Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-21 / 110. szám
200. szám. I bacsmegYei NAPLÓ 5, oldal Ceruzarajzok agenuai konferenciáról As elfogődott oroszok — Uoyd George eltörölhetetlen mosolya — A tolmácsolás netovábbja Genua, A teremben korán keli elfoglalnunk helyünket, mert a sajtó számára mindössze kétszáz helyet Élénken és fesztelenül figyeli vis-a vis-jét, Csicserint. Barthon mély olvasásba merül és jegyzeteiből föl sem pillant. Csicserin és társai némileg elfőgódva ülnek a köröskörül leiéjük irányzott tekintetek gyújtópontjában. Csicserin pápaszemes, számtan-tanárkülsejü, vörösenszökés szakáüu, sovány alak, Litvinov borotvált képű, izmos, kövér, Vorovszky karcsú, elegáns megjelenésű, szenvtelen, hűvös arc, ahoay a diplomatákat alakítják a Síinpadon. Joffe köpcös, szakállas, cvikkeres ember. Mindnyájukon fekete zsakett.' kéntelen gesztusnak; egy ízben percekig csapkodott tenyerébe, mikor argumentumait fölsorakoztatta* az utolsó akkordokat meg egyenesen az asztalon üti ki. Beszéde váratlanul ér véget. Mintha hirtelen az jutott volna eszébe: „no, egyelőre eleget beszéltem*. Még egyet üt az asztalra, aztán nyugodtan leül. Barthou. Franciaország küldöttje, Poincaré helyettese, a francia kamara hires szónokai között is kivételes helyet foglal el. Már megjelenésében van valamj nyugtalanító, szinte támadó. Tekintete szúrós, minden mozdulata offenzív, vad, lelógó bajusza van, mint a régi gall harcosoknak, a hangja éles, hideg, mint a guillotine. Mikor szólásra emelkedik és e hang belevág a terem csendjébe, villamos feszültségűvé válik a terem atmoszférája. Mindenki visszafojtott lélegzettel figyel. Rathenau sárga, mongol arca hideg és mozdulatlan az izgalmában vörös és fölhevíti Wirth naellett. Az oroszok az asztal fölött összehajolva magyarázzák egymásnak ocuiuuu szavait. juiuyu nuiii-lokára felrajzolódnak a ráncok. Mindenki érzi a teremben: ezen az emberen fordul meg a konferencia sorsa. Volt egy pillanat, mikor úgy látszott: az első ülés után szélszéled az egész gyülekezet. Csicserin hajlott, fáradt; tanárnak néznéd aki valami elvont tudománynak szentelte életét. Rossz szónok, bár tökéletesen beszél franciául és angolul, sajátságos, kellemetlen akcentusa szinte érthetetlenné teszi előadását. Vékony, erőtlen hangjának furcsa mellékzöreje van? mintha elszabadult húr zörögne. Mig Barthou támadó egyénisége a legegyszerűbb kijelentő mondatnak is bizonyos violens szint kölcsönöz, e lágy zsidó eladásában a legerősebb nyilatkozat is színét veszti. Ha a főszereplőkről ily részletesen írunk, nem lehet megfeledkezni a konferencia két névtelen szereplőjéről, akik a maguk nemében felüimulhatatlant produkáltak. Két tolmácsról van szó. Az egyi-H. j’ tartottak fönn, holott nyolcszáz a jelentkezők száma. A meghívott előkelőségek, többnyire helybeli notabilitások és családtagjaik ötszáz helyet foglalnak el a teremben': a hölgyek eleven fejlettjei, a tábornokok és rendőrkap - tányok színes formaruhája, Qénua érsekeinek lila talárja kellemesen tarkítják a zsakettek és redingotok fekete mezejét, viszont, mi tagadás, a gazdasági konferencia komoly tér* mébe színházi premier hangulatát viszik bele. A terem lassankint megtelik. Először a luxemburgiak, aztán az albánok, bulgárok, osztrákok delegáltjai érkeznek, a japán küldöttség egyenesen kijelölt helyére tart és csöndesen helyet foglal. Görögök, lettek, norvégek érkeznek ezután. Barthout és a francia küldöttséget követi Wirth kancellár ésRatlienauval az élén a német delegáció Lloyd G:orgeot tapssal fogadják. Ő itt a í-piritus rektor. Sokan a delegáltak közül bizonyos elfogódottsággal lépnek a terembe és zavarukban helyüket sem lelik. Mar az összes delegátusok elfoglalták helyeiket, amikor az orosz küldöttség megjelenik a bejárat kü’ szöbén. Feszült figyelem kiséri őket. Lloyd George-ot szomszédja informálja az oroszok személyéről. Az angol miniszterelnök ismeri neveiket, de személyesen még nem érintkezett velük. Csupán Kraszint ismeri. Lloyd George lassan, szokatlan«1 lassan beszél, hogy azok is megértsék, akik angolul nem tudnak. Az első szavaknál az egész terem 3 rendkívüli ember szuggeszciója alatt áll. Úgy beszél itt az országok vezéreinek társaságában, mint jó nagybácsi a gyerekekhez. Magaartásában az olyan ember fölénye, aki hozzászokott ahoz, hogy a legkülönösebb helyzeteken is ur legyen. E fölényes biztonságát különösen alászinezi szarkasztikus mosolya, amely szinte eltörölheted énül odarajzolódott szája szögletébe. Élettel teljes szeméből nagyszerű optimizmus sugárzik. Külön tanulmányt lehetne írni egészen sajátos gesztusairól. A szemöldöke, borzas fehér bajusza külöu szerepet játszik. Ha valami maliciát elhelyez, — ravaszul fölhúzza szemöldökét és a vastag bajuszt még jobban lesimitja kezével, mintegy eltakarni akarva a szája szélén megjelenő gúnyt Ez a mosoly egyenesen megsemmisítő az ellenfélre. Gyöngébb ellenfelet Lloyd Ge- ; - c ■* orge ezzel a kis vajkrándulással el tudna intézni Néha átengedi magát valami önkök öreg angol hölgy, aki az olasz beszédeket minden jegyzet nélkül, egyszeri hallomásra, szinte szórólszóra fordította angolra, a másik fiatalember, aki viszont az angol miniszterelnök beszédét oly tökéletesen adta vissza franciául, hogy általánosan megtapsolták. Dezső Alajos.
