Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-20 / 109. szám
2. oldal 8ACSME6YE1 NAPLŐ 109. szám. ban és a politizáló kávéházakban a beipolitika hírei tartották izgalomban a kedélyeket. Az előtérbe nyomait kormányválság, amelyet a muzulmán pártok, miniszterek kiválása idézett elő, túlfűtötté tették a beogradi politikai levegőt. Ilyen külső jelenségek kíséretében kerültek a magyar párt vezetői Pasics elé. A miniszterelnökségi palotában ezeknek az eseményeknek, az utcának szeizmográfszerü érzékenysége mcgérzett. A napi munkarendet mintha feldönlötték volna ezek a hatások. A küldöttségek hosszú sora várt a miniszterelnök elé való bebocsátásra. Végre félnégykor Pasics magántitkára, a többi küldöttséget megelőzve, soron kívül bevezette a magyar párt vezetőit. Padosról tudták, hogy a mai napon súlyos munkát végzett, de a fáradtság a legkisebb jelét sem lehetett rajta észre venni. A szónokok beszédét meglepő figyelmességgel hallgatta végig. Legutolsó szónok Buják Ferenc dr. sombori kiküldött volt. Beszédében azt hangsúlyozta különösen, hogy a magyarság becsületes kezet nyújt, becsületes munkához. Pasics kissé merev arca ezekre a szavakra egy pillanatra felderült és jóságos, megértő mosoly futott át rajta. Erre a csöndességhez szokott miniszterelnöki szobában egynéhány érces torokból felcsendült az éljen. A küldöttség sok bizakodással és reménnyel távozott. A folyosón már ekkor a többi küldöttségek felsorakoztatott sora állt, amelyek délelőtt tíz óra óta vártak a miniszterelnöki kihallgatásra. A délután négy óra húsz perekor induló gyorsvonattal hagyták el a magyar párt vezetői Béögradot. A küldöttség két tagja, Gräber László dr. és Várady Imre még Beogradban maradtak. A suboticai kiküldötték este nyolc órakor érkeztek meg. Mindenki ott akarja hagyni Génuát A nagy- és kisantant jegyzéket intézett a német delegátusokhoz — A német-orosz szerződés ellenkezik a versaillesi békeszerződéssel A semlegesek Németország mellett Amint előrelátható volt — a német-drösz szerződés bombaszerü robbantó hatást gyakorolt a génuai konferenciára. A tárgyalások egyelőre megakadtak, meri a franciák a németeknek GSnuából való eltávozását jövetéül?- A nagy- és kisantant képwselfllnék együttes konferenciája, melyen a SHS. királyság megbízottjaként Nincsics külügyminiszter is részt vett, úgy döntött, hogy a német-orosz szerződés a konferencia alapelveit sérti és ezért „joggal elvárják, hopr a német delegátusoK a konferencián képviselt többi ország és Oroszarszág közt létesítendő megállapodások tárgyalásán további részvételükről lemondanak.“ Ezzel a j*gyzékkel a német delegátusokat kizárják a politikai bizottság tárgyalásairól. A franciák azonban míg sokkal intranzigensebb álláspontot foglainak el és úgy az orÓSZö^nak, mint a németeknek az egész konferenciáról való kirekesztését követelik. A politikai szemponíon kivül a szerződés gazdasági okokból is nagy csalódást okozott a szövetséges hatalmak körében. Mialatt Lloyd George és Barthou barátságos egyetértésben iparkodott gazdasági egyezményt létrehozni a szovjetdelegációval, a két leginkább érdekelt fél, akinek a bőrére az alku tulajdonképpen ment: Németország és Oroszország szerződést kötött egymással és pedig lényegében majdnem ugyanolyan szerződést, amilyent Lloyd George is hajlandó lett volna megalkotni abban az időben, amikor még remélte, hogy Amerika elengedi a háborús államadósságokat. A németek és oroszok azt látták, hogy a konferenciára történt meghívásuk fejében nagy árat követelnek tőlük és a két magára hagyott állam az összetartásban keresve erőt, szerződést kötőit egymással : megalkotta az uj kettős blokkot. E blokkal szemben a nagyhatalmai: is megerősítették saját szövetségüket: a nagykövetek tanácsába belevonták a kisantantot is és ezzel együtt hoztak egyhangú határozatot a szerződés ellen. A határozatot jegyzék formájában hozták á hémét delegációnak tudomására, melyben a következőket közük : Alulírott hatalmak a német delegáció előtt nyiltan kifejezik azt a nézetüket, hogy az orosz szerződésnek oly időben való megkötése, mialatt a konferencia még ülésezett, azoknak a feltételeknek megsértését jelenti, melyeket a németek maguk vállaltak magukra. Amidőn Németországot Génuába meghívták és felajánlották nekik, hogy valamennyi bizottságban az egyanjoguság alapján lesz képviselve, a meghivó hatalmak annak a készségüknek bizonyítékát szolgáltatták, hogy a háborúra való emlékezést félreteszik s Németországnak alkalmat adnak, hogy volt ellenségeivel megtisztelő módon együttműködjék. A jóakarat és a szolidaritás emez ajánlatára Németország oly aktussal válaszolt, amely a kölcsönös bizalom szellemét kiirtja. Amig a konferencia ülésezett és Németország képviselve volt azokban a bizottságokban és albizottságokban, amelyeknek a cannesi feltételek alapján az Oroszországgal való európai békét kellene tárgyalniok, Németország képviselői kollégáik tudta nélkül, titokban ofy szerződést kötöttek Oroszországgal, amely azokat a speciális kérdéseket veszi szemügyre, amelyeket a német delegátus a többi ország képviselőivel való kollégiális együttműködésben tettek volna kötelesek tárgyalni. Ezt a szerződést a konferencia részéről való megbirálástól vagy jóváhagyástól nem tették függővé. Fe kell tenni, hogy a szerződés végérvényes. A valóságban tehát több alapelvnek megsértéséről van szó, amelyeken a konferencia nyugszik., Ily körülmények közt alulírottak nem tartják igazságosnak és méltányosnak, hogy Németország, amely Oroszországgal külön megállapodást kötött, a többi ország és Oroszország közt létesítendő megállapodás tárgyalásán résztvehessen. Ebből tehát azt következtetik, hogy a német delegátusoknak az a szándékuk, hogy a konferencián képviselt többi ország és Oroszország közt létesítendő megállapodások tárgyalásain való további részvételükről lemondanak. Következnek az aláírások: Lloyd George, Facta, Barthou, Theunis, Benes, Skirmant, Nincsics, Diamandi, Jshi. % J? Hogyan jött létre a határozat Az angol, francia, olasz, belga, japán, lengyel, román, cseh és jugoszláv delegációk főnökeinek tanácskozásai a Villa Raggioban délelőtt 11 órakor kezdődték és csak este hat órakor értek véget. Lloyd George eredetileg oly szöveget ajánlott, amelynek hangja sokkal határozottabb volt, mint az, melyet végül elfogadtak. Barthou az élesebb tendencia mellett föglält állást. Az olaszok attól tartottak, hogy ez a konferenciát veszélyezteti és azt az ellenvetést hangozhatták, ho$» az okmány ilyformán Németorsáagrs nézve elfogadhatatlan lenne és hogy Németország a konferenciáról valószínűleg eltávozik, ha a szöveget nem enyhítik. Az olasz delegátusoknak ezt a kijelentését hosszabb vita követte. Skirmunt a lengyel delegátusok nevében azokról a lehetőségeiről beszélt, amelyek Lengyelországra nézve keletkeznek, ha Németország és Oroszország a konferenciából ki válnának és azzal érvelt, hogy Lengyelország esetleg megtorlásoknak lenné ki magát. Végül azonban ki jelentette, hogy Lengyelország viselni fogja a konzekvenciákat. Abban a pillanatban, amikor a tanácskozás végéhez közeledett, Brantíng és Motta megjelentek t villában, akiket a hozott határozat ról értesítettek. Kijelentették, hogy azzal egyetértenek. A franciák a szerződés megsemmisítését követelik Ezzel egyidőben Párisban külön minisztertanács foglalkozott .a szerző dés folytán előállt helyzettel. Poincaré miniszterelnök a Párisban időző minisztereket és államtitkárokat minisztertanácsra hivta össze, mely ötnegyedóráig tartott. A tanácskozás tárgya volt a német-orosz szerződés folytán keletkezett helyzet és a génuai delegátusoknak adandó uj utasítások. A sajtó részére kommünikét nem adtak ki. A Temps értesülése szerint a minisztertanács megállapította, hogy a német-orosz szerződés a versaillesi szerződés 260, cikkébe ütközik, miért is a francia delegátusoknak a német-orosz szerződés megsemmisítését kell követelniük. Poincaré miniszterelnök erről Milleraind elnököt is értesítette. A Times vezércikkében a németorosz szerződést a konferenciára nézve csapásnak mondja és az ántánt-hatatmak megsértésének tartja. A lap elképzelhetetlennek tartja, hogy az ántánt-hatalmak és a kishatalmak hidegen elmenjenek a német-orosz szerződés mellett. A szerződés megerősíti az angol és a francia nép egyetértését és együttműködését, ami első feltétele az európai talpraállás és biztonság előidézésének. A Times annak a reményének ad kifejezést, hogy az ántánt-hatalmak, különösen Anglia és Franciaország megragadják ezt az alkalmat, elfogadják a kihívást és felvilágosítják a németeket, valamint a bolsevikeket arról, hogy a szövetségesekkel. nem lehet büntetlenül dacolni és belőlük gúnyt űzni. Ha ezt a kihívást az ántánt haladéktalanul és erélyesen nem fogadja el, napjai meg vannak számláivá. Az orosz kiküldöttek meglehetős zárkózottságot tanúsítanak abban a kérdésben, hogy milyen hatást vonhat maga után a német-orosz szerződés megkötése. Csupán annyit jelentenek ki, hogy Oroszországnak létérdeke a Németországgal való gazdasági kapcsolatok kiépítése és hangsúlyozzák, hogy a versaillesi szerződés az örök .háború csiráját rejti magában. Lloyd George tudott a szerződésről Génuából jelentik-: A Lavóro szocialista lap a német-orosz szerződéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a német küldöttségtől nyert értesülése szerint Lloyd Georget állandóan tudósították a tárgyalások menetéről. A láp állítólag német hivatalos forrásból úgy tudja, hogy a szerződés semmiképen sem sérti a versaillesi békeszerződés határozatait. A szerződés nem egyéb, mint két nép megállapodása, munkájuk kölcsönös szabályozására, példa arra, hogy a nyugati nemzeteknek is, hogy kellene szabályozniok viszonyukat Oroszországgal szemben és válasz arra az elszigeteltségre, amelyben a németeknek az értekezlet kezdete óta a Villa Albertiben részük volt. Japán elismeri a szovjetkormányt ? A Times tokiói jelentése szerint a japán kormány, állítólag elsőnek akarja elismerni a szovjetkormányt. Azt mondják, hogy a Japán államtanács már beleegyezett ebbe a tervbe és a génuai japán delegátust ebben az értelemben már utasították is. A semlegesek Németország mellett A fzüvetséges hatalmak jegyzékének átvétele után a német delegáció körében igen igen nagy volt az izgalom. Többen az azonnali elutazás mellett veltak. A konferencia delegátusai körében megállapítják, hogy abba# az esetben, ha a németek valóban elutaznak, a konferencia sokat veszítene jelentőségéből. Genuában egyelőre teljes a bizonytalanság, még a legbeavateíiabbak sem ludnak semmit a német és orosz delegációnak az antant jegyzékére adandó válaszáról. Úgy hifiik, hogy az antanthatalmak Oroszországhoz is jegyzéket szándékoznak intézni, amelyben ultimátumszerűin felszólítják, hogy ismerje el az államadósságokat és teljés érvényű nyilatkozattal ejtse el az úgynevezett ellenszámlát. A semleges hatalmak tiltakoznak az antant önkényes eljárása ellen ilyen, az egész konferenciát érdeklő kérdésekben. Ha ebben a tekintetben változás nem áll be, úgy a semleges hatalmak fölöslegesnek tartják jelenlétüket és elutaznak. Ezt az álláspontjukat Schanzer olasz külügyminiszter utján tudatták a nagyhatalmakkal. Lloyd George csillapít Génua. A szerződés folytán előállt uj helyzetben két áramlat kerekedett fe|ül. Az egyik azt tartja, hogy Lloyd George le akarja csillapítani a kedélyeket. Azt mondja ugyanis, hogy Oroszország meg I fogja adni a többi államoknak is
