Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-26 / 85. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 85. szám érdekeit is, amennyiben a város már 'égebben folytatja a harcot a palicsi iakások elrekvirálása ellen és több ízben fordult már a kormányhoz is azzal a kérelemmel, hogy mondja ki Palicsot is állami gyógyfürdőnek, hogy ezáltal a rekvirá lápoknak egyszersmíndenkorra elejét lehessen venni. A városnak ez a kívánsága ezideig azonban még nem teljesült, holott elsőrangú anyagi érdek, hogy minél több fürdövendég keresse fel Palicsot, ami viszont csak úgy érhető el, ha megfelelő számú lakás áll rendelkezésre. A rekvirálásókból folyó komplikációk egyébként már jelentkeznek is abban, hogy a rekvirált lakások jelenlegi bérlői közül sokan, most a szezon kezdetével kiszorulnak eddigi lakásaikból. Az orosz menekültek egy része például csak azzal a föltétellel kapott Palicsón rekvirált lakást, hogy a nyári hónapokra átengedik a lakásokat a tulajdonosnak. Most ezek az oroszok a fürdőszezon tartamára másutt kénytelenek maguknak ideiglenes szállást biztosítani. A vitás rekvirálási kérdésben egyébként a város most újból elkövet illetékes helyen mindent, hogy az gy a város javára dőljön el. Gyermekvédelmi ankét a városházán A szerb uöegylet nagyarányú jótékony gyermek-akciója A nyomor legszánalomra méltóbb sebesültjeinek, a gyermekeknek segitíése érdekében végre nagyobb arányú akció indult meg. A napokban már beszámoltunk egy gyermek-otthon létesítésének tervéről és most ettől függetlenül jótékony hölgyek — mert csak asszony tudja igazán megérteni a gyermek szenvedéseit — nagyobb méretű és minden tekintetben támogatásra érdemes akcióit indítanak, nemcsak a szegénysorsu gyermekek segélyezésére, hanem egyúttal a gyermekek nevelésére és tanítására nézve is. A jótékony akció kezdeményezője Radios Jócóné, a suboticai szerb nöegylet elnöknője ebben az ügyben pénteken délutánra ankétet hivott egybe a városházára, amelyen a suboticai jótékony hölgyek igen nagy számban jelentek meg. Az értekezleten előterjesztették a javaslatit, amely szerint Suboticán az elhagyatott, árva vagy szegénysorsu gyermekek részére nevelőintézetet akarnak felállítani, ahol néhány gyermek teljes elhelyezést találna, mások pedig megfelelő oktatásban és nevelésben részesülnének. Érdekes és praktikus ujitása lenne ennek a nevelőintézetnek, hogy alaposan megfigyelnék a pedagógusok a gyermekek hajlamait és tehetségét is és eszerint irányítanák azután további nevelését. így felállítanának egy ipar-iskolát, amelyben bizonyos elemi képzettség után azokat a gyermekeket helyeznék el, akiknek nagy a kézügyességük, igy például lányok részére külön kosárfonó ,taníolyamot létesítenének. A legtehetségesebb gyermekeket azután esetleg magasabb oktatásban is részesítenék, hogy igy a szegénység ne legyen kerékkötője a további képzésnek. A jótékony akció keresztülvitele érdekében nagyobb alapítványt létesítenek, amelyben minimális kétszáz dinár tagdíj lefizetésével mindenki részt vehet és a mozgalom vezetői a város anyagi és erkölcsi támogatását is igénybe akarják venni- Már eddig vezetőségével, hogy minél nagyobb is igen sokan jelentkeztek tagokul, a végleges megalakulás azonban nem történt meg, mert az előkészítők érintkezésbe akarnak lépni más jótékonysági és társadalmi egyesületek sikerre lehessen számítani. A végle ges megalakulás valószínűleg a jövő hét folyamán történik meg és ezután azonnal megkezdi az egyesület működését. A halálra ítélt Németország A parlament visszautasítja az újabb követeléseket Hatvan milliárdos újabb adó A jóvátételi bizottság tegnapi jegyzéke, amely készpénzben 720 millió aranymárkát dologi szolgáltatásban 1400 millió aranymárkát követel Németországtól, a német megítélés szerint azt a szándékot árulja el, hogy Németországot tönkretegyék. A jegyzék természetesen izgalomba tartja az egész német közvéleményt. Egy aranymárka majdnem száz jugoszláv koronával egyértékü, tehát .jugoszláv valutában még 200 milliárdot kellene Németországnak fizetni. Tegnap még bizonytalanul a teljesítési lehetőségeket keresték, s nem volt egységes a német parlament állásfoglalása, ma már, mint acéltorok kiáltása mered Paris felé Németorország hetvenmilliónyi lakosságának vétója. Az összes lapok, tekintet nélkül pártállásukra, egybehangzóan szögezik le azt a tényt, hogy Németország semmilyen körülmények között sem képes az újabb követeléseket teljesíteni. A Vossische Zeitung, amely mindig azt hangsúlyozta, hogy Németországnak teljesíteni kell a jóvátételi kötelezettséget, most azt irja, hogy az itjabb követelés túlhalad minden teljesítőképességei A Vorwartz, a centrumszocialisták lapja objektiven a halálramenö tisztánlátásával azt irja, Németországban nincs ember, aki ne látná, az antant szertelenségében a Németországot megöiniakarás hétféle tragikus árnyát. A Berliner Tagblatt elviseletetlen beavatkozásnak mondja az antant eljárását, amely egy nép szuverénitását öli meg. A német jóvátétel körüli eseményekről ezeket jelentik: Berlin. A birodalmi gyűlés ma ült felett tanácskozzék. Ezzel párhuzamosan ülésezik a jóvátétel szakbizottsága is- A tanácskozások során az a vélemény alakult ki, hogy a jegyzékben előirt követelmények teljesíthetetlenek. Az a felfogás uralkodik, hogy Németországot abba a stádiumba juttatták, amikor bátran kiálthat ja, hogy »nem tovább«. Berlin. A Berliner Tagblatt értesü lése szerint tegnap Wirth kancellár az összes illetékes miniszterek bevonásával konferenciát tartott, hogy előzetesen megbeszéljék a minisztertanács alapelveit. Wirth különben is szombaton nagy beszédet mond. Berlin. Alaptalanok azok a hírek, amelyek a kormány lemondásáról szólnak. A kormány marad, annál is inkább, ért nyilvánvaló, hogy az egész birodalmi gyűlés a jobboldaltól a függetlenségi szocialistákig egyetért a kormánnyal abban, hogy a jóvátételi követelések teljesíthetetlenek. London. Az angol lapok részletesen beszámolnak arról a konstemációról, amelyet a jóvátételi bizottság határozat Berlinben keltett. A Times levelezője ezt ifja: A helyzet elfogulatlan pRgitélöi remélik, ogy kormányvftloágra nem kerül a sor. A mostani koalícióban, annak minden fogyatékossága ellenére a legtöbb kilátás van a lojalitásra. A balra, vagy jobbra való legkisebb eltérés Németországot és az egész jóvátételi problémát sokkal súlyosabb helyzetbe helyzetbe hozhatná. A Temps washingtoni tudósitója jelenti, hogy az amerikai kormánykörökben nagyon nyugtalankodnak a jóvátételt bizottságnak a német fizetésekre vonatkozó megállapodása és a Németorőssze.vhogy az antant újabb jegyzéke Lzágban szervezendő ellenőrzés miatt, Megölték a saját szülei — Eiy nie történtrámretjény — — Ősi fékről jelenti tüdő silónk — Rémregénybe illő az az eset, amilyen most a közeli Lika községben történt. Egy likai ember ezelőtt 15 évvel Kivándorolt Amerikába s az egész idő alatt nem hallatott magáról hirt. Hozzátartozói: felesége, gyermekei és szülei bizonyosra vették, hogy már nincs is az élők között. A minap aztán mint boldog dollár-tulajdonos tért vissza szülő falujába s mivel hozzátartozóit meg akarta lepni, első útja nem vezetett haza, hanem a falu korcs májába. A korcsmérossal folytatott beszélgetés során fölfedte a kilétét, de kérte, hogy ne árulja el és ne fossza meg hozzátartozóit a meglepetés örömétől. Miután beesteledett, bekopogtatott a szülei házánál és éjjeli szállást kért tőlük azzal, hogy ó itt idegen. Kérésének szívesen tettek eleget és kedélyesen töltötték el együtt az estét, anélkül, hogy a hozzátartozói közül bárki is fel* ismerte volna. Különösen a gyermekeivel foglalkozott és gazdagon megajándékozta őket. Amikor a szülei meglátták nála a dollároktól duzzadó pénztárcát, gyilkos 'érv ér lelődött meg agyukban, amit é'szake, amikor föl nem ismert fiuk mélyen aludt, végre is hajtottak. Odalopóztak az alvó ágyához, egy baltával szétszuzták a koponyáját, majd pedig a kertben ásták el a meggyilkoltat. Másnap délelőtt a megölt ember felesége elment a korcsmába borért, hogy a könnyen szerzett vagyon örömére jót mulassanak. Miközben a korcsméros a bort kimérte, megkérdezte az asszonytól, hogy örül-e az ura visszatérésének ? Az asszonyban balsejtelmek ébredtek, amiket odahaza közölt is apósával és anyósával. Miután pedig meggyőződtek a szörnyű valóságról, mindhárman a kútba vetették magukat, ahonnan a szülőket már halva húzták ki, a feleség pedig éppen hogy csak eltudta mondani a rettene tes gyilkosságot a szomszédoknak, aztán ó is meghalt. Bűnvádi eljárás Habsburg Károly éhszerei miatt Károly exkirály ékszereivel kapcsola ban éidekes bűnügy foglal* koztatja a svájci és franciaországi hatóságokat, A genfi Períesco részvénytársaság Habsburg Károlynak sváici tartózkodása alatt / millió 600.000 frank Kölcsönt adott 22 és fél százalékos kamat mellett a bit tokában levő ékszerekre. A Perlesco-cég az ékszerek egy részét tovább adta zJogba párisi bankokn k és ékszerészek* nek. Blumenfeld h rneves párisi ékszeréi ezenkívül vásárolt is Sontheiner ig '/gátétól, a Perlesco- Bank vezetőjétől több ékszert, melyek állítólag az exkirály történelmi rtéktí gyűjteményéből származnak. Utólag kiderült azonban, hogy az eladott ékszerek egy része csak utánzat.* Blumenfeld följelentésére Sontheinert a genfi rendőrség őrizetbe vetle. Az igazgató most nagyösszegű óvadék fejében kérte szabadiábrahelyezéséf, amit azonban nem telj kiteltek, mert a Perlesco- Bank elleni vizsgálat nem nyert befejezést és a bank koréveit sem vizsgálták még meg. A pénzintézet azt állítja, hogy a v sszaélést nem Sontheiner igazító, ha em báró Valmoi-Steiner Brúnó, H bsburg Karolynak volt svájci kincstárnoka követte el, aki ellen a bank bűnvádi följelentést tett. „Éljen Vrangel11 Utazik az orosz ellenforradalom vezér« Beogradban most két nagy száműzött tartózkodik s keres politikai orientációt. Az egyik Károlyi Mihály, a magyar köztársaság elnöke, — a másik Vrangel tábornok, az utolsó ellenforradalmi orosz hadsereg vezére. Károlyi a polgár halk egyszerűségével él Beogradban. Nem akar feltü-. nést kelteni, privát lakásban lakik, meghallgatja azokat, akik felkeresik, s befolyását, összeköttetését a beogradi kormányférfiaknál arra használja fel, hogy az S. H. S. királyság • magyarságának ott, ahol lehet, használjon s hogy demonstrálja, hogy ez a magyarság államhüsége, becsületes munkája révén méltó a bizalomra. Vrangel... Hogy mit csinál Vrangel, ezt nem lehet egész pontosan megállapítani. Csali annyit lehet látni, hogy utazik ide-oda. Karlócáról Beogradba, Beogradból Pancsevóra, vjszsza Beogradba s vissza Karlócára. Az orosz ellenforradalom vezére szeretné azt a látszatot kelteni, hogy ő nem közönséges polgár, hanem katonai hatalmasság. A gyorsvonathoz külön kocsit csatolnak a számára. Utolsó percben érkezik. A hosszú, feltűnően sovány generális ideges, s nem a legbarátságosabb hangon beszél azokkal az orosz tisztekkel, akik kíséretében vannak s az utimarsaljá-j val, aki a podgyászaira ügyel. Ezeken a csomagokon meglátszik azonban, hogy Vrangel letört nagyság. Két-három ütött-kopott bőrkoffer, néhány viharvert cekker s két újságpapírba spárgával átkötött csomag ... Maga a generális típusa a ruganyos léptek «-kel haladó katonának. Látszik rajta, hogy vigyáz arra, hogy méltóságos legyen. Felöltő nélkül van, díszes maikolatu rövid orosz kard az oldalán... A vonat fütyül 8 Vrangel mégis fél, hogy a masiniszta nem respektálja uralkodói allűrjeit,