Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-29 / 88. szám
Ara 1 dinár BACSMEGYEI NAP XXIII. évfolyam Subotica, szerda 1922 március 23 88 szám. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Ä hor vát kérdés Az uj ország politikai fórumán he,ves harcok, kemény küzdelmek dúlnak. Olykor valóban nagy jelentőségű kérdés állítja csatasorba a különböző meggyőződések, érdekek, felfogások és világnézetek híveit, olykor pedig a jövendő és jelen nagy problémáihoz képest alárendelt jelentőségű kérdés teszi átmenetileg labilissá a kormányzás biztonságát. (Megtörtént már az is, hogy a muzulmánpárt a kormányból való kivonulással fenyegetőzött arra az esetre, ha egy dohánygyári igazgatót nem léptetnek elő magasabb fizetési osztályba.) Az alkotmány, az ország belső rendjének védelme, a külpolitika irányának megszabása, a végrehajtó hatalom megszervezése, a pénzügyi reformok olyan kérdések, melyek valóban igénybe vették a teremtő erőt, az alkotó tudást és az allamkormányzás művészetét. Van azonban egy meg nem felelt kérdés, egy elintézetlen probléma, egy meg nem oldott feladat, amelyik mint vérző seb átüt minden kötésén, amelyik ráveti árnyékát a legigézőbb kilátásokra is. Ez: a horvát kérdés. Próbáljuk ezt a kérdést nea napi politika törekvéseihez mérten vizsgálni. hanyagoljunk el minden megfontolást, mely a néptömegek különböző történelmének különböző hatását akarja mérlegelni a megoldás helyett. Vegyük adottaknak a tényékét : A. horvát népnek egy számbelileg rietn jelentéktelen része nincs megelégedve az állami egység megteremtésének, nem tényével, de módjával s olyan megoldást sürget, mely egy szinte geografifailag elhatárolt területen, kompakt tömegben élő emberek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapul. Nem kell hangsúlyozni eunek a problémának nagyjelentőségű voltát. s nem kell sürgetni a helyes elintézést. Hiszen az államéletnek nincs olyan jelensége, mely ne végezné el ezt a sürgetést s nincs ojyan tényezője, mely nem ismerné föl ennek a problémának nemcsak nagy jelentőségét, de központiságát is. Nyugodtan lehet vallani, ennek a feladatnak megoldása egy csapással fogja megoldani a hozzátapadó, belőle kinőtt, formában és tartalomban bármily távoli, de vele okozati öszszeíüggésben álló problémák népes .seregét. Ne is a jelszavak rakétáival világítsuk meg ezt a kérdést. Egy kiváló szociológusi jogtudós mondotta, hogy Magyarországon ma mindent a destrukció fogalma alá_ vonnak, ami a hatalmon lévők érdekeinek nem kedvez. A szociáldemokrácia és a legitimizmus, a progresszivitás és a feudalizmus ma egyként dest r u k! i V o k, mert a kvalifikátlan tömeg elölt ennek a vádnak van a legkompromi tt'ál óbb ereje. Nálunk mindent az áll am ellene§ség Előfizetési ár i negyedévre 90* —dinár gyék egy részét nem akarja nyílt, vagy leplezett hadszíntérré tenni, nem választhatja az államhatalom nyers erejét a megoldás módjául. A harmadik megoldási mód: a horvátoknak az államegységből való kiamputálása aligha fog találkozni a megfontoltság és előrelátás helyeslésével. Akikben olyan lángolóan ég a délszláv egység eszméje, mint az ország legtekintélyesebb politikusaiban, azokat aligha lehet arra rábirni, az államegységnek széttördeléséhez hozzájáruljanak. Végeredményben tehát, vagy van más megoldási mód is, vagy nincs más, csak az autonómia. Ha egyszer a gyakorlati politikusok föltudnának szabadulni az érzelmek preokkupáltsága alól s hangulatbeli színeződés nélkül világosan tudnák látni, hogy az állam egységét nem szolgálja jobban a centralisztikus kormányzat, mint az autonómián alapuló — a német birodalomnál nem volt egységesebb állam, pedig az külön államoknak volt a szövetsége — akkor a kérdés gyökeres és sikeres megoldása elől eltűnnének a legnagyobb akadályok. Lemondtak a muzulmán miniszterek Az állam közigazgatási felosztásáról szóló törvényjavaslat sorsa SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aicxandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiexandra-alica 1 (Lelbach-palota) közös nevezője akarnak hozni, amit meg akarnak bélyegezni. Államellenes a leglojálisabb nemzeti szervezkedés is, államellenes az a törekvés is, mely meg akarja szüntetni az államhatalom kezelésének azt a megkülönböztetését, mely a nemzetiséget és fajt tekintetbe veszi s államellenes horvátoknak az a törekvése is,_ mely az állami egységen belül más elhelyezkedésért harcol. Jankovics Velizár, a radikális pártnak egyik kimagasló tekintélyű tagja most a nyilvánosság előtt sürgeti a horvát kérdés gyökeres és megnyugvást keltő elintézését. Jankovics három megoldási módot lát: 1. a mai centralisztikus kormányzásnak a legnagyobb eréllyel való fentartása, 2. horvát autonómia, 3. a horvátoknak az államegységből való kirekesztése. Az első megoldási mód, láttuk, nem vezet megoldásra. A rendtörvény példátlan szigoruságu rendelkezései sem voltak arra alkalmasok, hogy enyhítsék a különbségeket s lefokozzák a harc hévét. Ha az államhatalom a horvát me-A politikai köröket kedden is elsősorban a muzulmán képviselők pártszakadásával előállt helyzet fog- Islkoztatt?. A klub bom'ása most már véglegessé vált, amennyiben dr. Spr/io nyolc képviselőtársával külön autonomisztikus alapon szervezkedik, mig Karamehmedovics tizenkét társával támogatja a kormány centralisztikus politikáját. Egyelőre azonben a két lü önvált csoport még együttmarad a klubban, mindaddig, amíg a párt sarajevéi intézőbizottsága nem dönt véglegesen a felmerült kérdésekben. A pártszakadásnak azonban már komolyabb következményei is vannak, amennyiben — amint a „Eácsmegyei Naplóu teegradi tudósító a nugbizhaío helyről értesül — a két muzulmán miniszter: Omerovics ke reskedelemüuyi és Vilovics egészségügyi rr.inbžter kedden este meg•élentek Pasics miniszterelnöknél és írásban benyújtották lemondásukat, hivatkozva a pártban bet öve kezelt eseményekre. A belpolitika másik fontosabb eseménye, hogy kedden járt le az a határidő, amelyre az alkotmány értelmében az állam közigazgatási felosztásáról szóló törvénynek el kelleti volna készülnie. Ezzel szemben a kormánynak még sok nehéz akadályt keli leküzdenie, amíg a javaslatot elfogadjak. A pártok ebben a kérdésben teljesen ellentétes nézeten vannak, sőt az egyes pártok keretein belül is nagyon megoszlanak a vélemények; A radikális képviselők egyrészt Oszerbia felosztását úgy kívánja, hogy a jelenlegi körök kerületekké alakuljanak. A demokrata képviselők viszont azt kivánfák, hogy szavazzák mega törvényjavaslatnak valamennyi tartományokra vonatkozó részét, kivéve Ószerbiát, amelynek felosztására nézve pedig döntsön a kormány ukázzal. Általában az a nézet uralkodik, hogy abban az esetben, ha Pasics miniszterelnöknek nem fog sikerülni a pártokkal megegyezni, a kormány csakugyan ukázzal lesz kénytelen dönteni, annál is inkább, mert a törvényes batáridő lejárt, amit a törvényhozó bizottság kedden be is jelentett a szkupsíina elnökségének. Még egy nagyon fontos kérdés megoldása vár a kormányra: a kereskedik külföldi tartozásának kérdése. Ebben az ügyben Kumanudi pénzügyminiszter és Markovics igazságügyi miniszter együtt fognak egy közös javaslatot kidolgozni, a melyet aztán a szkupstina elé terjesztenek. ? Ezzel kapcsolatban egyébként a demokrata klub kedden hivatalos kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy Kumanudi pénzügyminiszter a törvényjavaslat visszautasítása miatt felajánlotta a klubnak 'árcáját, rzonban miután egyhangúlag bizalmat szavaztak neki, mégis megmarad állásában. Ezzel a közléssel a demokratapárt megcáfolja az egyik beogradi esd lapnak azt a hirét, hogy Kumanudi lemond és utóda Marinkovics belügyminiszter lesz. Sándor király — orosz cárfelöli? — Tavaszi offesziva Oroszország ellen — Varsó. A szovjetsajtó, különösen Ukrajnában, sokat foglalkozik a ta-. vaszi hadjárat lehetőségével. Azt állítja, hogy a fehérgárdisták okvet« lenül megtámadják Szovjetoroszor« ságot. A támadásban állítólag résztvenne Románia, Lengyelország, Franciaor-. szag és Szerbia; siker esetén a fe« hérek Sándor szerb királyt kiáltanák ki cárrá. Frunze, az ukrán vörös hadsereg főparancsnoka egy tanácskozáson azt állította, hogy Vrangelék felsze« relése kitűnő; a hadianyagot, fegyvert, lőszert Amerikában vásárolták. Bár a vörösök maguk is tudják, hogy az ellenforradalmi támadás ezidőszerint a legkevésbé sem valószínű, a nyugati határon teljesen felkészülnek a hadjáratra. A Jiir hitelességéhez, különösen ami Szerbiára vonatkozik, sojc kétség fér, hiszen Xinesics külügyminiszter alig pár nap előtt jelentette ki a parlamentben, hogy az S. H- S. állam semmi körülmények között nem kezd akciót Oroszország ellen. A király cárjelöltségérő! szóló hír aligha származott megbízhatóbb forrásból. Incidens az osztrák határon Agyonlőttek egy osztrák csendőrt Szombaton hajnalban az apletoni csendőrállomásró! két osztrák csendőr a Mexikéi-major felé menet észrevette, hogy rajvonalba felfejlődött emberek lövésre készen tartott puskákkal várják őket. M ker rájuk kiáltottak, ezek azt válaszolták, hogy csempészek. Jüttner cssndőrőrmester, hogy meggyőződjék a rajvonaiba fekvők kilétéről, elővette villanylámpáját, abban a pillanatban, amikor azt megpyujtoita, a major felől rálőttek. A golyó az őrmester tüdejét találta, úgy, hogy szörnyethalt. K sérője ezt látva, elrohant a közeli csendőrállcmásra, mire azonban visszaérkezett, a major előtti rajvona! állítólagos csempészei eltűntek. Mikor a szövetségi kormányhoz megérkezett a hivatalos jelentés a határmentén összevonták a csendőrséget és csapattesteket indite l ak a nyugatmagyarországi Határ fiié. Ebben az ügyben az osztrák kormány jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amelyben a történtekért a magyar kormányra hárítja a felelősséget. Az oszírák kormánynak tudomása van ugyanis arról, hogy a Mexikó-major környékén az utóbbi időben a nyugatmagyarországi eseményekből ismeretes bandák' gyülekeznek, akik viselkedésükkel aggodalomra adnak okot. Az osztrák
