Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-25 / 84. szám

84. szám BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Az állatállomány megmentésére most minden lehetőt elkövetnek, amit megkönnyit az is, hogy már üzemben van az S. H. S. királyság egyetlen szérum-termelő gyára, amely »Pát­ria« név alatt Suboticán kezdte meg üzemét. Ez a gyár már néhány hó­napja fennáll, de csak most kezdi termelni a szérumot, amely az álla­tok beoltásához szükséges. Eddig ugyanis a vész leküzdését lényegesen megnehezítette az is, hogy a széru­mokat csak nagy nehézségek árán le­hetett külföldről beszerezni, most azonban a városi főállatorvosi hiva­tal reméli, hogy az üzemben levő szérumgyár hozzá fog járulni az ál­lategészségügyének a javításához. . Illetékes helyen most arra nézve keresnek megoldást, hogy kellő pro­pagandával felvilágosítsák a gazdákat a fertőző megbetegedések kötelező bejelentésére nézve, ami nemcsak a gazdáknak, de az egész gazdasági életnek érdeke. »»»—»»*♦««»» Korteseket verbii¥ál a magyar egy séges párt — Hárámszáz korona napidij — Tanulságos levelet közöl Az Újság csütörtöki száma. Leközli azt a leve­let, amit mindazok kapnak mostaná­ban Magyarországon, akik arra vál­lalkoznak, hogy kezükbe veszik a ván­­dorbotot és faluról-íalura menve hir­detik az egységes párt üdvözítő pro­­gramm'ját. Jó fizetés jár a jó korte­seknek, gyengébb koszt a kevésbbé lehetségeseknek. Gondoljuk el: mint­­’egy kétszáz kerületben állít jelöltet a kormánypárt s minden kerületbe küld korteseket. Könnyen ki lehetne számí­tani, mennyi pénzt emészt fel ez a legujabbb akció? Naponkint legalább egy millió vándorol a jó kortesek zsebébe. Szép summa, de legalább jó! fognak élni a kortesek. Egyébként itt közöljük a levél szö­vegét. A címzés után igy folytatódik a szöveg: Mai megbeszélésünk értelmében megbízzuk Önt, hogy a keresztény, kisgazda, főldmives és polgári pár tot megszervezze, a párt érdekében eljárjon. A szervezési munkálatok végzéséért 300, azaz háromszáz korona napidijat élvez, amennyiben a szervezési munkálatokat teljes megelégedésünkre és az adott uta­sításoknak megfelelően végzi. — Ellenkező esetben csak napi 250, ázat kettőszázötven korona napi­­díjra tarthat igényt. Ezenkívül nem számolhat el más költséget, mint másodosztályú vasutijegyet és ható­ságilag igazolt kocsifuvarköltségeket. Egyéb költségeket, mint például korcsmakőltségeket nem honorálunk. Hollétéről és helyzetéről tartozik naponként jelentést tenni. Jelen le­velünk szives tudomásulvételét kérve vagyunk hazafias tisztelettel Pecsét helye. pártigazgatő. Ehhez a levélhez az illető megbí­zott kap még egy külön miniszterpa­­piron gépelt meghatalmazást, amely­hez fényképét kell mellékelnie és amelynek utolsó sorai igy hangzanak: „Felkérjük az összes katonai és polgári hatóságokat, hogy fentneve­­zettet munkájában támogatni szíves­kedjenek.“ így készül az alkotmányos válasz­tás. így dolgozzák meg a napidij mel­lett felfogadott kortesek a „szabadon megnyilatkozó nemzeti akaratot“. Franciaország az utódállamok gazdasági együttműködését kívánja — A francia kamarában megrótták a magyar kormányt — Pária. A kamarában szerdán osz­tották szét Noblemairenek azt a je­lentését, ami az Ausztriának nyui­­tandó ötvenmillió frank hitei folyó­­siíásáról szói. A jelentés a többi közt ezeket mondja: Ausztria fizi­kailag és erköcsileg kimerült. Csak úgy élhet meg, ha gazdaságilag összefog azokkal az országokkal, a melyektől a saint-germaini szerződés elszakította. Ha egyáltalán szó lehet úrról, hoey a régi monarchia csele­­kedetiért a nemzetek felelősek, úgy az osztrákokkal és a magyarokkal politikai és logikai közösségben a lengyelek is csehek is felelősek a régi monarchiáért. Az előadó ezután kifejti, hogy a saint-germaini szerződés revíziója nem lehetséges, mert ezzel prejudi­­■íáinának a Versailles! szerződéi re­víziójának és mert Európának és a világnak rendje a megszilárdulás helyett csak tovább ingadoznék. Az előadó óhajtaná, hogy a kisantant kezeskedjék Ausztria biztonságáról és bizonyos fajtájú vámközösséget alkosson vele. Annál is inább, mert Középeuropá­­nak Bécs a szükségszerű fővárosa, az egész dunai vidék tengelye, tér­ni szetadta találkozó pontja vala mennyi szomszédos népnek, latinok­nak, germánoknak, szlávokn k, ina gyaroknak, Bécs kell hogy továbbra is megtartsa az öt megillető helyet. Az előadó azt kívánja, hogy végre Magyarország is lásson neki az elkerülhetetlenül szük­séges gazdasági együttműködés­nek, sajnálattal állapítja meg, hogy a budapesti vezetöszemélyi­­ségek még mindig nem találták bele magukat megváltozott sze­repükbe és tűrik, hogy Magyar­­ország továbbra is uj veszélyek és nyugtalanságok fészke legyen. A jelen'és emlékeztet arra, hcn;y az ötvenmillió frank hitel csak elő zetes segítség és feladata az oszt­rák korona árfolyamának megszilár­dítása. Az írek betörtek Ulsterbe Belfast- A délirországi közíársa­­ágiak egy erős osztaga betöri Ulsterbe és két házat fölégeleti. Az ulsleri határ több pontján lövöl­döztek. London. A hadügyminiszter az alsóhá2ban interpellációra válaszolva, kijelentette, hogy Belfastban januá elseje óta két angol katonát meg­öllek és tizenkettőt megsebesítenek. A katonai hatóságok karöltve mű­ködnek a polgári hatóságokkal megerősítették a helyőrségeket. Chur­chill egy interpellációra azt vála­szolta, hogy az ulsteri front általá­nos helyzete rendkívül feszült, de az írországi angol főparancsnokság értesülései szerint a lapok jelen­tései nagyon túlzottak és semmi ko molyabb aggod lomra nincs ok. Mémetomágban a magántőkét foglalja le az antant a jóvátétel fejében — A teljesítési politika zátonyra jutott — Á jóvátéteii bizottság az 1922-iki német jóvátéteii fizetési módozatokat most határozta el. A határozat értel­mében SOO millió aranymárkára reduká­lódik a Németország által fize­tendő összeg. Abban az esetben azonban, ha Német­ország ellenkezést fejtene ki, vissza­térnek a multévi londoni egyezmény által elfogadott módozatokra. Ez any­­nyit jelent, hogy Németország kény­telen lesz a lakosság tőkéjéhez nyúl­ni, hogy eleget tehessen a jóvátétel­nek. Ez a fenyegetés természetesen a német nagyipar mozgási szabadsá­gát akarja olyan korlátok közé szo­rítani, amely korlátok között nem le­het többé veszedelmes a szövetséges államok konkurrenciától félő nagy iparának. A jóvátéteii jegyzék hatása nagy hullámokat vert fel az egész Németországban. A mindenre elké­szült német politika vasidegzetét is megremegteti. Csak nehéz tárgyalá­sok után sikerült parlamenti htöbb­­séget biztosítani annak az adókompro­­misszumnak, amely Németországra újabb tereket ró. Most azonban valamennyi párt egyetért abban, hogy az antant njabb követelését vissza kell utasítani, csak abban nincs még meg­egyezés, hogy a visszauta­sítás milyen formában tör­ténjék. ; A német parlamentnek azon frak­ciói, amelyek a teljesítési politika hí­vei voltak, arra a meggyőződésre ju­tottak, hogy ez a politika teljesen zá­tonyra jutott. Most világos már ezek előtt is, hogy Franciaország tényleg megakarja semmisíteni Németorszá­got. A német politika homlokterébe újra a kormányválság árnya jutott, iíimelVet egy Berlinből eredő müncheni hir, mint a jóvátéteii jegyzéknek leg­közvetlenebb hatását közli. Pária. A jóvátéteii bizottság a kö­vetkező kommünikét adta ki: A jóvá .tételi bizottság március 21-én este ki lene órakor hivatalos ülést tartott, hogy a német kormánynak január 28-iki közlésére válaszoljon. A német kormány január 28-iki jegyzéke ugyanis az 1922. évre szóló azokat a fizetéseket és dologi szolgáltatásokat kívánja megváltoztatni, amelyeket az 1921. évi május 15-iki egyezmény ér­telmében kellene: folyósítania. A jóvá­téteii bizottság úgy döntött, hogy a jóvátéteii számlára folyósítan­dó készpénzfizetéseket 720 millió aranymárkában, a dologi szol­gáltatásokat pedig 1450 millió aranymárkában állapította meg. Pária. A jóvátéteii bizottság felhív­ja a szövetséges államok kormányait, hogy hagyjanak fel a folyton változó módszerekkel, amelyeket Németor­szággal szemben alkalmaznak és tér­jenek át a versaillesi szerződés eré­lyes végrehajtására. Háromszáz métarmázsa hal pusztult el Paiicson Az idei kemény, hosszú tél vastag jégpáncéllal vonta be Palic.s tavát. A palicsi halászok, ismerve a ve­szélyt, amely a vastag jégpáncél a tóban levő halakra jelent, a halász­hagyomány szerint megkísérelték ele­jét venni a halak elpusztulásának az­zal, hogy több helyen léket vágtak a jégen. A halak tömegesen tódultak a lékekhez, de amire elkészültek a halászok tiz lékkel, addig már az előbb vágott lékek újból befagytak. A nagy fagy következtében a tóban levő halak tömegesen pusztultak el és most, amikor beállt az olvadás, rengeteg elpusztult halat vetett a viz felszínre. Eddig háromszáz métermázsa el­pusztult halat fogtak ki a halászok a tóból, de még nagy tömeg elpusz­tult hal van a tóban, főleg a nádas­ban, ahonnan nem lehet a halakat kifogni. Roppant érték pusztult ezál­tal. Amidőn száz métermázsa számra pusztultak el a halak Suboticán, a piacon ötven koronába került egy kiló hal. Ezt a súlyos károsodást tetézi még az is, hogy attól kell tartani, a töme­gesen elpusztult hal meg fogja fer­tőzni a vizet és a levegőt, A nádaso­kat nagyon nehéz lesz megtisztítani az elpusztult halaktól, mégsem sza­bad kímélni a költségeket, ha elejét akarjuk venni a fenyegető veszély­nek. •••»»»•»«« Két foltmentes Szándékos emberölés kísérlete Orgazdaság Két bűnügyet tárgyalt csütörtökön a suboticai büntető bíróság Pavlovics István h. törvényszéki elnök vezeté­sével. Mindkét ügynél dr. Vaszilie­­vics Ljuba államügyész képviselte a vádhatóságot. Az első a szándékos emberölés bűntettének kísérletével terhelt Voj­­nics Purcsár Albert, 22 éves suboti­cai lakos elleni bűnügy volt. Amiatt került a bíróság elé, mert. 1918 január 20-án Dulics Károly suboticai lakosra browningból, 30—40 lépésről rálött, .bár a golyó célt tévesztett. A vizsgálat során beigazolást nyert, hogy vádlott haragban volt Dulics Károllyal és boszut forralt ellene, mert Dulics öt pár hét előtt megver­te. Vojnics a vizsgálat során beismer­te, hogy valóban szándéka volt lelőni Duliesot, de a főtárgyaláson ezt a beismerő vallomását visszavonta. A bíróság kihallgatta Tikviczky Pájó, Vukmanov Jócó, Dulics Károly, Dulics Ferenc tanukat. A tanúvallomásból sem volt meg­állapítható, hogy a vádlottnak az volt a szándéka, hogy haragosát meg­ölje, mert amikor lőtt, a fegyver csö­vét a földre irányítva tartotta. A bíróság, nem látva beigazoltnak a szándékos emberölés vádját, Voj­nics Albertet fölmentette. A másik ügyben Jäger Ilona, nap­számos asszony, mosónő lopásokra való felbujtással volt vádolva. Az volt a vád, hogy a fiát, Jáger Menyhértet, aki kocsis volt az özv. Hartmann Rafaelné telepén, rábe­szélte, hogy lopjon. A fiú 1918. év február havában este hazahozott két darab kocsioldalt a Hartmannék tele­péről. A főtárgyaláson Jáger Ilona elő­adta, hogy a fia valóban hozoH haza

Next

/
Thumbnails
Contents