Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-07 / 66. szám
66. szám. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5: oldal. Wrangel Beográdban látogatás az ellenforradalom ntolső hadvezérénél Vert serege nagy része már jó régen itt tartózkodik az országban Megérkezett most a vjpzér is, időrendben eddig az utolsó lázadó vezér, aki fegyverrel akarta xnegdonteni a szovjetek uralmát. Itt van most Beogiadban, hogy egy-két nap múlva elvonuljon Karlovcére várni, hátha megint akad egy-két nagyhatalom, aki megint hajlandó financírozni újabb vállalkozást. Szemben a királyi palotával előkelő kis földszintes kastély, a cári Oroszország követség! háza A nem letező orosz kormány követsége székel most benne. Itt szállt meg Wränge!, mint valami látogatóba jött uralkodó. Úgy is viselkedik. Egész nap fogad : bukott orosz nagyságok és névtelen kis eüenforrodalmarok igyekeznek a Vezér eié jutni, llgy látszik, van még bizalmuk csillaga uj hajnalában. Délután hire megy az újságírók között, hogy 4 órakor a sajtó képviselőit fogadja a „Főparancsnok űr". Hamarosan összeverődünk néhányan, vagy tizen a követség előcsarnokában, Elegáns ■egyenruháju tábornokok, admirálisok, néhány kifogástalan zsaketu civil (talán a régi cári diploma eiábö!) udvarias szolgák sétálnak nesztelenül a puha szőnyegeken. Szinte egy valódi fejedelem udvarában képzeli magát az ember. „Még egy kis türelem uraim" mondja franciául egy finomarcu szőke úriember és egy pár perc múlva nyílik az ajtó, beinvitálnak Bennünket a követség fogadó termébe. Az asztalnál feltűnő magas, sovány katonatiszt, a cserkeszek jellegzetes egyenruhájában, Wrangel. Elénk jön, bemutatkozás, hellyel kinél, ő maga az Íróasztalhoz ül, háttal a nagy ablaknak, talán szándékosan, hogy arcvonásai homályban maradjanak. Oroszul üdvözöl bennünket, mint a szerb sajtó képviselőit, melynek nagy hálával tartozik. Szavát mondatonként szerbre fordítja egy hölgy, akki mellette áll. Beszél a szerb és orosz nép tradicionális szeretetéröl, rokonságáról, amely a jövőben még melegebb lesz, ha Oroszország megszabadul a vörös terrortól .. . Egy pillanatig sem fogunk nyugodni, mig meg nem szabadítjuk az orosz népet ettől a terrortói... Nem akarjuk, hogy az orosz nép átvegye a mi eszméinket, csak a mai borzalomból akarjuk kiszabadítani. Akarjuk az orosz nép egységét, mely most meg van zavarva. "A tolmácsnő minden szavát le fordítja, most kis szünet áll be-Végre a kissé kínos csendet újra Wrangel töri meg. Biztat, kérdezzünk tőle dolgokat. Egy szerb kollega kérdi, hol van a volt Wrangel-hadsereg ? Franciául válaszok Száztizezer embert hozott át. ebből ötvenezer volt katonát. Legnagyobbrészt Jugoszláviában és Bulgáriában vannak. Megtartották katonai szervezettünket, legnagyobbrészt dolgoznak, egy ré.szjik mint határőr. Legközelebb még ezerötszáz ember érkezik CieliipoliboliDő!. Ezek is dolgozni fognak. Az a törekvésem, hogy* ne legyenek a terhére annak *z államnak, melyben menedéket találtak. Kisebb részük Cseh- és Görögországban van. SiSntén dolgoznak. Egy kérdésre elmondja, hogy Németországban főleg a Judentcs hadsereg maradványai vannak. Ezek nincsenek katonailag szervezve. j-J---— Megkérdeztem, milyen relatiókat tart fenn ez a katonai szervezet a magyar kormánnyal. A kérdés kissé zavarba hozza, azt válaszolja, hogy Magyarországon kevés emigráns van, akik egyéni politikát folytatnak Beszél még arról, milyen felad államok politikai menekültjeinek központjában, az osztrák fővárosban ,a jugoszláv emigránsok két csoportja sorakozik az emigránsok százezernyi táborához. Lengyel, orosz, cseh, horvát, szerb, magyar, román, ukrán és ki tudja, még menynyi minden fajú és nemzetiségű emigráns kolónia éli Becsben a maga külön, elzárkózott életét, Járva az időre, amely, mint ok mondjak, a legjobb segítőtársai minden lázadónak. ’ i y -’A jugoszláv emigránsok bécsi csoportját a szerb sajtó különös figyelemmel kiséri és minden kis nieg-j mozdulásuk idegességet támaszt odahaza. Amellett a legvadabb híreknek adnak helyet, óriási pénzforrásokról, titkos, nagy összeesküvésekről írnak, ug.v hogy a közvélemény már kozd nagyobb fontosságot .tulajdonítani a bécsi jugoszláv emigránsoknak, mint ők maguk. Két kolóniában élnek a délszláv politikai pienekültek és a két kolóniát a világnézeti különbségek mélységes szakadéka választja el egymástól. A horvát szeparatisták S ve tie őrnagy vezetése alatt álló csoportja mozgékonyabb. Ezek a horvát politikusok többnyire jobb anyagi helyzetben lévő emberek, a múltból némi összeköttetésekkel a múlt politikusaival és ezekkel gyakran és sokat »tárgyalnak«,- illetve álmodoznak a múltról és a jövőről, amely ,azt hiszik — az övék. Aktiv politikusok, a bécsi diplomáciai képviseletek azonban nem sok jelentőséget tulajdonítanak ennek a Cafc-lmperiálban A biztos tippek Bécs, március 4. Az itteni turfkörökben néhány nap óta feltűnő csalási ügyről beszélnek- amelynek áldozata Fehr Armand bukméker. A párisi ver senynapon történt. Két előkelőén öltözött amerikai ur megjelent Fehr irodájában, hogy fogadást kössön az ugyanaz nap délután tartandó párisi lóversenyre. A párisi verseny délután három órakor kezdődött és a két amerikai is három órakor jelent meg az irodában és igy a bukmékernek sejtelme sem lehetett arról, hogy ők a verseny első számának eredményéről már értesültek! minthogy közvetlen telefon Paris és Bécs között nincs, a távirat kézhezvétele pedig több órába telik. Az amerikaiak a bukméker irodájában nem tudták magukat elhatározni arra, hogy melyik lovat fogadják meg. Végre is egyikük a készülten várja a menekült hadsereg, hogy ismét fegyvert foghasson. Egy kollega még megkérdi mik a személyes tervei ? — Megosztom bajtársaim sorsát, amig visszatérhetünk Oroszországba, ami egészen biztos. Vége az audenciénak. Felőliünk, még egy pár köszönő szó a szerb sajtónak, kézfogások. Kissé ámulva jöttünk ki és megállapítjuk, hogy talán kér is lett volna érdekes, konkrét dolgokat kérdezni a cári tábornoktól. Úgy mutatkozott be, mint egy uralkodó, aki helyett a miniszterei szoktak gondolkodni időnkénti deklarációkén tu! semmi pozitív agitációj. sikert sem tudták eddig elkönyvelni. A másik, a szomorúbb csoport, a kommunistáké; Az olvasottak és elmondottak alapján Belgáidban bizo■nyara valami nagyúri életet élő, ősz.szeesknvőket pénzelő, agitath erejű és képességű gyülekezetnek gondoljak őket, pedig anyagilag is és mozgási lehetőségben is nagyon korlátozott'emberek. A belvárosi Muzeura-kávéházban van a törzsasztaluk, ott szoktak gyülekezni délutánonként és este: csupa rongyolódó,. sápadt, ches ember ~r hisz az orosz szovjet készül a génuai konferenciára és a segélyezést már rég beszüntette. Mozgási szabadságukat a bécsi rendőrség korlátozza. Nagyrészt olyan emberek ezek. akik nem követtek el törvény szerint büntetendő cselekményt ,s akik ellen eljárás nem is volt folyamatban, de azért jónak láttak, hogy a számukra bizonytalan területet az osztrák köztársaság politikai menedékjogával cseréljék fel. . A bécsi jugoszláv kommunista emigránsok szűk és zárt társaságban cinek és minden idegent eleve is bizalmatlansággal fogadnak. Mindenkiben kémet látnak, — az a szerb vagy horvát. aki nem jólismert elvbarátjuk, hiába is közeledik hozzájok. -*■ • A jugoszláv emigránsok nagyrésze készülődik haza. A bécsi jugoszláv követség azonban nem acl nékik — lévén nem kívánatos' elemek — útlevelet s ezért most osztrák útlevelekkel szállingóznak haza felé. telefonhoz ment azzal, hogy majd tanácsot kér egy barátjától, aki ismeri a párisi versenyteret. A fogadást azután megkötötték. A első versenyben egy nem igen fogadott lóra harmincezer koronát tettek, a többi számokra csak néhány ezer koronát. A bukméker szerint ez csak manőver volt s részükről a többi fogadás nem is volt komoly, az első versenyt azonban magas kvótával megnyerték. Két nap múlva újra megjelentek a bukmékernél és szintén nagyobb összeget nyertek. Fehr Armandnak végre gyanúsnak tűnt fel ez a dolog és bejentette az esetet a rendőrségen. Amikor a legközelebbi verseny napon a két amerikai megint megjelent az irodájában^ egy rendőrtisztviselő felhívta őket, hogy kövessék a rendőrségre. Ezek hi-j vatkoztak arpe, hogy ök. az aine-J rikei missziónak tagjai és terüle-A bécsi jugoszláv emigránsok (Becsi tudósítónktól.) A kulünbofeketéző társaságnak es ők maguk ten kívüliséget elveznek,de mindez nem használt. A rendőrségen megállapították róluk, hogy egyik Mascarich George, Kaliforniából való, de jelenleg Bécsben lakik, a másik pépig W’ilbury Duba, az amerikai gyérmeksegito akció hivatalnoka, aki a kaliforniai Los Angolosból került Becsbe. Ez utóbbi kijelentette, hogy semmiféle csalást nem követett el, utóbb azonban bevallotta, hogy szikratávíró utján már ot perccel a verseny lefutása után megkapta Parisból az eredményt a regi Hofburgban berendezett tadió-allomás utján. Ez a vallomás azonban valótlannak bizonyult, ellenben kiderült, hogy Dúba maga* is radió-távirész és ebben a minőségben van az amerikai állomáson- szolgalatban Ez a radio-állomás közvetlen kapcsolatban van Parissal és Đuba egy, eddig meg isméi etlen párisi bűntársának segítségéve! már néhány iperccel a verseny lefutása után tudomást szerezhetett az eredményről. Mascarich tagadja, hogy bármit is tudott volna Duba machinációról Ö a havi 250 dollar fizetéséből, ami félmillió osztrák koronának felel meg, nagyon jól megél és nincs szükségé ilyen csalásra, A tényállás megállapitasa után a rendőrség megállapítása után a a rendőrség elbocsátotta a két amerikait. Egyébként az amerikai misszió garanciát vállalt az iránt, hogy egyikük sem hagyja el Bécset. Drága az újság Hiába, akit az irtozatcs nyomorúság a jelen minden örömétől és a jövő minden reményétől megfosztott, annak bizony drága, az nem fog,újságot venni, sőt talán még olvasni sem vágyik: tompa kábuiíságában annyira ránehezedik, lenyűgözi a maga baja, hogy mással foglalkozni már nincs ereje. De aki még nem volt kénytelen lemondani az élet némi apró kényelmeiről, ha még oly aprók is, mindarról, ami szint és derűt hoz. eszmér, hangulatot, ösztönt ad, akinek még futja egy szivarra, egy pohár borra, egy cigarettára, a közönségnek az a .rétege, még ha a legszerényebb jövedelmű is, nem fog lemondani az újságolvasásról. A mai árakat szembeállítani a békebeliekkel, annak csak akkor volna értelme, ha a koronának, most is a békebeli értéke és vásárlóereje volna, de mikor 155 a zürichi árfolyama, tessék csak körülnézni, mit lehet 4 koronáért venni. A 3 2 oldalas újság békében 10 fiitér veit, ma 4 korona. A drágulás negyvenszeres de tessék csak bemenni a legelső papirüzletbe és meggyőződni arról hogy egy iv jóminőségű papír, mely békeidőben két fillérbe került, ma négy koronán aiul nem kapható, tehát kétszázszorosán drágult; de mi minden kell még az újság előállításához, hol marad a nyomda, az expedíció költsége,- nem is szólva a szellemi munka díjazásáról. Minden e világon relativ, vtszonyérték, magában kiszakítva minden jelenség . hamis adatokat mulat. Aki drágálja az újságot, hasonlítsa össze* a; árát a papír és a ceruza, a búza és a tojás, a ruha és a cipő árával; .mindjárt elhallgat vagy csak akkor fog amúgy istenigazában szörnyülködni. Azt a kérdést pedig, hogy szükséges-e az újság, vagy nem, talán nem is kell felvetni, úgyis eldöntötte már minden újságolvasó az első áremelkedések
