Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-21 / 110. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ szám, tárgyalások során kiegészítő okmá­nyokat is késziíétíek élő és ha eze­két a szerződő tetek aláírták, a szer­ződésben fógiált kérdések komplexu­mának tökéletes katonai egyezmény jellege lesz. Ezekben a pótló okmányokban arról van szó, hogy Németország és Szovjetoroszország közt érdek­­közösséget létesítsenek a Lengyel­­országgal való határaik megvédése ügyében. Más szóval megegyeztek abban, hogy esetleges lengyel táma­dás ellen kölcsönösen katonai se­gítséget nyújtanak egymásnak. Ezzel szemben Litvinov kijelen­tette, hogy a német-orosz szerző­désnek egyáltalán nincs az a nagy jelentősége, amit tulajdonítanak neki. Oroszország készségesen hajlandó arra, hogy hasonló szerződéseket minden egyéb országgal is kössön, ezek között külön megnevezte Fran­ciaországot is. Az oroszok tiltakoznak az antant jegyzéke ellen Csicserin közölte Wirth kancellárral, hogy á szovjetdelegáció nevében csü­törtökön jegyzéket nyújtott át azoknak á hatalmaknak, amelyek a németek­hez intézett jegyzéket aláírták. Ebben az oroszok tiltakoznak a szövetséges hatalmaknak a németekkel szemben tanúsított magatartása ellen. A német válaszjegyzék A németek válaszjegyzéküket pén­teken nyújtják át az antantnak. . Az angolok nyomatékosan figyel­meztették a német delegátusokat, hogy minden azon fordul meg, hogy milyen lesz a német válasz hangja és formája. Ez fontosabb, mint az érdemleges tartalom és a hangtól függ a fogadtatás. A legújabb jelentések szerint a Jegyzék kifejti, hogy nem lehet a né­meteket az őszinteség hiányával meg­vádolni,' mert ők csak a főhatalmak példáját követték, melyek szintén külön bocsátkoztak tárgyalásokba az oroszokkal. A válasz vigyázni fog rá, hogy ezen a ponton ne adjon alkal­mat a szövetségeseknek kifogásra és lehetőséget a további vita folytatására, mert így Lloyd Georgenak sokkal könnyebb lesz magát túltennie a történteken. A válasz kővetkező része rámutat arra a helytelen eljárásra, amellyel a németeket kizárták a politikai bizott­ságból, de óvakodni fog ez ellen forma szerint óvást emelni, vagy an­nak revízióját követelni. A harmadik pont közölni fogja, hogy a németek állják a létrejött szerződést, de nem szándékoznak azt elvonni a konferencia megvitatása elök A válasz kifejti, hogy a német dele­gációnak továbbra nem érdeke többé, hogy a többi hatalmak és Orosz­ország egyezkedő tárgyalásaiban részt­­vegyen, miután Németország már megegyezett Oroszországgal. A szerződés érvénytelenítéséről nem S2ól a válaszjegyzék. A németek kitartanak a szerződés mellett Csütörtökön a Lloyd George-zsal folytatott tárgyalások után Csicserin több órán át tárgyalt Wirthtel és Rathenauval Lloyd George követe­lésére vonatkozólag. A megbeszélések azzal végződtek, hogy Németország és Oroszország ki­tart a szerződés mellett és nem hajlandók azt feladni. Az oroszok válaszolnak az ultimátumra A Berliner Tagblatt jelentése sze­rint Lenin válasza az orosz delegáció kérdésére szerdán megérkezett Mosz­kvából, melynek alapján az oroszok válaszolni fognak a hozzájuk intézett jegyzékre. Megállapítható, hogy a konferencia sorsa nemcsak a német választói, hanem az oroszok válaszjegyzékétől is függ. A program tekintetében az oroszok tisztában vannak azzal, hogy ha ügyesen szövegezik meg válaszukat és a látszólagos sikert átengedik Lloyd Georgenak, akkor az antant a németek részéről lényegesen kevesebb engedménnyel is megelégszik. Az orosz delegáció egyik vezető tagjának kijelentése szerint a szovjetdelegáció nem fogja teljes mértékben magáévá tenni a londoni programmot. A jegyzék főbb pontokban a kö­vetkezőket fogja tartalmazni: 1. Oroszország elismeri a hábp.ru­­előtti adósságokat, azonban teljes moratóriumot kíván 1937-ig, akkor kész megkezdeni az adósságok tör­lesztését, de ötven évre felosztva. .. 2. Minden adósságot és igényt, mely a háború idejéből, vagy a há­ború utáni időkből ered, mindkét fél kölcsönösen töröl. 3. Oroszország beleegyezik abba, hogy külföldi ipari és kereskedelmi vállalatok alakuljanak 70—80 száza­lék idegen tőkével és külföldi vezetés alatt, 20—30 százalékot pedig az orosz állam jegyez. A tiszta jövede­lemből egyformán részesednek, csak­hogy a tiszta jövedelemből az orosz államot illető részt Oroszország kizá­rólag a háború előtti adósságok tör­lesztésére és kamatszolgáltatására fordítja. 4. A kártérítési igényeket illetőleg a szovjetkormány. azf ajánlja, hogy választott biróság vizsgálja meg az egyes eseteket. táplált nézetét tartalmazza. A bi­zottság ezután megkezdte a napi­rend tárgyalását, amelynek során Schmidt és a kisantant nevében Jankovics kifejtették kormányaik né­zetét a kiviteli és behozatali tila­lomról. A vitát -holnap délelőtt foly­tatják. Jól informált német helyen kije­lentették, hogy tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi konferen­cia nem fog sokáig tartani. Való­színűleg már a legközelebbi napok­ban egész sereg jóhangzásu, de gyakorlati eredmény nélküli határo­zatot fognak hozni, azután a leg­nagyobb sietséggel elszélednek a delegátusok. Jankovics expozéja a kisantant gazdasági helyzetéről Csütörtökön délután tartotta ülé­sét a gazdasági bizottság, melyen nagy sikere volt a kisantantnak, amennyiben hozzá csatlakoztak az összes balti és semleges államok is. A kisantant nevében Jankovics Velizár SHS. delegált mondott ex­pozét Európa gazdasági rekonstruk­ciójáról. Először az SHS. királyság gazda­sági viszonyait és a háború súlyos következményeit ismertedé. Különö­sen kiemelte, hogy Fiume okkupá­­ciója miatt a tengerhez vezető ut még most is el van zárva. Beszélt az ország gazdasági helyzetéről és kifejtette a gazdasági mérleg pasz­­szivitásának okait. A helyzetet az is sulyosbbitja, hogy az állami budget a háború befejezése óta már két milliárd deficitet mutat. Rámutatott arra, hogy az egész nemzet az or­szág gazdasági ujjáépitésén dolgo­zik ; csak két három jó aratásra van szükség és akkor egyensúlyba jön az állam mérlege. Az ország már három év óta semmit sem kap Németországtól jóvátétel cimén. É? ezért volt kénytelen az ország fede­zetlen bankjegyeket kibocsátani és emiatt csökkent a dinár árfolyama. Ezután kifejtette Jankovics, hogy az S. H. S. királyság, Csehszlovákia, Románia és Lengyelország egyön­tetű állásponton van Európa gazda­sági újjáépítése tekintetébert. Kimu­tatta, hogy azok a rendszabályok, amelyeket a londoni szakértői konfe­rencia javasol, azaz a behozatali és kiviteli tilalomnak és korlátozások­nak a megszüntetése csak a jóvalu­táju országnak kedvező. Éppen ezér Jankovics a négyes szövetség nevé­ben radikális rendszabályokat köve­tel a beteg helyzet szanálására. Pénzügypolitikai szabályokat is kö­vetel a gazdasági és kereskedelmi rendszabályokon kivül. Követeli az SHS. királyság tényleges újjáépíté­sét oly módon, hogy a nagyhatal­mak nagyobb áldozatokat hozzanak A kis országok készek a gyengébb valutájú országokat segíteni, lm a nagyhatalmak őket is segítik. Beszéde végén felolvasta a né­gyesszövetség írásbeli memorandu­mát, melyben kifejtik, hogy a négy szövetséges állam hajlandó együtt működni a többi érdekelt országok­kal és csatlakozik hozzájuk az újjá épités érdekében. A pénzügyi hely­zet megjavítása végett megfelelő összegű hosszúlejáratú kölcsönöket kívánnak. Ezeket az összegeket először a közlekedés javítására és az elpusztított vidékek újjáépítésére kell fordítani és csak azután a va­luta javítására. A kisantant is ellene van elvileg a behozatali és kiviteli tilalmaknak úgy gazdasági, mint elvi okokból, azonban azoknak fentartása az élel­mezési viszonyok és a valuta vé­delme szempontjából egyelőre szük­séges. Jankovics beszéde után a német delegátus beszélt, aki több ízben hivatkozott Jankovics beszédére és teljesen hozzájárult a kisantant ál­láspontjához. A legközelebbi ülésen Krasszin fog beszélni az oroszok nevében. A bitolji borzalmas katasztrófa Négyszáz vagon lőszer a levegőbe röpült — Háromezer halottja van a robbanásnak A Vatikán konkordátumot köt az oroszokkal Gánuai jelentések szerint a Vati­kán rövidesen konkordátumot fog kötni Szovjetoroszországgal. Németország nemzetközi kölcsönt kap? A konferencia tagjainak körében még a német-orosz szerződés híré­nek kipattanása előtt azt beszélték, hogy Németország nemzetközi köl­­csönének ügye már meglehetősen előrehaladott stádiumban van. Ezzel kapcsolatban állítólag részletes tár­gyalások folytak Theunis belga mi­niszterelnöknél. A tárgyalások során szó volt a tervezett kölcsönösszeg­nek a különböző hatalmak közt való szétosztásáról. A megállapított kulcs szerint hárommillíárd aranyfrankot adnának az entente-államok elsősor­ban Anglia és Amerika, a semlege­sek pedig egymilliárd aranyfrankot juttatnának Németországnak. Az első hárommilliárdotNémetországnak Bel­gium és Franciaország igényeinek két esztendei kielégítésére kellene fordítania. A bizottságok újra műkődnek Genua. A gazdasági bizottság első albizottsága csütörtökön délután Collrat elnöklésével ülést tartott. A nemzetközi szakszervezeti szövetség nevében Jouhaux memorandumot terjesztett be, amely a szövetségnek az európai gazdasági ujrafeiépiiésről A görög határ közelében Bitói] város mellett, mint megírtuk, óriási katasztrófa történt. A város közvet­len közelében levő lőszerraktárak, ahová a szaloniki front mentén ösz­­szegyüjtött lőszert halmozták fel, levegőbe röpültek. Hogy mennyi a levegőberöpült lőszer, azt most még nem lehet megállapítani, miután a robbanások még egyre tartanak. Éppígy nem tudni azt sem, hogy hány ember esett a szörnyű katasztrófa áldoza­tául. Egyes jelentések szerint több százra tehető az áldozatok száma. A robbanás körzetében, ötven-hat­­van kilóméter területen földrengés­szerű rázkódás volt, úgy, hogy az összes ablakok betörtek. Bitoljban egy egész városrész el­pusztult. Több mint 30.000 ember hajléktalanná lett. A lakósság pánik­szerűen elmenekült. A katonaság és a csendőrség nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy a rendet fenntartsa. Beográdban minisztertanács foglal­kozott a katasztrófával és egyelőre egymillió dinárt szavaztak meg a sürgős segélyreszorulók részére. A legutolsó hírek szerint a rob­banások még egyre tartanak, a ka­tasztrófa színhelyét a folytonos rob­banások miatt nem lehet meg­közelíteni. Háromezer halottja van a katasztrófának Beograd. A bitolji katasztrófa szörnyűsége csak a legutóbbi hírek­ből bontakozik teljes borzalmassá­gában. A várost már három Ízben fenyegette az a veszedelem, hogy elpusztul a benne felhalmozott óriási municiómennyiség miatt, amelyet nem kezeltek szakszerűen és nem őriztek kellőképen. A minisztertanács már megállapította, hogy a bitolji kerületi főnök már többször felhívta az illetékesek figyelmét a veszede­lemre és a hadügyminisztériumban is megtörténtek a lépések, hogy a Bitoljban állomásozó nagyszámú katonaságot helyezzék védelembe, mindeddig azonban hiábavaló volt minden figyelmeztetés. A romokban heverő Bitoljból csak nagyon szűkszavú értesítések érkez­nek, amennyiben valószínűleg a posta épülete is összedőlt. A szom­szédos községek telefon- és táviró­­vezetékét pedig főképen állami cé­lokra használják. Hogy a katasztrófa milyen szörnyű méretű, arra a leg­jellemzőbb a csütörtöki miniszter­tanácsról kiszivárgott hir, amely

Next

/
Thumbnails
Contents