Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-21 / 110. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ szám, tárgyalások során kiegészítő okmányokat is késziíétíek élő és ha ezekét a szerződő tetek aláírták, a szerződésben fógiált kérdések komplexumának tökéletes katonai egyezmény jellege lesz. Ezekben a pótló okmányokban arról van szó, hogy Németország és Szovjetoroszország közt érdekközösséget létesítsenek a Lengyelországgal való határaik megvédése ügyében. Más szóval megegyeztek abban, hogy esetleges lengyel támadás ellen kölcsönösen katonai segítséget nyújtanak egymásnak. Ezzel szemben Litvinov kijelentette, hogy a német-orosz szerződésnek egyáltalán nincs az a nagy jelentősége, amit tulajdonítanak neki. Oroszország készségesen hajlandó arra, hogy hasonló szerződéseket minden egyéb országgal is kössön, ezek között külön megnevezte Franciaországot is. Az oroszok tiltakoznak az antant jegyzéke ellen Csicserin közölte Wirth kancellárral, hogy á szovjetdelegáció nevében csütörtökön jegyzéket nyújtott át azoknak á hatalmaknak, amelyek a németekhez intézett jegyzéket aláírták. Ebben az oroszok tiltakoznak a szövetséges hatalmaknak a németekkel szemben tanúsított magatartása ellen. A német válaszjegyzék A németek válaszjegyzéküket pénteken nyújtják át az antantnak. . Az angolok nyomatékosan figyelmeztették a német delegátusokat, hogy minden azon fordul meg, hogy milyen lesz a német válasz hangja és formája. Ez fontosabb, mint az érdemleges tartalom és a hangtól függ a fogadtatás. A legújabb jelentések szerint a Jegyzék kifejti, hogy nem lehet a németeket az őszinteség hiányával megvádolni,' mert ők csak a főhatalmak példáját követték, melyek szintén külön bocsátkoztak tárgyalásokba az oroszokkal. A válasz vigyázni fog rá, hogy ezen a ponton ne adjon alkalmat a szövetségeseknek kifogásra és lehetőséget a további vita folytatására, mert így Lloyd Georgenak sokkal könnyebb lesz magát túltennie a történteken. A válasz kővetkező része rámutat arra a helytelen eljárásra, amellyel a németeket kizárták a politikai bizottságból, de óvakodni fog ez ellen forma szerint óvást emelni, vagy annak revízióját követelni. A harmadik pont közölni fogja, hogy a németek állják a létrejött szerződést, de nem szándékoznak azt elvonni a konferencia megvitatása elök A válasz kifejti, hogy a német delegációnak továbbra nem érdeke többé, hogy a többi hatalmak és Oroszország egyezkedő tárgyalásaiban résztvegyen, miután Németország már megegyezett Oroszországgal. A szerződés érvénytelenítéséről nem S2ól a válaszjegyzék. A németek kitartanak a szerződés mellett Csütörtökön a Lloyd George-zsal folytatott tárgyalások után Csicserin több órán át tárgyalt Wirthtel és Rathenauval Lloyd George követelésére vonatkozólag. A megbeszélések azzal végződtek, hogy Németország és Oroszország kitart a szerződés mellett és nem hajlandók azt feladni. Az oroszok válaszolnak az ultimátumra A Berliner Tagblatt jelentése szerint Lenin válasza az orosz delegáció kérdésére szerdán megérkezett Moszkvából, melynek alapján az oroszok válaszolni fognak a hozzájuk intézett jegyzékre. Megállapítható, hogy a konferencia sorsa nemcsak a német választói, hanem az oroszok válaszjegyzékétől is függ. A program tekintetében az oroszok tisztában vannak azzal, hogy ha ügyesen szövegezik meg válaszukat és a látszólagos sikert átengedik Lloyd Georgenak, akkor az antant a németek részéről lényegesen kevesebb engedménnyel is megelégszik. Az orosz delegáció egyik vezető tagjának kijelentése szerint a szovjetdelegáció nem fogja teljes mértékben magáévá tenni a londoni programmot. A jegyzék főbb pontokban a következőket fogja tartalmazni: 1. Oroszország elismeri a hábp.ruelőtti adósságokat, azonban teljes moratóriumot kíván 1937-ig, akkor kész megkezdeni az adósságok törlesztését, de ötven évre felosztva. .. 2. Minden adósságot és igényt, mely a háború idejéből, vagy a háború utáni időkből ered, mindkét fél kölcsönösen töröl. 3. Oroszország beleegyezik abba, hogy külföldi ipari és kereskedelmi vállalatok alakuljanak 70—80 százalék idegen tőkével és külföldi vezetés alatt, 20—30 százalékot pedig az orosz állam jegyez. A tiszta jövedelemből egyformán részesednek, csakhogy a tiszta jövedelemből az orosz államot illető részt Oroszország kizárólag a háború előtti adósságok törlesztésére és kamatszolgáltatására fordítja. 4. A kártérítési igényeket illetőleg a szovjetkormány. azf ajánlja, hogy választott biróság vizsgálja meg az egyes eseteket. táplált nézetét tartalmazza. A bizottság ezután megkezdte a napirend tárgyalását, amelynek során Schmidt és a kisantant nevében Jankovics kifejtették kormányaik nézetét a kiviteli és behozatali tilalomról. A vitát -holnap délelőtt folytatják. Jól informált német helyen kijelentették, hogy tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi konferencia nem fog sokáig tartani. Valószínűleg már a legközelebbi napokban egész sereg jóhangzásu, de gyakorlati eredmény nélküli határozatot fognak hozni, azután a legnagyobb sietséggel elszélednek a delegátusok. Jankovics expozéja a kisantant gazdasági helyzetéről Csütörtökön délután tartotta ülését a gazdasági bizottság, melyen nagy sikere volt a kisantantnak, amennyiben hozzá csatlakoztak az összes balti és semleges államok is. A kisantant nevében Jankovics Velizár SHS. delegált mondott expozét Európa gazdasági rekonstrukciójáról. Először az SHS. királyság gazdasági viszonyait és a háború súlyos következményeit ismertedé. Különösen kiemelte, hogy Fiume okkupációja miatt a tengerhez vezető ut még most is el van zárva. Beszélt az ország gazdasági helyzetéről és kifejtette a gazdasági mérleg paszszivitásának okait. A helyzetet az is sulyosbbitja, hogy az állami budget a háború befejezése óta már két milliárd deficitet mutat. Rámutatott arra, hogy az egész nemzet az ország gazdasági ujjáépitésén dolgozik ; csak két három jó aratásra van szükség és akkor egyensúlyba jön az állam mérlege. Az ország már három év óta semmit sem kap Németországtól jóvátétel cimén. É? ezért volt kénytelen az ország fedezetlen bankjegyeket kibocsátani és emiatt csökkent a dinár árfolyama. Ezután kifejtette Jankovics, hogy az S. H. S. királyság, Csehszlovákia, Románia és Lengyelország egyöntetű állásponton van Európa gazdasági újjáépítése tekintetébert. Kimutatta, hogy azok a rendszabályok, amelyeket a londoni szakértői konferencia javasol, azaz a behozatali és kiviteli tilalomnak és korlátozásoknak a megszüntetése csak a jóvalutáju országnak kedvező. Éppen ezér Jankovics a négyes szövetség nevében radikális rendszabályokat követel a beteg helyzet szanálására. Pénzügypolitikai szabályokat is követel a gazdasági és kereskedelmi rendszabályokon kivül. Követeli az SHS. királyság tényleges újjáépítését oly módon, hogy a nagyhatalmak nagyobb áldozatokat hozzanak A kis országok készek a gyengébb valutájú országokat segíteni, lm a nagyhatalmak őket is segítik. Beszéde végén felolvasta a négyesszövetség írásbeli memorandumát, melyben kifejtik, hogy a négy szövetséges állam hajlandó együtt működni a többi érdekelt országokkal és csatlakozik hozzájuk az újjá épités érdekében. A pénzügyi helyzet megjavítása végett megfelelő összegű hosszúlejáratú kölcsönöket kívánnak. Ezeket az összegeket először a közlekedés javítására és az elpusztított vidékek újjáépítésére kell fordítani és csak azután a valuta javítására. A kisantant is ellene van elvileg a behozatali és kiviteli tilalmaknak úgy gazdasági, mint elvi okokból, azonban azoknak fentartása az élelmezési viszonyok és a valuta védelme szempontjából egyelőre szükséges. Jankovics beszéde után a német delegátus beszélt, aki több ízben hivatkozott Jankovics beszédére és teljesen hozzájárult a kisantant álláspontjához. A legközelebbi ülésen Krasszin fog beszélni az oroszok nevében. A bitolji borzalmas katasztrófa Négyszáz vagon lőszer a levegőbe röpült — Háromezer halottja van a robbanásnak A Vatikán konkordátumot köt az oroszokkal Gánuai jelentések szerint a Vatikán rövidesen konkordátumot fog kötni Szovjetoroszországgal. Németország nemzetközi kölcsönt kap? A konferencia tagjainak körében még a német-orosz szerződés hírének kipattanása előtt azt beszélték, hogy Németország nemzetközi kölcsönének ügye már meglehetősen előrehaladott stádiumban van. Ezzel kapcsolatban állítólag részletes tárgyalások folytak Theunis belga miniszterelnöknél. A tárgyalások során szó volt a tervezett kölcsönösszegnek a különböző hatalmak közt való szétosztásáról. A megállapított kulcs szerint hárommillíárd aranyfrankot adnának az entente-államok elsősorban Anglia és Amerika, a semlegesek pedig egymilliárd aranyfrankot juttatnának Németországnak. Az első hárommilliárdotNémetországnak Belgium és Franciaország igényeinek két esztendei kielégítésére kellene fordítania. A bizottságok újra műkődnek Genua. A gazdasági bizottság első albizottsága csütörtökön délután Collrat elnöklésével ülést tartott. A nemzetközi szakszervezeti szövetség nevében Jouhaux memorandumot terjesztett be, amely a szövetségnek az európai gazdasági ujrafeiépiiésről A görög határ közelében Bitói] város mellett, mint megírtuk, óriási katasztrófa történt. A város közvetlen közelében levő lőszerraktárak, ahová a szaloniki front mentén öszszegyüjtött lőszert halmozták fel, levegőbe röpültek. Hogy mennyi a levegőberöpült lőszer, azt most még nem lehet megállapítani, miután a robbanások még egyre tartanak. Éppígy nem tudni azt sem, hogy hány ember esett a szörnyű katasztrófa áldozatául. Egyes jelentések szerint több százra tehető az áldozatok száma. A robbanás körzetében, ötven-hatvan kilóméter területen földrengésszerű rázkódás volt, úgy, hogy az összes ablakok betörtek. Bitoljban egy egész városrész elpusztult. Több mint 30.000 ember hajléktalanná lett. A lakósság pánikszerűen elmenekült. A katonaság és a csendőrség nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a rendet fenntartsa. Beográdban minisztertanács foglalkozott a katasztrófával és egyelőre egymillió dinárt szavaztak meg a sürgős segélyreszorulók részére. A legutolsó hírek szerint a robbanások még egyre tartanak, a katasztrófa színhelyét a folytonos robbanások miatt nem lehet megközelíteni. Háromezer halottja van a katasztrófának Beograd. A bitolji katasztrófa szörnyűsége csak a legutóbbi hírekből bontakozik teljes borzalmasságában. A várost már három Ízben fenyegette az a veszedelem, hogy elpusztul a benne felhalmozott óriási municiómennyiség miatt, amelyet nem kezeltek szakszerűen és nem őriztek kellőképen. A minisztertanács már megállapította, hogy a bitolji kerületi főnök már többször felhívta az illetékesek figyelmét a veszedelemre és a hadügyminisztériumban is megtörténtek a lépések, hogy a Bitoljban állomásozó nagyszámú katonaságot helyezzék védelembe, mindeddig azonban hiábavaló volt minden figyelmeztetés. A romokban heverő Bitoljból csak nagyon szűkszavú értesítések érkeznek, amennyiben valószínűleg a posta épülete is összedőlt. A szomszédos községek telefon- és táviróvezetékét pedig főképen állami célokra használják. Hogy a katasztrófa milyen szörnyű méretű, arra a legjellemzőbb a csütörtöki minisztertanácsról kiszivárgott hir, amely
