Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-24 / 83. szám
83. szám BACSMEGYEI NAPLÓ b‘. oldat Mibe kerül a föld Magyarországon? (Budapesti tudósítónktól.) A föld iránai emelkedése természetesen kő vétkezése a valutáris viszonyoknak, viszont a gazdasági helyzet a földéhséget még jobban megnövelte, mint amekkora az a háború előtt volt. A földbirtokreíorm végrehajtásának lassúsága okozza, hogy a parasztság minden módon földhöz akar jutni. Az ingatlanok februári forgalmából igen érdekesen lehet megállapítani, hogy mit kóstál most a magyar föld? Magyar holdankint, 1300 négyzeteién kint, a föld ára a következő: A termőföld. Békés- és Csanádmegyében épület nélkül a jó föld 17,000, a közepes 12.000, a gyenge 6000, tanyaépüleítel jó 21,000, gyenge 16,000, bőséges gazdasági építkezéssel jó föld 42,000, közepes 37,000, gyenge 32,000 korona. Mindez 10—25 magyar holdas törpebirtokra értendő, amelyet legjobban keresnek. A 25—100 magyar holdas tisbirtoknál az árak már igy alakulnak: épület nélkül jó 16,000, közepes 11.000, gyenge 5000, tanyaépülettel jó 21,000, közepes 16,000, gyenge 31.000, bő építkezéssel jó 27,000, közepes 19,000, gyenge 13,000 K holdankint. Tanyaépületes kis törpebirtokért 80,000 koronát is adtak holdanként. Csatiadban egy 500 holdas középbirtok 15 millió koronáért kelt el. Somogymegyében a föld ára majdnem ugyanaz, mint Békésben és Csa.nádban. Itt különösen sok a tanyaépületes, átlag 15—20 holdas kisbiríok. Egy 20 holdas kis gazdaságért, amelyen tanyaház és egy cselédépület is van, 1.600,000 koronát fizettek-Borsodban és Hevesben a föld ára jóval magasabb a békésinél és Csanádinál. Átlag itt a tanyás törpebirtok holdjáért, még rosszminőségü földnél is, 60.000 koronát kérnek el, de jobb földekért- 90,000 koronát fizetnek. Hajdúban, Szabolcsban, Zalában, ísógrád- , Csongrád-, Veszprém- és Esztergom megyékben a földárak majdnem ugyanazok, mint Békésben és Somogybán, míg Tolnamegyében az árak a fejérmegyei és baranyai értékelések szerint igazodnak. Péstrnegyében és Jásznagykunszolnokban aránylag olcsóbb a föld, mint az ország többi részében. Itt a,törpebirtok . holdjáért épület nélkül jóminöbégü földnél 11—28,000, kczépminösggükért. 8—15,000, gyenge minőségükért -í—10,000 koronát fizettek. Ugyanezek a földek tanya,épülettel 20—t-M.OÖO, - 16—34,000, 10—24,000 koronába kerülnek. A kisbirtok árak Ugyanezekben a. megyékben holdankint az- épülete és a föld minősége szerint 4500 koronától egészen 44,000 koronáig váltakozott. Egy 300 holdas középbirtok Pestmegyében kellő számú gazdasági épülettel, közepes földdel, ’ 4.200,000 koronáért kelt el. A szőlő és az erdő. A szőlőbirtok ára lényegesén nagyobb a földnél, ami természetes is. A .legolcsóbb szőlőbirtok Pestmegyében -kelt el, egy hold 15,000 koronáért, mig Baranyában állag 200,000 koronát fizetnek egy hold szőlőért. E között a két véglet között adják és veszik a szőlőket az országban, az átlagos ár a jó szőlőért 200.000, közepesért 100,000 korona, rcsšzabbfrt 00,000 korona• lirööségOri szintén nagy árakat fisgtaek'. -Heyenben 100,000, Baranyában 120,000, Tolnákén vt .SoElvgybaa 100,0000 koronát kaptak egy-egy hóid erdőért, ezzel szemben Szolnokul egyében 12,000 koronáért is adtak egyegy hold erdőt. Ezekben a vételárakban sehol sincsen benne a felszerelés, a fundus instruktus, ezekkel mindenütt csak a legszükségesebb gazdasági épületek, tanyaházak és cselédházak, cselédlakok árát fizették meg. A földbérletek. A földbérleti szerződések aránylanak az ingatlan termőképességéhez. Aránylag itt is a kisbirtok bérlete a legdrágább, holdankint másfél métermázsa szemesterményt kivannak jóminőségű föld uián. Baranyában holdankint 175 kilót fizető bérletek is vannak. A föld minősége és a bérlet nagysága szerint csökken azután a bérleti járandóság, úgy hogy Pestmegyében van olyan föld is, amely után holdankint csak 20 kiló szemesterményt fizettek bérül. Cseh politikus az európai Egyesült Államokról — Vámunión át — az államunlóhoz — (Prágai tudósítónktól.) Az európai káoszból, a népek gyűlöletéből és vergődéséből, mint a jövendő álma emelkedik az edrópai Egyesült-Államok gondolata. Az egyedüli természetes megoldás arra, hogy az európai fegyverkezés népeket kiszorító démonát elűzze és uj kulturlehetöséget nyisson meg az öreg kontinensnek. Ma még gazdasági és politikai barrikádok, a nemzeti önzés vagy gyülölség kínai bástyái választják el egymástól az európai népeket A felbomlás ijesztő periódusában Európa országai a megátalkodottság vakságénak áldozataiként lebegnek valamely szörnyű pusztulás kikerülhetetlen végzete fölé. Mindez azért, mert még nem tudnak rálépni az útra, amely a jövő megoldásához vjsz: az európai Egyesült- Államok nagy országtársaságának megalkotásához- Ezt a jövőbeli képet csillogtatta meg egy minap tartott előadásában Hotóvec volt csehszlovákiai kereskedelmi miniszter. Az alkalmat dhhez a jövőbemutatáshoz a csehszlovák kereskedelmi mérleg fölött tartott fejtegetések nyújtottak. Kiragadják ebből a beszédből a következő adatokat: A csehszlovák behozatal 24%-a- Németországból ered, mig a cseh exportnak csak 12%-a megy ugyanoda. Németországgal szemben a csehszlovák kereskedelmi mérleg két és fél milliárd passzívát mutat fel. Az utódállamok felé 11 milliárd, Franciaország felé egy és fél milliárd korona aktivét tüntet ki a kéreskedelmi mérleg. A tengeren túli viszonylatokban négy és háromnegyed milliárd csehkojona a passzíva. Ennek a vázlatos képnek teljes kiépítése és a téma járulékainak együvé konstruálása után jutott el Hotovec a maga következtetéseihez. Ezek a következtetések igy hangzanak: Csehszlovákiának a legszorosabb gazdasági közösségbe kell lépnie az utódállamokkal és Oroszországgal. Az utódállamok között meg kell'valósítani a vámuniót. A helyzetnek oda kell alakulnia, hogy a kisántánt politikai szövetségéből gazdasági ántántot kell csinálni. Ezen a fejlődési fázison át lehet eljutni a végső célhoz. Ez a végső cél pedig — mondotta Hotovec — az európai Egyesült-Államok megteremtése. Memorandumot ktild Gémiának az orosz emigráció — Nem tudnak cárt találni az orosz monarchisták —■ Ismeretes, hogy az orosz monerchisták három egymásután következő ülésükön, Reichenhallban, Budapesten és Beogradban bizottságot küldtek ki, melynek feladata az eddig „platonikus" konkrét személyhez nem fűződő orosz császárpárti mozgalmat egy megfelelő fejedelmi személyiséggel kapcsolatba hozni. A kérdésnek különös nehézsége az a -körülmény, hogy a Romanov-háznak ezidőszerint nincsen olyan tagja életbenlevő, aki a cári mél‘ tóságot elválalhatná. A rokón családok közül egymásután kerülnek kombinációba a különböző nagyhercegi ágak. A kongresszus küldöttei azonban különböző okoknál fogva mindenütt elálltak a hivatalos jelölés kimondásától. Hosszas és fáradságos keresés után, mint orosz emigránskörökben most hírlik, Kyrill Wladimirovics nagyherceg dezi£nálása kerülne előtérbe. A nehézségek azonban Kyrill Wladimirovics kandidációjánál is elég nagyok és számosak. Különös érdekességet ad a helyzetnek az a körülmény, hogy az akadályok a trónjelölt részéről forognak fenn. A nagyherceg ugyanis még meg tudna barátkozni azzal a gondolattal, hogy as orosz monarchists mozgeiom köréje tömörüljön, felesége azonban, Viktória nagyhercegnő vonakodik a trónjelöltség egy el maradhatatlan feltételét teljesíteni, mely a császárpárti emigráció megfelelő támogatásában állana. Ha az orosz jogászok körében nem szenved kétséget az az álláspont, hogy Kyrill Wladimirovics származásánál fogva a legjogosabb jelölt, mégis az emigráció széles rétegei igen elhidegültek az eszmétől bizonyos nyers kijelentések hallatára, melyek az anyagiakra vonatkoztak. A jelöltség elfogadására hajlandóságot mutató nagyherceg ugyanis egy másodszori „önkéntes adó" kötelezettsége előtt hirtelen felesége véleményét kezdte osztani és a következő kijelentést tette: — Marhaság I Csak a pénzünkből akarnak kiforgatni és aztán abban marad az ügy. Nincsen minden pikantéria nélkül, hogy az orosz emigráció politikai mozgalmait ismerő személyiségek azt állítják, hogy a nagyherceg fentebbi mondása találóan, domborítja ki a császárpárt! akció legmélyebb tartalmát. Kyrill Wladimir híveinek elkedvetlenedett része uj indítvánnyal akar legközelebb a pártkongreszszus elé éilani, melynek lényege abban áll, hogy uj bizottságot kell kinevezni az utolsó életben levő Romanov sarjadék felkutatására. Ennél azonban sokkal komolyabb a berlini orosz emigráció akciója, mely egy memorandum előterjesztésére irányul a génuai tanácskozmány plénuma elé. A berliniek nem akarnak kevesebbet, mint Szovjetoroszország meghívásának megsemmisítését és az európai nagyhatalmak csatlakozását a monarchista Oroszország visszaállításához. Ismeretes, hogy a kisantant beogradi elótanácskozása idején Wrangel köréből hasonló iniciativa indult ki. A génuai újjáépítés tervét keresztező machinációk azonban eleve sikertelenségre vannak ítélve, mert az egyre elviselhetetlenebb gazdasági krízisben vajúdó Európának ma a legkisebb gondja a cárok hatalmának visszaállítása. Kinek nyiSik az orgona? — Riport a virágokról — „Virágokba zsendült a tavasz, a rétek és a mezők beköltöztek a városba", — mondanák az aktivista költők, tavasz jöttével. Pedig megállapítható, hogy a tavaszi virégpompája és illata nagyon gyenge és elkésett utánzata a nagyvárosi virágkereskedéseknek. Az ibolya a szabadban még bimbót sem hajt, a gyöngyvirág még alig bújik a földből és az orgonák csak rügyezni kezdenek, a virágüzletek kirakataiban máris gyönyörű példányon léthatókezeknek a virágoknak. A nagy üvegtáblák mögött levő orgonabokrokban és üdén duzzadó gyöngyvirágokban órákig gyönyörködnek a járókelők és érzik, hogy itt a tavasz. A sok szin és illat poézisbe ringatja az émbereket, a lila fehér, piros jácintok, a sokszínű tulipánok pedig mosolyognak a kirakat mögül. És mosolyognak láttukra az emberek is, — de csak addig, amig meg nem kívánják a virágokat. Mert ha meg akarják venni, ki saját magának, ki a feleségének (bár ez ritka eset,) ki valaki másnak (ez a leggyakoribb), — akkor megijednek a hihetetlen magas árak hallatára. Ma már nem lehet virágnyelven beszélni, gyöngyvirággal adni tudtul az örök hűséget, mert egy szál gyöngyvirág 20 koronába kerül. Égy szálat pedig nem lehet venni; egy szegény, tizenöt-husz szálból álló csokor három—négyszáz korona. Egy orgona ötven dinár; egy cserépben levő, nyíló kis orgonabokor háromszáz dinár. Az igaz, hogy ennek ágai díszes papírba vannak burkolva. A jácint ára cserépben, húsztól hatvan dinár, egy tulipán huszonöt, harminc, negyven dinár. Egyéb cserépvirág sem kapható nyolcvan—száz koronánál olcsóbban. Melegégyi virágok, drága a fűtés és a munkabér, — mondja a kertész. Pedig most már a nap melegít az üvogházakban is. A szerény ibolya most nem az üvegházbar. nyílik, — és az ára éppen nem mondható szerénynek. Egy kis csokor mezei ibolya — tíz—tizenöt szál, — három dinár, illatos faj-ibolya öt dinár, A
