Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-03 / 62. szám
62. szám BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Olaszország wagosköveielései veszélyez tetik as utódállamok közié- kedését . 'Á portorosei konferenciának egyik legfontosabb eredménye abban az egyezségben állott, melyet az utód államok és Olaszország képviselői a .volt monarchia vasutanyagának fel osztása tárgyában kötöttek, A vezérelv az volt a portorosei konferencián, hogy a monarchia vasutanyagának felosztása alkalmazkodjék a különböző államok közlekedési helyzetéhez, a vasutügyek állapotához. Ahol a legnagyobb a transzportkrizis, ott kell a legradikálisabban segiteni a felosztásra kerülő yaggonok kiosztása utján. A teljes méltányosság érvényesülését bizonyos mértékben korlátolja a jogi szempont, mely bizonyos birtoklási jogcímekhez fűződik és ennélfogva nem az újjáépítés érdekét tartja szem előtt. A felosztás további mozzanatainak végrehajtására az ütódállamol; Bécsbe állandó bizottságokat küldtek ki. melyek »Commission de la Repartition des Materiels Roulants« ennmeí egymással állandó összekirtetésben intézték a felosztási ügyek technikai és jogi oldalát, E bizottságok szemszögéből tekintve, a felosztás teljesen benső ügye volt a portorosei tárgyalásoknak, az utódállamoknak és Itáliának. Annál nagyobb meglepetést kitett mértékadó diplomáciai körökben a Legfelsőbb Tanács beavatkozása a vasüti anyagok felosztásába. I- osziták kormány a nagyköveti értekezlet részéről jegyzéket kap tt, mely elrendelte az osztrák vasúti anyag egy részének kiszolgáltatását Itália javára, Olaszország jogigényének forrását abban a tényben látja, hogy uz osztrák kézben levő vasúti anyag szobán forgó része »zsákmány hadi .anyag«, melyre a világháborúból kiiéntek elregélése után egy fekete nyakkendőt vett elő. —I Ez a szín részvétet és könnyeket fog kelteni mindenkiben. Feleségemnek, mint mindig, úgy ez alkalommal is igaza volt Alig léptem ki az .utcára, egyik ismerősöm elborulj arccal, szorítja meg a kezemet: .— Hát megtörtént? Szegény anyósa... Fogadja őszinte részvétemet. Megszorítottam a meghatott kezet és közöttem a borusarcu férfiúval, hogy anyósom a legtökéletesebb egészségnek örvend. — De hát akkor a fekete nyakkendő? — Tévedésből került, a nyakamra — szóltam zavarodottan és sietve távoztam. Csakhamar azonban egy újabb jóakaróm állít meg. Szemében rezeg a könny, mint sonkán az aszpik, hangja, pedig el-etcsukiik a fájdalomtól. — Légy erős, Töhötöm... Persze m feleséged.... Ne is szólj semmit, borzasztó csapás. Ilyen fiatalon kellett eltávoznia . az élők. sorából. Borzasztó... De mond,, hogyan is történt? ■ Tévedésből került a nyakamra szóltam sietve és rögtön távoztam. Barátom fejcsóválva, sajnálkozó ,tejáptötíel nézett utánam. Alig haladtam azonban tíz lépést a .hőn óhajtott állomás felé, mikor egv széles,' folyólag igénye van. A’ jegyzék is ilyen alapon követeli a vaggonok és mozdonyok kiszolgáltatását, mely tényből az látható, hogy az eddigi megegyezéssel összhangban néni álló diplomáciai akció Olaszország közvetlen kezdeményezésére indult meg. ^ -Ezzel szemben kétségtelen az, hogy a követelt anyag átadása súlyosan érintené úgy az utódállamok, mind pedig az újjáépítés általános fogalmazott érdekeit. Ha ugyanis Olaszország megkapná a követéit részt, ezzel természetszerűleg nagy mértékben csökkenne a felosztásra kerülő anyag. Ez pedig annál súlyosabb jelentőségű helyzetet teremtene, mert nemcsak a közgazdaságilag vivődő osztrák köztársaság, hanem Románia és Jugoszlávia is a közlekedési krízis teljesen akut és a gazdasági élet egyetemére kiható állapotban vannak. Amerika és a genovai konferencia. A Daily Telegraph newyorki jelentése szerint Amerika az angolok és franciák szorosabb megegyezését szívesen látja. Nagy megelégedéssel fogadják, hogy Poincaré Briand politikáját folytatja és ezért a genovai konferen cia eredménye tekintetében uj reményt táplálnak. A konferencia elhalasztása az Egyesült-Államok kormányának újabb alkalmat szolgáltat arra, hogy a konferencia programját tanulmányozza és eldöntse, hogy Genovába elküldje-e képviselőit vagy sem. Harding elnök most sem barátja az európai politikába való beavatkozásnak, azonban neki és a kabinet több tágjának az a nézete, hogy előnyös volna, ha Amerika Genovába delegációt küldene. A konferencia program' jának tisztán gazdasági kérdésekre kell szorítkoznia. Dr. Wirth birodalmi kanceliár Karlsruheban a genovai conferen ciáról ezeket mondta : A németek részéről eszmékben és kezdeményezésekben nem lesz hiány. Szem előtt kell azonban tartani hogy a konferencia nem kizárólag a német nép sorsáról tanácskozik, hanem Európa, sőt az egész világ gazdasági kérdéseivel is foglalkozik. Ha nem látunk azonnal hozzá, hogy az európai gazdasági káoszt kiküszöböljük, a nyugati országokra pusztulás vár. Európa gazdasági íeldntetben su-és borzasfejü férfiú szelíden meghúzna kabátom ujját. — Ne féljen semmit, már többen vagyunk. Eljön még a mi időnk is, az igazi anarchia. Csat arra akartam figyelmeztetni, hogy az- igazi anarchisták fekete inget is szoktak viselni, nemcsak fekete nyakkendőt, így nem fog mindenki magára ismerni. Megköszöntem 'az útbaigazítást és. azzal nyugtattam meg a borzas férfiút, hogy éppen fekete inget készülök venni, mert nagyon szeretném, ha mindenki megismerné bennem az anarchistát. Ezért nagyon sürgős az utam. Közvetlenül az állomás . előtt azonban ismét valaki meghúzta a kabátomat. — Tessék csak kicsit visszajönni, szólt a közismert férfiú közismert udvariassággal. A rendőrségen azután megtudtam, közeli rokonságban állok Bakuninnal, hogy veszedelmes anarchista vagyok, hogy állandóan pénzeket kapok a svájci központtól és hogy második gimnazista koromban élénk levelezésben állottam'egy Avar. Pista nevű barátommal, aki tulajdonképpen a rendőrség megtévesztésére az n helyett v-t, a. h helyett p-t irt. Néhány kurta hónnpocskaj után azonban kiderült az igazság és vele kapcsolatban az én ártatlanságom. Haza-jövet feleségem már minden részvét és nyakkendő nélkül fogadott. Sem lalyos beteg s diktátumok, szankciók és erőszakos rendszabályok az európai kontinenst meg nem gyógyíthatják,* A világháború katasztrófája a világgazdaságot Európán túl is annyira befolyásolta, hogy csak okossággal és mérséklettel érhető el minden téren a gyógyulás. Az Ouevre jelentése szerint Poincaré miniszterelnöknek az a nézete, hogy Genovában csak a Programm első három pontjának tárgyalásánál lesz szükség az ő jelenlétére. Azt hiszi, hogy a töb bi miniszterelnököknek ugyanaz az álláspontja és hogy a technikai kérdéseket a szakértők egyedül is elintézhetik. A lap hozzáteszi, hogy Poincaré ebben nagyon csalódhatik. A Chicago Tribune párisi tudósítója jelenti, hogy a francia-orosz tárgyalások kedvező lefolyásuak és mar a részletkérdésekig jutottak el. Több francia üzletember most Moszkvában tartózkodik abban a reményben, hogy az egyezmény föltételei Franciaországra nézve kedvezőbbek lesznek, mini bármely más országra nézve. Azt beszélik, hogy Oroszország a Judenics-féle offenziváért és a Murman-vidéknek és Archangelszknek a szövetségesek részéről történt megszállásáért 125 millió dollár kártérítést követelt. Franciaország ellenkövetelésekkel lépett fel Oroszországgá! szemben, a mely a háborúban nem vált be és a szövetségeseknek ezáltal nagy károkat okozott. A gabonaárak emelkedése Kétszázezer borona egy vagon búza. — Lesz e tavaszra kenyér Suboticán? Az általános drágaságnak legbiztosabb fokmérője a gabonaárak alakulása. A kenyér árának az emelkedése adja meg mindig az impulzust minden más cikk drágulására. A legutóbbi időben megdöbbentő emelkedés tapasztalható ép a gabona és liset árában. Az annak idején még csak 1000 koronára maximált búza ára rövid néhány hét alatt ép a kétszeresére emelkedett és az a száz percentes áremelkedés tapasztalható minden más gabonanemünél is. Olyan megdöbbentő tünet ez, ami szinte kétségessé teszi, hogy tényleg a dúsan termő, gazdagkalászu Bácskában élünk-e, vagy pedig valahol az orosz éhség-puszták közelében? A gabona-árak szédületes emelkedésének az első és legfontosabb oka a szállítási nehézségikben keresendő. Azt lehetne mondani, hogy kisebb megszakításokkal — hónapok óta szünetel a teherforgalom és énnek következtében lehetetlenné válik a gabonanemüek szállítása is. Csukott kocsit a vasúttól a kereskedők egyáltalában nem tudnak kapni, azért, hogy szállítási kötelezettségeiknek mégis megfelelhessenek, kénytelenek — amikor erre mégis alkalom nyílik — nyitott kocsiban szállítani. Ilyenkor azonban a rossz idő . következtében csak ponyvákkal és zsákokban történhetik a szállítás, a drága ponyva, meg a zsák aztán esetleg hónapokig fekszik egy he. náe.sot, sem biztatást nem adott töb bé. Kétségbeesetten néztem magam ,elé. — Legjobb tesz, — tűnődtem félhangosan, — ha, megkérdezem a hatóságokat, hogy milyen szinü nytkkendő viselete a megengedett és az ajánlatos. Ostoba — szólt közbe az asszony, — Hát nem tudod, hogy a trianoni békeszerződésben is ez van irva, hogy mindenki olyan nyakkendőt visel, amilyet akar. — Akkor nagyszerű! — ordítottam fel diadalmasan és egy darab ruhaszárító kötelet kötettem a nyaka. ara. Elvégre minden nélkül csak nem m? betek az utcára. .Vidáman, elpusztít fiataí-lan jókedvemmel 'rohantam, re pültem az állomásra, hogy sietős, égetően sürgöjs és halaszthatatlan utamat végre lebonyolítsam. Egyszerre azonban könnyes szemű férfiú borult a váHabira. —■ Ó végre/ «’égre, csakhogy jajtársra akadok! Hál; te is tagja vagy az öngyilbosjelöltek nemzetközi ligájának? Milyen öröm ebben a szomorúságban. De ugye te is tudod, hogy csak egy hónapig lehetünk tagok s azután fel kell kötni magunkat, jóllehet a tagsági dijat két évre előre kell lefizetni. Neked még mennyi napod van hátra? — Ma van az utolsó — szóNam hadarva. — Épp most készülök felkötni magain,. ÍsIab veled.! ' i ~ Az egyik kapualjban leoldottam a nyakamba kötött kötelet és nyakkendő nélkül folytattam életbe vágó fontos utamat. »Hol van az megírva, hogy okvetlenül nyakkendőt kelt viselnem?«— töprengtem vidáman a rohanás alatt és csodálkoztam, hogy ez az egyszerű és nagyszerű eszme Vsak ily későn jutott eszámbe. Már a jegypénztárnál voltam, mikor a következő szavakat intézte hozzám közismert követőm; — Önnek; amint világosan látható, nincsen nyakkendője. Ezzel ugylátszik. azt akarja jelezni, hogy nincs nieg győződése. ~ — Igaza van, — szóltam vidáman — nekem nincs meggyőződésem. — Szóval ön nihilista. Tessék csak követni. A rendőrségen csakhamar kiderült, hogy én a nihilista és áltamfelforgató eszméket már az anyatejjel szívtam magamba és jelenleg csordultig vagyok megtöltve nihilizmussal, továbbá, hogy a múltkor a kávéházban a pincérnek így szóltam nagy nyilvánosság előtt: Nem kell/ Jscmnii«. Mi lenne ez más, mint tiszta nihilizmus? Mikor pedig ártatlanságom —a diszkrét megvilágítású vendégszoba huzamosabb igénybevétele után —• kiderült, már nem mentem többé haza, Iranern egy tekintélyes ' bölcshöz mentem, aki jó. pénzért, jó tanácsokat szokott- osztogatni. Előadtam eddigi, élm.ényeimei és kértem bölcs