazda­ság! körökben azt hitték, hogy Gé­nuában szóbakerülnek Magyarország és az utódállamok közötti szerződé­sek és különösen sikerülni fog Ma­gyarország és Jugoszlávia között gaz­dasági közeledést létrehozni. E célból ki akart utazni a konferenciára dr. Fenyő Miksa, a Gyáriparosok ügy­vezető igazgatója is, de a hivatalos magyar diplomácia nem tanúsította a ervvel szemben azt az érdeklődést és apintaíot, amit ez megérdemelt volna és igy az utazás elmaradt. Kérdést intéztünk Fenyőhöz arra vonatkozólag, hogy milyen tervek lettek volna Ma­gyarország és Jugoszlávia közgazda ságának összekapcsolásáról és hogy a mostani tanácskozások ez irányban milyen sikerrel kecsegtetnek, pr. Fenyő a következőket mondotta: — A portorosei határozatok azt célpzzák, hogy az egymásra utalt utódállamok szakítsanak az eizárkó­­zottság rendszerével és lépjenek egy­mással gazdasági összeköttetésbe. Eze­ket az üdvös portorosei határozni á­­nyokat kellett volna elsősorban szank­cionálni a génuai tanácskozásnak. A forgalom elé folytonosan akadályokat gördítenek, ami megállítja az érdekelt szervezetek fzonnal megkezdték aknamunkájukat a köztársaság elten. A tábornok szilárd miütarisztikus és társadalmi organizációt teremtett maga körül a tekintélyesebb man­darinokból és régi, császárságkora­beli tisztviselőkből. Cssng Cső Sing a dinasztia restau­ráció áért harcol. Hogy Peking uj ufSnak milyen szerencséje lesz a továbbiakban, természetesen senki ■§§to. tudhatja, mert Kína óriási mg'ét för^tasóffietifáií mofé'aM tö uj festaaráCios törekvésekké!. Miért internálták a német kulturszöveiség titkárát? — A vádak dr. Grassl György ellen — Ismeretes, hogy dr. Grassl Györ­gyöt a Kulturbund titkárát Marko­­vics Nikola topolai főszolgabíró néhány nappal ezelőtt letartóztatta államellenes működés miatt. Az eset akkor élénk feltűnést keltett, azonban tulájdonképen máig sem ismeri a közönség azokat a váda­kat, amelyek a letartóztatás alap­jául szolgáltak. Az ügy azóta már szélesebb mederbe terelődött, más személyek ellen is megindult az eljárás és mindenképen ugylát­­szik, hogy az esetnek komolyabb folytatása lesz. Épen ezért utána­jártunk az ügy részleteinek és megbízható fonásból sikerült meg­tudnunk a kővetkezőket: A Kulturbund megalakulásakor a belügyminisztertől csak arra kapott engedélyt, hogy szociális, kulturális és gazdasági kérdések­kel foglalkozzék és német könyve­ket terjeszthessen. A vád szerint azonban a szövetség ezeket a ha­tárokat túllépve soviniszta német politikát kezdett folytatni, a kül­földi németség felé orientálódva. A Kulturbund legerősebb agitációs eszköze — állapítja meg a vád — az, hogy a Deutsche Vol^s* partei-ba is csak olyan némete­pet vettek fel tagokul, akik mér a kulturszöveiség tagjai és a tag­járulékokat állítólag politikai agi­táció céljára használták fel. A Kulturbund politikának meg­személyesítője dr. Grassl György a szövetség titkára volt, aki —• mint értesülünk — a német la­kosság szélesebb rétegei előtt sem örvendett népszerűségnek, épen azért, mert állítólag olyan Sovén német politika exponense volt, amely még a magyarokkal sem kívánt barátságban élni. Tény az, hogy Grassl letartóztatása alkal­mával maguk a német lapok sem keltek túlságosan védelmére, sőt az egyik lap azt is megállapította róla, hogy még most is a légi cí­mével járp „Hcfrat"-i politikát folytatta. A vád dr. Grassl György ellen, amely több német tanú kihallga­tásával amint értesülünk már Le­igazolást is nyert, az, hogy a né­metországi és osztrák egyeteme­ken a vajdasági német diákokat csak abban az esetben vették fel, hogyha dr. Grassl titkártól tudtak felmutatni megbízhatósági igazol­ványt. Ez az igazolvány a követ­kezőképen szólt: „X. Y. német szülők gyer­meke és politikailag német szempontból teljesen megbíz­ható." Az olyan német főiskolai hall­gatókat, akik ilyen igazolványt behatásuk alkalmával nem tudtak felmutatni, nem vették föl a né-

Next

/
Thumbnails
Contents