Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-23 / 112. szám

BACSMEGYH NAPLÓ 112. szám »... és nagy sZonomséga lesz" A jövendő-mondó asszonynál i Sajnáló esőben, házak háta mögött, a periférián, szűk utakon, rendetle­nül: —* valóban százesztendős, okkult hangulat és reminisceneia — amint megyünk a jövendölő asszonyhoz. Azt mondják nem kártyavető, nem sablo­nos szavú és ceremóníáju jövendö­­mondQ, nincsenek cigányassgonyos trükkjei, van benne valami finom, vallásos 'hangsulyu idealizmus és úgy néz ki, mintha állandóan transzba lenne. A sžeme a nagy önkinzásban megfakult és mélyen bent a pupillák mögött a jóhiszemüek titokzatos lám­pásokat láttak, földöntúli fényeket, amelyek különösen szuggesztiven és félelmetesen fölvillannak akkor, ha a nagy könyve fölé borultan száraz mondatokban a jövendőt olvassa rá a látogatóra. Mert könyvből, ismeretlen gzent könyvből állítja össze a horos­­kppot. Semmi egyebet nem használ, SsaJk ezt a vastag, bibliaformáju köny­vet, amelyet senkinek meg nem mutat és amélvrál „ egyelőre •— senki sem fkdja, milyen nyelven van írva. Álta­lában mindig megőrzi misztikus ín­­kognitóját és ha valaki tudakozódni mer, haragosan, séxiődötten és maii­­tiózusan fölnéz pápaszemével, ke­­«áiSztbeteszi a kezét és hallgat. Akik fiiár voltak nála, azt mondják, ilyen­kor becsukja a könyvet és egész nap nem fogad több látogatót. ■ Virágos kertben, kis, verandás ház; itt lakik a jövendömondó asszony. Be­megyünk a keritéses kapun. A kert­iben kát cseresnyefa fehér virágzás­­baji. A gondosan épült utak mellett tulipán és gyöngyvirág. Azt hinné az |fnner, Váiámi nyugdijas katonatiszt {wriájin tan. Semmi misztikum, sem­mi sötétség, semtai babona-szag: min­­éen józan, rendes és világos. A veran­dán fehéríeritős asztal. Körötte feke­­teruháa asszonyok. ' Észre se vesznek. Hallgatnak. Az egyik megunja a várakozást és ki­megy » kertbe és nézi a tulipánokat. Kiszól egy erősen púderes arcú asz­­s2»ny a belső szobából: Jöhet Sdhvenn néni A jövendömondó asszony lánya tolt, aki mintegy titkár rendezi a lá­togatást és ügyel arra, hogy mindenki Sorjában kerüljön be a belső szobába. A szoba ajtaján sürü tüllfüggöny. Fö­lötte egy időjós házkó. Rossz időt mutat: az esőember kint van az aj­tón, A mellettem .ülő asszony, sóhajt. Unatkozik. Megszólitom. A fia sorsát Szeretné tudni, aki valahol Szibériá­ban él-hal szegény. Már fél éve nem irt. Azt hiszi, hogy meghalt. Az utolsó mondatokat már félig SÍrva ejti ki. A belső szobából újra ki­szól a jövendömondó lánya. A mellet­tem ülő asszony, —* mert ő jön most sorra, — idegesen fölkel, megtörli sze­mét, lesimitja szoknyáját és bemegy. Most rajtam a sor. Dt perc múlva kíjSn ab asszony. A jövendömondó asszony ott 'ül az asztal melleit. Oszhaju, fekete ruhá­ban vaja és föl se néz, amikor élébe állok. £ könyv, a szent könyv ott fek­szik előtte, becsukva. tmmi Mit akar tudni? — kérdezte re­kedt, száraz hangon. » _ Mindent, — feleltem. Rámnéz, Két hamuszürke szeme Áraiéban nem mindennapi. Álmatag, fáradt, szenvtelen. Az arca halovány, meggyötör*. Az, apácák között látni Ily*** f«S&ts ereszti ép la­póz. Aztán elkezdi. Először rmkieii emódp néUsiij, egyszerűen, hivatalo­san. Később belemelegszik, tüzbe jön, föl néz a könyvből és gesztikulál. Utoljára már egészen átadja magát látomásának, amelyeket fanatikusan rám próbál erőszakolni. Egyfolytában beszél, mintha valaki másnak beszél­ne. Időnkint lecsillapul, de aztán újra Zajos jelenetet csinál, mint egy szí­nész, aki a drámai fmxtafetnál tart. A könyvbe sohasem néz fade, csak a kezét nyugtatja rajta. A végén azt mondja: — ti. és nagy szomorúsága lesz, mert a gonoszok elveszítik, a jók el­fordulnak magától, mint Krisztustól elfordultak a kishitüek. Kész a horoskop. A púderes arcú kisasszony beszóljtja az ptánam kö­vetkezőt ,., Hová megy Franciaország, hová megy Európa ? <•— Caillaax aj könyve a francia politika ellen — Caillaux neve akkor vált ismertté Európa? — hangzik a kérdés a könyv Európában, amikor felesége agyonlőt te Calmette-t, a Figaró igazgatóját. Caillaux a legbátrabb ellenfele volt Clemenceaunak s a francia banktőke által vezetett imperialista-nacionalista politikának. A háború után pőrbe is fogták azon a címen, hogy hazaáruló volt, s az ellenséggel paktált. A Vádat Caillaux megdöntötte ugyan, de mégis elitélték. A pör egy uj Dreyfus-pör volt, csakhogy amig a Dreyfus-pörben diadalmaskodott a francia liberaliz­mus, a Caillaux-pörben elbukott. Caillaux elitéltetése óta hallgatott. Csak Poincarénak Európát uj örvé­nyek felé taszító imperialista maga­tartása késztette uj állásfoglalásra a mai Franciaország nagy vádlóját. A fenyegető katonai akciók és a háborús diplomácia hangversenyébe beleszól beleszól hirtelen Caillaux uj könyve: Ou va la France, ou va la Európa? Hová megy Franciaország és hová címlapjáról. Caillaux uj könyve tulajdonképpen nem hoz sok újat. A szétzúzott gazda­sági világgépezet válságát bontja ki az olvasó előtt. A könyv különleges jelentőségé abban áll, hogy kimutatja, hogy Poincaré politikai módszerei nem oldhatják meg a helyzetet, legföljebb súlyosbíthatják, á ezt francia könyv­ben és francia olvasó fámára mu tatja ki. Ä jérVátéteii problémával szemben * eddig kizárólag semleges, vagy angol-amerikai oldalról mutatko zott megértő magatartás. A francia közvéleménybe azonban nem találtak utat ekek a hangok. Caillaux először tartja fel az igazságot a franciáknak akkor, midőn csúcspontján áll a ka tonai reakció diadala. Ezért termékeny magvetés Caillaux kezdeményezése. Á francia müitarizmus és bankokrá­­cia rendszerét akarja és segíti Cail- Jaux könyve szétbomlasztani. A novisadi iparkamara egy évi működése «- Novisadi munkatársunkul. — EzerkilenCszáztizenkilenc feb­ruárjában alapították a novisadi Ipar és Kereskedelmi Kamarát. A Kralja Petra ülica egy régi el­hanyagolt házának udvari mel­­lékszérnyán van a hivatal, két egymásba nyiló üvegfallá! elvá­lasztott tisztviselő szoba, meg a titkár jó ízléssé! berendezett Szo­bája. Kivül az utcán egy agyon javított régi kapun egészen fönn a sarokban egy kis tábla jelzi csak: Ipar és kereskedelmi ka­mara. Innen indultak ki legnagyobb­részt azok a vajdasági iparosok és kereskedők érdekeit védő me­­részhangu protestációk, melyek mindig visszhangra találtok a Vajdaságban és amely kifogások, panaszol, propoziciók vagy ha­tározatok mindig kellő erőteljes sulival bírtak ott, ahova címezték azokat. Most zárták le a harmadik esz­tendőt és a minisztériumhoz kük dött beszámoló tömör komplexu­mát adja egy év sok bajjal-gond­­dal járó munkájának. Az elmúlt esztendő különösen sok munkát, sok energikus talpraállást köve­telt a kamarától. Aü adókivetések igazságtalansága elleni tiltakozása épugy innen indult ki, mint a novisadi Tőzsde alapításának terve. Emlékezetes az a nagy mozgalom, ami a forgalmi adó behajtási módja ellen irányult s amelyet a kamara részvéteiével a novisadi Lloyd a Vajdaság leg­munkásabb és legéletrevalóbb kereskedelmi egyesülete tett or* szágos jellegűvé. A deviza ren­delet, a gabona kiviteli tilalom, a postadij-emelós, a rossz közleke­dés, a fogyasztási $4p» a lassú vámkezelés, a csekk kifizetés könnyítése, a kereskedők útleve­leinek kiadása, stb. mozgalmak mellett, vagy szemben mindig a kellő hangú és a kereskedő-világ érdekeit szolgáló előterjesztése, vagy tiltakozás ment ki a kama­rától. Néhány érdekes szám világo­san és áttekinthetőn mutatja az elvégzett munkát. Az elmúlt esz­tendőben 5292. alda érkezett be és 6100 ment ki a kamarától, azonkivül 718 más ügydarab for dúlt meg. vegyis összesen 12110 akta ment át az 1921. évben az Iparkamarán. 440 cégjegyzés, de­viza és csekk engedély, 721 vám­­mentésségi engedély 37 bizonyít­vány, 24 kereskedő-igazolvány ment ki. 3111 üggyel volt több 1921. évben mint a múlt eszten­dőben, bár a tisztviselő kart a múlt évről redukálták. Jelentős munkát ad a Kamará­nak a különböző egyesületeknek, hivataloknak, minisztériumoknak adott szakvélemény. Hosszú éveken sorakozik a be­számoló, százakra Megy a külön­­bözőkisebb-nagyobb intézkedések jól keresztül vitt újítások száma. Mikor minden mozgalomról érte­sítették az ország más részein levő kamarákat, agy hogy újítá­saik mindig országds fontossá­­guakká nőttek. Az elmúlt évben egy közgyűlést tartott a kamara, 14 rendes ülést, 3 rendkívüli és egy díszközgyűlést. A kereske­dőkre és iparosokra nézve sokkal nagyobb fontosságú az a körül­belül 40 ankét, amik után min­dig valami fontos megmozdulás következett. Fontos munkát vé­reskedeltni egyesületek alapítá­séval, a községek, falvak iparo­sainak és kereskedőinek erőtel­jes organizációjával. , A? iparkamarához került a Vaj­daság 12 millió korona értékű ha­mis ézer koronása is. Ezeket fel­sőbb rendelkezésre átadták apénz­­űgyigazgatóságnak, az elintézés ott akadt meg. Uj kamara építését vették terv­be. E célra csupán Novisadon kétszázhuszonötezer dinár jött össze. A legközelebbi gyűlések egyikén döntenek afölött, hogy a város valamely belső területén vagy az épülő durtai-réssen vá­sároljanak e célra megfelelő telket. Szomorúan és egyben csodá­latosan furcsa tény az, hogy a kereskedők és iparos-munkaadók vannak az országban a legrosz­­szabban szervezve, így az Ipar és Kereskedelmi Kamarának sok­kal nehezebb és Küzdelmesebb a munkája, műit más foglalkozások képviselőmé*. Minden akcióhoz a kereskedők és iparosokat kütön­­külön kellett megnyernie és ezek­kel való tárgyalás természetesen sohasem leheteti olyan egységes és egyértelmű mint az más jól szervezett foglalkozásoknál. A modern szobalány Aki egy négyemeletes bérháxat lopott össze Becsből jelentik: Nagy feltű­nést keltett a Tegethoff-szállóban alkalmazott Ritschl Ágnes szoba­leány letartóztatása és birósdg elé való állítása. Néhány héttel ezelőtt egy ma­gyar bankigazgató lakott a szál­lóban. Á bankigazgató észrevette, hogy a börtéskájában elhelyezett magyar államjegyeiből néhány száz hiányzott. Tapasztalatáról azonnal értesítette a szálló igaz­gatóját. Ez titokban házi vizsgá­latot rendelt el s ez a vizsgálat a gyanút Ritsch Ágnes szobale­ányra irányította. Határozottan el­lene fellépni nem mertek, ezért a bankigazgató a bőrtáskájában levő államjegyekre egy M betűt irt, azt remélve, hogyha a tolvaj is­mét jelentkezik, ezen a nyomon le lehet majd tartóztatni. Másnap a táskából ismét hiányzott néhány száz államjegy. A szálló igazga­tója most már a rendőrséget is értesítette s ennek közbelépésé­vel átkutatták Ritschl Ágnes szo­báját. Itt valóban ráakadtak a megjelölt bankjegyekre, mire a a szobaleányt letartóztatták. A le­tartóztatás után a rendőrség Ritschl Ágnes előélete után nyo­mozott és ennek során megálla­pította, hogy a szobaleánynak egy négyemeletes bérháza van Fto­­ndsdotjban. Mikor felelősségre von­ták, hogyan szerezte a házat, ezt felelte: — A börzén játszottam és nyer­tem . , . A tendőrsóg nem adott hitelt ennek a felvilágosításnak és ezért tovább kutatott. Egy ízben, ami­kor Ritschl Ágnest a vizsgálóbí­róhoz vezették, a törvényszék szűk folyosójáról sikerült megszöknie, de a rendőrség emberei hamar ráakadta«. A floridsdorfí bérháza előtt találták, amint egy hatalmas vaskazettát tartott a kezében. A rendőrségen kinyitották a kazettát géz a Kamara a különböző fc&vs legpagyobb megtepetésükje —

Next

/
Thumbnails
Contents