Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-26 / 85. szám

Ára 1 dinár • XXIII. évfolyam Subotica, szombat 1922 március 25 szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 ............................................................ ■ mm iihimhhw Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-clica 4 szám akit Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lclbceh-palota) Fehete vizeken .hali hé. hali hó, jár a Knyáz Potem­kin, a fekete hajó . . . mormoljuk a nagyszerű erővel csengő verssorokat, amikor arról olvasunk, hogy az orosz delegáció elindul Génua felé. Ágyú­­naszádokon megy, a Fekete-tengerről indul a Dardanellákon keresztül nem lehet nem folytatni a verset — „tiltott rakományt visz vörös zászló alatt . . . Krim alatt megfúrták, hali hé, hali hó, Batumnál felrobbant tova ment a hajó, a sárga vizeken vad örvény nyelte ... és ahol meg­jelen és ahol partot ér, erőre kap a kar, felforr a buja vér . . .“ Az oroszok Genuában. Meggyőző déssel állítjuk, hogy a bresztlitovszki béketárgyalások óta ennél messze­­kihatóbb világesemény nem történt s ma még mindig nem látjuk elég perspektívából az eseményeket ahhoz, hogy a bresztlitovszki tárgyalások propagativ erejét össze tudjuk mérni a világtörténelem változásaival. Kik a mostani világ urai ? A máé, amelyik a ködös holnapba bágyad, a tegnapé, melyet a mai események még uralnak s a holnapé, ki lesz a holnapé ? Briand, a saint-etiéntfei szakszervezeti titkár, Bonomi, a re formszocialista, Lloyd George, a nin­­csetlen vidéki ügyvéd, aki hatalomra jutását és hatalmon maradását annak is köszönheti, hogy megmaradt mint premier is annak, aki methodista ügyvéd korában voit: man of the street. Valamikor úgy láttuk, nagyra­­nőtt vidéki ügyvédek csinálták a há­borút : Poincaré, Lloyd George, Wil­son, Bratianu, Venizelosz mindnyájan az ügyvédek sorából nőttek ki országló politikusoknak. Vidéki ügyvédek csi­nálták a háborút s vidéki szakszerve­zeti titkároknak kellene megcsinálni a békét. De ha a békét úgy megtudnák csinálni a béke harcosai: a szak­­szervezeti titkárok, mint ahogy a háborút megcsinálták a világtörténe­lem prókátorai, nem kellene kereszt­tel vállán kálváriázni az emberiségnek s tántorgó lépésekkel vezekelni egyik stációtól a másikig. Mintha bálterembe betévedne a halál, mintha farsangoló menetben fölbukkanna egy leprás — úgy érez­hetik magukat a győzelem farsan­golói, amikor a genuai kék ég alatt s a zöld vizek fölött befut az orosz ágyunaszád, amelyik „nyilt lázadást ringat, mint bölcső s fedelén hatszáz hajóslegény, hali hé, hali hó, a lázadó hajó“. S mit éreznek majd a szocia­lista ügyvédből kapitalista politiku­sokká vénhed4 tekintélyek, a győze­lem kockavetői, amikor mint Mack­­bétnék Banquo szelleme, megjelennek a tárgyalóasztal mellett az éhségnek, tűznek, ellenforradalomnak, megvetés­nek és lázadásoknak élő és még mindig uralmon lévő halálraítéltjei. Ilyen Canossát még nem járt a kapi­talizmus, mint amikor meghívta és fogadja áz orosz, küldötteket. Az európai politika kiakarta dezin­­ficiálni testéről a bolsevizmust. „Égjen ki a pokol — mondotta a hidegeszü Clemenceau s ellenforradalmárokat küldött Moszkva ellen nem tűzoltók­nak, de tüzet szitóknak. Vesztegzár alá helyezték egész Oroszországot, mint a pestis fészkét, se ember, se irás, se gondolat, se a példa ereje nem jöhetett át a határon. Csak a be nem tömött repedéseken folyt ki az arany, a mákony s a mocsár levegője. Csak sikoltások hangoztak ki, puska­ropogás s az éhhalálra Ítélt milliók eget ostromló, de lelkiismeretig el nem érő jajveszékelése. S a tőke most . mégis egyenrangú félként fogadja legnagyobb ellenfelét. Az orosz probléma — Lloyd George ismerte fel először — Európa ujjá­­épülésének problémája. Anglia csak akkor tud fizetni Amerikának, ha meg­kapja francia követelését. Franciaor­szág csak akkor tud fizetni, ha meg­kapja Németországtól a jóvátételt. S Németország csak akkor lesz fizető képes, ha megnyílik árui előtt az orosz piac. ’ Ezt a találkozást a kerítő arany hozta össze. Az arany csendülése el nyomja most a düh fogcsikorgatását s a félelem vacogását. Az orosz arnauták elindultak Ge­nua felé. A nemzetiségi kérdés a törvényhozó bizottság előtt — A parlament pénteki ülése — Btogradöó! jelentik: A törvény­hozó bizottság pénteken délelőtt fél tizkor ülést tartott Kurbegovics al­­elnök elnöklete mellett. Popovics Szvetiszláv demokrata képviselő volt az első szónok, aki megértő hangon beszélt az ország adminisztratív feloszlásáról szóló törvényjavasla'tal kapcsolatban (■ nemzetiségi kérdésről. B széde elején Beograd és Zag­reb városoknak külön kerü etekké való emelése ellen beszét, mert ezt teljesen feleslegesnek tartja. Ezután áltér a Szerémség beosztására és egyúttal érinti a Vajdaság kerületi beosztásának kérdését is. Azt állítja, hogy ha már nemzeti szempontból feltétlenül szükséges, hogy a Bács­kát a lakosság nagy száma miatt két kerületbe osszák fel, akkor úgy történjék ez a felosztás, hogy a Szerémség egy részét csatolják Szlo­véniához. Nem tartja helyesnek a Szerémség egy részének a novisadi kerülethez való csatolását, a rossz közlekedési viszonyok miatt. Ezután a nemzetiségi kérdésről beszél. „Nem látom, — úgymond — a vajdasági kérdést oly feketének, mint sok képviselőtársam. Az állam demokráciája nemcsak a szerb nemzetnek, hanem a nemzetiségeknek is több jogot biz­tosit, mint sok más államban, különösen azonban, mint a mai Ma­gyarországon. Azt hiszem, hogy az állam demokratikus gondolkodása és közigazgatása annyi jogot fog nyújtani a nemzetiségeknek, hogy nem fog szükségessé válni semmi féle irredentizmus. A szerb nép, mely sokai szenvedett idegen meg­szállás alatt és amely eddig még nem gyakorolt hatalmai, ezt most úgy fogja gyakorolni, hogy az ál­amhoz hü elemek meglegyenek elé­gedve a központi igazgatással. Az; tarlóm, hogy népünknek komolyan és bizalommal együtt kell működnie I a vajdasági nemzetiségekkel, ter­mészetesen a nemzeti szempontok és ideálok keret in belül. Attól tar ;ok, hogy Szerénységnek a Vajda­sághoz való csatolása ezt a politikát könnyén megzav rhatja. Nem lehet azt a politikát foly tatni, hogy elutasítsunk mindenkit, aki nem úgy gondolkozik mint <rfh szerbek, de azért az állam terű létén laknak és az államhoz hívek maradnak.“ Ezután Horvátország kerületi be­osztásával foglalkozik részletesen. Utána Jovanovics Ljuba radikális és Gyonovics köztársasági képviselők oeszettek. Dr. Sirnrák (klerikális) beszédé­ben élesen kikelt H rvatország el­­íanyagolása ellen és hivatkozik a horvátok elégedetlenségére. Magov­­csevics demokrata képviselő állandó közbeszólásokkal zavarja és egy közbekiáltásában osztrák barátnak nevezi. Sirnrák ezt visszautasba, azt állítja, hogy Magovcseviccsel egy p3dban ülnek olyanok, tkik együtt dolgoztak Tiszával és. inás magyar és osztrák politikusokkal. Az incidens olyan zajjá fokozódik, hogy az einök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet után Sirnrák befejezi be­szédét. Utána Trifkovics miniszter válaszolt a felszólalásokra, végül Sirnrák személyes kérdésben szólalt fel. Az ülés fél egykor ért véget. A vitát szombaton folytatják. A parlament ülése Beograd. A képviselőház pénte­ken ddután 5 óra 10 perckor foly­tatta az előző napon félbeszakított illést, melynek napirendjén Der­­zsics képviselőnek tegnapi interpel­lációja fölölti döntés szerepeit. A megbetegedett. közk-ke lésligyi mi­niszter helyeit Markovics igazság­­íígyminiszter bejelenti, hogy elfo­gadja Agatonovics képviselőnek azt oz indítványát, hogy az interpellá vazás előtt az ellenzék kéri a kvó­­rum megállapítását. Mivel 192 kép­viselő van jelen az elnök megálla­pítja a határozatképességet. Ezután szavazásra kerül a sor. A parla­ment nagy többsége elfogadja Aga­tonovics indítványát. Az elnök az ülést félhatkor bezárja és a követ­kező ülést még ma este fél hétre hívja össze, hogy a szombati ülés napirendjét megállapítsák. A pénteki második ülést 6 óra 40 perckor nyitják meg. Miletics Koszta radikálispárti képvi­selő napirend előtt kérdést intéz az elnökhöz a szkupstina irodájának ren­detlen működése miatt. Ribar elnök válasza és Miletics viszonválasza után megállapítják a szombati ülés napi­rendjét, melyre első pontként a kerü­leti és járási önkormányzatokról szóló törvényt, másodsorban pedig a keres­kedők külföldi fizetéseinek moratóriu­máról szóló törvényjavaslatot tűzték ki. Az elnök az ülést 7 óra 10 perc­kor bezárja. A kővetkező ülést szom­baton délelőtt 10 órára tűzték ki. A szocialisták interpellálnak betiltott népgyülésük ügyében eograd. A szociáldemokrata par­­efiti klubban élénk diszkusszió tár­gyát képezi a sentai főszolgabiróság­­nak az az intézkedése, mellyel a szocialista pártnak vasárnap délelőttre Mól és Ada községekben összehívott népgyüleseit betiltotta. E gyűléseken B'kiy képviselő akart beszámolót tartani választói előtt. A szocialisták elhatározták, hogy abban az esetben, ha a belügyminiszter vasárnapig ezt az intézkedést meg nem változtatja és a népgyülés megtartását lehetővé nem teszi, úgy ebben az ügyben a parlamentben interpellálni fognak. Katonai dihtarurái akarnak az olasz fascisíák Bécsböl jelentik: Mussolino, a fascisták vezére Így nyilatkozott a „N. W. Tagblat!" római tudósítója előtt: — Az olasz válság egyetlen kép­zelhető megoldása a katonai dikta­túra, amely vagy gyógyulásra, vagy teljes káoszra vezet. Ami a kom­munizmus ellen vívott küzdelmet il­leti, azzal meg lehetünk elégedve. Olaszországban nincs már több 40.000 kommunistánál. Munkásaink úgy dolgoznak, mint békében. Hogy mit tartok a genuai konfe­renciáról ? Semmit. Nagyon szkep­tikus vagyok, mikor efféle összejö­vetelekről van szó, különösen ha előzőleg lepaktáltak és a legfonto­sabb kérdéseket a kulisszák mögött kikapcsolták. Olyan konferenciákon, amelyeken foxíroftot és shimmyt táncolnak, golfoznak, színházba jár­nak, senkinek sincs egyéb gondja, mint az, hogy egy újabb konferen­ciát esze’jen ki. Mit végeztek az cíót vegyék le a napirendről. Sza-1 eddigi konferenciák, mivel és meny-Lapvmk mai száma 16 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents