Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-07 / 66. szám

BACSMEGYEI NAPLÖ 1 6. oldal. 66 szám, idején. Korlátozni lehet az újságol­vasást, de nélküle el lenni bajos, iega­­lább műveli embernek. Vagyis cl lehet nélküle, aminthogy éhen bakii is lehet, ha muszáj. A ’ újság kikapcsolása sza­kítás a haladással és kultúrával: szel­lemi éhhalál. Egj'eíőre azonban az S. H. S.- királyság magyarsága Semmi Megkezdték a lakbérmegáilapitásokat — Jelentékeny lakbéremelések a lakáshivatal jóváhagyásával — hajlandóságot nem mutat erre. Azalatt a néhány nap alatt, mely a hírlapok áremelkedése óta eltelt, oly ragasz­kodást mutatott, hogy lapunk ez idő szerinti kelendősége is a legszebb re­ményekkel tőit el bennünket a jövőre nézve. A lakásrendelet értelmében azokban a vitás esetekben, ami­kor a házigazda és a bérlő nem tudnak a felemelt lakbér össze­gében megegyezni, a felek a la­kásbizottsághoz fordulhatnak l^k­­bérmegállapitás iránti kérelmükkel. A lakásbizottság dönt azután az ilyen vitás ügyekben mindkét fél részére kőtelező erővel, illetőleg az az ítélet még a törvényszék­hez felebbezhető meg, mint má­sodfokú fórumhoz. Az ilyen lakbérmegéllapitás iránti kérvények most nap-nap után tömegesen érkeznek be a suboticei lakáshívatalhoz. A leg­több háztulajdonos az utolsó házbérnegyedek alkalmával te* termesen emelték úgy a lakások, mint az üzlethelyiségek házbérét, ezt a béremelést a bérlők csak a legritkább esetekben voltak haj­landók jogosnak elismerni. A lakáshivato! hetenkint 70—80 bérmegállapításra vonatkozó kér­vényt intéz el. Miután azonban a Sakáshivata! csak hetenkint két­szer tart ilyen lakásmegállapitési ügyekben tárgyalást, azért termé­szetesen nagyon lassan halad csak ezeknek az ügyeknek az el­intézése. Tekintettel arra, hogy még az elmúlt évről is van hát­ralékban néhány ilyen kérvény, Kosztolányi Dezső : fekete iró Milyen négereket láttam ? Egy orfeum-portási, ki az aszfalt iv­­lámpafényében sütkérezett és sapkáját, egyenruháját oly önérzettel viselte, mint egy hadvezér. Egy bantu pincérlányi a pá­risi vendéglőben, aki ruha nélkül szolgált föl, otthonosan. Egy orvosnövennéket, ki kezében a bonctani atlasszal tanulta a di­­áknegyedi kertben a csontok, ízületek ne­vét. Nincs róluk operates fogalmam s nem ■ képzelem cl őket frakkban, sárgacipöben, de azért vajmi keveset tudok életükről. Utóbb egy tudós, ki évtizedekig élt közöt­tük, könyvet irt róluk, mely uz útirajzok kalandos adomái helyeit közelebb igyekszik hozni ezt a csencvész, boszorkányos fajtát, az asszonyokat, kik sok gyermekeket szül­nek, agyoncsigázzák magukat s karjuk majdnem a jóidig ér, mint a gotilláé és a lusta, gőgös férfiakat, ktk reggel fölmász­nak a pálmafára, megmetszik a háncsát, kiszopják a nedvét, aztán részegen lebuk­nak a földre, estig ott horkolnak. Nehány fénysáv az őserdő sötétjében. De mennyi titok leket még, melyet egyáltalán nem ismerünk. Az imént kaptam meg Mar an Re né­nik Balouala cimii regényét, melyet a Goncourt-akadémla megkoszorúzott. Íme n néger regény, a néger iró. Bevallom, az utóbbi jobban érdeket, mint az előbbi. Egy ember, ki évezredeit hallgatásából emelke­dik ki és gyón, százötven millió társa kö­zül először, nekünk is hozzáférhető nyel­ven, egy afrikai létek, ki fekete atyafiairól beszél, azoknak a nevében, kik sokkal töb­ben vannak a földgolyón, mint németek, franciák angolok együttvéve. Iskolája eu­rópai, eszközei azok, melyekkel a mai iró a* lakásbizottság most intenziveb­ben kezdte meg ezeknek a vitás lakbérmegéllapilási ügyeknek a tárgyalását. A döntést hozó bi­zottság három tagú, elnöke a tör> vényszék által delegált biró, tag­jai pedig a lakásbizottság tagjai­ból kerülnek ki, egy tag a ház­­tulajdonosok és egy a lakók cso­portjából. A lakbéreket megállapító bi­zottság eddig végzett munkájából annyit már meg lehet állapítani, hogy a lakásbizottság mintegy 50 százalékos lakbéremelést a legtöbb cselben megítél, természetesen min­den esetben gondosan megvizs­gálva, hogy az emelés méltá­nyos-e- Az eddigi tárgyalásokon két nagyobb lakbéremelés ügyé­ben hozott a bizottság döntést. Az egyik az Angol-Magyar Bank és Brauchlér Péter bútorkereskedő vitás ügye. Az Angol-Magyar Bank mint háztulajdonos 12o.ooo koronára akarta felemelni Brau­­chler üzletének évi bérét és a lakásbizottság tekintetbe véve, hogy a kérdéses üzlethelyiség a város középpontjában, a legfor­galmasabb helyen van, a lakbér­emelést loo.ooo koronában álla­pította meg. A másik esetben pedig Ara­nyosi Ignác az eddigi 72.000 kő­éi. Följegyezték róla, hogy diákkorában hetente harminc-negyven kötetet. olvasott s — szegény mohó, ki sok század mulasz­tását akarta pótolni — kötőhdrtyagyulla­­dást kapott. Úgy látszik azonban, kihe­verte a műveltséget is. Most mint alkotó vall, tiszta, művészi céllal, ami nekem olyan meglepetés, mintha a madarak vagy az ás­ványok szólalnának-meg. Mindenekelőtt költő, ki tisztában van az írás mivoltával. Nem röpiratot ad ki a négerek politikai harcáról. Ez rokonszen­ves. Csak épen tollheggyel érinti bevezető­jében, hogy a gyarmatokon az emberek ezrei táplálkoznak a meg nem emésztett kukoricamagokból, melyeket a katonalovak trágyájából szedegetnek ki. Regényében egyaránt távol áll feketéktől, fehérektől Arcokat, mozdulatokat, ösztönöket figyel, Az earópaiak nagyon messze esnek tő­lük s vagy sunyi gazembereknek látják őket, vagy vajákosoknak, vagy nevetséges alakoknak, kik szemükön fekete, sárga, kék szemüveget viselnek s lábukat utála­tos bőrökbe varrják. Minden belülről tör­ténik ebben a könyvben. Egy öreg törzsfönök feleségét clszercti a délceg, fiatal néger, mind a ketten barát­ságot szintelve, afrikai szertartás szerint készülnek a leszámolásra, aztán az öreg megsebesül a vadászaton s a két fiatal a haldokló ágya mellett egymásé lesz. Egy­szerű történet, de annyi mélabu van benne, mint a néger népdalokban, annyi erő, mint a néger szobrokban. Ma már értem őket, ebből a mindennapi históriából, mely ép ezért döbbenetes, mert mindennapi: A szag­gatott, rövid mondatokból az ösdmberi bosszú vigyorog ki. Ezt igy csak született művész írhatta meg. Jólesik tadnom, hogy van néger iró is s úgy érez, lát, mint mi. Meghatottan gondo­lok rá. rónáról 200.000 koronára emelte fel Lórién Izsákné éjjeli mulatóházé­nak bérletét, amit a lakásbizott­ság 120.000 koronában állapított meg- De történt még számos kisebb lakásra vagy üzlethelyiségre vonat­kozó lakbérmegállapitás is. Sok esetben föllebbeznek a felek a la­­kásbizottsg ítélete ellen a törvény­székhez. A vitás ügy végleg«s elintézéséig az emelés előtti leg­utolsó hézbér összege az adóhi­vatalnál van letétben. A lakáshivatalnál egyébbként még a régi lakásrendelet intéz­kedései a mérvadók, miután az uj rendelet még nem érkezett meg. A hivatal azonban a na­pokban várja az uj szabályzat ki­adását, amely teljesen részletes újabb intézkedéseket tartalmaz a lakáshivatal és lakásbérleti bizott­ság hatáskörére vonatkozólag, Becskereken élénk az élet A rendes időben csöndes és bé- Jcés Becskereken most szokatlanul élénk az élet. Farsang, vigalom, bá­jak, hangversenyek, gyűlések, poli­tikai izgalmak sűrűn váltakoznak. A jó, öreg, békés és csöndes Becsbe­rekre alig lehet ráismerni: mulat­nak, szórakoznak, tanulnak és — csodák-csodá ja — politizálnak az emberek. Az idei becskereki farsang egyre­­másra teremti a fényes, elegáns bá­lákat, mulatságokat és az utóbbi időben az álarcos bálákat. Az első bál volt Becskereken a Nőegyesüle­tek együttes bálja, amelynek mint­ha bizonyos politikai háttere is lett volna. A szerb, katholikus. pro­testáns és zsidó nőegyletek ezúttal először találkoztak össze és azon a bálon megjelent a szerb, magyar, német és zsidó előkelőség. Ez volt az első közeledő lépés a különböző nemzetiségek vezetői között, Azóta egymást váltják a bálok, mulatságok. Sportklubok, asztaltár­saságok, egyesületek, egymásután rendezik báljaikat, Most volt a Vik­tória Sportklub jelmezbálja, leg­utóbb a német Kulturbund műsoros táncestélye, a pincérek bálja előtt a vendéglősök is adtak bálát és szombaton lesz nagy érdeklődés mellett az álarcos Purím-bál, amely­re Jazz Baudot szerveznek nagy iz­galommal a fiatalok. A hangversenyek is sűrűn válta­koznak és meglepően nagy közön­ség látogatja azokat. A legnagyobb jelentősége J a k a b f f y Margit becskereki zongoraművésznő és Griffel Lajos écskai plébános, hegedűművész, együttes hangverse­nyének volt. Az orosz opera két tag­ja : Popova és K a.r a k a s, három hagverseny-estét rendezett zsúfolt házak előtt. A kulturéjet is nagyon felélénkült mostanában. A Torontáli Kultur­­egyesiilet nemrég tartott Petőii-ün­­nepélyt. melyen Vajda fogimná­­ziumi tanár tartott nívós előadást, E n g e I Margit finoman szavalt és Bárány Ilonka bájosan énekelt, A Zsidó Nemzeti Szövetség viszont Kiss József emlékére rendezett ün­nepét. melyet Borsodi Lajos fi­nom hangulatú előadása domiuált, W o 11 á k Gyuláné művészi, bájos .éneke. Neuman u Irma és K a r­­cl o s Rózsi szavalatai tették nívóssá az ünnepet. Csak nemrég tartott a »Fáklya« szerkesztősége irodalmi előadást a Biedermayer-kor művé­szetéről. most készül az Ady-dél­­utánra, legközelebb pedig nagy hangversenyt rendez. És végül a politikában is meg­élénkült a világ. A subóticaj Ma­gyar-párt megalakulása óta élénk mozgás észlelhető a magyarok kö­zött/ Előrelátható, hogy nemsokára megalakul itt is a Magyar-párt. A németek már előbbre vannak, ők vasárnap már alakuló gyűlést tar­tottak. A zsidóság vezetői között is pártalakitásról tárgyalnak. Az a tervük, hogy megalakítják a Zsidó - pártot és a terveik már közel vari­nak a megvalósuláshoz. mozaik! ♦♦♦ BÖJTBEN. (Latoin«: János és a felesége lefekvés előtt diskurálnak.) Ónagysága: Na most aztán, hogy végérvényesen leráztam a farsan­got a nyakamról, ejmondhatom ne­ked, hogy nagyon rosszul mulattam, Lateiner: De, édesem, hiszen na, gyón kivetted.a részed a mutatás­ból. Ha jól. számoltam, 27 bálon je.e leniéi meg és hajoltad el a közönsé get. Onagysága: Honnan tudod ilyen pontosan ? Lateiner: Fel van jegyezve ná­lam, hogy hányszor kértem kölcsön estélyi ruhát, Ezen kívül voltunk nyolc kisebb mulatságon, ahol kö­vetik utcai ruhában megjelenni« és néhány házi zsuron. ónagysága: Remélem, nem szem-, rehányásképpen mondod. Különben; is 'hány helyen hiányoztam! A »ke-, nyerespajtások és kenyereslányok', jelmezes táncestélyén se voltam. Lateiner: Ellenben voltál áj.' »Csődbejutott bankigazgatók« esté­lyén«, a »Vizűmvárók« tánemídateá­­gán, a »Dinárhamisitók köre« álar-i cos bálján és a többi három tucat., murin. Mert egy bálát véletlenül kihagytál, most kétségbe vagy esve. Ónagysága: Nem az, kérlek, de miért ne használjuk ki a farsangot* úgyis olyan rövid. Ez az uj pápai megcsinálhatta volna, hogy a trón-,' ralépése örömére még egy-két hó-; nappal meghosszabbította volna a? far-sangot. Milyen népszerű lett voK egyszerre a nők körében! így is, milyen hosszú a’böjt. Lateiner: Nekem mondod? Né* kern, aid mint köztisztviselő egy év­ben 12 hónapig böjtöt tartok? Önapysága: Jó, csak ne kérkedj örökké azzal a szegénységgel. Ép* pen most olvastam egy lapban, hogy' Magyarországon még rosszabb dol­guk vau a köztisztviselőknek, mint nálunk. De azért ott biztosan ne» fordul elő, hogy egy ilyen előkelő társadalmi állású asszony, mint ép, hiányozzon egy olyan előkelő bál-, ról, miut a »Kenyerespajtások«.,«.» Lateiner: Hagyd már azokat a kenyerespajtásokat. Majd jövőben elmész. Most aludj. önagysága. Persze, most aludj. Ez volt a jelszavad egész farsang-; Lan. Szeretted volna, ha átalszom az egész telet, mint a medve? Lateiner: Szó sincs róla, farsang-* ban egész éjjel virrasztás, bőjtbeö alvás. Most bojt van. Szervusz. (Be-, fordul). önagysága: Azt igen! Aludni? Fiatalember korodban is ilyen voK tág (Mély csend, önagysága is befor­dul, Éjjel hirtelen felriad álmában és az elmúlt farsangról gondolkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents