Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-25 / 84. szám
6. oldat. BACSMEGYEI NAPLÓ 84. szám. vezethet és ki is jelentette, hogy Az ezüst sirály amerikai premier' {éré ki akart ugyan utazni feleségével, Kosáry Emmivel együtt, de ecekután mér alig mer kimenni Amerikába, ha előzőleg lelkiismeretlen emberek művészi hitelét megrontják. Ilyen trükkökkel dolgoznak Amerikában, amelyek ellen azonban valószínűleg tiltakozni fog a Magyar Színpadi Szerzők egyesülete is. az osijehi állomás rablóit Ősije ki tudósítónk jelenti: Közel két hónap óta megdöbbentően gyakran fordultak elő a lopások és kocsifosztogatások az osijeki főpályaudvar teheráru-osztályán és a rendőrség a vasúti őrséggel karöltve, minden alkalommal csak hiábavaló fáradozást és igyekezetét fejtett ki, amikor a vakmerő és kiválóan ügyes tolvajokat kézre akarta keríteni. Tegnap azután brilliáns fogást csinált a rendőrség, nemcsak a tolvajbanda fejét sikerült kinyomoznia, hanem sikerült elcsípnie és lakat a!é tenni az egész bandát. A rendőrség legügyesebb detektivjei nyomoztak már hetek, hónapok óta szemfüles betörők után. A nyomozók vezére Bira Oraer volt. A megfeszített erővel folyó nyomozás tegnap végre sikert eredményezett, lefülelték az egész bandát. Ennek tagjai a követke zök voltak: Gyukics Péter, vasúti raktármunkás, Kiss István zenész, Kiss Szilveszter szabósegéd, Sztojanovics Milán napszámos és Plaskó Gyúró kávéfőző. A letartóztatottak a rendőrségen tett vallomásaik során beismerték a lopásokat és betöréseket és bevallották, hogy az öszszelopkodott holmikat a banda vezére, Plaskó Gyúró vitte el értékesíteni. Az eme vallomások Cseuegés Beszéljünk másról. Karinthy ötletes könyveivel kezdem. Neki ugyan a háború volt az a bizonyos más, most pedig béke van és a béke háborúja a politika. A politika, a napi politika, amelytől megvadult a civilizált és kulturált ember, a napi politika, amely modern Krónosz gyanánt elnyeli gyermekeit, a jelszavakat és embereket, a kormányokat és a szubvenciókat. De hát beszéljünk másról, olyan dolgokról, amelyek mégis csak közelebb állanak a szivünkhöz és elménkben és az örökkévalósághoz. A napokban egy jó emberem (ilyenek is vannak és pedig többen, mint a misanthrop gondolná) megkérdezte tőle, hogy melyik a legkedvesebb könyvem? Készületlenül talált ez a kérdés, talán éppen azért, mert egy életen át gondolkozom már felőle. A bibliát mondjam, amelynek állandó olvasója vagyok, nem ugyan teológiai, de költői és emberi érdeklődésből? Goethe beszélgetéseit Eckermannal említsem, amelyek számomra az életbölcsesség és világismeret bibliája? Petőfit vagy Adyt válasszam, akik a magyarság és emberség legkülönb költői, képviselői a szememben? Később jutott eszembe, hogy a legtalá!6bb felelet mégis csak az volna ma: ® tegkadresebb könyvem az, ainelyisorán fölfedett címek alatt a rendőrség nyomban házkutatást tartartott és ez alkalommal a rabiott holmik nagy része megkerült. Es pedig két zsák liszt, 335 drb különböző zsák, 5 karton selyemcérna, egy láda 294 csomag dohánnyal, egy vég kék szövet, egy csomag cipőtalpbőr, két drb vánkoshuzat, egy zacskó liszt, 1 csomag vászon, egy szalonkabát, két pár uj cipő, három Gilette beretválkozó készülék, öt kabát és egy felöltő. A megtalált tárgyak értéke jóval meghaladja a 100.000 koronát. Huszonnégy trónvesztett uralkodó, tizenhárom uj állam A háborús átalakulások a Gotha-almanachban. Gothaischer Kalender Hofkaleoderből A hires Gotha-almanaehot régen csak akkor vettük a kezünkbe, amikor nekrológot kellett írni valamely elhunyt uralkodóról, vagy nevezetes főurról, vagy amikor valamelyik herceg megnősült: a Gothában megtaláltuk a legmegbízhatóbb éltrajzi, családi és más szükséges adatot. A Gotha legújabb kötete előkelő, unalmas őseivel szemben izgalmas, tanulságos olvasmány, amelynek helye a könyvtárban igazság szerint most már nem a lexikonok között volna, hanem Czemin, Ludendorff, Buat, Scheidemann és a többi háborús iró könyvei mellett. Az uj könyv minden oldala a világháború következtében bekövetkezett nagy változásokról beszél, uralkodók detronizálásáról, »önkéntes* lemondásáról, vagy száműzetéséről, uj államok keletkezéséről. De már azért sem illik oda a régi Gothák közé, mert szakított tulajdon családi hagyományával, demokratizálódott, megváltoztatta ősi nevét és »Hofkalender* helyett most már szerényen »Gothaischer Kalender« néven mutatkozik be. Nem is illene rá többé az »udvari« elnevezés, mert hiszen a régen kimutatott udvaroknak több mint a fele megszűnt: míg 1914-ben még 41 uralkodó család szerepelt az almanachban, most már csak tizenheten vannak, — huszonnégy uralkodót megfosztott a bábom a tróntól. De mig a »Genealogischer Teil« ily alaposan megfogyott, megszaporodott a »Diplomatisch-statistischer Teil«, amely kimutatja az államok névsorát és alkotmányi rendszerét: tizenhárom nj állam keletkezett a háború nyomán: Csehszlovákia, Fiume, Danzig, Hemel, Palesztina, Lengyeloizzág, Ukránja, Keletszíbéria, Litvánia, Letorsság, Észtország, Tnrkeeztán és a faanszkankázusi szovjetköztársa■ág. Érdekes történelmi forrás az almanach uj kötete pontosságánál és részletességénél fogva. Kimutatja minden uralkodóháznál, hogy mikor és milyen körülmények között szűnt meg uralkodni. A detronizáltak közül természetesen a legtöbben németek. Csaknem valamennyien a forradalmi események nyomása alatt »önként« leköszöntek, de mind csak saját személyükre nézve, családjuk uralkodási jogát nem érintve. II Vilmos császár mellett a trónörökös is lemondott, de csak ők ketten, mig a Hohenzollernház többi tagja nem csatlakozott a lémondádhoz. Lajos bajor király nem mondott le formálisan, csak »elvesztette trónját« a forradalom következtében. A hesseni és a waldecki nagyhercegeket ugyancsak detronizálták, azaz országaik átalakultak köztársa Ságokká. Habsburg Károlyt a Gotha 1919 végéig még elismeri mint ősz trák császárt és 1921 végéig mint magyar királyt. Ausztriában 1919-ben állami törvénnyel megszüntették a két legjobban szeretném, de nem tudom megszerezni. Ma a legtöbb könyv ilyen. Egy szellemi jégkorszak következett el ránk, amelybe minden kulturális vágynk a könyv után belefagy, reménytelenül. A könyv a szegény intellektuálisok számára fényüzési cikk lett, amelyet nem lehet megfizetni. Pedig éppen ezek a szegény intellektuálisok a valódi kultúra hordozói és elörelenditői. Végtelenül sajnálom a ma nyomorgó és didergő diákját, aki oldhatatlan szomjúsággal és nem csillapítható éhséggel nézi a könyvesboltok kirakatait. A művelődés és tudás Sanyarú Vendeljei ők, tragikus és megindító Sanyaró Vendelek- Magam is szegény diák voltam annak idején, de az ingyen ebéd és a tepertős vacsora mellett mindig telt könyvekre és életem legnagyobb gyönyörűségei voltak azok a néha éjfélbe is benyúló órák, amelyeken keresztül a pesti körutat antiquárius boltjaiban bujdokoltam az ódon és ritka, a klasszikus és modern könyvek rengetegében, válogatva német buddhista röpiratok és francia naturalista regények, görög szótárak és magyar 3zéphistóriák, Meister Eckhert prédikációi és Bródy Sándor Fe.hér könyvei között. Néhány fillérből I pompás szellemi szimpózionl csaptam. I akkor egy újság majdnem drágább volt, mint egy olcsó könyv, hiszen Katona Bánk bánja kevesebbe került, mint egy hetilap egy száma. Ma nemsokra kezdünk ott tartani, mint a közékorban, amikor egy kiváló könyv egy fali órával ért föl és amikor láncon tartották az ilyen könyveket, bár az se volt éppen ritkaság, hogy el is égették őket, a szellemi édesapjukkal egyetemben. Mostanában sokszor végignézek megfogyatkozott könyvtáramon, mint ahogy a megvert hadvezér seregszemlét tartott Borodino után. Szegény, drága, rongyos kis hadsereg, csakmár ti el ne hagyjatok, ha minden elhagyott. Egymás mellett a nagy marsallok és a trombitások, a hős harcosok és a defétista nazarénusok. Egymás mellett Petőfi és a Szent Biblia, Pázmány és Rilke, Zrínyi és Walt Whitman, Horatius és Heine, a misztikus Suso és a publicista Bőmé. Olyan jól megférnek, olyan szépen elvannak, csodálatos demokráciája ez a szellem arisztokratáinak. Mindig van olyan könyvem, amelyet még nem olvastam. Ezt naponkint többször megsimogatom a tekintetemmel és úgy készülök hozzá, mint egy lakodalomhoz. Mert a könyvekhez is érni kell, méltóvá lenni hozzájuk, ök örök nyugodtan, örök derűsen várnak, mint a biblia Jegyes várja az aráját. Juhász Gyula. Habsburg-Lotharingiai ház uralkodó jogait. Magyarországon pedig meghozták a detronizálási törvényt. A sok német uralkodó közül csak egyetlen maradt trónján: Lichtenstein hercege. Ott is valami fórradalomíéle játszódott le ugyan, de a herceg mégis megtarthatta koronáját. Regisztrálja továbbá az uj GothS Ferdinánd bolgár cárnak 1918 őszén fia javára történt lemondását, a görög tragédiát, Konstantin királynak 1917 nyarán megtörtént menekülését, Sándor királynak trónralépését és halálát, valamint Konstantin király vjszszatérését. Nikitáról sem feledkezik meg, akinek országát beolvastották a szerbek, horvátok és szlovének uj államába. Nikita nem ismerte ei dinasztiájának megszüntetését és halála után Milena királyné 1921-ben Montenegró régensnöjóvé proklamálta magát, miután Danilo herceg elutasította apjának veszedelmes örökét és inkább capmartini viláájába költözött, inkább capmartini villájába költözött, Legrosszabbul járt a Romanov-ház. kételyein és kijelenti, hogy a cár, a cárné, Olga, Tatjana, Mária, Anasztázia nagyherregnük és Alezej nagyherceg-trónörökös 1918 julins 16-án Jekaterinbnrgban meghaltak. Az anyacámé a Kopenhága mellett levő kastélyában Olga nevű leányánál él, aki 1917-ben második házasságban férjhezment egy orosz ezredeshez, Mihály nagyherceg, a cár fivére, aki a később grófi rangra emelt Wulfert asszonyt vette feleségül, állítólag Párisban lakik, mig Sándor nevű sógora, Xénia nagyhercegnő férje, az orosz forradalom kitörésekor, ideiében Londonba menekült. Párisban él Cirill nagyherceg és az 1919-ben Pétervárott agyonlőtt Pál nagyherceg négy gyermeke. A cári családnak többi élő tagja szerteszóródott egész Európában. Azok között, akik a forradalom idején meghaltak, volt a jóságos hesseni Erzsébet hercegnő is, Szergej nagyherceg özvegye, a moszkvai ir(galmasrendi kolostor apátnője, akinek 'holttestét hívei később nagy veszedelmek közepette Jeruzsálembe vitték és ott helyezték örök nyugalomra. A Gotha szerint aRomanov-családnak összesen tizenhat, tagját ölték meg a forradalmárok. Albánia ügyében a Gotha sem tud eligazodni- Wied Vilmos herceg rendületlenül Albánia hercegének nevezi magát, hivatkozva arra, hogy a (háború kitörésekor történt menekülése alkalmával kifejezetten főntartotta jogait és hogy az azóta alakult négytagú kormányzótanács sem detronizálta öt formálisan. A háború »európaképessé« tette 3 sárga fajt és igy a Gotha sem tehet mást, mint hogy teljesítse a japánok régi vágyát: felvette a japán császári házat a »Genealogischer Teil«-be, mig a mikádók eddig a »Diplomatischstatistischer Teil«-ben voltak kénytelenek meghúzódni. Igaz, hogy a győztesek közölt vannak négerek és más nem a fehér fajhoz tartozó népek is, de ezekkel szemben a Gotha még nem vonta le a konzekvenciákat... „PEIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. f.USOTICA, fő POSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE Keresek megvételre használt Jugoszláv bélyegeket 'íklrzte! nélkül n kiadásokra bármily mennyiségben
