Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-25 / 84. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 84. szám, A novisádi szintársulat és a suboticai színház Csütörtökön délután tárgyalta a szinügyi bizottság Tabakovics Miklós polgármester-helyettes elnöklete alatt a novisádi nemzeti színház ajánlatát, amely most, a színi idény elmúltával kérte a szlnügyi bizottság támogatását, hogy Suboticán előadásokat tarthasson. A novisádi nemzeti színház ajánlata elkésve érkezett. A téli időszakban hosszabb tárgyalások folytak a vendégszereplés ügyében, de ezek nem vezettek kellő eredményre. A szinügyi bizottság tudomásul vette a novisádi szerb nemzeti színház bejelentését, mely szerint vándorszintársulatot alakítanak kőrútjukban, amely Suboticát is érintené, kérik a szinügyi bizottság támogatását. A novisádi nemzeti színház igazgatóságának ajánlatát, mely szerint a novisádi szintársulat hajlandó lenne most Suboticán is vendégszerepelni, a szinügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a színházi szezon ideje már elmúlt, elutasította azzal, hogy a jövő sziniévadra nézve szívesen fog tárgyalásokba bocsátkozni az őszi és téli hónapokban tartandó előadásokra nézve. Egyben Milkó Izidor dr. bizottsági tag indítványára elvben ki mondotta a szinügyi bizottság, hogy anyagi támogatást semmiféle színtársulatnak nem nyújt. Uj temető készül Köztemető a görög-keleti temető mellett A suboticai temetők kérdése körül az utolsó időben sok vita hangzott el. A temetők nagyrésze az egyes vallásfelekezetek javára van telekkönyvezve, ez gyakran szolgáltatott már okot a vitára, amikor más felekezet temetőben akartak temetkezni. Ezen- a vitás helyzeten már régebben akart segíteni a város, míg most alkalma nyilik erre. A görög keleti felekezet temetője már szűknek bizonyul és sürgősen gondoskodni kell kibővítéséről. Ezt az alkalmat akarja felhasználni a város arra, hogy ezzel egyidejűleg uj köztemetőt létesítsen. A görög keleti temetőnek eddig is Csak egyrésze volt az egyházközségre telekkönyvezve, mig egy kisebb területe köztemető volt mostanáig is. Ezt a köztemetőt akarja a város most megnagyobbítani, annáJ is inkább, mert a katholikus egyház részéről is többször felmerült már az a kívánság, hogy egy közelebb fekvő temetőt is bocsássanak rendelkezésre a mostani temetőn kivül. A temető kibővítése ezideig azonban nehézségekbe ütközött a terület kérdése miatt A temető a városerdő mellett van és a város a szomszédos földek tulajdonosával akart megegyezni a terület átengedésére nézve. 'A megegyezés azonban nem jött létre, mivel a város tanácsa és a földek tulajdonosai ■' nem tudtak megállapodni az ár kérdésében. Ezért a város most kénytelen kisajátittatni ezt a területet, miután temető részére a törvény értelmében ennek helye van. A temető kibővítésére, illetve a kisajátítására vonatkozó javaslatot a városi tanács a március 30-iki közgyűlés elé fogja terjeszteni. Ezzel egyidejűleg szó Van arról is, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a suboticai temetők gondozására. 'A suboticai temetők nagyobbára olyan elhanyagolt állapotban vannak, szinte már a kegyeletet is sértik. Egyik felekezet sem teljesiti megfelelően a tulajdonjoggal járó kötelességeit és alig történik valami annak érdekében, hogy a temetők ne mutassák külsejükben is az enyészet sivár kópét. Ma pedig egész vadon, elhanyagolt állapotban vannak a temetők, megbotránkozására azoknak, akiknek halottaik feküsznek a suboticai temetők valamelyikében. A város tanácsa most meg fogja találni annak a módját, hogy a temetők gondozására bírja rá azokat, akiknek ez kötelességük. Véget ért a párisi keleti konferencia A török-görög béke — Becs. A Párisban ma kezdődő értekezletre Schanzer olasz külügyminiszter munkatársaival megérkezett. Anglia kiküldöttje, lord Curzon csak délután érkezik Párisba. Izzet és Kemal pasáknak, Törökország képviselőinek az angol külügyminiszter azt tanácsolta, hogy a tárgyalások tartamára kössenek fegyverszünetet a görögökkel. A párisi lapok szerint a keleti értekezlet a sévresi szerződés teljes revízióját jelenti. Páris. A külügyminiszterek értekezlete véget ért. Elhatározták, hogy kőrtáviratot intéznek a konstantinápolyi, angorai és athéni kormányokhoz, amelyben javasolják, hogy Kisázsia kiürítése céljából lépjenek fegyverszünetre a kővetkező feltételek mellett; Törökország és Görögország között az ellenségeskedést meghatározott napon meg kell szüntetni; a csapatok között tíz kilométeres semleges zóna hagyandó; a vállalt kötelezettségeket szövetséges bizottságok ellenőrzik; a fegyverszünet időtartama három hónap; küiön értesítés nélkül meg hosszabbitható a béke aláírásáig. A nagyköveti értekezlet felszólította a konstantinápolyi három főmegbizottat, hogy haladéktalanul lépjenek érintkezésbe, hogy a török kormánytól mielőbb választ kapjanak a javaslatokra. Általános sztrájk készül Budapesten Budapest nyomorgó munkástömegei minden szakmában bérmozgalmat indítottak. A vasunkásokkal egyidejűleg a faipari munkások, a villamosvasutasok, a pincérek és több szakma munkásai léptek föl bérkövetelésekkel. A munkaadók majdnem mindenhol elutasító magatartást tanúsítanak a munkások bérmozgalmával szemben és a legtöbb helyen egyszerűen kizáráshoz folyamodnak. A vasmunkások már két hete tartó sztrájkja, illetve kizárása a szerdai napon átterjedt a faiparra is, ahol öt nagy gyár zárta ki a bérjavitást követelő munkásokat. Ezáltal újból ezer munkás vált kenyértelenné. A vasmunkások sztrájkja ügyében a helyzet súlyosbodott, amennyiben szerdán újabb üzembeszüntetés történt, aminek következtében körülbelül nyolcszáz munkással szaporodott a sztrájkoló vasasok száma. A hatóságok közömbösen, nézik a munkaadók kizárásait. A szociáldemokratapárt szakszervezeti választmánya elhatározta, hogy a kizárt munkások ügyében az összmunkásság támogatását fogja igénybe venni a munkaadók ellen. A munkások különben mindenütt erőteljes bérharcokat indítottak és a helyzet az, hogy nincs kizárva, hogy a sztrájk terjedése szombatig az öszszes szakmák munkásait magával rántja. Ez esetben, mint a budapesti lapok Írják, hatalmas méretű általános sztrájk kitörésére lehet számítani, amelyben még a közüzemek munkásai is részt fognak venni-Az adóhátralékosoknak magasabb vámot kell fizetni — A tévesen számított vámösszegeket nem fizetik vissza — A vámkezelés ma egyik legkomplikáltabb és legnehezebb része az államgépezetnek. A vámok ezernyi válfajának ismerete pedig a legkomplikáltabb tudomány. Nehéz feladatot ró tehát a vámhivatalnokokra, ha pontosan és lelkiismeretesen meg akarnak felelni kötelezettségeiknek. A suboticai fő vámhivatalnál már hosszú idő óta nagy az alkalmazotthiány. A meglevő munkaerőkkel nem tudják lebonyolítani a Suboticán, mint határvárosban egyre jobban összetorlódó munkát. Emiatt a vag-i gonok napokon, sőt sokszor heteken keresztül állnak elvámolatlanul. Kirakni nem szabad őket, igy mindjobban összetorlódnak, akadályát képezik a forgalomnak és a kirakás késleltetése még növeli a már amúgy is nagy vaggonhiányt. Emellett a késlekedő kocsik után magas kocsiálláspénzt kell fizetniök a kereskedőknek, ami még jobban emeli a vámokkal már amúgy is megdrágított cikkek árát. A vámeljárás most újabban még' inkább megnehezült. A kereskedőket & pénzügyminiszter legújabban már adó tekin tétében is a vámhivatalok ellenőrzése alá helyezte. A pénzügyminiszternek kéjt nappal ezelőtt érkezett rendelete szerint a kereskedők, akiknek külföldről árujuk érkezik, igazolni tartoznak azt, hogy nincsenek adóhátralékban. Ha ezt nem tudják igazolni, úgy rendes vámon felül még az áru értékének két százalékát külön vám fejében kell fizetniök az adóhátralékosoknak. Ez a rendelet még inkább fokozni fogja . a drágaságot, mert végeredményében a fogyasztók fogják megfizetni ezt a két százalékot is. Szaporítja ezenfelül a vámhivatalok nagy munkáját is ez az ellenőrzés- Egyébként teljesen érthetetlen ez a rendelet, mert az adózó polgároknak ez a megbírságolása a késedelmes adófizetés miatt sehol nem volt szokásban. A vámoknak az adókkal való összekapcsolása is szokatlan, mert az alapelv mindig az volt, hogy a vámmal az árut sújtják, az adót pedig az egyének fizetik jövedelmük után. Legújabban azonban nemcsak az elmaradt adókért bírságolják meg aj vámhivataloknál a kereskedőket, hanem előre is beszedik az adókat. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a' vámokat tévesen drágábban számítják. A rendes eljárás szerint a tévesen kivetett összeget készpénzben azonnal vissza kellene fizetni. Ezzel szemben most az a gyakorlat alakult H, hogy ezt a pénzt nem adják viszsza — bármilyen nagy is legyen az összeg — hanem adó ff' j é b e Q j avára Írják a kér dőnek, A külföldről beérkezi itorkocsik után vámbizjtositék fejében 1400 aranydinár (8400 papirdinár) letétet kell elhelyezni, amit az adóhivatalok a butorkocsinak visszaszállításakor vissza kellene téríteni. Ugyanígy a külföldről jövő kereskedelmi utazók mintagyüjiteménye is feltételes elvámolás alá esik s ha a kollekciót újból ’ kiviszik az országból, a vámösszeg a szabályzat értelmében azonnal visszatérítendő. Ennek dacára hónapok eltelnek, amig ezeket a letétöszszegeket folyósítják és a feleknek az utánjárás igen nagy költségeket, a kereskedelem pedig kamatveszteséget jelent. A mai általános pénzhiány mellett a kereskedelem súlyosan érzi ezt a helyzetet — leginkább azonban az előzetes megadóztatásnak teljesen újszerű módját. Szükséges volna, ha illetékes helyen megfontolóra vennék ezeket a sérelmeket és megfelelő intézkedésekkel megszüntetnék ezeket a gazdasági helyzetre, a kereskedelmi forgalom szabadságára oly nyomasztólag ható, folytonos újabb drágulást a fogyasztásban előidéző állapotokat, Pusztul a suboticai állat-állomány Az ország egyetlen szérum-termelő gyára megkezdte özemét Suboticán Megdöbbentőek azok az adatok, amelyek a suboticai városi állatorvosi hivatának a múlt esztendei állategészségügyről most elkészült jelentése. Ez a jelentés a nyilvánosság elé kívánkozik már csak azért is, mert olyan útmutatásokat is tartalmaz, amelyeknek a szem előtt tartása az állaállományt megvédi további pusztulástól. Az állategészségügyi jelentés kapcsán C s ó v i c s városi főállatorvoshoz fordultunk felvilágosításért, akitől megdöbbentő adatokat kaptunk az állategészségüg elhanyagoltságára vonatkozólag, amellyel szemben a hatóság tehetetlen. Fertőző megbetegedések esetén ugyanis úgy á suboticai, mint a tanyai gazdák többnyire titokban tartják a megbetegedéseket, holott ezt haladéktalanul be kellene jelenteni a hatóságnak. Azonban a gazdák többnyire csak azért, hogy a féri tőző betegségben elhullott állatokat mégis felhasználhassák, nem hívnak állatorvost és igy kockára teszik még azoknak az állatoknak megmaradását is, amelyeket meg lehetne menteni Csak igy történhetett meg, hogy a múlt évben 123 vágómarha hullott el Suboticán lépfenében, ami minimális 1000 dinár értéket számítva egy vágómarha után, összesen 123.000 dinár kárt jelent. Az álhlatorvosx hivatal véleménye szerint azonban még egyszer ennyire tehető a lépfenóben elhullott állatok száma, mert ez csak azt jelenti, hogy ennyit jelentettek be. A kisgazdák vétkes könnyelműségére jellemző, hogy tavaly két .embert íb megfertőzött a 1 épfene,'
