Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-29 / 88. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 88. szám, kormány a történtekről értesítette az antantot. Ehhez a határincidenshez magyar részről a következőket fűzik: A magyar határőrség tévedésből agyonlőtt egy osztrák csendőrt, akit csempésznek néztek. Az osztrák kormánynak kapóra jött, hogy a nyugatmagyarországi területet újabb ka-. ton, i megszállás alá vegye. Á bécsi lapok annak az aggodalmuknak adtak kifej zést, hogy a? osztrák birtokba került területeket a magyar felkelők komolyan veszélyeztet k. Ausztria óvintézkedéseinek azonban korántsem egyedül ez a jelentéktelen esemény az oka, inkább a lakosság növekvő nyugtalanságára lehet azokat v sszavezetni. Kölcsön vagy ingatlan eladás A kis/.élesített tanács egyrésze a városi kölcsön ellen Subotica város csütörtöki közgyü lésének tárgysorozatán egyik legfontosabb pont a városi tanács előterjesztése a tizenöt millió dnáros kölcsön felvétele ügyében. Több Ízben rámutattunk már, hogy Suboticínak a legfontosabb beruházások céljából halaszthatatlan sürgős szüksége van erre a kölcsönre és megírtuk m r azt is, hogy a városi tanács a kérdéses tizenöt millió dinárt mire akarja fordítani. Amint azonban most jó forrásod' értesülünk, a városi kölcsön sikere most közvetlenül a közgyűlés eiöit kérdése-sé vált. A kiszélesített tanács tagjainak egy része azon állásponton van, hogy nincs szükség a kölcsönre. A közgyűlésnél ezen a ve eményen levő tagpíi határozottan ellenzik azr, hogy a város nagyobb kés/pénz*kölcsönt vegyen fel és ehelyeU mm módot praktikusabbnak tartanak arra, hogy i város pénzhez jusson. A közgyűlésnek ez a része helyesebbnek t*rta ná, ha a város eladná ingatlainak egy részét és ezt a pénzt fordítaná a szükséges beruházásokra. Állásfoglalásukat szza! indokolják, hogy ma az ingatlanok értéke nagyon magas és így a város jelentékeny ös reghez juthatna, amelyekből épitk> zhetne, s ha az épületek értéke esik is, effektiv károsodás nem ért a várost. Míg abban az esetben, hogyha készpénz-köicsönt vesz fel ma a város a jelerrirgi rossz valutáris viszonyok közölt, úgy évek múltán a jó valutában való visszafizetés már határozottan terhes. A közgyűlés ellenzéki tagjainak ez az indokolása már az első pillanatban helyesnrk és elfogadhatónak látszik. Subotica vár ának azonban ma nincs módjábau ingatlanokat eladni. Csak földek eladásáról lehetne szó, azonban részint amugyis sok földet vesztett el legutóbb e város, másrészt pedig az újabb földeladást az agrárminisztérium bizonyára nem is engedélyezné. Ilym körülmények közt tékát az egyetlen lehető megoldásnak a kölcsön felvitele látszik. Ha ezt a közgyűlés most mégis meg»kadályo ná, úgy a város legközelebbi programjának valóra váltása teljesen lehetetlenné válik, ami megint csaž arra vezetne, hogy minden fejlődésnek elvágnák az útját. Anyagi eszközök nélkül bépteh.n a város minden beruházásra, a * anyagi eszközök megszerzésének pedig egyetlen módja a kölcsön. A készülő sajtótörvény Trifunovies Misa a törvényelőkészítő bizottság elnöke nyilatkozik a Bácsmegyei Naplónak A törvényelőkészítő bizottság elnöke, Trifunovies Misa, a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt nyilatkozott a készülő sajtótörvényről. Trifunovies nyilatkozatában ezeket mondta: — Az uj sajtótörvényről a minisztertanács egy szőkébb bizottsága most tanácskozik. Ezek a tanácskozások még napokig el fognak tartani, ugy. bogy a javaslat körülbelül egy hét múlva lesz a törvényelőkészítő bizottság előtt. A parlament a kerületi beosztásról szóló törvényjavaslat letárgyalása után veszi elő a sajtótörvény javaslatot. — Már most le kell szegezni, hogy a kormánynak az az álláspontja. hogy a sajtószabadság elvének feltétlenül érvényesülni kell. A törvény azonban módot fog találni arra, hogy a sajtószabadság örve alatt ne lehessen egyesek magánéletét tendenciózusan, a közérdekkel való minden kapcsolat nélkül, a nyilvánossági plőtt tárgyalni. Ä törvény büntető rendelkezései olyan szigorúak lesznek. hogy bizonyára mindenki meg fogja gondolni, hogy személyes érdekeivel a sajtó nyilvánossága elé menjen el. A büntetések, mégegyszer hangsúlyozom, feltétlenül igen szigorúak lesznek. — Arról is történik gondoskodás, hogy egyes lapok a törvény szigora elől ne menekülhessenek el ugy. hogy strohmanu-t nevezzen meg a lap felelős szerkesztőjének. Minden cikkért a lap tényleges szerkesztőjét. s a tényleges cikkírót vonják majd felelősségre. A felelősségben egyébként a kiadó, sőt a terjesztő is osztozni fognak. — Nagy hibája volt az eddig érvényes szerb sajtótörvénynek, hogy a bizonyítási eljárást évekre el lehetett huzni. A sajtóügyek az uj javaslat szerint gyorsan intézteinek el és nem lehet majd azok befejezését a végletekig elhúzni. Elbocsátották a suboticai magyar postásokat A tíszlvlselffredukeió csak magyar alkalmazottakat sújtott — Az állam* polgári egyenlőség elve a programban és a gyakorlatban A szuboticai postának kínos szenzációja van. Ez a „fájdalmas“ szenzáció nemcsak annak a harminc cs Iádnak jelenti rxisztenciális öszsztroppanását, akik egyik napról b másikra kenyér nélkül maradtak, hanem gyökerében érinti az Itt élő egész magyarság lelkivilágát is. A postaügyi miniszter rendelke-és" folytán a szuboticai postahivatal valamennyi magyar alkalmazottját elbocsátották. Az elbocsátottak valamennyien esküt tett alkalmazottak, sokan közülük családosak s olyan is van az elbocsátottak közölt, akiknek már 20—25 évi szolgálati idejük is van. Az elbocsátás indoka: a hivatalnoki létszám redukciója. A valóságban azonban alivha ez lehet az ok. Mert ugyanannyi uj tisztviselőt, illetőleg kezelőt alkalmaztak, mint amennyit a szolgálatból elbocsátottak. Ezzel kétséget kizárólag dokumentálták, hogy az elbocsátott alkalmazottak nemcsak fölöslegesek nem voltak, hanem egyenesen nélkülözhetetlen szolgálatot végeztek. Ennek az intézkedésnek első hátrányát maga a posta szenvedi meg. Harminc kipróbáit, hűséges és szorgalmas, dolgát ismerő és kötelességét évek óta kifogástalanul végző alkalmazott helyett uj, gyakorlatlan és szakképzetlen erőket vesznek föl. Ezek pedig csak évek nmlva pótolhatják a munkaerőnek és szakképzettségnek azt a hiányát, ami — szomorú bizonyossággal lehet ezt e lőre Kötni — a posta működését nagyon érezhetően fogja megbénítani. . De az államhatalom is érezni fogja ennek az intézkedésnek súlyát, meri az állam kinevezett, rendszeres szolgálatban alkalmazott és esküt tett tisztviselőiben megrendülhet ti bizalom az alkalmaztatás* biztonságában és állandóságában. Melyik tisztviselő végezheti nyugodtan és melléktekinletek nélkül hivatalos dolgát, ha arra kell gondolnia, hogy minden pillanatban elveszítheti állását, alkalmaztatását és nyugdíjjogosultságát. A török tisztviselők hirnedt korruptságát az okozta, hogy minden kormány változáskor az utols bakterig kicserélték a tisztviselőket, minden közalkalmazott tehát arra örekedett, hogy hivataloskodása ideje alatt elvégezze az államhatalom helyett a jövőjéről való gondoskodást. A megtisztult közéleti felfogás, az államethika nem engedheti azt, hogy a tisztviselőket olyan példák riaszthassák meg, melyek szolgálatuk ideiglenessége mellett szó! nak. Az intézkedés ellen szó! a politikai morál is. Ezek az alkalmazottak álláshoz jutottak volna Magyarországon, ha a hüségcsküt nem teszik le. Joggal hihettek abban, hogy a hüségeskü letétele által olyan viszonyba kerülnek uj hazájukkal, mint amilyenben a régi hazájukkal voliak. Ez a viszony pedig kizárta azt, hogy a közalkalmazottak fegyelmi eljárás nélkül hivatalukból kttehessék. A kormányelnök, a kormány tagjai, a politikai pártok vezetői egyetértenek annak hangoztatásában, hogy ez az ország — * demokrácia földje, hogy az alkotmány a teljes polgári egyenlőséget valósítja meg. A postaügyi miniszter mondotta a magyar szervezkedéssel kapcso atban, hogy Itt kisebbségi pártra nincs szükség, mert az ál lampolgári teljes egyenlőség mellett senki sem érezheti magát kisebbséghez tartozónak. Vájjon az a rendelkezés, mely az anyanyelvűk miatt tesz ki hivatalából harminc köztisztviselőt, összeegyeztetheiő-e ezzel az állampolgári egyenlőséggel ? Mae kellene már kezdeni a hirdetett igéknek, a vallott programnak megvalósítását is. Amíg szak dékok átongnak a szó és tett, a program és cselekedet, az Ígéret és teljesi és között, addig azt keli látni, hogy az alkotmá-y megvalósításáért való küzdelem se felesleges. Szeretnénk azt hinni még a megtett intézkedés után is, hogy a tisztviselő redukció csak valóban felesleges és ideiglenes alkalmazottak elbocsájtását fogja lehetővé tenni s hogy ennél a kiválogatásnál egyedül a köz szempontjai lesznek irányidók. A közérdek pedig egyrészt nem engedi meg a nemzetiségi megkülönböztetést, másrészt pedig azt követeli, hogy az eddigi elbocsátások is revízió alá kerüljenek. A magyarság ugy tekint erre a kérdésre, mint messzekiható politikai tanulságra, mint az ígéretekben való mzakotiás bizonyítékára, vagy cáfolatára. Hisszük, hogy a magyarság /árakozásában a szlávság türelmes és megértő tagjai, tehát túlnyomó többsége is osztozkodni fog. Vázsonyi a passzivitás mellett A debreceni véres gyűlés utóhangjai Abból az izgalmas káoszból, amit a debreceni füttykörök vertek föl a magyar politika porondjain, csak az ellenzéki vezérek önérzetes és ham gos tiltakozása hangzik ki. Rámutatnak arra, hogy ugyanakkor, a mii kor Bethlen István Hódmezővásárhelyen azt hirdeti, hogy' a gyülekezési és szólásszabadság utjából éli hárított minden akadályt, a debreceni ébredők, fütykössel, székekkel és himnuszénekléssel akadályozzák meg a függetlenségi párt gyűlését, A belügyminiszter, akinek ezeket a visszaéléseket bejelentik, minden bejelentésre azt válaszolja, a kormány minden intézkedést meg tesz, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő, de egyetlen intézkedést se tesz meg annak érdekéi ben, hogy a rendbontók elvegyék, méltó büntetésüket. A Debrecenben járt politikusok azt is panaszolják, hogy amikor az inspekciós rendőrtisztviselőtől kértek védelmet a fokosok és székdobálók ellen, a rendőrtisztviselő azt válaszolta: közi beszólni mindenkinek szabad. Vázsonyi Vilmos politikai beszédében a végső konzekveni c i a levonását ajánlja. Többek között a következőket mondta: j — Amint két évvel ezelőtt s passzivitást hirdettem, ugy ma is azt hirdetem, hogy alkotmányellenes dolgokra az egyedüli méltó felelet az összes szabadelvű és demokrata; elemek kikapcsolódása lenne, mert nem vagyok képes logikailag felfogni, hogy miként lehet egy rendeletét és nemzetgyűlést törvénytelennek nyilvánítani és azután egy törvénytelen rendelet alapján beülni a nemzetgyűlésbe? Nem akarok segítséget adni abhoz, hogy ez a kormány hamis erkölcsi bizoDyitványt állíttasson ki magának és ugyanakkor, amikor államcsínyt követ el ezzel a választójogi rendelettel, rámutasson arra, hogy nem követtem el államcsínyt, mert hiszen benn vannak a parlamentben a szabadelvű ellenzék tagjai, a szocialisták, sőt megvan a felekezeti béke is, csináltak egy pártot, amelyben zsidók is vannak és támogatják a kormányt. Izoláltan is hirdetem újra, hogy passzivitás az egyedüli helyes felelet az államcsínyre... Egyébként megkezdődött az ellenzéki jelöltek letartóztatása. Bíró Imrét, aki a Rassay-párt nak volt je. löltje Tápiószelén, az ottani csendőrök letartóztatták és Budapestre kisérték. Két napig volt a budapesti ügyészség fogházában,
