Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-25 / 84. szám

r XXIII. évfolyam Subotíca, péntek 1922 március 24 84, szám Megjelenti: minden reggel, ünnep nMa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Ale&andra-clica 1 (Lelbach-palota) Embervásár Abd el Krim, a mórok vezetője azt ;z ajánlatot tette a spanyol kor­mánynak, hogy a spanyol-mór há­borúban ejtett spanyol foglyokat négy millió pezetáért kiadja. A spa­nyol kormány elfogadta ezt az aján­latot. A spanyol vöröskereszt már összegyűjtötte a mórok által köve­telt váltságdíjat, együtt van a vétel­ár, megindulhat az embervásár. Vájjon él-e még a mórokban leg­alább emléke régi kultúrájuknak, érzik-e vájjon a korcs utódok, hogy azoknak a leszármazói, akik felta­lálói s első nagy művelői voltak az algebrának és aichimiának, a me­­semondásn k első mesterei voltak s első tudói az építésnek. Az ő e ődeik mérték fel először a csillag­­mezőket, kőbe, fába, aranyfüstbe ök álmodták bele az Alhambrát. Ki tudja, mi volt az, ami az egész né­pet elsülyeszíetíe a barbárság ten­gerében. A népek családjában ők az Atlantis, az elsüllyedt világrész, mely az örvénylő mélyben folytatja tovább kulturanélküli életét.- A barbár, amikor először ízleli mag az európai kultúrái, a bűnt, a külsőséget, a csillogó mázat keni föl először tesiére és lelkére. A né­ger cil ndeit tesz föl, a pápua üveg­gyöngyöt akaszt a nyakába, az ara! elégette testét az alkohollal. A mór most embert árul. Tegnap irtuk ezen a helyen, nincs az a hüdáses agy, amelyik gyorsabban felejt, mint a mob. A mórok voltak Európa legutolsó rab­szolgái, ők kerültek ki legutoljára a spanyol labszolgatartók uralma alól s most ök árulnak embert. Fogyókat ejtenek, hogy el-djak. Angrosszi.ták. E.y rakomány em­ber ab tengerpart. Készpénzfizetés mellet1. Lehívható harminc napon belük Szavatosság nélkül az áru minőségéért és mennyiségéért. A szálli ási költségek a vevőt terhelik. Per esetén a felek alávetik magukat a fegyverek döntésének. Áru szá­­zan'iiiní csomagolva, vagy riníuza hajófenék. Kész az alku. Ha meggondoljuk, hogy a múlt század legvégén tar­tották meg Brüsszelben azt a nem­zetközi konferenciát — oh Poito­­rose s Genua — amelyik eltörölte a rabszoigakereskedésí, nem is tart­hatjuk túlságosan középkorinak, hogy a mórok most rabokkal keres­kednek. A nemzetközi megállapo­dások tartalmaznak olyan tarifát is, mely föltűnted a foglyul esett k;.­­tonák váltságdíját. A közember ter­mészetesen olcsó, tömegcikk, ba­záráru. A tábornok drága speciali­tás, luxuscikk. Nem ember vásár volt-e, amikor az orosz kormány a hat-hét éve sínylődő hadifoglyokat visszatartotta, hogy. megvegye rajtuk és a szabad­ságukon a magyar uralom elítéltjeit. Nem embervásár az is, hogy egy felöl a magyar, másfelől a cseh­szlovák és román kormányok köl­csönösen kicserélik egymással el­ítéltjeiket. Hazaáruló hazaárulóért, összeesküvő Összeesküvőéit — az emberélet a valuta s mennyivel rosszabb ez a valuta, mint a bécsi korona. Nyúlnak, fácánnak, fogoly­nak van kiméleti ideje, csak az embervadászatnak nincs. Vannak hiteltörvények és vannak büntető törvények, melyek tilalommal és pa­­rancscsal szabályozzák az áruke­reskedelmet, csak az emberkereske­delemnek nincsenek törvényei. A mórokat nem büntetik meg áruhal­mozás miatt, ők nem lépik . ét a maximális árakat, nincs behozatali vámjuk és kiviteli illetékük, ezután áz üzlet után nem kell forgalmi adót fizetniök — hiszen nem ócska­vasat, tollat és cipőpertlit árulnak, csak embert. A kereszténységet úgy ünnepük, mint a rabszolgaság eltörlőjét. És Angliában száz évvel ezelőtt még voltak rabszolgák s az Egyesült- Államokban hatvan évvel ezelőtt inég folyt a háború a déli államok és az abolutionista északi államok közt. Ki emlékszik Beeher-Stowe asszony nevére? Pedig egy könyv, amit ez az Írónő irt, a Tamás bátya kunyhója, többet lett a rabszolgák felszabadítása érdekében, mint a prédikációk és konferenciák pro­­ce«sziója. És szabad-e ma az ember? Sze­gény ember lehet-e szabad? És van-e valaki köztünk, aki nem sze­gény se vagyonban, se kultúrában, se szabadságban, se egészségben. „Örök a bestia 1“ Megegyezés az önkormányzati választójog kérdésében A belpolitikában csütörtökön is az önkormányzati választójog dominált. A sokat vitatott 44. szakasz ügyében végre megtörtént a megegyezés és a módosított szakaszt a törvényhozó bizottság már meg is szavazta. Így tehát a fenyegető válság egyelőre el­hárult. A politika eseményeiről egyéb­ként a következő jelentések számol­nak be: A radikális klub elfogadja a demokraták javaslatát A radikális klub csütörtökön dél­előtt tartott ülésén foglalkozott az önkormányzati választójog kérdésével. Az ülésen előterjesztették a demokra­ták által már szerdán módosított vá­Á közlekedésügyi mizériák a nemzetgyűlés előtt — A közlekedésügyi miniszter a vasutasról — A parlament csütörtöki ülése dél­előtt 11 ór?kor kezdődött. A napi­rend előtt Brkity szociáldemokrata interpellált 400 vaggon szóda be­hozatalára vonatkozó engedély ügyé­ben. A napirendben elsőnek Dersics nemzeti szocialjsta interpellálta meg a közlekedési minisztert. Hosszú beszédben bírálta a közlekedést, a melyet a bürokratizmus uralma sú­lyos krízis elé állított. Követelte, hogy a bürokratikus rendszert szün­tessék meg és kereskedelmi szel­lemben vezessék az ország közle­kedését. Támadja a pénzügyminisz­tert is, aki még mindig nem kü­szöbölte ki a vámhivatalok késedel­mes adminisztrációjából azokat a hibákat, amelyek nagy kári okoz­nak a kereskedelmi életben. Kérte a közlekedési minisztert, hogy a vasúti tiszíviselők szolgálati prag­matikáját sürgősen kész tse el. Beszéde végén azt a javaslatot fer­­jeszíetje elő, hogy a parlament küldjön ki ellen­őrző bizoitsdgot amely megvizsgálná a közlekedési állapotokat és azokról a legrövidebb időn belül tájékoztatná a parla­mentet. Dersics beszéde után a szkup stina délelőtti ülését berekesztették. A délutáni ülés fél 6 órakor kezdődött. Spanics Andra közlekedési mi­niszter válaszolt a délelőtti inter­pellációra. Elismerte, hogy a közle­kedés terén vannak zavarok és hi­bák, azonban ezek a háború elke­rülhetetlen következményei, amelyek m nden ország közlekedésében meg­találhatók. Az ország vasutügyét súlyosan érintette a Károly-puccs miatt elrendelt mozgósítás és az a körülmény, hogy a pécsi szén még mindig nem áll elegendő mértékben a forgalom rendelkezésére. Az is nagyon lerontja a forgalom rendes állapotát, hogy a talpfák rosszak, de kicserélni mindeddig nem állt módjában a vasúti igazgatóságok­nak, miután beszerzésükre nem volt pénze a minisztériumnak. Most a pénzügyi bizottság 100 millió dinárt bocsájtott rendelkezésére, amelyből 60 milliót talpfák vásárlására fognak fordítani. A személyzet szakképzé­sét is emelni akarják. Bejelentette, hogy rövid időn belül 18 ezer vasu­tasnak utalják ki ruhaille.ményéi. Lakások építésére 15 millió dinári fognak fordítani. Devics javaslatával szemben az a vélemény, hogy ellenőrző bizottság kiküldőre szükségtelen, miután a minisztérium a ieh. tséges pótlásokai és javításokat maga is el tudja in­tézni. A szeméyzet pragmatikáját illetőleg kijelentette, hogy a prag­matika tervezete már készen van és h marosan a szkupstina elé kerül. Ezután Devics válaszolt. Kijelenti, hogy a szénh:ányt el tudta volna kerülni az ország, ha a hazai ter­melést nem hagyták volna impro­duktívvá válni. Á talpfát az állam sokkal olcsóbban szerezhette volna be, ha idejében gondoskodik a szükséglet fedezéséről. Utána Kopics szociáldemokrata majd Gospincsak klerikális, Szusics földmivespárti szintén a közlekedési olítika ellen szólalnak fel. Agatonovics demokrata párti in­dítványozza, hogy térjenek át a na­pirendre, Vuicsics al.lnök szavazás alá bocsátotta a javaslatot. Az el­­enzék nagy zajban tör ki. Az alel­­nök megállapítja a ház határozat­­képtelenségét és az ülést emiatt berekeszti. lasztójogi javaslatot, amelyet a párt el is fogadott. A radikális klub azon­ban hangsúlyozta, hogy ez a módosí­tott választójog csak az önkormány­zati választások alkalmával lehet ér­vényes, az országos választásoknál a párt ezt a módosítást nem hajlandó elfogadni. A radikálisok egyetértenek a de­mokraták nagy részének ama vélemé­nyével, hogy a parlamenti választójogi törvényben nem engedik elejteni a d‘Hont-íéle rendszert. Az a tény, hogy az önkormányzati választásoknál el­fogadták a kormány javaslatát, a szkupstina választások módja tekinte­tében nem praejudikálhat és ennél a kormányzópártok is ragaszkodnak a d‘Hont-féle módszerhez. A javaslat a törvényhozó bizottság előtt A radikális klub ülése után a tör­vényhozó bizottság foglalkozott a vitás 44. szakasz kérdésével. Périty előadó ismertette a módosított szakaszt és azt elfogadásra ajánlotta. Először Moskovjevics földmüvespárti képviselő szólt a javaslathoz és kije­lentette, hogy pártja ellene van a ja­vaslatnak és a tiszta d'Hont-féle^ vá­lasztási rendszerhez ragaszkodik. *Épen ezért nem hajlandó tovább résztvenni a tárgyalásokon és elhagyja a termet. Ezután még Angelics demokrata a javaslat mellett, Hohnyec klerikális, Kristan szociáldemokrata és Gyonovics köztársasági pedig ellene szólalnak fel, majd 28 szavazattal 6 ellenében a törvényhozó bizottság elfogadja a mó­dosított 44. szakaszt. Százmillió a közlekedés javítására Csütörtökön tartotta ülését a pénz­ügyi bizottság is. Az ülésen a hét­­százalékos beruházási kölcsön felhasz­nálásáról, valamint a márciusi és áp­rilisi költségvetési tizenkettedekről tár­gyaltak. A bizottság elfogadta azt az indítványt, hogy százmilliót a beruhá­zási kölcsönből a közlekedésügyi mi­nisztériumnak utaljanak ki, a közle­kedés megjavítása céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents