Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-30 / 89. szám
89. szám. 5. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ érdekekből, stréberkedésből, érvényesülési vágyból magyar véreikkel szemben kijátszották a hatalmi terrort, a minden törvénytelenségre kapható választási elnökök visszaéléseit. Az ő lelkiismeretükön nem ejtett csorbát a megbélyegző határozat, de a magyarságnak meg kell ismernie ügyének árulóit. — Ennyivel tartozunk önmagunknak s erre a büntetésre — fia ők annak veszik — valóban rászóligáltak, Benes a dunai államszövetség ellen —- Magyar-német fölénytől fél — „Kiátkozott nevek“ Az Erdélyi Magyar Szövetség megbélyegezte a kormánypárti programmal megválasztott magyar képviselőket Amikor a romániai választások megejtése előtt nyilvánvalóvá vált, lt^gy a kormány utas tására a magyar jelöltek visszautasításával lehetetlenné akarják tenni a magyar ság aktiv részvételét a választásokon, a magyar pártok vezérlő bizottsága gyűlést tartott és kimondotta, hogy a magyarok nem vehetnek részt a választásokon s megbélyegezte azokat a magyarokat, akik nem a magyar pártok valamelyikének progr«mmjáva! vállaltak jelöltséget. Érdekes rámutatni e határozatra s e határozat fölött megindult vitára itt is, ahol szláv részről egyrt sűrűbben és hangosabban hangoznak föl azok a vélekedések, hogy a magyaroknak nem a Magyar Pártban, hanem az országos pártok valamelyikében lenne a helyük. Az erdélyi magyar pártok központi szervezete pedig megbélyegezte és pellengérre állította azokat a magyarokat, akik valamelyik román országos párt programmjával -vették föl a választási küzdelmei A választások után kiderült, hogy amig a Magyar Pártnak csak egyetlen jelöltje került be a képviselőházba, addig a liberális párt programmjával négy magyart választottak meg képviselőnek. Ezek Kiss ' Géza. az erdélyi gyáriparosok egyik ex onense. Hámon Lajos szatmári apát, akiről a kolozsvári Újság azt irja, hogy „az öreg szatmári tőpap püspöki székének tagadhatatlan apgresszivitásu önjelöltje. Szabó Gábor, volt szolgabiró, aki a hatalom kegyéből jutott a mandátum kenyeréhez és Balázs Ernő mérnök, akit egy villamos érdekeltség juttatott mandátumhoz. A vá asztások befejezése után az erdélyi magyar sajtóban igen tiszteleti eméttó közéleti férfiak részéről hangzott el az a kívánság, hogy a magyar szövetségnek revideálni kell kipellengérező határozatát, mert a megválasztottak mégis csak megfelelőbben képviselhetik a magyarság érdekeit, mint a némaságra kényszeritettek. A kolozsvári Újság, amelyik lap becsületes harcosa a megalkudhatatlan magyarságnak és demokráciának, most kemény hangon hirdeti a „kiátkozott ndvek“-kel szemben az engesztelhetetlenséget. Most ideérkezett számában ezeket irja : — Akik a kiengesztelődést hirdetik, azok nem szenvedték át azt a súlyos., vigasztalan munkát, amelyet a vezé lő bizottság a magyar jelöltek győzelme érdekében végigharcolt. Talán ez az oka annak, hogy más nézőpontból, az abszolút megbocsátás álláspontját képviselik a mi renegátjaink kérdésében. Voltak eddig is a parlamentben magyar renegátok, magyar Mangra Vazulok, Burdea Szilárdok, attól eltekintve, hogy soha életjelt nem adtak magukról, egy . szemrebbenés nélkül megszavazták a cenzúrát, az ostromállapotot az ókirá yságban és Erdélyben egészen más mértékkel mérő földbirtokreformot s általában mindent, ami a magyarság mai súlyos helyzetét előidézte és létüket, exisztenciáiukat szülőföldünkön két ségessé tette, — Ezek a »kiátkozott“ magyarok sem mások, mint a magyaiság Mangrái, Burdeái, akik önző egyéni Az . utóbbi időben igen sok Szó esett a dunai államok demokratikus föderációjáról. Különösen az osztrák sajtó terjesztett olyan hireket, hogy az érdekelt államok vámuniója, — amit a politikai föderáció követni fog — nem ütközik nehézségekbe. Benes most nyilatkozott a dunai államok föderációjáról. Nyilatkozatából kitűnik, hogy nagyon messze vannak még azok a lehetőségek, amelyek egy ilyen nagyszaba'su terv megvalósulását lehetővé tennék. Benes a következőket mondta: — Én ellensége vagyok akár a politikai, akár a gazdasági föderációnak az utódállamok között. Hiszek abban, hogy • az egyes államok az egyes államokkal kötnek majd politikai és gazdasági szerződéseket úgy amint Cseh-Szlovákia éppen most kötött ilyen szerződést Ausztriával Lana-ban, de nem hiszek a politikai föderációban, nem hiszek a vámunióban és nem hiszek a szabadkereskedelemben. Egy ilyen politika — politikailag és gazdaságilag egyaránt veszedelmes volna Csehországra nézve. Az építkezések ■. olcsóbbá tétele A munkás- és tisztviselő-lakások építésének aj rendszere A lakáshiány csökkentésére és az építkezési kedv fellendítésére az utóbbi időben minden lehető megtörténik Suboticán, azonban kevés eredménnyel. Az elmúlt napokban mór beszámoltunk azzal, h<ary az országos mérnökegyesmet helyi csoportja a jelenleg érvényben levő építési szabályzat megváltoztatását javasolja az arra hivatott köröknek, mert a régi szabályzatban foglalt nagyon is költséges építkezési módot tartja az építkezések legerősebb kerékkötőjének. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban most munkatársunk egy az építkezésekben nagyon jártas mérnöktől a következő információkat kapta: — A nagyközönség körében hallatlan tájékozatlanság tapasztalható az építkezésekkel kapcsolatban és igy érthető, hpgy már teljesen átment a köztudatba és szinte közhellyé lett az építési költségek mellett a „horribilis“ jelszó. Innen van aztán az az idegenkedés, amellyel az építkezésekre vonatkozó kérdéseket tárgyalják, , pedig az áremelkedés ezen a téren sem nagyobb arányú, mint más közszükségleti cikkeknél. — A lakásfejlesztési program és az azzal együttjáró újabb építkezések azonban csak abban az esetben valósíthatók meg, ha a megváltozott viszonyok követelményei szerint változtatják az eddigi építési módszereket is. Évtezedekkel ezelőtt készült városrendezési terveknek háttérbe kell szorulniok, a háború előtti épitkezési szabályzatoknak és előírásoknak A föderáció kikerülhetetlenül megjavítaná a német erők helyzetét az erők arányában. Ezekben az államokban 10 millió cseh van, 10 millió német és 9 millió magyar. A magyarok és a németek a Jövőben is mindig egymásra fognak támaszkodni úgy, amint egymásra támaszkodtak a múltban. Gazdaságilag és politikailag a németek és a magyarok szerezné^, meg a fölényt ebben a föderációban, tehát •újból előállana az a helyzet, amely ellen a háború előtt és a háború alatt küzdöttünk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a' cseh nemzeti mozgalom mindig inkább gazdasági, mint politikai természetű volt. Az SHS államot nem lehet a középeurópai komplexum tagjának tekinteni és gazdasági érdekei nagyon eltérnek a mieinktől. Az SHS- királyság a Balkánon van és a tengerrel határos Románia és az S. H. S. állam egyaránt nagy hasznát látnák ennek a vámuniónak, ha. — nem csatlakoznának hozzá . . . a megváltozott viszonyokra való tekintettel módosulniok kell. — Hogy az építkezést ilyen módon ma is, a nagy és általános drágaság idején a lehető legmaximálisabb számra lehet fokozni, arra Németország adta meg a legfényesebb bizonyítékot, ahol az elpusztított területek újjáépítésével példát mutattak arra, hogy miként lehet elképzelhetetlen anyag és energia megtakarítási elérni uj módszerek; alkalmazásával, vagy régieknek uj, javított formában való felfrissítésével. — Az uj és praktikus módszer egész egyszerűen abból áll, hogy az építésnél alkalmazott anyagok, lehetnek silányabbak eddigieknél, *mint példyul az agyag, vályog, salak stb. Ugyancsak lehetnek ezek az anyagok gyöngébb méretezésüek is, a fontos és egyedül tekintetbe jöhető szempont csak az, hogy a célszerűséget és az elérhető legnagyobb tartósságot szolgálják. — Ezt a módszert külföldön különösen a munkás és tisztviselőlakások építésénél alkalmazzák igen jó eredménnyel, úgy, hogy egészen olcsó és amellett nagyon tartós, erős házakat építenek. Persze ilyenkor az esztétikai követelményeket is teljesen alá kell rendelni a takarékosság és célszerűség kérlelhetetlen törvényeinek. Ugyanezt el lehetne érni könynyü szerrel nálunk is, azonban előbb a régi, elavult épitkezési szabályrendeletek megváltoztatása szükséges. Remélhető, hogy a praktikus és okos ajánlatot megfogják végre szívlelni illetékes helyen és módot fognak nyújtani arra, hogy az olcsóbbá tett építkezés által az akuttá vált lakáskérdést végre meg lehessen oldani. A végzetes szerelem — Aki halálba megy egy csókért — 1920. év tavaszán a nagyvá-’ radi román hadbíróság egy' suboticai"fiatalembert, Gáli Zsoltot és egy fiatal aradi fiút, Gampe Lajost, kémkedés miatt halálra, Ítéltek. A halálos ítéletet nam hajtották végre, mert mind a két elítélt megszökött a börtönből. Gáli Zsoltról eddig nem érkezett hir, Gampe Lajos pedig most az aradi* kórház egyik szobájában vivődik a halállal. A fiatal fiú, a ki most sem több húsz észtén; dősnél, szökése után pár héttesj merészen és meggondolatlanul visszaszökött Romániába. Érdekes a története, hogy miként került Gaiype annak idején abba a helyzetbe, hogy kémnek nézzék. A fiatal fiú 1920-ban meglátogatta édesanyját. De egy napon detektívek jöttek érte és az aradi sigurancia börtönébe csukták Nemsokéra nyílott a börtönajtó, egy hozontos hajú, szakállas embert löktek be melléig. Az uj fogoly magyarul beszélt és gyorsan elmondta, hogy magyar kém, neveket mondott, akik küldték, terveket mesélt és a fiatal Gampe Lajos ámulva hallgatta. De nem sokáig. Fiatalos diákfantáziáját megcsapta a dic^kvés vágya és e is mesélni kezcraff. ó is kémkedésről beszélt, fantasztikus, merész kalandokról, nagy sikerről, ellopott haditervelwől, .a May Károlyok, Verne Gyulák diákregényeinek hangulatában. Réggel azután ott állt Gampe Lajos a detektivfőnök előtt, aki mellett ott állt szakállas rabtársa, az agent provokateur. Újra bíróság elé került, újra halálra Ítélték, bár az ormosok bizonykodtak, hogy patologikus eset a Gam Lajos esete és nem kémkedés, a bíróság hajthatatlan maradt. Nagyváradra került, ahol a börtönirodába került aprő-csepro munkára. Itt ismerkedett meg a kalandos életű suhanc egy gépirólánnyát. Megszerette. Féktelenül és bolond fiatalos hévvel. Közben a román és a magyar kormány megegyezett, hogy kölcsönösen kicseréli politikai foglyait. Gampe Lajosnak is el kellett menni a eseretranszporttal. De a fíu addig mesterkedett, míg kikerülte az első és a második szállítmányt s mikor a harmadikkal, el akarták vinni megszökött. Egy darabig Magyarországon élt, de elhatá-? rozta, hogy visszamegy Váradra. Visszamegy a csókért, amit a gépiró kisasszony ígért neki. El is jutott Aradig, az állomáson azonban ráismerték, elfogták és bezárták a csendőrőrszobába. Gampe Lajos egy őrizetlen pillanatban elővette revolverét és a váradi gépirólánynak ajánlva lelkét — mellbelőtte magát. Most haldokolva fekszik a kórházban. SZANATÓRIUM Dr. HEISZLER sebészi-, bel-, női-, idegbetegek részére Külön fizikotherepiás osztály : Telefon 4-06. 5UB0TIC
