Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-21 / 110. szám

Arm t áiaár BÁGSMESYEI XXIII- évfolyam Smbotica, péntek 1822 április 21 110 szám ISfegjateeJV misén wrgjf*!, ifcssep u&a és bétíéa áélbt-a TELEFÖM SJtáJÍ: Sia.dáiir»aí«l S--SS, &&e?ke*Eíősiig S—M MittÜn ájs negyedé ize 58- --diait SZE30CESZTÓSÉ@: SraJJ«. Al«a*dr*-n]je* 4 szám »Ja« Kladéhhnria): í/rajja Alezcadra-attca 1 (Ldimífe-pítatet A hitolji halottak A balálszíiretre ~ ámen, béke! -«» aár rajtunk az éhíégdecember, a háborús förgeteg*« most szélcsend­ben virraszfunfe. Az ágyuk pihennek a poros arzenálokban, a káderekben lezárt fegyverekkel posztóinak a fiatal latosak, a iron tok elvéreztek, a gá­zok füstbe mentek, akik harcoltak — raegbékülíelr, akik öltek — veze­kelnek és a harctereken, a balctiak fölött már arattak is az emberek, akik megmaradtak békére, búra. rosszra és szegénységre. De a haléi, aki sors volt akkor, még mindig öi és mindig temet. A nagy du l ás után nyugtalanul por­­tyizifs a világban és legyőzhetetlen ül itt dőzsöl még mindig, holott béke van, bönbáuó emberek vannak és pacifista konferenciák, ahol a vér' mossák le az emberek kezéről és a temetőket próbálják elfelejteni, a te­metőket. Most Bítöljbasj, gázolt sirba pár ezer embert, Bitoijbasi, aho; munidók robbantak, gránátok ás lő­szerek. Az ember kigondolta, ~meg* csinálta és tökéletesítette a halál tégy verest. Shaw mondta: a tudo­mány félkézzel segítette az életet, de két kézzel és fenomenális ambí­cióval szolgálta a halált. Az orosz muzsik még mindig faekével szánt, de az utolsó afrikai katona kezében ss ott van már a kilenclöveiü man­­licher. Az ember órák alatt megcsi­nálta a háborút, a frontokit, a gá­­zokat, á muníciókat, de békét — Viárom esztendő után — sem tudja magának megszerezni. Mert a há­ború, amit elindított, ami; fölgyujtott annak idején, kötelez. Kötelez és pem enged. És a lőszerek, amiket kigondolt, a mérgek amiket labora­tóriumokban a hálái számára készí­tett — ölnek. Ölnek akkor is,'ami­kor nem akarják. Ölnek békében, gyilkolnak csöndben, parancs nélkül, generálisok nélkül, vezényszó nél­kül, mert az emberek ellen, az élet ellen vannak, úgy ahogy akarták, ugy ahogy tervezték és számították. Az ágyukat hiába zárják betonfalak közé, a fegyveren hiába zárva a ravasz, a muníciót hiába gyűjtik vaggonokba: a halál mindenütt megtalálja Őket és ha akarják, ha nem akarják — vért vesz, gyilkol, pusztít szákadat­­lan. A háborúnak eladta a lelkét az ember, mint, Fauszt eladta életét Lucifernek. És must nincs menek­vés, nincs szabadulás. A frontokat újra fölszánthatják, de az ágyuk, a fegyverek, a gázok még kéznél vannak. Kéznél vannak a depókban, arzén: Sókban, kaszárnyákban és la­boratóriumokban mindenütt, minden országban — az élet ellen. Bioíjban, tekében, szélcsendben a halál újra aratott. Bitoljban pár ezer ember fekszik ma halottam A lőszerek azt hitték, most is szabad, a nnmzdőfc nem tudták, hogy béke van, nincsenek rajvonalak, tábori kórházak és ssani écsk. És öltek. Megöltek sok dolgos munkást és «atonát, akik nem akartak mást, «int kenyeret és békét. Halni nem akartak. De a Halál, aki embertől jussolí jogot ezen a földön, nem tétovázott, éit a jogival és megölte őket. A lőszer felrobbant. Nem csoda: így akarták, ez a rendeltetése. A; ember rábízta a sorsát és most neki mindegy: Bitolj vagy Verdun, béke vagy háború — gyilkol — ha akarják, ha nem akarják. A német—orosz szerződés megsemmisítéséről tárgyalnak A szerződés katonai konvenciókat is tartalmaz A németek és oroszok válaszoltak az antant jegyzékére Hamarosan véget ér a konferencia Az a nagy izgalom, saelyeí a né­met-orosz szerződés a genuai dele­gációk körében keltett, csillapufóban van. Az első felzúdulás, amelyben a szövetséges hatalmak delegátusai ott akarták hagyni a konferenciát s a németekkel és oroszokkal roiaáen tárgyalást be akartak szüntetni, nura már elült és a jósán megfen tolás kerekedett felül. Lloyd George tárgyalásokat kezdett a németekkel, akiket arra akar rábírni, hogy a szerződést semmisítsék meg a kon­ferencia további folytatása és így a világbéke érdekében. A mértékadó politikai körök mos» már sokkal higgadtabban ítélik mef a helyzetet és azt remélik, hogy a váiságot sikerül megoldani és így a genuai konferencia zavartalan le­folytatásának nem lesz semmi aka­dálya. Annyi azonban bizonyos, hogy a német-orosz békeszerződés hatalmas rést ütött az antant tekin­télyén és Lloyd George példátlanul heves fellépését is a tegnapi érte­kezleten érzelmi momentumokra le­het visszaver élni, Most már inkább presztízs-kérdés körül forog a vál­ság, mert hiszen az antant legelső jogászbizottsága megái aplíotta, hogy az tij békekötés nem sértette meg a versaillesi békét. Lassan kidéről, hogy Európa ke­leti felének ez az első merészebb lélegzetvétele inkább csak Poincare és Lloyd George személyes sérelme, semmint olyan politikai konfliktus, mely a népek igazi érdekét egy­mással szembeállítaná. Élénken visszatükröz! ezt a fel­fogást a semleges államok tiltako­zása a németek kizárása ellen. De az első felháborodás lecsillapodása után az antant-államok is jobb be­látásra tértek s már megkezdték a németekkel a tanácskozást a presz­tízsen esett hiba kijavítása végeit. A semlegesek tiltakozás az ellen hogy Németországot a konferenciá­ról, vagy annak evyifc bizottságából kizárják, igen éles formákat öltött. Motta svájezi delegátus Schanzer olasz külügyminiszternek, sz orosz ügyekkel foglalkozó bizottság élne* kének kijelentette, hogy a semlege­sek tiltakoznak az antant eljárása eífeK az egész konferenciát érdeklő kérdésekben. A németek a hivatalos formákat megőrizve, válaszolni fognak a szö­vetséges hatalmak jegyzékére. Teg­nap e&íc 10 órakor az Eden^zál­­loáábin -német minisztertanács volt, amelyet H órakor szakértők--ülése követeit A válaszjegyzék átadása még egy-kei nspig el fog tartani, mert annak szövegét a németeknek az antanthatalmakkal folytatott tár­gyalásainak eredményétől teszik függővé. Tárgyalás a szerződés megsemmisítéséről Génuában naphosszat tanácsko­zások folytak az olaszok és a né­metek között. Schanzer olasz kül­ügyminiszter minden erejével azon volt, hogy magyybzzn Wírifeet a sómét­­esess tserstfdés hatálytalanságá­nak esBksége&ségérSl. Rábeszélése végül is sikerrel járt. A birodalmi kancellár meghívta Lloyd Geerget, aki előbb vtssza­­utssitoíta, hogy Rathcnauval tár­gyaljon. Wirth fölakarta világosítani as angol miniszterelnököt anól, hogy a szövetségesek tájékozva voltak a német-orosz szövetség megkötésének tervéről. Lloyd George rövidesen átsiklott ezen és hangsúlyozta, hogy a meg­oldásnak csak két lehetősége van: Vagy lemondanak a németek as orosz hisettsáa tanácakoaáa&ibaii tsIó részvételről, vagy saéttéjvik a sémet-eross aeeraMést. Wirth sajnálkozásának adott kifeje­zést, hogy a föltételek ilyen kemé­nyek, végül is azonban engedett, és a német karain? nevében kés?* ssk ajilatkeastt arra, hegy a szerződéstől elálljon. Most keresik a formulát, hogyan mondják ki a szerződés érvénytelent ségét, anélkül, hogy Németország presztízse túlságosan szenvedjen. Rathenau ismételten kijelentette, hogy ebben a lépésben nem követ­heti a kancellárt, ami bő! arra kö­vetkeztéinek, hogy te akar mondani. Ezzel szemben a Neue Freie Presse azt jelenti, hogy Csicserin, aki tegnap hosszabb megbeszélést folytatott a német küldöttséggel/. WirthAe 1 és Rathenau-vtA teljesen egyetért abban, hogy lehetetlenség Lloyd Gedrge kívánságának elegei enni és a német szerződést érvény - lelenitení. Más oldalról jelentik, hogy a szö­vetségesek államférfiül ás a néniét államférfiak a következő alapon igyekeznek megegyezést létesítem. A londoni szakértők megállapodá­sait a német szakértők közreműkö­désével helyesbileni fogják bizonyos pontokban, amelyek hátrányosak Németországra. A németek ennek ellenében a szerződésük életbelép­tetését elhalasztják az értekezlet végéig. A berlini lapok Rathenau pártiári vannak és azt hangoztatják, hogy Németország nem vonhatja vissza cél ífíntd-drosrTSztnötíésre-ráveeeéetí­­aláírását, hacsak nem akarja er­kölcsi tekintélyét megtépázni és ön­magát képtelenné tenni arra, hőgy vele szerződéseket kössenek. Rathenau ma délelőtt megláto­gatta Schanzer külügyminisztert, A konferencia köreiben úgy tudják hogy a megbeszélésnek a német­orosz szerződés és az antant-jegy­zék folytán keletkezett helyzet volt a tárgya. Feltehető, hogy a helyzet javul és tisztázódni készül. A németek állítólag nem elleneznek olyan megoldást, amély a konfe­rencia munkálatainak folytatását le­hetővé teszi. Rathenau a Schanzernál tett lá­togatása után Lloyd George hoz ment, akivel igen sokáig értekezett A konferencia kereteiben a semle­ges államok képviselőinek a bizott­ságok munkálatai tijrafölvéteiérc rányuló kezdeményezése élénk be­nyomást keltett. Jól beavatott for­rásból közük, hogy a semlegesek akciója igen üdvös volt. A szövet­séges küldöttségek vezetői a svájci és a svéd delegáció főnökének köz­vetítő akciójukért kifejezték há­lájukat. A német-orosz békekötés katonai háttere A Daily Telegraph nagyjelentő­ségű híradást közöl a német-orosz egyezmény dolgában. A jelentés el­mondja, hogy a szerződésnek fon­tossága sokkal nagyobb, mint azt a szerződés ismert" szövege szerint tulajdonítani lehetne neki. A lap úgy értesült, hogy a szerződésnek azo­kon a határozatain kivüi, amelyeket a konferenciával közöltek és ame­lyekről ezen az utón a nyilvánosság is- tudomást szerzett, a német-orosz

Next

/
Thumbnails
Contents