Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-22 / 111. szám
BAC5MEGYEI NAPLÓ 111. szám--------—^,^^---~r., ^r,,T*an,-M,nmtnfn ni^m ■ ■ ■ megszűnt és ez az figy mái nem hátráltatja tovább a konferencia munkáját. A konferenciának a legtöbb nehézséget amúgy is a Szovjetoroszorszlggal való tárgyalások okozták. Az oroszok a politikai albizottság ma délutáni ülésén adják ál válaszukat londoni javaslatainkra. Még nem tudom, hogy mi lesz a válaszuk, de nagyon csodálkoznám, ha a válasz nem lenne kielégítő, mert ellenkező esetben a konferencia nagy veszedelemben forogna. Meg vagyok róla győződve; ho. y a konferencia végeredménye általános pacijizáláshoz visz, ami Európa régen áhított békéjének főfeltétele. Lloyd George e szavainál dörgő taps tört ki, mire az angol miniszterelnök kijelentette, hogy most az esetleg feladandó kérdésekre hajlandó válaszolni. Ettől a pillanattól kezdve minden oldalról kérdések hangzottak fel, amelyek mind a német-orosz szerződésre vonatkoztak. Ez is mutatja, hogy az egész világot ezidőszerint ez a kérdés foglalkoztatja. Lloye George mosolyogva fogadta a kérdéseket és tizenegy kérdésre válaszolt. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy Rathenau szerint Lloyd Georgenak tudomása volt az oroszok és németek békekötési szándékairól. Lloyd George kijelentette, hogy nincs tudomása Rathenaunak ilyen állításáról. Kijelenti, hogy nem volt semmi előzetes tndomá' sa, különben nem tartotta volna 1 titokban többi kollégája előtt. A szerződés megkötésének hírét nagy sajnálkozással fogadta, minek okát mm tartja szükségesnek előadni. A második kérdés a konfliktus elhárítására vonatkozott. — Lloyd George kijelenti tte, hogy két javaslatot tett a németeknek a szerződésekre vonatkozóan. Az egyik úgy szólt, hogy függesszék fel, vagy legalább is módosítsák a szerződést A másikban azt kívánta, hogy a németek lépjenek ki a politikai bizottságból arra az időre, amig az az oroszok és az antant közötti megegyezéssel foglalkozik. Valószínűnek tartja, hogy a németek inkább ez utóbbi javaslata mellett fognak dönteni. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e a német-orosz szerződés miatt ilyen nagy hűhót csinálni, Lloyd George kijelentette, hogy a konfliktust főképpen a szerződés megkötésének titokzatossága okozta, ami veszedelmes lehet az konferenciára. Szerinte sem a németek, sem az oroszok nem kívánjak a konferencia bukását és bármiképpen interpretálják is a szerződést, még sem hiszi, hogy azzal bármelyikük ís szabotálni akart volna a konferencia ellen. A konferencia tökéletlen lenne, ha nem érné el azt a célt, hogy a paktum valamennyi ország között létrejöjjön, a mivei a világ békéjét lehetne végleg biztosítani. Ezt a pontot itt kell és itt fogják tárgyalni. fiz a k 'rdés, hogy kik azok, akik a konferenciának eredménytelenséget kívánnak, az egész teremben harsogó derültséget keltett. Lloyd George azt válaszolta, hogy azok, akik a konferencia kudarcáért imádkoznak, a csirkefogók és békerontók kategóriájába tartoznak, további azok közé, akik a népek közöt gyűlöletet szítanak. Lloyd George végül kijelentette, hogy a konfliktus már elintéződött és éppen ezért fölöslegesnek tartja, hogy erről továbbra is vitatkozzanak. Az orosz válaszjeggzék Genua. Rakovszki ma délután az egyetem nagy előadó-termében előadást tartott arról a memorandumról, amelyet az orosz delegáció holnap a londoni szakértői határozatokra adott válaszképpen a szövetségeseknek átnyújt. A jegyzék minden pontjában válaszol a londoni határozatokra. E határozatok kiinduló pontját minden esetre vissza fogják utasitani. Ezek a kiinduló pontok ellentmondanak a génuai konferenciának, és a cannesi határozatok első pontjának, Cannesban kijelentették, hogy valamely állam belügyeibe és birtokviszonyaiba beavatkozni nem szabad. Mindennek azonban ellentmondanak a londoni határozatok. A génuai konferenciát kizárólag az egész Európát fenyegető ipari válság miatt hivták egybe. Belátták, hogy ebből a 150 millió orosz fogyasztót kizárni nem lehet és hogy mindaddig nem lehetséges a béke, amig Oroszországot fel nem vették az európai* közösségbe. A memorandum részletesen kifejti, hogy minő veszteségek érték Oroszországot a szövetségesek kibájából. Ezeknek felsorolásánál a memorandum nem említ határozott számokat, hanem utal arra, hogy Oroszország a szövetségesek követeléseivel a maga követeléseit állítja szembe. Ha a delegátusok majd egykor elismerik a kölcsönösség és elszámolás elvét az egyoldalú követelések helyett, akkor be fogjuk látni, hogy velük meg kell egyezni. Meg kell találni a középutat. Ami pedig a háborús adósságokat illeti, megfizetjük azt a tiz milliárdot, amit tőlünk követelnek, de akkor az elért sikereket is osszák meg velünk. Amit a háború folytán nyertetek, abból adjátok meg nekünk, ami minket illet. A memorandum azt fejtegeti ezután, hogy a breszt-litovszkl békekötés nem volt a szövetségesek cserbenhagyása, a háborút nem meghosszabbította, hanem megrövidítette, mert a bolsevizmus oszlatta fel a német hadsereget. A bizottságok ülése Génua. A gazdasági bizottság első albizottsága ma délelőtt Serry elnöklésével ülést tartott. Krasszin az orosz delegáció nevében kifejtette a szovjétköztársaság álláspontját a kiviteli és behozatali tilalmak, valamint mindama kérdések ügyében, amelyek a szovjetköztársasággal való nemzetközi kölcsönre vonatkoznak. Az olasz delegáció nevében Teophilo Rossi tervezetet terjesztett be a tilalmak megszüntetésére vonatkozó egyezményről és tervezetét meg is magyarázta. Az albizottság ezután holnap délelőttig elnapolta magát. Német javaslat a nemzetközi forgalom rendezésére Génua. A vasúti forgalmi albizottságban Spielen államtitkár a barcelonai egyezmény vitájában a német kormány nevében hosszabban nyilatkozott. Kijelentette, hogy a német kormány a népszövetség felügyeletét sem szükségesnek, sem hasznosnak nem tartja. Azok az államok, amelyek a német javaslat értelmében vasutigazgatóságaik közt egyesülést teremtenek, úgyis arra köteleznék magukat, hogy a német kormány által indítványozott képviselő munkáját ellenőriznék, ami által biztosítanák a résztvevő kormányok befolyását. A német javaslatokat élénk érdeklődéssel fogadták s elhatározták, hogy valamelyik ülésen behatóan foglalkoznak majd azokkal. Az útlevél- és vizum-ügy Génua. A harmadik (gazdasági) bizottság második albizottsága indítványt fogadott el, amelyben az egyes államoknak azt javasolják, hogy a párisi konferenciának az útlevelekre vonatkozó általános alapelveit minél előbb és minél kiterjedtebb mértékben fogadják el. Génua. Rathenati pénteken délre magához kérette a sajtó képviselőit, hogy Lloyd George példájára tájékoztassa a világ közvéleményét azokról a mozgató erőkről, amelyek a német álláspontot a szerencséseit áthidalt válság tekintetében irányították. A német külügyminiszter csak ezután fogja a választ átnyújtani a nagyhatalmak és a kisantant jegyzékére. Rathenau közölni fogja az újságírókkal, hogy a németek ragaszkodnak a szerződéshez és a politikai bizottság üléséről mindaddig visszavonulnak, amig a konferencián képviselt többi hatalom is egyetértésre jut Oroszországgal. Románia és Csehszlovákia békeajánlatot tett Oroszországnak Genua. Diplomáciai körökben élénk szóbeszéd tárgyát képezi az, hogy Románia éa Csehszlovákia az orosz szovjetkormánynak javaslatot tett, hofly kössön velük is hasonló szerződést, mint Németországgal. Ugyané forrás szerint a semleges államok képviselői a szovjeidelegációnak hasonló ajánlatot tettek, A kisantant tagja marad a legfelsőbb tanácsnak London. A Daily Telegraph közlése szerint a kisantant és Lengyelország ezentnl tagja marad a Legfelsőbb Tanácsnak. Poincaré m egérte a kisantantnak, hogy a sévresi szerződést nem engedi módosítani. De akár bekövetkezik a revízió, akár nem, akisantant államait erről értesíteni kell. Pasics miniszterelnök is Genuába készül Beográd. Politikai körökben úgy tudják, hogy abban az esetben, ha Poincare Genuába megy, úgy Pasics miniszterelnök is el fog menni, hogy a nagyhatalmak képviselőivel közvetlenül tárgyalhasson a rapallói szerződésről és Európa újjáépítéséről. A kisantant újságíróinak tárgyalásai Genua. A jugoszláv újságírók csütörtökön délután 5 órakor teára hivták meg a kisantantnak a konferencián résztvevő többi hírlapíróit és ez alkalommal az egységes sajtóprogramról tárgyaltak. Az uzsonnán Nincsics külügyminiszter is jelen volt. Barthou pénteken délután fogadta a kisantantant hirlapiróit. A fiumei kérdés Génua. Nincsics külügyminiszter tegnap nem tudott Facta olasz miniszterelnökkel tárgyalni. Helyette Antonievics római S. H. S. követ folytatott tanácskozásokat Tostival és Cantarinival, ilyenformán tovább is föntartották a kontaktust a S. H. S. és olasz delegátusok között. Az olasz sajtó sokat ir arról, hogy Nincsics elutasította azokat a javaslatokat, melyeket 7 osti és Cantarinl Olaszország nevében tettek. Megerősítik a lapok azt a bírt, hogy a két fél közt igen nagyok a véleménykülönbségek; Tosti kijelentette, hogy ők már megtették a koncessziókat. A legnagyobb nehézségek a Bancina-Molo körül merültek föl. A Bancina-Molo a Barosskikötő nyugati részét képezi, melyre az olaszok is igényt tartanak. Zagrebi jélentés szerint Lengyel, a Zanelia-párt titkára Génuába utazott, hogy a konferencia elé terjessze azokat a fontos okmányokat, I melyek a rapallói szerződésre és Fiume ügyére vonatkoznak. Az eladó városi földek A saboticai városi közgyűlés határozatainak végrehajtása A legutóbbi városi közgyűlés, amint .ismeretes, több fontos határozatot fogadott el. Ezeknek a sorában a legfontosabb a város tizenöt millió dináros kölcsönének felvétele, valamint a városi földek egyrészének eladása és a város háztelkeinek az építkezés előmozdítása céljából való árubabocsátása. A közgyűlés által elfogadott javaslatok közül ezideig még egy sem kerülhetett megvalósulásra. A tanács ügyanis bevárta a törvényesen előirt két hetet a közgyűlés után és amint Ismeretes, ezen idő alatt csak a városi kölcsön felvétele ellen érkezett be két fölebbezés. A közgyűlés többi határozatait nem támadta meg senki, azonban minden közgyűlési határozatot előbb még az illetékes minisztériumnak is Jóvá kell hagyni és csak azután hajtható az végre. Miután a legutóbbi közgyűlésen elfogadott tervek keresztülvitele a város szempontjából nagyon sürgős és a miniszteri jóváhagyás rendszerint sok időt vesz igénybe, ezért Lepedát Illés pénzügyi tanácsos a napokban leutazik Beogradba, hogy ezeknek az ügyeknek az elintézését szorgalmazza. A pénzügyi tanácsos utazása elsősorban a városi kölcsön fölebbezésével kapcsolatos, amennyiben magával viszi az erre vonatkozó aktákat, valamint a város fölterjesztését, amellyel megdönti a két fölebbezésben felsorakoztatott érveket. A város arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kölcsönre a városfejlesztés szempontjából fefltétlenül halaszthatatlan szüksége van. Mihelyt azután a miniszteri jóváhagyás a közgyűlési határozatokra megérkezik, azonnal sor kerül azok végrehajtására. A főmérnöki hivatalban már folynak az előkészületek a földek és a házlelkek eladásának perfektuá- Iására és mihelyt meglesz a miniszteri jóváhagyás, azonnal sor kerül az árlejtésre. A városnál már most is sok .érdeklődő jelentkezik úgy a termőföldekre, mint a házte!ke4cre, úgy, hogy előreláthatólag ezek az eladások Jöve‘delmezők lesznek.
