Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-03 / 62. szám

62. szám BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Olaszország wagosköveielései veszélyez tetik as utódállamok közié­­- kedését . 'Á portorosei konferenciának egyik legfontosabb eredménye abban az egyezségben állott, melyet az utód államok és Olaszország képviselői a .volt monarchia vasutanyagának fel osztása tárgyában kötöttek, A vezérelv az volt a portorosei konferencián, hogy a monarchia vasutanyagának felosztása alkalmaz­kodjék a különböző államok közle­kedési helyzetéhez, a vasutügyek állapotához. Ahol a legnagyobb a transzportkrizis, ott kell a legradi­kálisabban segiteni a felosztásra ke­rülő yaggonok kiosztása utján. A teljes méltányosság érvényesülését bizonyos mértékben korlátolja a jogi szempont, mely bizonyos birtoklási jogcímekhez fűződik és ennélfogva nem az újjáépítés érdekét tartja szem előtt. A felosztás további mozzanatai­nak végrehajtására az ütódállamol; Bécsbe állandó bizottságokat küld­tek ki. melyek »Commission de la Repartition des Materiels Roulants« ennmeí egymással állandó összekir­­tetésben intézték a felosztási ügyek technikai és jogi oldalát, E bizottsá­gok szemszögéből tekintve, a fel­osztás teljesen benső ügye volt a portorosei tárgyalásoknak, az utód­államoknak és Itáliának. Annál nagyobb meglepetést ki­tett mértékadó diplomáciai körökben a Legfelsőbb Tanács beavatkozása a vasüti anyagok felosztásába. I- osziták kormány a nagyköveti érte­kezlet részéről jegyzéket kap tt, mely elrendelte az osztrák vasúti anyag egy részének kiszolgáltatását Itália javára, Olaszország jogigényének forrását abban a tényben látja, hogy uz osz­trák kézben levő vasúti anyag szo­bán forgó része »zsákmány hadi .anyag«, melyre a világháborúból ki­iéntek elregélése után egy fekete nyakkendőt vett elő. —I Ez a szín részvétet és könnye­ket fog kelteni mindenkiben. Feleségemnek, mint mindig, úgy ez alkalommal is igaza volt Alig léptem ki az .utcára, egyik ismerősöm elborulj arccal, szorítja meg a keze­met: .— Hát megtörtént? Szegény anyó­sa... Fogadja őszinte részvétemet. Megszorítottam a meghatott kezet és közöttem a borusarcu férfiúval, hogy anyósom a legtökéletesebb egészségnek örvend. — De hát akkor a fekete nyak­kendő? — Tévedésből került, a nyakamra — szóltam zavarodottan és sietve távoztam. Csakhamar azonban egy újabb jó­akaróm állít meg. Szemében rezeg a könny, mint sonkán az aszpik, hang­ja, pedig el-etcsukiik a fájdalomtól. — Légy erős, Töhötöm... Persze m feleséged.... Ne is szólj semmit, borzasztó csapás. Ilyen fiatalon kel­lett eltávoznia . az élők. sorából. Bor­zasztó... De mond,, hogyan is tör­tént? ■ Tévedésből került a nyakamra szóltam sietve és rögtön távoz­tam. Barátom fejcsóválva, sajnálkozó ,te­­jáptötíel nézett utánam. Alig halad­tam azonban tíz lépést a .hőn óhaj­tott állomás felé, mikor egv széles,' folyólag igénye van. A’ jegyzék is ilyen alapon követeli a vaggonok és mozdonyok kiszolgáltatását, mely tényből az látható, hogy az eddigi megegyezéssel összhangban néni álló diplomáciai akció Olaszország közvetlen kezdeményezésére indult meg. ^ -Ezzel szemben kétségtelen az, hogy a követelt anyag átadása sú­lyosan érintené úgy az utódállamok, mind pedig az újjáépítés általános fogalmazott érdekeit. Ha ugyanis Olaszország megkapná a követéit részt, ezzel természetszerűleg nagy mértékben csökkenne a felosztásra kerülő anyag. Ez pedig annál súlyo­sabb jelentőségű helyzetet teremte­ne, mert nemcsak a közgazdasági­lag vivődő osztrák köztársaság, ha­nem Románia és Jugoszlávia is a közlekedési krízis teljesen akut és a gazdasági élet egyetemére kiható állapotban vannak. Amerika és a genovai konferencia. A Daily Telegraph newyorki jelentése szerint Amerika az an­golok és franciák szorosabb meg­egyezését szívesen látja. Nagy megelégedéssel fogadják, hogy Poincaré Briand politikáját foly­tatja és ezért a genovai konferen cia eredménye tekintetében uj reményt táplálnak. A konferencia elhalasztása az Egyesült-Államok kormányának újabb alkalmat szol­gáltat arra, hogy a konferencia prog­ramját tanulmányozza és eldöntse, hogy Genovába elküldje-e képvise­lőit vagy sem. Harding elnök most sem barátja az európai politikába való beavatkozásnak, azonban neki és a kabinet több tágjának az a nézete, hogy előnyös volna, ha Amerika Genovába delegációt küldene. A konferencia program' jának tisztán gazdasági kérdésekre kell szorítkoznia. Dr. Wirth birodalmi kanceliár Karlsruheban a genovai conferen ciáról ezeket mondta : A németek részéről eszmékben és kezdemé­nyezésekben nem lesz hiány. Szem előtt kell azonban tartani hogy a konferencia nem kizáró­lag a német nép sorsáról tanács­kozik, hanem Európa, sőt az egész világ gazdasági kérdései­vel is foglalkozik. Ha nem látunk azonnal hozzá, hogy az európai gazdasági káoszt kiküszöböljük, a nyugati országokra pusztulás vár. Európa gazdasági íeldntetben su-és borzasfejü férfiú szelíden meghúz­na kabátom ujját. — Ne féljen semmit, már többen vagyunk. Eljön még a mi időnk is, az igazi anarchia. Csat arra akar­tam figyelmeztetni, hogy az- igazi anarchisták fekete inget is szoktak viselni, nemcsak fekete nyakkendőt, így nem fog mindenki magára is­merni. Megköszöntem 'az útbaigazítást és. azzal nyugtattam meg a borzas fér­fiút, hogy éppen fekete inget készü­lök venni, mert nagyon szeretném, ha mindenki megismerné bennem az anarchistát. Ezért nagyon sürgős az utam. Közvetlenül az állomás . előtt azonban ismét valaki meghúzta a kabátomat. — Tessék csak kicsit visszajönni, szólt a közismert férfiú közismert udvariassággal. A rendőrségen azután megtudtam, közeli rokonságban állok Bakuninnal, hogy veszedelmes anarchista vagyok, hogy állandóan pénzeket kapok a svájci központtól és hogy második gimnazista koromban élénk levele­zésben állottam'egy Avar. Pista nevű barátommal, aki tulajdonképpen a rendőrség megtévesztésére az n he­lyett v-t, a. h helyett p-t irt. Néhány kurta hónnpocskaj után azonban ki­derült az igazság és vele kapcsolat­ban az én ártatlanságom. Haza-jövet feleségem már minden részvét és nyakkendő nélkül fogadott. Sem la­lyos beteg s diktátumok, szank­ciók és erőszakos rendszabályok az európai kontinenst meg nem gyógyíthatják,* A világháború ka­tasztrófája a világgazdaságot Eu­rópán túl is annyira befolyásolta, hogy csak okossággal és mérsék­lettel érhető el minden téren a gyógyulás. Az Ouevre jelentése szerint Po­incaré miniszterelnöknek az a nézete, hogy Genovában csak a Programm első három pontjának tárgyalásánál lesz szükség az ő jelenlétére. Azt hiszi, hogy a töb bi miniszterelnököknek ugyanaz az álláspontja és hogy a techni­kai kérdéseket a szakértők egye­dül is elintézhetik. A lap hozzá­teszi, hogy Poincaré ebben na­gyon csalódhatik. A Chicago Tribune párisi tudó­sítója jelenti, hogy a francia-orosz tárgyalások kedvező lefolyásuak és mar a részletkérdésekig jutot­tak el. Több francia üzletember most Moszkvában tartózkodik ab­ban a reményben, hogy az egyez­mény föltételei Franciaországra nézve kedvezőbbek lesznek, mini bármely más országra nézve. Azt beszélik, hogy Oroszország a Ju­­denics-féle offenziváért és a Mur­­man-vidéknek és Archangelszk­­nek a szövetségesek részéről tör­tént megszállásáért 125 millió dol­lár kártérítést követelt. Franciaor­szág ellenkövetelésekkel lépett fel Oroszországgá! szemben, a mely a háborúban nem vált be és a szövetségeseknek ezáltal nagy károkat okozott. A gabonaárak emelkedése Kétszázezer borona egy vagon búza. — Lesz e tavaszra ke­nyér Suboticán? Az általános drágaságnak leg­biztosabb fokmérője a gabonaárak alakulása. A kenyér árának az emelkedése adja meg mindig az impulzust minden más cikk drá­gulására. A legutóbbi időben megdöb­bentő emelkedés tapasztalható ép a gabona és liset árában. Az an­nak idején még csak 1000 koro­nára maximált búza ára rövid né­hány hét alatt ép a kétszeresére emelkedett és az a száz percen­tes áremelkedés tapasztalható min­den más gabonanemünél is. Olyan megdöbbentő tünet ez, ami szinte kétségessé teszi, hogy tényleg a dúsan termő, gazdagkalászu Bács­kában élünk-e, vagy pedig vala­hol az orosz éhség-puszták köze­lében? A gabona-árak szédületes emel­kedésének az első és legfonto­sabb oka a szállítási nehézségikben keresendő. Azt lehetne mondani, hogy kisebb megszakításokkal — hónapok óta szünetel a teherfor­galom és énnek következtében le­hetetlenné válik a gabonanemüek szállítása is. Csukott kocsit a va­súttól a kereskedők egyáltalában nem tudnak kapni, azért, hogy szállítási kötelezettségeiknek mégis megfelelhessenek, kénytelenek — amikor erre mégis alkalom nyílik — nyitott kocsiban szállítani. Ilyen­kor azonban a rossz idő . követ­keztében csak ponyvákkal és zsá­kokban történhetik a szállítás, a drága ponyva, meg a zsák aztán esetleg hónapokig fekszik egy he. náe.sot, sem biztatást nem adott töb bé. Kétségbeesetten néztem magam ,elé. — Legjobb tesz, — tűnődtem fél­hangosan, — ha, megkérdezem a ha­tóságokat, hogy milyen szinü nytk­­kendő viselete a megengedett és az ajánlatos. Ostoba — szólt közbe az as­szony, — Hát nem tudod, hogy a trianoni békeszerződésben is ez van irva, hogy mindenki olyan nyakken­dőt visel, amilyet akar. — Akkor nagyszerű! — ordítottam fel diadalmasan és egy darab ruha­szárító kötelet kötettem a nyaka. ara. Elvégre minden nélkül csak nem m? betek az utcára. .Vidáman, elpusztít fiataí-lan jókedvemmel 'rohantam, re pültem az állomásra, hogy sietős, égetően sürgöjs és halaszthatatlan utamat végre lebonyolítsam. Egy­szerre azonban könnyes szemű férfiú borult a váHabira. —■ Ó végre/ «’égre, csakhogy jaj­­társra akadok! Hál; te is tagja vagy az öngyilbosjelöltek nemzetközi ligá­jának? Milyen öröm ebben a szomo­rúságban. De ugye te is tudod, hogy csak egy hónapig lehetünk tagok s azután fel kell kötni magunkat, jól­lehet a tagsági dijat két évre előre kell lefizetni. Neked még mennyi na­pod van hátra? — Ma van az utolsó — szóNam hadarva. — Épp most készülök fel­kötni magain,. ÍsIab veled.! ' i ~ Az egyik kapualjban leoldottam a nyakamba kötött kötelet és nyakken­dő nélkül folytattam életbe vágó fon­tos utamat. »Hol van az megírva, hogy okvetlenül nyakkendőt kelt vi­selnem?«— töprengtem vidáman a rohanás alatt és csodálkoztam, hogy ez az egyszerű és nagyszerű eszme Vsak ily későn jutott eszámbe. Már a jegypénztárnál voltam, mikor a kö­vetkező szavakat intézte hozzám közismert követőm; — Önnek; amint világosan látható, nincsen nyakkendője. Ezzel ugylátszik. azt akarja jelezni, hogy nincs nieg győződése. ~ — Igaza van, — szóltam vidáman — nekem nincs meggyőződésem. — Szóval ön nihilista. Tessék csak követni. A rendőrségen csakhamar kiderült, hogy én a nihilista és áltamfelfor­­gató eszméket már az anyatejjel szív­tam magamba és jelenleg csordultig vagyok megtöltve nihilizmussal, to­vábbá, hogy a múltkor a kávéházban a pincérnek így szóltam nagy nyil­vánosság előtt: Nem kell/ Jscmnii«. Mi lenne ez más, mint tiszta nihiliz­mus? Mikor pedig ártatlanságom —­­a diszkrét megvilágítású vendégszoba huzamosabb igénybevétele után —• kiderült, már nem mentem többé haza, Iranern egy tekintélyes ' bölcs­höz mentem, aki jó. pénzért, jó taná­csokat szokott- osztogatni. Előadtam eddigi, élm.ényeimei és kértem bölcs

Next

/
Thumbnails
Contents