Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-23 / 112. szám
t!2. szám. BACSMEGYE! NAPLÓ 9. oldal Ahol a világtörténelem készül A génuai konferencia színhelye és szereplői — A világtörténelem történései dühörögnek Génuában és azok, akik közeiről szemlélik a konferencia eseményeit és résztvevőit, önkéntelenül is elfogödva látják a világtörténelem uj szakaszának kialakulását itt közvetlenül maguk mellett.. Maga Génua, a város, régi csodaszép műemlékeivel és az olasz művészet legragyogóbb emlékeivel nagyszerű keret ehhez a világtörténelmi színjátékhoz, ami fehérmezőa vöröskeresztes génuai címerre. A főasztalon a középen az olaszok ülnek, nemzetközi szokás szerint a vendéglátót illeti meg az elnöklés joga, vagyis De Facta miniszterelnököt. Tőle jobbra és balra olasz kollégái ülnek, az asztal balvégében az angolok, jobbvégében a franciák. A negyedik nagyhatalom: Japán, már A konferencián résztvevő delegációk közül kétségtelenül a legszomorubb helyzete a magyar delegációnak van. Bethlenéket nagyon hidegen fogadták Génuában, aminek oka nem csak abban kereshető, hogy Magyarország egyedül áll .és nincs egy szövetségese sem. Éppen a delegáció megérkezése előtt néhány nappal történt a buitt játszódik le és amit remegve figyel az egész világ. Maga a konferencia palotája, ahol a megnyitó ülés is lefolyt és ahol a teljes bizottsági üléseket tartják, San Giorgio palota a középpontja minden érdeklődésnek. A Via Commercialsval szemben fekszik a palota díszes faragásu kapuja, amelyen át a világtörténelmi esemény színhelyére bejuthatunk A San Giorgiopalota kapujában olaszdiszorség. AI- piniek és carabinierek felváltva, diszegyenruhában, adják az őrséget. Az őrség feszesen áll a kapu. két oldalán és a politikusok előtt katonás pózban tiszteleg. Benn az őrség egyik igazoltatja a ferencián résztvevő újságírókat és rajzolókat, kiknek egyforma igazolványuk van. Az őrségváltás min' dig ünnepélyesen történik, akár csak a királyi paloták vártáján. A palota előtt mindig temérdek ki váncsi néző akad, ennek a városnak meg van most a maga nem mindennapi nívós szórakozása. A San Giorgio nagy terme, a mely a középkorban a világ egyik legelső pénzintézetének; a Banco dl San Giorgionak volt a részvényesi terme, teljes diszben várta illusztris vendégeit. A homlokfal két sarkában ántént-zászlók. A fal közepén cerrarai márványtrómison és márványbaldachin alatt Battiste Grimaldi Hieronimi szobra, balra tőle Machiavellinek egy Gépuára vonatkozó hosszú történelmi idézete, jobbra pedig Génua nagy szülöttjének, Kolumbus Kristófnak egy a San Giorgio vezetőihez irt levele. A szobor talapzatánál egy keskeny zöld asztal a jegyzők számára. Előtte egy zöld selyembrokáttal bevont elnöki szék: De Facta olasz miniszterelnök helye. A szék természetesen közepén áll a patkóalakú keskeny zöld posztóval borított asztalnak. A hatalmas csillár, a régi iparművészet hatalmas remeke, nappali fényt áraszt a a patkó szögébe szorult s ez magyarázza meg a komikus helyzetet, azt nevezetesen, hogy Ja pán mellé mindjárt — Albánia került s ezek mellé pedig Ausztria. A rendező-bizottság ugyanis a konferencián résztvevő országok kormányait az ábécé szerint rangosztályozza, eszerint Magyararszdg utolsó helyre került. Az olasz ábécé szerint történt az elrendezés, mint ahogy a konferencia hivatalos nyelve, a beszédektől eltekintve, kizárólag az olasz. Az alfabéta rovására csakis Németországgal tettek kivételt. Belgium mellé helyezték s aztán következik Finnország, Észtország stb. Ugylátszik Németországot mégis nagyhatalom számba veszik. Az ujságirókarzat a nyilvános üléseken mindigzsufolásigtele van. A karzat égy részét a fényképészek és klnooperatőrök számára rezerválták, Hirtelen megszámolni sem lehet őket, annyian vannak. Ahány függönye a teremnek van, az mind fényképészt rejt el maga mögé, s ha végig morajlik a termen, ami egy nevezetesebb politikus érkezését jelzi, megrebbennek a függönyök s pillanatokig kattognak a gépek. dapesti bombamerénylet, amiről a külföld gyorsan tudomást szer zett és aminek következtében még ázoknak az országoknak a delegátusai is hűvösen bántak a magyarokkal, amelyek egyébként jóakarattal viseltetnek a magyar nép iránt. Így, — szövetségesek és most már jóakarók hijján is ■ a magyar delegátusok szomorúan érzik a nekik jutott hálátlan feladatot, egy kis országnak az ér dekeit és elszigetelt nem szimpatikus politikáját képviselni ott, a hol még a baráti kapcsolatok is hiányoznak. Bethlent, Bnnffyt, Teleszkyt nem ismeri senki. Apponyiuak kétségtelenül könnyebb lett volna a helyzete. Egyébként öt várták az antant delegátusok Magyarország képviseletében Génuába és feltűnést kéltett elmaradása. Az újságírók is teljesen negligálják a magyar delegációt, ami a népszerűtlenség legkétségtelenebb jele. Az embernek önkénytelenül is eszébe jut a magyar delegáció hideg fogadtatása után egy másik fogadtatás, amely pedig szintén a magyar nép legyőzetésének egy szomorú korszakával esik egybe. Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1859, junius 23-án a legyőzött magyar nemzetnek egy küldöttségé érkezett Génuába. Hajnalban érkeztek, n rivákon akkor még alig járt ember, nem is voltak többen ötszáznál. De felismerték a magyarok közt a világhírű jövevényt: Kossuth Lajost, akit a kis tömeg extázissai üdvözölt és a nagy magyar emigránst lépten-nyomon harsogó „evviva" kiáltások fogadták. Ez a kontraszt még ma is szembetűnő, mert Kossuth emléke hatvanhárom esztendő után is bennél a génuai kövekben, utcákban Ć9 a levegőben. Amilyen népszerűden a magyar küldöttség Génuában, annál nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az ellenkező politikai világszemlélet képviselői, az oroszon iránt. Az orosz delegáció tagjait valósággal körülrajongja az európai érdeklődés. Hiába áll hármas kordont a garda regia a rapallói villák előtt; és hiába nyüzsög a folyosókon száz meg száz titkos rendőr. A Temps külön levelezője a robogó vasúti kocsira kapaszkodik Csicserin után, hogy aztán lapjában megállapíthassa, hogy mennyire müveit, szellemes és intelligens diplomata képviseli Oroszországot Génuában. Csicserin valaha a berlini orosz követség hivatalnoka volt. Itt ismerkedett meg a szociáldemokratákkal és csakhamar híve lett o marxizmusnak. Ezért csakhamar el kellett hagynia Berlint és mint emigráns, ki haza nem térhet, Parisba költözött, ahol Órnetsky álnév alatt élt igen szerény viszonyok között. Havi 100 frankból, azaz 37 rubelből és 50 kopekből kellett kijönnie. Ennyit küldöttek neki szülei és ebből élte aszkétikus életét. Ha pénzéből valami kevés maradt számára, mindig nélkülöző barátain äegitett. Pedig egészsége igen gyönge veit; ám ennek ellenére kitartotta 80 centime-os ebédek mellett, mely lóhusból és főzelékből állott. Viszont havonta nyolc frankért egy zongorát bérelt, hogy zenei szenvedélyét kielégíthesse. Ugyanez a Csicserin ma középpontjában áll a világpolitikának és a legnagyobb államférfiakkal debattiroz. Amikor Lloyd Georgeval vagy Barthouva! polemizál, vékony éles hangja metsző és gúnyos. Egy német professzor benyomását teszi Csicserin, egy alapos felkészültségű professzorét* aki mindenkit meg akar győzni a maga érveinek. Őt figyelik ma a legtöbben Génuában. A San Giorgio épülete, a régi olasz királyi palota még sohasem volt olyan fontos események színtere, mint jelenleg. A Palazzo Reale, a régi királyi palota, rendeltetésében és hivatásának büseka tudatában megifjodva és megújulva áll az ősi városban és folyosóin meg termeiben a világ legnagyobb politikusai akarják újjáépíteni a vén Európát. Későn este, amikor már ráborul a városra az éjszaka sötétsége, a San Giorgio épülete körül még mindig katonakordonok zárják el az utat és a kiváncsiak ezrei állnak a sorfalak mögött. Izgalmas színjáték ez: ahol a világpolitika színpadán a világtörténelem alakul ki. . I.
