Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-22 / 111. szám

Ära i feär IÄGSIESYEI XKllL évfolyam Snfeotica, szombat 1922 április 22 Ili szám tSegjeíeaik nsíadea reggel, ünnep Étin és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90' —dinér Gyógyítják apénzt Európa számára — kétségtelenül — itt a tizenkettedik óra, az utolsó pillanat, a csőd előtt, amikor nyi­tott szemmel, öntudatosan és hő­siesen mésegyszer nekilá hat a men­tésnek. Génua az utolsó kísérlet; Gé uában dől el Európa sorsa. Akik látnak, akik már észr"tértek, tudják ezt. Tudja ezt Lloyd George különösen, aki a megnyitó beszé­dében hangsúlyozta, hegy: uraim, ha elveszítjük* ^önuralmunkat és el­bukunk, — elbukik velünk sz euró» pai gazdaság is. A politikusoknak, i genuai konferenciának már kör­mére égett Európa újjáépítésének »unkája. Halasztani tovább — sze­rencsétlen* ég, csődbevallés és mes­­siásvárás lenne. A világ gazdasága romlás utolsó periódusát járja. A gyárakat — mindenütt —- leállítot­ták a túlzsúfolt piacok, a mim ka­­nélküliségek terjed, mint a járvány, 4 pénz romlik, a drágaságot fafalísz­­tikuaan egyre magasabbra baflan- Srirozza a termelés és forgalom anarchiája és az egész világot el­öntötte a szegénység, a nyomorú­ság rettenetes vizőzöne. A kapita­lista gazdaság megrokkant és szét- Xűllött. A génuai tanácskozásod ezt a beteg, megviselt és deffektu­­sokkal megkínzott szervezetei kell helyreállítani. Elsősorban a terme­lést, a. gazdasági bázist. A gépeket leli először megindítani, a határok Vámsorompóit fölnyitni, piacoka' fczeivezni, a munkanélküliséget meg­szüntetni és. a pénzt kieyógyitani abból a bajból, amibe most vergő­dik a valutakurzusok taposómalom bari. Mindezek a dolgok, mindezek a kérdések nagy fejtörést fognak Okozni a génuai politikusoknak é:­­szakérfőknek. Nagy, nehéz programún, amit Génua vállalt. Lehet, hogy nem Is tudja teljesíteni. A csere es - köze: a pénz, mint a hírek szóin k, már tárgyalás alatt van. A szakér­tők már Leküldték a memorandu­mot. Mt kell tenni? Minden or­szágnak, minden politikai presszó­tól mentesen stabilizálni kell saját valutáját. De hogyan ? A különböző államok jegykibocsátó bankjainak egymással állandó együttműködést kellene kifejteni közös direktívák alapján. Ennyi az egész. Ezt tanácsolták a szakértői?, ezt a keveset, amit már mindenki tudott, csak a módszert, a kulcsot nem tudták ehhez megtalálni. Ami a leg­fontosabb volna, a közös arany­alapra való hozása az európai va­lutáknak, utópia a szakértők sze­mében, amit mindaddig nem lehet megcsinálni» míg valamely állam évf költségvetésében deficit mutat­kozik. Már pedig azt a pár millúrd deí citet, ami manapság minden or­szág büdzséjét terheli, egyeiőre nem lehet egykönnyen eltüntetni. Ehhez' sok minden kellene, sok áldozat és önmegtartóztatás. Ma a pénz nő, szaporodik és ezzel egyszerre, egyidőben devalvá­lódik. Ás európai gazdaság, külö­nösen a középeurópai, teli van pa­­oiros milliárdokkal. Ezek a papiros milliárdok, melyek folyton nőnek, állandó harcban vannak, állandóan kurzusok mérlegén ingának. Zürich vezényli a pénzorkesztert. A terme­lés a zürichi kvóta szerint hol el­akad, ho! megindul, hogy aztán újra elakadjon. A kap.talizmus háború utáni idejében a pénz hatalomba került. Azelőtt csöndes kisérője volt a termelésnek, ma öncélú verseny­ben domináló erőt jelent. Emanci­pálódott, A genuai konferenciának SZERKESZTŐSED; Kralja Alexandra-mica 4 szita alatti KiadWbhraíal: Kralja Aloiandra-uÜca 1 (Leíback-palela) ezt a viszásságot kellene megszün* tetni, a pénzt kellene visszaszorítani a helyére, degradálni azzá, ami háború előtt volt: csereeszköznek. De ezt a nehéz feladatot csak úgy lehet a kapitalizmuson belül elvé­gezni, ha elsősorban a termelés szervezeteit hozzák rendbe, ha a gépeket megindítják, ha a munka, a produktiv munka termelőképessé­gét és nemzetközi standardját növe­lik és ha a forgalom mesterséges akadályait megszüntetik. Genus gazdasági programjának megvalósí­tása nélkül a pénzügyi konszolidáció lehetetlen. A gyárakban és földeken újra fel kell harsannia a győzedel­mes munkának, amely aztán elvé­gezi Európa újjáépítését. Poincaré ultimátumot akar intézni a németekhez Lhyd George elinlézetínek tekinti a válságot —»Az oroszok átnyújtó tték válaszukat ________________ _______ A németek nem vesznek részt az orosz ügyek tárgyalásán A német-orosz szerződés által okozott nagy felindulás mára már elsirrultnak tekinthető és egyelőre elhárult az a veszély, hogy a genuai konferenciát minden eredmény nél­kül feloszlatják. L'oyd George a konferencián résztvevő u ságirókat együttesen fogadta és kijelentette neki!?, hogy eliníézetinek tekinti a német incidenst. A németek, — mint tegnap már közöltük, — hajlandók lettek volna a szerződést felbontani, azonban az oroszok nem voltak hajlandói: őket a vállalt obiigából kiengedni. Ezért kénytelenek voltak a másik megol­dást vá'asztani és lemondtak arról, hogy az orosz ügyek tárgyalásán részlvegyenek. Ezzel az eredménnyel eleget tet­tek a rémetek a szövetséges hatal­mak határozatának, amelyet ismert jegyzékükben közöltek velük. így ? szövetségesek presztízsét megőrizték, amit Lloyd George teljesen elegen­dőnek tart. Lloj^d George belát] , hogy a néme’ek nem adtak semmi különösebb kedvezményt az oro­szoknak, meri annak dacára, hogy lemondtak Oroszországtól járó min­dennemű követeléseikről, viszont kikötötték azt, hogy Németország nem kerülhet kedvezőtlenebb hely­zetbe, mint a többi állam. Ha tehát az oroszok Lenin utas tása szerint elismerik az antanttal szemben fenn­álló háború előtti adósságaikat, ezáltal Németországgal szemben is elismerik. Az orosz-német béke te­hát ebben a vonatkozásban megle­hetősen platonikus jellegű és a ge nuai konferencia legégetőbb problé­máját, az antant orosz érdekeltsé­gének biztosítását és a nembolse­­vista államok egyöntetűségét távol­ról sem zárja ki. A kérdés elsimítására irányuló kísérletek csak vontatottan haladnak előre, a mi arra indította a semle­geseket, hogy az elleniét mielőbbi Kiküszöbölése érdekében a politikai bizottság illetékességét javasolják. Az entente-hatalmak közül különösen Olaszország kardoskodik az ellen­­étek enyhítése érdekében. Barthou hajthatatlan és nem akar abba sem belemenni, hogy a német és az -rósz küldötteket a vitás kérdés végleges rendezése előtt fogadja. A németek elfogadják Lloyd George ajánlatát Az előzetes tárgyalások során Liyyd Georgenál összegyűltek a szö­vetségesek, valamint a kiseníente és Lengyelország képviselői. Schanzer és Borgo jelentést tettek a néme­­ekke! folytatott tárgyalásokról. A németek a tegnapi tárgyalások alap­ján ma közölték Lloyd George-zsal, hogy ők maguk is szívesebben lát­nák az oroszokkal kötött szerződés megsemmisítését, de az oroszok nem akarják őket a vállalt kötelezettségek alól felmenteni. A németek ennél­fogva elfogadják a második eshető­séget és az első bizottságnak az orosz ügyekről való tárgyalásain nem vesznek részt. Ezzel teljesednek a szövetségeseknek az első albizott­ság tárgyalásaira vonatkozó kiköté­sei. Az albizottság pénteken délután a németek nélkül ült össze. Szom­baton várják az oroszoknak a szö­vetségesek követeléseire való vála­szát, amellyel az első bizottság fog foglalkozni, Az orosz delegátusok, hír szerint, részletes kimerítő vá­laszadásra készülnek, Poincaré hajthatatlan Génua. A német választ még mindig nem készítették el. A német tanácskozásokat tovfbb folytatják és valószínű, hogy azok még a mai késő éjjeli órákban is tartani fog­nak. A német válaszjegyzéket csak holnap nyújtják át. Elterjedt hírek szerint Lloyd George Poincaréval telefonon érte­kezett a válság folytán keletkezett génuai helyzetről. Poincaré a minisztertanácsot érte­sítette arról a demarsról, amelyet egnap este a szövetséges hatalmak és a kisentente kormányainál tett és amelyben kéri, hogy nltíiúátranszéra követeléssel tor­­(toljanak Németországhoz és kö­veteljék a német-orosz szerződés i megsemmisítéséi A nagyköveti értekezlet a szövetné­­es kormányok utasítását várja a Németországnak küldendő felszólí­tás s-ámáraTEzeknek a szövetséges hatóságoknak fejfogás a szerint a jegyzékekben foglalt szankciók tol­ni ennek e génuai konferencia hatás­körén, min hogy a német-orosz szer­ződés is magát a versaülesi béke­szerződést szegi tíieg. Lloyd George nyilatkozik az újságíróknak A német, angol és francia dele­gációnak a német*orosz szerződés következtében előállott konfliktusról való utolsó interu tanácskozása után Lloyd George elhatározta, hogy ki­hallgatáson fogadja az egész Gé­­nuában időző sajtót és referál az újságíróknak a konfliktusról. A fo­gadás a Pa'azzo San Giorgonak ibban a termében történt, ahol a konferenciát ünnepélyesen megnyi­tották, most azonban az elnök he­lyén Lloyd George ült és a részt­vevők helyére azok kerültek, akik eddig a karzatokról hallgatták végig a tanácskozásokat. Az asztalok kö­rül levő helyek azonban nem bizo­nyultak elegendőknek, mert legalább hatszáz uiságirő jelent meg a foga­dáson, akik a belépő Lloyd Geor­­geot hatalmas óvációban részesítet­ték. Lloyd George megnyitó beszé­dében tréfásan kijelentette, hogy nem várt ekkora sajtógyíilést, bár valamennyi eddigi konferenciáján hozzászokott ahhoz, hogy az újság­íróknak mindenről referáljon. E> után áttért arra, hogy sokan e kon­fliktus következtében a konferencia kimúlására számitoltak. Csak annyit mondhat, hogy a konferencia még él, hála Istennek és nem fog meg ­halni. Természetesen vannak ne­hézségek és incidensek, de eddig minden konfliktust sikerült eredmé­nyesen eloszlatni. A német-orosz szerződés követ­­testében előállott visszás helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents