Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-03 / 62. szám
6. okial. BACSMEGYEI NAPLÓ 62 szám. >yen, ami lényegesen megdrágítja éz árut. Az árak emelkedésének a legf$hb oka azonban az, hogy a termelő nem ad el gabonát. A dinár nemzetközi paritását a gazda ép úgy ismeri, mint a bankember. A parasztgazda fél a pénztől, s inkább tartja a búzát, amelynek értéke állandóan emelkedik. Az árak emelkedéséhez hozzájárulnak a szállítási mizériák is. Most lenne például a tavaszi kukorica-szállítások ideje, azonban » szállítás egyelőre lehetetlen, csak majd a hajóforgalom megindulásával kezdődhet meg újból, azonban a viziszállitást nem lehet igénybe venni a forgalmi zavarok miatt. Igen sok áru már november óta nincs leszállítva. Ezeknek a viszonyoknak a következtében aztán érthető, hogy az árak hihetetlen mértékben szőkítek fölfelé. A búza métermázsájwiak a kereskedelmi forgalomban j ma 2000 korona efl ára, a kukorica valamelyik ^bánáti feladóálomásróJ 1420 korona, a zab 1300 korona. Ennek megfelelően a nullás liszt kilogrammja ma 24 korona 50 filler, egy kiló kenyér Suboticán 24 korona, Beográdban 14 koronában van a kenyér ára megállapítva. A búza az utolsó hé ten 300 koronával drágult. Egy hét alatt ifyen horribilis áremelkedés csak egész rendkívüli viszonyok közt szokott előfordulni. A termelők az árak fokozatos emelkedését látva spekulálnak terményeikkel és nem akarják azt eladni. Suboticán még van elég búza s bár a malmok nagy része jelenleg áll a mai buza-készletek mellett, nem kell attól tartani, hogy tavaszra elfogy a kenyér, de bizonyos, hogy megfizethetetlenül drága lesz. A város kukorica- és korpa ellátása igen rósz, ami katasztrofális helyzetbe sodorja a sertés hizlalást és igy megint súlyos gazdasági hatással lesz. tanácsát a jövőre nézve. A bölcs férfin mcgsimogotla sárga szakállát és érré gyen válaszolt: — Egyet tanácsolhatok csak Önnek: menjen el egy jőnevü sebészhez és operáltassa le a fejét. Ne féljen fiatal barátom, ez a műtét manapság mór nem oly veszélyes és csöppet sem fájdalmas. A legújabb, idők tudományos kutatásai, állat- és emberkisérletej. ugyanis bebizonyították, hogy a fejre, illetve az agyvelüre semmi szükség sincsen. A gondolkozás, a £ intelligencia manapság már nem divatos és nem is ajánlatos dolog. Majd meglátja, az operáció után többre fogja vinni, mint ameddig eddig vitte. Ha megfogadja tanácsomat, egész szép karrier áll előtte. Egyébként ennek a műtétnek még az az óriási előnye is meglesz, hogy nem lesz többé nyakkendő-probléma, .em kell fejét történte, bogy milyen nyakkendőt vesz fel részben, mert nem lesz feje, amit törhetne, másrészt, mert nem lesz mire kötni a nyakkendőt. Igaz szívvel és igaz százdináro--okkal mondtam köszönetét a bölcs íér'ia bölcs tanácsáért. Holnap már mrtj -is történik a műiét és holnapután ni, okosabb élelet. kezdek mindent-: le régi sallang és hagyomány nélkül. Annyi már előre is bizonyosnak ’ftszik, hogy a jövőben nem fogok többé férjét nekir oh almi a falnak. ’ 1 SS.& Az olasz külügyminiszter közeledést keres a kisantanthoz. Visszatérés a rappalói szerződéshez. — Az vj külügyminiszter volt osztrák bevándorló. Az utolsó olasz jelentések mutatják, hogy a Facta-kormány a megalakulás nehézségeivel megbirkózott. Factának, Giolitti e bizalmasának, kormánya megalakult. Facta tartotta meg a belügyi tárcát. Olaszország ugyancsak megromlott külpolitikai pozícióját pedig Carlo Schanzer szenátor, Giolittinak egy másik politikai barátja, lesz hivatva helyreállítani. ■ ' Jól értesült helyen Schanzer politikáját akként jellemzik, hogy az a rapallói szerződéshez való visszatérést s a kis-antant. államaival keletkezett politikai eltávolodás áthidalását fogja keresztülvinni. A franciákkal szemben az angolokkal együtt azt az utat fogja járni, amely minden körülmények között meg akarja gátolni azt, hogy a reparációk követelésének tulhajtása az európai politika számára gyujtóanyagul kouzerváltassék, Az uj külügyminiszter személyére és pályafutására különösen érdekes részlet, hogy Schanzer Carlo dr., aki az olasz politikában már több-A rókusi állomáson Rókusi állomás, a Szeged-rókusi pályaudvar, ahol az S. H. S. királyságból a Magyarország felé irányuló személyforgalom nagyrésze lebonyolódik. A Szeged rőkusi állomásnak itt Jugoszláviában már régóta rettegett hire van. A fekete-könyv, a melybe a hírhedt T. osztály adatai alapján beírják azokat az idegen alattvalókat, akik ellen a magyar nyomozóknak valami kifogásuk van, a rőkusi állomáson játszik a legnagyobb szerepet, ott tart leghosszabb ideig az utasok ki vallatása és megvizsgálása, onnan küldik vissza a legképtelenebb ürügyek alatt a legtöbb utast, s ott megy legkönnyebben a mit sem sejtő utasok letartóztatása. A Szeged-rókusi állomás tesz legtöbbet arra nézve, hogy a két szomszéd állam között ne barát ság, hanem elkeseredettség legyen. • Egy stari-becsei olvasónk panaszolja, hogy a rőkusi állomáson egy serdületlen rendőrellenör basáskodik mostanában, aki ha fáimét főleg a szerb nemzetiségű utasokkal szemben érezteti. Gorombáskodásairól már számtalan jegyzőkönyvet vettek fel az SHS. konzulátuson. A panaszoknak azonban eddig nem volt semmi eredménye. A rendőrellenőr, úgy érzi, hogy ö, aki a magyar államhatalmat reprezentálja a határállomáson,megfenyegetheti az utasokat, gorombáskodhatik velük, sha nem volna ott a parancsnok, egy rnagyi rangban levő tiszt, aki finom és udvarias ur, olyan amilyennek egy hivatalnoknak lennie kell, bizonyára sok kellemetlen inzultus is történt volna már a rőkusi állomáson. Minthogy a rendőrellenőr elleni panaszok teljesen eredménytelenek voltak a budapesti SHS konzulátus kénytelen volt retorzióhoz nyúlni. Természetesen, hogy Szegeden, szőr viselt miniszteri állást, nem is olasz, hanem bécsi születésű. Az uj olasz külügyminiszter uj hazájába atyjával, egy Galíciából származó bécsi ügyvéddel, gyermekkorában vándorolt be Olaszországba. Atyja, aki a múlt század hatvanas évei nagy gazdasági fellendülése idején számos alapításban szerencsésen ,volt érdekelve, az emlékezetes 1873-as »krach« idején teljesen a tönk széléhez jutott. Az öreg Schanzer családjával, mint egy bécsi épitö-vállalat képviselője, Rómába került, ahol nagytehetségü fia már a római diákság mozgalmaiban vezető szerepre küzdötte fel magát. Schanzer politikailag Giolitti iskolájához^ tartozik, akinek nagy rokonszenvét képességeivel éppúgy meg tudta nyerni, mint korábban Garibaldiét. Az első Giolitti-minisztóriumban a posta- és távirdaminisz'ter tisztet töltötte be, a közelmúltban pedig mint az olasz delegációnak hivatalos vezetője, a cannesi konferencián lépett előtérbe. a rőkusi állomáson is vexálják az utasokat, ó'k is gorombáskodnak, nem lehet ok arra, hogy Budapesten az SHS követségen is hasonlókép cselekedjenek. Az, akit ügyes bajos dolga egyik országból a másikba kényszerit, nem tehet sem arról, hogy a szegedi rendőreilenör goromba és tapintatlan, sem arról, hogy két szomszéd ország közt a hangulat nem barátságos. A terített asztal Berlinben, ahol már sok mindenből rendeztek kiállítást, legutóbb a .»terített asztalt« mutatták be a közönségnek. A német fővárost eddig ntindig azzal vádolták, hogy nincs saját ízlése, a londoni és a párisi »nagy asztalokat« másolja le, hogyha egyszer a köznapitól eltérő módon teríteni akarnak. Berlinből jelentik, hogy a Budapester Sívasseban megnyílt Terített Asztal, az angol lapok vallomása szerint is bebizonyította, hogy Berlin ezen a téren is emancipálta magát a többi világváros ízlése alól. A legsikerültebb alkotás a »Souper a Deux-opera után«. Az abrosz, a virágok, a poharak, a terítékek s az ezüst-serlegek mind úgy vannak összeválogatva cs elrendezve, hogy a kiállítást látogató közönség csodálkozva állott meg a jó Ízlés e mintaképe előtt, Feltűnést keltett a virágos-asztal is. Ezen az asztalon a legkülönbözőbb virágok voltak elhelyezve. Sokan nézték a »gyógyuló beteg asztalát«. Ezt az asztalt úgy terítették meg, mint ahogy gyógyuló beteg számára szokás teríteni. A »nagymama kávéasztala« szintén sok pillantást irányított maga felé. Az oroszok húsvéti asztala ís nagy sikert jegyezhetett fel. A fehér abroszon élénk szívná tányérok piroslottak. A különböző szinti húsvéti tojások, sonkák, kalácsok és vodkák ügyesen voltak elrendezve a zümmögő' szamovár körül. Érdekes, hogy az ízlés e remekei mellett néha közönséges dolgok is meghúzódtak. Egy nagyon előkelő társaságbeli hölgy asztala fekete klothtal volt leteritve s oly vissza-, taszító benyomást keltett, hogy a látogatók nézete szerint elrontaná az étvágyát annak a vakmerőnek, aki ahhoz az asztalhoz merne ülni, Aki játékbankkal akarta megmenteni Ausztriát Vicomte Paul Froc de la Guerre et de Geneuville letartóztatása Bécsben —* Bécsi tudósítónktól — Emlékezetes, hogy a volt monar*. chia összeomlása után kalandos hi* jrek járták be a sajtót különböző nagy, montecarlói arányú játékban* kok alapításáról. Nemcsak a buda* pesti Margit-szigeti játékbank kéz* deményezéséről, hanem Salzburgban és a Šemmeringen alapítandó ha* sonló intézetekről a legkalandosabb kombinációkat lehetett hallani. Különösen konkrét alakot öltött a salz* burgi terv. ' Az összeomlás után ugyanis nemcsak az osztrák állam, hanem a különböző városok is a leg* nagyobb pénzügyi krízisben voltak, Becsen kívül nem volt város, mely* mek olyan nyomasztóak lettek volna az adósságai, mint Salzburgnak. Valóságos megváltóként üdvözölték Salzburg városa részéről azt az előkelő idegent, ki Paul Froc de la Guerre et de Genenville vicomte, kissé hosszú néven ^ mutatkozva be, jélent meg a színen és egy részletekig kidolgozott pénzügyi tervvel állott elő, mely alkalmas volt arra, hogy Salzburg városának minden nehéz* ségét. egy megalakítandó játékbank jövedelmével eloszlassa. A vicomte ur kalandos terve hosszú és körül* ményes hatósági akció kezdetét je* lentette. Salzburg városa ugyanis azonnal folyamodvánnyal fordult az osztrák kormányhoz, hogy ez szüntesse meg területére vonatkozólag a szerencsejáték tilalmáról hozott büntetőtörvényt. Mielőtt azonban az akció lezáró* dott volna, a vicomte újabb alapi* tási kísérletbe fogott. Egy fényes nevű kalandortársasággal, melynek egyik tagja Reuss herceg néven szc* repelt és amelynek többi tagjai is bárói boronát viseltek névjegyükön, több milliót gyűjtött össze, hogy egy semmeringi villában nagyszabású já* tékbankot rendezzenek be. Szinte beláthatatlan volt a játék* bank-alapitások nagy jövője. A nyomorban örvénylő Ausztria nyilvánosságát egy ügyesen vezetett sajtókampánnyal arról iparkodtak meggyőzni, hogy a játékbankok, mint az idegenforgalom emelésének eszközei, feljavíthatják Ausztria pénzügyi állapotát. A hatóságok bosszú ideig tétováztak is a tervekkel szemben. Fordulatot csak az a meglepő tény teremtett, hogy a párisi rendőrség bizalmasan figyelmeztette az osztrák hatóságokat, hogy Paul Froc de la Guerre et de Genenville vicomte a legnagyobb mértékben gya* uns személyiség. A nemzetközi szc* reucsejátékosok és artista-világban szünet nélkül vándorol kelet és nyugat között. Volt már varieté-igazgató Konstantinápolyban, éjjeli bávéház-vállalkoző Maríborban, járt Budapesten, honnan aztán Bécs félé fordult, midőn a proletárdiktatúra számára elviselhetetlen levegőt teremtett. Érdekes, hogy sehol sem sikerült valamit rábizonyítani a yi-
