Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-08 / 67. szám
Ára 1 dinár XXm. évfolyam március 8 Subofica, szerda 1922 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ír i negyedévre 90*— dinár SZERKESZTŐSÉG s Kralja AJexandra-tiliea 4 szám alatt TELEFON SZÁM: KiadóbivaUJ 8—58, szerkesztőség 5—10 Kiadóhivatal i Kralja Alexondrs-ulica 1 (Lcjbach-paiota) A gazdasági elzárkózás Tegnapi számunk vezető cikkében rámutattunk arra a szakadékra, mely áthidalhatatlanul tátong a közgazdaság tudományának fölismerései és a királyság gyakorlati gazdasági politikája kffzt. A tegnap elmondottakat . még egy meggondolással akarjuk kiegésziteni. Az állam organikus életében az egészség megháboritása nélkül elképzethefetlen az, hogy a különböző szervek különböző belátások szerint Saukcionáljanak. Mintahogy elgondolfwtatlan komoly erőkifejtés olyan módon, hogy a láb taszítsa azt, amit a karok húznak, éppúgy nem gondolható el az sem, hogy sikereket tudjon fölmutatni, eredményeket tudjon elérni az állami ügyek intézésének az a módja, amely mellett a külpolitikai törekvések meghiúsulnak a belpolitikai intézkedéseken. Az országos külpolitika most azon fáradozik, hogy megteremtse a Balkánhatalmat, hogy a négyes szövetséggé kibővült kisantantot a Balkán-államokkal megerősítve egy uj nagyhatalom súlyával és és tekintélyével lépjen fel ott, ahol a világpolitikái irányítják. Ehhez a Balkán-egységhez azonban nemcsak politikai, hanem katonai és gazdasági megegyezések is szükségesek. Gazdasági közeledés nélkül ma már, az államkapitalizmus mai kifejlődőttségében elképzelhetetlen katonai konvenció és külpolitikai együttműködés. A fejlődések iránya a nagy egységek létrehozását követeli meg: katonai, gazdasági, politikai, vámterületi egységeket. Ha pedig az ország külpolitikai vezetése engedelmesen követi az idők parancsait, az ország gazdasági politikájának sem lenne szabad ujjat huzni az általános politikai helyzet követelményeivel. A külpolitika államszövetségeket keres, a gazdasági politika példátlan kíméletlenséggel valósítja meg a gazdasági elzárkózást. A helyzet veszedelmesen hasonlít ahhoz, mintha kát lovat úgy fognának be a kocsiba, hogy egyik előre, a másik hátra huzza. Mennyi energiát fogyaszt el a meddő állvamaradás. Tegnapi cikkünkben megkíséreltük annak bemutatását, hogy milyen gazdasági hátrányokkal jár a mereven és kíméletlenül végrehajtott elzárkózás. Ma meg szeretnénk indítani azt a gondolatsort — kinek van ideje és főleg helye a bizonyításra? — amelynek végén kikerülhetetlenül ott áll a rezümé : mennyi politikai hátránnyal is jár ez a tervszerűség. Amikor pedig a gazdasági és politikai hátrányok egymással vetélkednek, akkor ebből a vetélkedésből — ez az igazi cirkulusz viciozus — csak megnövekedett terhek, csak megsulyosodott veszteségek kerülhetnek ki. Ha az országot külpolitikai balsikerek érik s az tagadhatatlan, hogy a közelmúltban érték, — akkor ennek egyik okát abban is kell keresni, hogy a gazdasági rendszabályok gyöngítették a politikai állásfoglalások erőteljességét. S ha romlik a valuta, annak is itt keresse egyik tényezőjét a kutató értelem. Abban a diszparitásban, ami a kormányzás funkciói között megvan. A valuta sűlyedése — a terápiával ellentétben — lázt jelent. A gazdasági élet lázát. S a jó orvos nem púderrel ♦ önteti el a himlőt s nem chininnel a lázat, hanem iölkutatja a betegség okait s azt igyekszik eltávolítani a szervezetből. A gazdasági élet lázas állapotát a közgazdaságtan kuruzslói hidegpakkolással akarják leszorítani, ahelyett, hogy minden erejük, leleményességük, fizikai és értelmi hatalmuk összefogásával megindítanák a forgalmat, biztosítanák és fokoznák az ipari és agrártermelést s bekapcsolnák — elzárkózás helyett — az ország véredényrendszerét a világtermelés tápláló artériájába. Magánkézbe mennek át a német vasutak Bécs. Mint Berlinből jelentik, megkezdődtek a tárgyalások a német államvasutaknak magánkezelésbe vétele végett. A szocialista pártok hevesen ellenzik e tervet, azonban kormánykörökben - bíznak abban, hogy sikerül ellenállásukat leszerelni és pedig úgy, hogy a munkásszervezeteket is felveszik az uj társaságba. E szerint olyan társaságot alapitanának, melynek tagjai a magántársulatok, a szakszervezetek és a német állam lennének. A társaság részvényeit csak belföldiek szerezhetnék meg, de a társaság kötelezvényeket is bocsátana ki, melyek lehetővé tennék a külföld részvételét is. Az alaptőke huszonnyolc milliárd aranymárka, azaz ötszáz milliárd papirmárka lenne. Az egész terv legközelebb a birodalmi gyűlés elé kerül. Lloyd George beteg A génuai konferencia befejezéséig állásában marad — Ideiglenesen megoldást nyert az angol válság — London. Beavatott parlamenti körökből jelentik, hogy a kormányválság megoldottnak látszik, mert Lloyd George unionista kollégái kérelmére elhatározta, hogy megmarad hivatalában. Lloyd Georgonak tehát sikerült az, a minek sikerében egy hét előtt talán még maga sem bízott. Ultimátumának, melyben sem többet, éem kevesebbet nem követelt, mint azt, hogy a kormánykoalíció többségi pártja, a konzervativ-unionista párt, szivvel-lélekke! álljon a háta mögé, úgy látszik, teljes sikerrel jár. Lloyd George nem volt hajlandó tovább tűrni azt a frivol játékot, melyet az uuionista párt egy része állandóan olyan formában űzött, hogy Lloyd George miniszteretnöki székét a felborulástól már alig lehetett megmenteni. Lloyd George-ot a háborús események tolták az angol kabinet élére. A háború első évében ugyanis már bebizonyosodott, hogy az angol liberálizmus nem alkalmas egy háborús állam vezetésére. így került a pénzügyektől az uj legfontosabb minisztériumnak, a municiós minisztériumnak élére Lloyd George, a volt walesi ügyvéd, a hol a legrövidebb idő alatt a felkészületlen angol ipart a legnagyobb termelőképességig fokozta, A ki fel akarta akasztani a császárt Az 1918-iki őszi választások állították a legnagyobb probléma elé Lloyd George-ot. A néphangulat a nacionalizmus vulkánján tombolt és Lloyd George, mint jószimatu politikus, mindig alkalmazkodott a nép hangulatához. Jobb érzései ellenére is a kormány koalició-programját két jelmondatban foglalta össze: az egyik, hogy a német császárt bíróság elé kell állítani, sőt halálra Ítélni, a másik, hogy a háború összes költségeit Németországnak kell megfizetnie. Ezeket a jelszavakat Lloyd George is csak jelszavaknak tekintette, de a parlamenti koalíciós többség mégis ezeknek a jelszavaknak alapján került össze. Lloyd George pozícióját nem kis mértékben az biztosította, hogy szőbajöhető konkurrenseit nagyrészt vagy leszerelte, vagy pedig" meggyőzte arról, hogy az ő kabinetjében sokkal súlyosabb szerepet tölthetnek be, mintsem őnélküle. Ezzel a módszerrel azonban nem szerelte le az unionistB párt elégedetlen elemeit, akik az unionista párt igazgatójának, sir George Youngernek vezetésével egyre inkább hangoztatták, hogy semmi szükség nincs tovább a kormánykoalícióra, mivel az unionisták az alsóházban amúgy is nagy többséggel rendelkeznek. Hibájául rójják fel Lloyd George-nak azt is, hogy állandóan nemzetközi kérdésekkel foglalkozik, az angol belpolitika kérdéseit pedig elhanyagolja. Sir George Youngerék emiatt erőteljes rohammal Lloyd George megbuktatására törekedtek. Sir George Youngerék akciója azonban ez alkalommal meghinsult. Chamberlain és Balfour igen nyomós okók miatt ennek az aiciónak a leszerelésére törekedtek. Az unionista párt vezérei ugyanis tisztában varrnak azzal, hogy az esetben, ha Lloyd George-ot is ellenzékbe szorítják, a következő választáson győzelmük legalább is kétségessé válik. Balfour és Chamberlain pedig inkább akarja az unionista párt uralmát Llovd George-zsa! együtt, mint Lloyd George nélkül ugyanannak a politikának vereségét. Ez az oka annak, hogy az unionista párt inkább Sir George Youngert és híveit emeli ki helyéről, semhogy Lloyd George-ot elejtse. A miniszterelnök beteg Lloyd George tehát egyelőre győzött, miniszterelnök marad, de minden jel arra vall, hagy csak a génuai konferencia befejezéséig. Pozíciója ma szilárdabb, mint volt, azonban úgy látszik uralma már nem tarthat hosszú ideig. Erre vallanak az angol politikai élet legújabb eseményeiről szóló alábbi táviratok : London. Chamberlain az alsóházban hétfőn bejelentette, hogy Lloyd George bronchitisben megbetegedett és ezért lakását el nem hagyhatja. A miniszterelnök néhány heti szabadságra megy amelyet Grifithben fog tölteni. Lloyd George megbetegedésének feiréí természetesen egyes politikusok úgy magyarázzák, hogy »politikai betegségről“ van szó." Ennek a felfogásnak tápot ad a Reuter Iroda jelentése is, amely szerint a politikai válság még koránt sincs elintézve. Ezzel szemben a Pall Mai Gazetta, amely közel áll Lloyd Georpehez, kijelenti, hogy Lloyd George ügye ma jobban áll, mint az utóbbi napokban és a konzervatív párttal való konfliktus elintéződött. London. A kormányválság kérdésében még mindig nem történt döntés. A félhivatalos Reuter Iroda azonban bejelenti, hogy Lloyd George rövid időn belül talán mégis le fog mondani. Chamberlain és a konzervatívok többi vezére eddig nem tudott kielégítő foimulát találni, amely a konzervatívok jobbszárnyának lojalitását Lioyd George iránt biztosítaná. A Reuter Iroda továbbá megállapítja, hogy Lloyd George elhatározását főleg a génuai értekezlet befolyásolja, mert a miniszterelnök, ha csak lehetséges, az értekezletet meg akarja menteni. Ezért a miniszterelnök talán még egy, vagy két hónapig hivatalban marad és személyes kívánságait alárendeli azoknak a nagy érdekeknek, amelyek Európa újjáépítéséhez fűződnek. Lapimk mai száma 12 oldal
