Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-25 / 84. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 84. szám. két kocsioldalt, de ő azt mondotta neki, hogy azonnal vigye el a ház­ból. A vizsgálat során beismerte a vádat, de csak azért, mert a rendőrök megverték. So!ha nem lopott, mindig Hartmannéktól éltem, az uram is onnan halt meg«, mondja szomorúan. A kihallgatott tanuk, Jáger Meny­hért és Farkas Mihály egybehang­zóan vallják, hogy vádlott soha sem mondotta nekik, hogy lopjanak, sőt, amikor Menyhért a két kocsioldalt hazahozta, rögtön mondotta, hogy azonnal vigyék el a házból. A bíróság — a lefolytatott eljárás után — Jáger Ilonát nem találta bű­nösnek az ellene emelt vádban és fölmentette. Szász Zoltáné az utolsó szó — ítélet-hirdetés előtt — Budapestről jelentik : Szász Zol­­tánék pőrének tárgyalásán először Miskolczy Ágost dr. ügyész Vám béry Rusztem dr. védőnek válaszol, akinek beszédét szerinte frivol gúny és jellegzetes mosoly jellemezte. Koümann védő azt az állítást han­goztatta, hogy Zita királyné antant­barát. Sajnálja, — mondja az ügyész — hogy akadt magyar ügyvéd, aki ezt az aljas rágalmat a szájára vette. Kollmann védő: Ez nem rága­lom, ez történelem! Ezután Vámbéry Rusztem dr. vá­laszol az ügyész beszédére. A vád képviselője érdekes el­adást t riott arról a politikai fölfo­gásról, — mondotta— amely őt a Becsben időző magyar emigránso! tekintetében áthatja. Mi köze ennek az ügynek a bécsi emigtánsokhoz ? Mi őt arra a sikamlós térre, amely a politika mélységeibe vezet, nem követjük. Hogy az ügyész urnák nem méltóztatott védő beszédemet tetszésében részesíteni, ezt igen fáj laiom, de vigasztalódni fogok, hi­szen az idő sokkal sutyosabn se­beket is begyógyított már. Kifogá­solta, hogy en frivol hangot hasz Háltam, gúnyos voltam. A frivolitás nem a véd beszédemben volt, ha­nem a vádiratban, amely a bizonyí­tékok abszolút hiánya nélkül hozta ide ezt a vádat. Az ügyész itt nem a nemzet élő lelkiismerete, aminek föltünteti magát, hanem a magyar kormány érdekeinek képviselője. Uta­sításra jár el. Kollmann dr. kijelenti, hogy a ki­rálynét, mint koronás asszonyt t legnagyobb hódolat illeti meg azért, mert hazája megmentése érdekében az entente-hoz fordult. De ugyan­akkor Lovászyt nem érheti gáncs. Ezután a vádlottak szólaltak föl röviden és a tárgyalást Szász Zol­tán védöbeszédével fogják befejezni. A biróság ítéletét valószínűleg csak hétfőn hirdeti ki. Budapestről jelentik: Szász Zol­tán csütörtökön mondotta el védő­beszédét. Azt bizonyította, hogy cikkeiben nem állított vaíóílansá o és igy nem követett el bűncselek­ményt. A vád fel van építve, de bi­zonyítás nincs benne — mondja Szász Zoltán — a vádirat legna­gyobb hibáj <, hogy n -m d sztingvál és nem bizonyít. A béc-í „Jövőbbe tizenhárom cikket irt. Yiz ezek kö­zül megjelent, hármat lefoglaltak. A cinkeket diairta, ezzel is demon­strálva azt, i;ogy nem bujkált. A védőbeszéd után szünet következett. Zanella Pasicstől kéri a rend helyreállítását Fiúméban Zanella Zagrebban — A fiumei konstituante a rapallői szerződés mellett Bakar. Kedden délután volt a fiumei konstituante ülésé, melyen azonban csak tizenkét képviselő vett részt, mert a többiek elmenekültek Fiúméból. A konstituante épületéhez vezető utcákat légionáriusok és fel fegyverzett fascisták szállták meg. A résztvevő 12 képviselő közül 10 nacionalista, kettő pedig, Sukarina és Pilelics, Zanella többségi pártjá­nak tagjai, akiket erőszakkal kény­­szeritettek a megjelenésre. Piletics kijelentette, hogy az erőszak miatt lemond mandátumáról. Az ülést de Poli, a demokrata párt tagja nyitotta meg. Utána Cab­­roni, a légionáriusok parancsnoka felhívta a képviselőket, hogy válasz­szák meg a kormányt, mely rendet és kenyeret ad. Dr. V o kijelentett hogy a rapalló szerződést tisztelet­ben kell tartani és még akkor is végre keli hajtani, ha ez hátrányos is Olaszországra. Osvignan közölte, hogy a város ipara és kereskedelme válságban van. Nem kormányt kell választania — úgymond — hanem 3 rendet és békét helyreállítani. Venturi kapitány szernt nem kor­mányra, hanem kenyérre van szűk-Súlyos ellentétek Anglia és Franciaország között A Londonban megtartott szakértői értekezlet, amely a nagyantant államai között lévő ellentétek elsimítására és a génual konferencia általános alap elveinek kijelölésére ült össze, csak részben töltötte be hivatását. A tár­gyaló felek az alapelveket, az egységes gazdasági újjáépítés kontúrjait meg­­ajzolták, azonban nem tudták elsimí­tani azokat az ellentéteket, amelyek Franciaország és Anglia között fenn­­állanak. Franciaország hisztériás félése a reparácíók kérdésének felvetésétől teszi lehetetlenné, hogy a tltáni munka az újjáépítés valóságban szilárd ala­pokra építhető struktúrája tető alá jusson. Jellemző, hogy a szakértők értekez­letével kapcsolatosan a Temps máris erősen pessztmlsztikus és Angliával szemben fenyegető hangú közlésnek ad helyet. A francia újság hivatkozik a Daily Chronicle, Lloyd George fél­­hivatalos újságjának arra a kijelenté­sére, hogy a génual konferenciát min­den körülmények között meg fogják tartani, és azt jegyzi meg, hogy azon minden nemzetnek egyedül kell majd őrködnie saját érdeke fölött, mert az értekezlet mai formájában nem az általános pacifizmust, hanem az általános harcot szolgálja. A hiva­talos francia vélemény tehát jóelőre leszögezi azt az irányt, amelyet a gé­nual konferencián követni fog. London. Az Evening Standard irja: Lloyd George szerint Európa most olyan gazdasági helyzetben van, ami­lyenre még nem volt példa a törté­nelemben. Meggyőződése, hogy a génuai konferencia határidő lesz Eu­rópa történetében. Anglia teljes mér­tékben támogatja a génuai alapelve­ket. A gazdasági újjáépítés kérdésé­ben olyan alapokat akar lerakni, amelyeket nem ingathat meg a mai politika hullámzása. Bécs. Autentikus francia forrásból arról értesülnek, hogy Poincaré nem megy Génuába. „ 1 sége az éhező lakosságnak. Ezután zárt ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy tárgyalásokat fognak kezdeni a Zanella-féle auto­­nomista párttal, hogy a belső békét mielőbb helyreállíthassák. Uj elnök-jelölt Pária. A „Messagero" jelentése szerint a fiumei konstituante több­ségi tagjai Dragban ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy kormány elnökké Rudan-t, a jelenlegi kons­tituante elnökét jelölik. Zanella híveivel Zagrebba érkezett. Beograd. Zanella Richárd, a fi­umei kormány volt elnöke, ki a mai napon Zagrebba érkezett, táviratilag Pastes miniszterelnökhöz fordult, hogy tegyen meg minden szükséges lépést Fiutnéban a rend és nyugalom helyreállítása végett. Zanellával 36 képviselő is Zagrebba érkezett, akik szintén azt kíván ák, hogy az SHS. királyság, mint Fiume állam füg­getlenségének egyik garantálója, te­gyen intézkedéseket Fiume pacifi­kálása érdekében. Zanella csak né­­há iiy napig marad Zagrebban. Paris. Viviani személyes okokból visszautasította Poincaré azon javas­latát, hogy a francia küldöttséget Gé­nuába ő vezesse. Páris. A génuai konferencia elő­estéjén Lloyd George angol ellenfelei külön politikai tanácskozásokat foly­tatnak, amelyek Angliának és Fran­ciaországnak a keleti kérdésben való megegyezésére vonatkoznak. Megcáfolják a hatmiiliárd aranymárkát kitevő magyar jóvátétel hírét. Budapest. A Temps március 17. számában azt a hirt röpítette világgá hogy Belgium, Franciaország, Anglia Olaszország és Japán pénzügymi­niszterei március 11-én pénzügyi konferenciát írtak alá Párisban s az egyezménynek naeyon súlyos p ntja van a magyar jóvátétellel kapcsola­tosan. A Temps közlése szerint Magyarországnak és Ausztriának az eddig szolgáltatóit javakon és érté­keken felül kereken hatmiiliárd aranymárkát kell fizetnie a kis- és nagy-entente kezéhez. Ez a hir nagy megdöbbenést kel­teti Magyarországon, mert attól tar­tottuk, hogy a több mint ezer mil­liárd magyar koronát kitevő jóváté­­teli összeg teljesen felborítaná az ország amúgy is súlyos és labilis gazdasági helyzetét. Mára azonban a kedélyek kissé megnyugodtak, mert a jóvátételi bizottság hivatalo­san megcáfolta a hatmiiliárd arany márka fizetéséről szóló híreket. Jean Herbert, a jóvátételi bizott­ság budapesti főtitkárságának vetí­tője ma a következő levelet intézi' 3 Magyar Távirati Irodához: „Arról értesülök, hogy egy ni ij í’Stilap azt a bírt hozza, hogy a jóváteteli bizottság Magyarországtó 6 milliárd aranymárka fizetését kö­veteli. Ennek a hírnek semminemű alapja, nincs. A jóvátételi bizottság még meg sem kezdte a tárgyalásokat Magyarország jóvátételi tartozásának zámbeli meghatározásáról és még nem fejezte be azoknak a külön­böző összegeknek felbecsülését, a melyek ebből a tartozásból majd levonásba kerülnek“. Passió'játékok Eger mellett Eger melleit, Mikófalván, a világ­hírű oberammergaui passiójátékok mintájára husvét hétfőtől kezdve tiz napon hát nagyszabású ünnepi játé­kot rendeznek, amelyen a földmives lakosság a szabadban, egy óriási mé­retű hegyes-völgyes terepen, bemu­tatja Krisztus szenvedéseit. Budapes­ten most jártak a passiótársulat meg­bízottai, akik lelkes buzgalommal szervezik ezt a nagyszabásúnak ígér­kező, az oberammergaui példa után induló ünnepélyt. Az előadások szö­vegkönyve az evangélium szellemé­ben — a keleti, az óhéber és az erő­­meai népszokások motívumaival — tökéletes korhüséggel fogja feltárni ezt a hatalmas évezredes nagy tra­gédiát. Az előadások két művészi vezetője. Fejős Pál filmgyári rendező és Pán József festőművész vezetésével felépitik az egész régi Jeruzsálemet, valamennyi nevezetes épületeivel, igy Pilátus palotájával, Kaiphás há­zával, a kidroni és a sioahi kapukkal együtt. Az épületek és díszletek a ma­gyar Nemzeti Muzeum, az Etnográfiai Muzeum és a Szépművészeti Muzeum könyvtári és művészeti anyagának felhasználásával teljesen korszerűen készülnek. A passiójáték főbb jele­netei: Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az utolsó vacsora. Jézus gyötrődése és elfogatása az olajfák hegyén. Jé­zus kihallgatása Kaiphás, majd Pilá­tus előtt. Az Ecce Homo. A Kálvária és a Golgotha. A szereplők, Pilátus személyesitőjének kivételével, vala­mennyien földmives emberek, éppúgy, mint Oberammergauban. A passió­játékok vezetői érintkezésbe léptek a budapesti Állatkert igazgatóságával, hogy a néhány napra, a kulturális cél érdekében tevéit adja kölcsön. A passiótársulat ügyvezető igazgatója, P e 11 e r Imre, most tárgyal Buda­pesten a jelmezek ügyében, mert hatezer földmives ember statisztál majd a mikófalvi pas­siójátékban s igy elképzelhető, hogy a jelmezek megszerzése milyen nagy feladat elé állítja a rendezőket. A passiójáték rendezői nagy súlyt he­lyeznek a zenére s a zenekarok bib­likus motívumokból szőtt, nagy rész­ben még ismeretlen zenei anyagot fognak előadni. Az oberammergaui passiójátéknak Magyarországon való meghonosítása bizonyára nagy ér­deklődést fog a külföldön is kelteni és a rendezőség az amphitheatrum­­szerüen kiképzett nézőtéren százezer, látogatóra számit. A legdivatosabb hal­csontnélküli, bebujós, gummibetétes fűzők és melltartók eredeti modellek után a leg­finomabb kivitelben készülnek Steinné Schaffer Margit­nál Suboticén, Kara­­džićeva-ul. 7. (Bárány szálló melletti utca).

Next

/
Thumbnails
Contents