Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-05 / 64. szám
BAC5MEGYEI NAPLŐ 64 szám. 3jR»fee&>« fTTagög: Könyörgés f. iJrW, düs papi áldásbanfogantam meg én is ti gondosan szűzzé dajkáit jó pdgárerény, 'Gatgotáző sorsot reám kát mért parancsolsz, Miért kelt mindig mások előtt járnom, r- Sokszor kaptam én ütést az iskolában — S miért kergetsz bús, verses mámorokba, -Mikor harisnyát is tudok én kötni szépen, ilrctm, annyi gonoszságot adtál a világnak, Mért heä nekem rajtuk mindig jóságot köszörülnöm, Méri nem lehetek néha én is gonosz és rcsiz asszony, Mért nem szabad szóval sem megütnöm, aki báni? Uram, mért nem lehetek én emberek között ember, Mért kelt nekem többet látni és tudni is hinni, Mért vagyok én külön és mért vagyok más, Oh Utam, kinek a bűnét bünteted le bennem ? 5 ka már igy kell lennie szeszélyes jó Uram, Mutasd hát legalább az engem kémüknek, igaz magamhoz merre vezet az út. II. Lásd Uram, ha kapcsos könyveddel kezemben, Putgö csipán vasárnapi ráncos rokolyával Hitemet hozzád én is úgy viheiném: Milyen régen tudnám már. ki vagy, Vagy volnék bamba, bámész cselt, kis cselédke, Fénylő barna szemű s kilágoU kezű, Ki búbos kemencét álmodik s keniényöklü legényt, Míg Ruóensrrl törli reggelenként a port a nagy szalon falán; Akkor is már mily régen hozzád értem volna, Es hidd et Uram, egész heti görnyedést, Sovány ebédeket s lázas tüdőt se bánnék, Mert hiszen jönnek tavaszi, ünnepi délutánok, Hapféuy, levegő, játék, pirosnyakkendús, szépszarú ifjak, Kabátjakon virág és Marxról beszélnek, Majd lopott csók is aludttej terraszán a kU vendéglőnek : Ok Uram, milyen nagyon éitenilek, De igy jó Uram, járatlan ütőn, járatlan sziyvel, Látván az Életet s látván a Halált, ,Vágyva a Mindent: kapva csak véletlen morzsát, Yágyva a Semmit: örök harcokba jutni, Másokat keresve, magam sem találva, így jó Uram, hogyan találkozzam veled? Petljura árulása A szovjet szolgálatába láp —Ukrán had ig ?i népb ztos esz. Peri jura tábornok nevét, ismerik ina szerte a földtekén. Petljura ukrán tábornok volt az utclsó az orosz sábornokoknok abban a sorában, mely nevekkel a szovjet elleni ellenforradalmi támadásokat vezették. Denikin ég Kolcsak nagyobb sikereket ért el, mint Petljura, viszont ez a szívós hadvezér át tudta vinni a maga operációit olyan időbe is, amikor a nagy antant már kénytelen volt az orosz közeledés politikáját felvenni. Petljura a múlt év őszén yezette az utolsó felkelő támadást az ukrán szovjet-köztársaság ellen és jelentékeny kezdeti sikerei voltak. Már-már Kiev bevételét jelentette Petljura főbadiszállásáról, amikor Petljura elocsapalait leverték, a fölkelő mozgalom pedig összeomlott. Petljura a múlt év Őszéig KeletgaKeiában tartózkodott, oá az orosz—lengyel békeszerződés érteimében Lengyelországnak ki kellett volna őt maaitani. Geieserin, az orosz kofngyi népbiztos, több jegy. *ékb«n követelte is Petljura kiutaskását a lengyel kormánytól. Végül 6 lengyel |wf®á»y csakugyan úgy és az ukrán szovjet szolgálatába lép, A hires ellenforradalmi tábornok pálforcfulásának érdekes részletei a kővetkezők: Petljura és az ukrán szovjet között tárgyalások indultak meg a következő alapon: Petljura feladja a bandaharcot. Petljura önként jelentkezik az ukrán forradalmi törvényszék előtt, do az előre biztosítja neki az amnesztiát. Ezután Petljura az ukrán szovjet szolgálatába lép és az ukrán szovjet hadügyi népbiztosa lesz. A tárgyalás eddigi állása szerint Petljura kész magát a szovjet feltételeinek alávetni és híveinek nagy része követni fogja. nyilatkozott, hogy megvonja Petjjurától a további menedékjogot. Akkor történt ez, amikor Petljura az uj felkelésre mindent előkészítet éj Lengyelországnak úgyis szüksége volt arra a látszatra, hogy az Oroszország ellen való támadásban semmi része nincs. Petljura akkor Jassyba tette át székhelyét, és onnan, mint főhadiszállásáról, vezényelte a katonai operációkat. November vége feli a Petljnra-féle felkelés elintézettnek volt tekinthető,'de Petljura és bandája nem szűnt meg. hanem Ukránja egy részében rabolt és kegyetlenkedett, ' Lenibergí távirat most azt a szenzációt jelenti, hogy Petljura feladja eddigi ellenforradalmi álláspontját KI lesz a német államfő ? Népszavazással választják az eiaökői — Sok s jelelt amelyet saját fényes győzelmének hirdetett és hirdet a német és az angol haditengerészet egyaránt. 3 helyett a német szélsőjobb elnökjelöltje Dr. Kahr volt bajor miniszterelnök lesz, ami azért különös kissé, mert dr. Kahr lemondásának oka az volt, hegy nem akarta alávetni magát a birodalmi kormány és a birodalmi elnök rendszabályainak. Kahr Bajorország autonómiáját élezte ki a német egységgel szemben és több ízben volt kénytelen hivatalosan megcáfolni azt a hirt, mintha Bajorország elszakadását tervezné a birodalomtól. Miniszterelnöksége alatt dr. Kahr állandóan a bajor-francia közeledésen dolgozott Berlin ín e g k e r ülésév e 1 és így egy bizonyos fokig szimpatikus a francia körök előtt, amelyek még talán még ma is Észak- Németország és Dél -Németország kettéosztását tervezik. Kahr kísérletei nem maradtak egész sikertelenek és Franciaország a berlini német. kormány megkérdezése nélkül külön követséget állított fel Münchenben. De dr. Kahr volt az a bajor politikus, aki megtagadta az Orgesch feloszlatását akkor, amikor a francia kormány még a franciabarát Bajorországnak sem akarta többé megengedni a külön fegyveres szervezetek fentartását ér a bajorországi »fehér terror« emlékei is kellemetlen módon mutatnak vissza dr. Kahr személye felé Alig néhány nap előtt a rendőrség házkutatást tartott dr. Kahr legközelebbi politi kai barátjánál, Poehner volt műn cheni rendőrfőnöknél, az Erzbergergyilkosság ügyében folytatott nyomozással kapcsolatban. A házkutatás ugyan eredménytelen volt, de néha a gyanú árnyéka is kínos. München és Berlin, Dr. Kahr személye azért rokonszenves a német nemzeti párt számára, mert Kahr a bajor miniszterelnöki széken a Wittelsbachok helytartójának tekintette magát. Kahrnak voltaképpen nincsen politikai múltja és jobb hijján lett bajor miniszterelnök. Mégis sokan benne látják az erős kéz emberét a kommunistákkal és a baj oldali független szocialistákkal szemben. Viszont van egy érzelmi antagon izmus Poroszország és Bajorország között, amely valószínűtlenné teszi, hogy bármilyen exponált bajor politikus sok porosz szavazatot kapjon. - .„ v Ébert, a német köztársaság mostam elnöke, szijgyáríómunkásbóí lett államfő. Azóta Németországban olyan események történtek, hogy volt kollégái: a szijgyártósegédek, kizárták fényes karriert megfutott kollégájukat a szakszervezetükből. Ébert tehát nem mehet vissza szakmunkásnak, meg kellene tehát maradni a köztársasági elnöknek. Azonban az elnökség körül is baj vau. A w elmarj alkotmány értelmében a német köztársaság elnökét népszavazással kellene választani. Ébertet pedig nem igy választották, tehát az ő elnöksége csak ideiglenes. Már az 1920 márciusban lejátszódott Kapp-féle puccs is arra hivatkozott, hogy az elnöki méltóság betöltésére el kell rendelni a nép. szavazást, s az azóta eltelt két esztendő óta a német kormány nem merte a népszavazással együttjáró kockázatokat? vállalni. A kormánynak ugyanis nincs jelöltje, inig a jobboldali pattok nagy nevekkel rendelkeznek. A kormány főleg attól tart, hogy a jobboldal Hindenburg tábornagyot lépteti fel ellenjelöltnek, aki ha nimbusza meg is kopott kissé az elmult évek folyamán, még mindig igen népszerű minden német előtt. Az bizonyos, hogy Hindenburg visszariadna minden pucától és alávetné magát az alkotmány betűinek, de Hindenburg érzése ellenére szolgálná a köztársasági alkotmányt és ez kényelmetlen súrlódásokra adhatna okot, kivált ma, mikor a középpártok a birodalmi gyűlésben nagyon bizonytalanul dominálnak Másfelől pedig Németország hely-. ze.tét nagyon lerontaná az antanthatalmakkal és az amerikai közvéleménnyel szemben 1 az, ba Hindenburg váltaná fel Ébertet. Németország »morális militarizmusán'jk« valóságos megszemélyesülése volna Hindenburg az elnöki széken. Hindenburg kezdettől fogva igen nagy tartózkodást mutatott a személyével kapcsolatos tervek iránt és úgy Játszik, hogy ebben az irányt ban most teljes garanciákat kapott a német kormány, mert dr- Wírth kancellár érintkezésbe lépett a pártokkal a népszavazás megejtésére nézve. A berlini politikai körök ugv tudják, hogy a német nemzeti párt már lemondott a tábornok-jelölt felállításának tervéről, lemondott ar ról is, hogy Sehe er admirálist állítsa fel jelöltül, a skaggeraki csata hősét, a#ét a skaggeraki .csatáét, Fehranbach. A legnagyobb német párt, a centrum, szintén talált elnökjelöltet Fehrenbach volt kancellár személyében- Febrenbach tudvalevőleg több évtized óta szerepel a német politikában és noha mindig a centrum soraiban ült, meglátszik rajta, hogy a liberális Bádenben született és él. Fehrenbach, aki polgári foglalkozása szerint ügyvéd volt, a német politikai élet egyik legjobb szónoka; és egyénisége is csiszolt, akár a beszédei. Fehrenbach azért mondott le. mert a jóvátételi követeléseknek nem akarta alávetni magát és ez a szép bukás mindenesetre megnövelte népszerűségét, anélkül, hogy az antant-hatalmak előtt lehetetlenné vált volna. Parisban és Londonban jól tudják, hogy Fehrenbach simulékony politikus, a lehető, ségek embere, kerül minden kockázatot és az elnöki székben legszűkebben értelmezné jogkörét. Feh* renbach közel áll hetvenedik évéhez sohasem szerette a nagy felelősségeket és a nagy elhatározásokat. tehát nagyon jól betöltfené tisztét abban az értelemben, hogy az elnök — uralkodik és a miniszterelnök kormányoz Az uralkodás nem sokkal többet jelentene természetesen bizonyos reprezentatív feladatok ellátásánál. Lehetséges, hogy Fehrenbach megkapná a népszavazáson a viszonylagos többséget, valószínűbb, hogy nem. A demokrata jelöltek. Égészen bizonyosan esélyek nélkül startolna a német demokratapártnak, a baloldali polgári liberalizmusnak elnökjelóltje. Állítólag a demokraták mégis felveszik a bar* cot, de nem Petersen hamburgi szenátor lesz a jelöltjük, amint azt ere* detileg tervezték, hanem dr. Hieber Württemberg} miniszterelnök. így előállana az a különös helyzet, hogy az elnöki széknél három délnémet polgári jelölt versenyezne, noha a német birodalom lakosságának kétharmadrésze él Poroszországban. A többségi szocialisták az elmúlt egy-két évben egyre határozottabban reálpolitikát csináltak, hadat üzentek a jelszavaknak és nem egy kritikus helyzetben fölébe helyezték az államérdeket minden más' megfontolásnak. Ha a többségi szocialistáknak volna egy valóban szuggesztiv egyéniségű vezérük, akkor ez most igen sok szavazatot hódítana el a polgári baloldaltól és csaknem teljes bizonyossággal kerülne ki győztesen az elnökválasztásokból.. Ilyen szuggesztiv egyéniség azonban nincsen s éppen azok a több-ségi szocialisták, akiket leginkább számíthatnának polgári szavazatokra, mint Noske, elvesztenék a többségi szocialisták munkásszavazatainak egy részét, így igen valószínű, hogy a többségi szocialisták elnökjélöltje Ébert lesz, akit már megszoktak az elnöki széken és akinek volna is 50 százalék esélye a népszavazáson. Vannak hívei Scheidemann jelöltségének is, viszont Schneidemann kissé túlságosan taktikázott és igy teret vesztett saját pártjában, noha még mindig szellemi vezére a többségi szocialistáknak. Azonfelül nem szabad elfelejteni azt, hogy a mai casseli főpolgármester azzal az ünnepélyes kijelentéssel vált meg a miniszterelnöki széktől, hogy száradjon Te 9. keze annak', aki aláírja a Versailles! békét ... Amennyiben csakugyan négy-öt
