Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-20 / 109. szám
\ Ára 1 dinar BACSNIEGYEI XXIII. évfolyam Snbotica, csütörtök' 1922 április 20 109 szám Sirgjekmik minden reggel, ünnep alán és hétfős délben TELE70S SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, sierkenstötif 5—16 Előfizetési ár: negyedévre 9Ő‘ —dinár A genuai bomba Már-már az volt a "helyzet, hogy a genuai konferencia beteljesíti azokat a reményeket, melyeket a békét váró, optimista emberiség lebirhataüan éleWsztöne tartott napirenden és amelyek már régóta kísértenek az európai politikában. Az első napok után úgy' alakultak az események, hogy mindenki hitt a konferencia sikerében, hitt abban, hogy ez a nemzetközi tanácskozás végre mégis kídotgosaa az újjáépítésnek ha nem fs teljes, de provizórikusán szükséges politikai és gazdasági terveit és bujkáld gyűlölködéstn, imperialista harciasságon fül hozza tát a kapitalizmus szétszórt és anarchikus erőinek konszolidálásához. Hiszen Barthou ellen, a francia poiifika ellen, amely a leghatározottabban, a Iegintranzigensebben állott szentbe az európai újjáépítés bizonyos principumaivaf, a konferencia széles frontja fölvon tilí, Lloyd George-val, Fáetával, Csicserinnal és Rathenau-val az élén, egységes, szilárd front, amely lassan engedékenységre bírta Franciaországot. Az angol premier ügyessége, rutinja és előrelátása dominálta már-már a venuai politikai tanácskozásokat. Lloyd Georgenak sikerült leszerelnie Csicscrint és békülékenységre bírni Barfhouí, aki végül Németország előnyomulását is hajlandó volt megtűrni, hogy -a konf.rencia kudarcé és a ftancia politika körüízárását kikerülje. Az albizottságokban min dentítt megindult a munka, a békülékenység, a pacifizmus szelleme egyre erősebben és biztatóbban érvényesült és Uovd George már srrs gondolt, hogy alkalmas pszihológjai pillanatban íötá i és azt mondja: le a fegyverekkel'! ÉS íme: ma idegesen, fejveszette« föl riadt a bábeli zsinat. Bomba robbant, bomba, amit Csicserin és Wirth kancellár vágtak a génuai politikusok közé. Megkötötték a német-oros? szerződést ! Amit régen vártak : Csicserin mellett, a vörös Oroszország mellett megjelent Nélaetország, megjelent Raihenau, mini hü fegyveriárs, mint szövetséges, hogy a legkritikusabb időbrn az asztalra üsse az adu tot. Mindenkit meglepett ez a paktum, mindenki föíszisszenf, holott előrelát* ha ó volt, hogy ide jutnak a események. Franciaországé az érdem, hogy a német-orosz szövetség létrejöhetett. Franciország köve’kezelés kíméletlenséggel sodorta Németországét Szovjeloreszorsjág mellé. A bomba föírobbant. És Lloyd George-zsa! együtt majdnem valamennyi ország diplomáciája egyszerre szembefordult Wírthel és Csicserinnel. A szövetség miatt. A szerződés miatt, amely uj hatalmi csoportosulás körvonalait rajzolja ki' Európa térképén. Franciaországban újra idegesen vibrál a revans-kisér;eíe. Az angol miniszterelnök viszont félti az orosz piacot a német kapitalizmustól. Az antant közé a kisállamok koncertje sorakozik: mind a némtí-orosz szerződés ellen. JÉs arról is vannak hírek, hogy a szövetségesek már el is küldték az ultimátumot: főibontani a szerződést í — mert különben Rathesau hiába vár Génuában és Szovjetoroszország sohasem kapja meg a kapitalista politika szakciójái. .-/ Hogy mi következik ezután, azt SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alvzcsán-sSea 4 szán alatt Eiad&ivaül: Kralja Atesaaára-aíisa 1 (L&Ümcb-palota) nem lehet egykönnyen bejósolni. Lehet, hogy Csicserin és Wirth nem kapitulálnak és megopponálják a génuai konferenciát. Sőt az is lehet, hogy a politikusok szétszélednek és az emberiség reményei ismét elszá rádriab. A zavar telje?, A bomb? robbanása ijesztő arányú politikai ellentéteket szakított. És már fújják is a takaródéi: hazaidé! t,*t De nincs kizárva az sem, bozy Lloyd George észíretér, megtalálja magát és egy diadalmas gesztussal újra egységes lendületbe sorakoztatja a bomlás szellemeit. *•**»• * ** »«-•« A magyarság vezetői Posies minis Szerdán délelőtt, amikor a Magyar Párt vezetőit Pasics miniszterelnök fogadni akarta, a minisztertanács fontos külpolitikai kérdésekről, a géauai konferencia újabb eseményeiről s a muzulmán miniszterek lemondása által előállott helyzetről tárgyalt, délután a paírfarchával volt a miniszterelnöknek tárgyalása, előszobája telv«é volt deputáclókkal s Pastes a kül- tls belpolitikai fontos kérdések tömkelegében annyira fontosnak találta a vajdasági magyarság ügyét, hogy elsősorban azt a monstre-deputációt fogadta, amely a magyarság képviseletében megjeleni. A miniszterelnök számára — már ezek a külsőségek is elárulják — fontosabb a vajdasági magyarság ügye, semmint az alantasabb kormányközegek előtt, akik primitív rendeletekkcl, ravasz betiltásokkal akarják megakadályozni, hogy a magyarság szavát hallassa. Mindaz, amit Pasics mondott s ahogyan elmondta, igazolása annak, hogy azok, akik felelős helyről az SHS. királyság politikáját irányítják, keresik a magyarsággal való megbékélés útját. A magyarság lojalitásáról, államhüségéről, tőrvénytiszteletéről már nem egyszer tanúságot tett. Ha akadnának soraiban rendbontó, az állam tekintélye és hatalma ellen törő elemek, azokat a magyarság kiveti magából, mert a vajdasági magyarság csakúgy, mint az állam minden más polgára, érvényesnek tartja az állam határait megállapító szerződéseket s e határokon belül a békés polgár nyugodt - és munkás életét akarja élni. A magyarság tehát jogot szerzett a bizalomra s most már kérheti, hogy az állam funkcionáriusai, kicsinyek és nagytó, a magyarokkal mint egyenrangú állampolgárokkal bánjanak. A szerdal audiencia után erre meg is van minden remény s csak elismerés ihletheti azokat, akik előkészítették, hogy a magyarság vezetői szemtől-szembe elmondhassák kívánságaikat a miniszterelnöknek. A Magyar Párt vezetőit szerdán délután fél négy órakor fogadta Pasics miniszterelnök. A suboficai, topoJai, sombort és seníai küldöttség vonata némi késéssel érkezett be a beogradi pályaudvarra, azért maradt a küldöttség fogadtatása délutánra. A küldöttség nevében dr. SžnUia György, a su boti esi Magyar Párt elnöke mondott beszédet, a melyben körvonalazta a magyarság politikai programját és szándékait. Elsősorban köszönetét fejezte ki Pasics miniszterelnöknek, hogy helyes érzékkel a magyarság képviselőinek fkaimat nyújtott arra, hogy a magyarság céljai, sérelmei felől tájékoztathassák. Ezután kérte a miniszterelnököt, hogy Sándor király előtt fejezze ki a magyarság hűséges állampolgári hódolatát és jókívánságait. Kijelentette, hogy a Magyar Párt a trianoni békeszerződés alapján áll és részt akar venni az alkotó munkában, A magyarság azonban csak akkor kapcsolódhatik az államéletbe, ha törekvéseit méltányolják és ha a kisebbségi jogait ért sérelmeket a kormány orvosolja. Végül kérte Pasics miniszterelnök jóakarata támogatását. A beszéd után — meiyet dr. Sztreliczky Dénes tolmácsolt, — személy szerint bemutatták a megjelenteket Pasics miniszterelnöknek, aki dr. Sántha beszédére a kővetkezőkben válaszolt: Uraim! Örülök, hogy meghívásomra eljöttek és köszönöm az Önök üdvözletét. Örömmel vettem tudomást áliamhüségükről és lojalitásukról. A história vezetett bennünket addig, hogy Önöket egy olyan állam kötelékébe csatolta át, ahol Önök nemzeti kisebbség lettek. Bennünket szerbeket ugyancsak a história vezetett, odáig, hogy elismerje!« minden állampolgárnak teljes egyenjogúságát, amint alkotmányunk azt ki' is mondja. Egye! követelünk csupán: lojalitást, hűséget az állammal szemben. Miután Önök arról biztosítottak engem, legyenek meggyőződve arról, hogy a nemzeti kisebbségek azt a teljes egyenjogúságot és azokat a jogokat, amelyeket alkotmányunk és a nemzetközi szerződések biztosítanak, a valóságban is élvezni fogják. Azok, akik nem viselteinek hűséggel és lojalitással az állam iránt, nem számíthatnak a kormányzás támogatására és oltalmára. Ez áll nemcsak a nemzeti kisebbségekre, az áll azokra a szerb polgárokra is, akikből ez a lojalitás hiányzik. Mondják meg küldőiknek, hogy összes alkotmányos jogaik élvezete tekintetében senki sem fogja őket háborgatni. Pasica miniszterelnök szavai után dr. Várady Imre a bánsági Magyar Párt elnöke üdvözölte a miniszterelnököt és kérte, engedje meg, hogy vagy memorandumban, vagy szóbelileg informálják a magyarság helyzetéről, politikai céljairól és a Magyar Párt szerverkedési akadályairól.’ A miniszterelnök a2i felelte, hogy tekintettel arra, hogy küldöttséget vár-és a patriarchávai is kel! tárgyalnia, memorandumban közöljék Kívánságaikat, miután igy részletesebben "és mindenre kiterjedően tud majd azokra válaszolni. Ezután szívélyesen elbeszélgetett a küldöttség tagjaival, miközben a következőkét mondotta: Jól tudom, hogy Önöknek vannak helyi kellemetlenségeik, a melyek miatt Önöket vád nem érheti, de ígérem, hogy ezek el fognak sima'.ni, amint hogy el kell simulniók. ; A küldöttség nagy megnyugvással vette tudomásul a minisztereinek kijelentéseit, amelyekből arról győződött meg, hogy a poiiiikai élet legmagasabb faktora teljesen ismerí f> magyarság politikai megmozdulásának nehézségeit és akadályait, amelyeknek elhárításira készséggel ál! a magyarság mellé. Pasics beszéde után a küldöttség még egynéhány tagjával b'cszélgeett, akik szírién azzal a benyomással hagyták el a miniszterelnöki palotát, hogy a magyarság politikai életében cry uj periódus kezdődik. Külső benyomások A küldöttség, amelynek néhány tagja csak most volt először az uj metropolisban egy szokatlan motívumokkal átszőtt élet zaiiását látta. A politikai,élet kulisszáiban nem nyertek betekinthetést, de mindannyian azzal a benyomással távoztak el a kihallgatásról, hogy a ceremóniákban és szertartásokban megmerevedett politikai fogadtatások itt ismeretiének. A nap, amelyen a kihallgatás megtörtént, fontos kill- és belpolitikai események napja volt. Már jókor délelőtt nagy plakátok, az újságok rendkívüli kiadása hozta a génuai konferencia híreit. A klubok
