Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-22 / 81. szám

81. szám BACSMÉGYEI NAPLŐ 5. oldal Egy milliárd korona értékű élőállat a magyar jóvátéte első részlete A párisi jóvátételi bizottság bu­dapesti kirendeltségének elnöke Herbert utján a magyar külügy­miniszterhez jegyzéket küldött, ameyben eiölegképen 3750 drb lovat, 13000 szarvasmarhát, 5000 juhot és 7000 drb sertést követe Magyarországtól a jóvátétel elő­lege képen Értesülésünk szerint a budapesti jóvátételi bizottság az SHS., Csehszlovákia és Ro­mánia megbízottéinak segítségé­vel megvizsgálták Magyarország állatállományát és ennek ered­ményeként memorandumot dől gozott ki. Ez a memorandum el­{'ütött a párisi jóvátételi bizottság­­ioz és ennek alapján állapította meg a nagykövetek tanácsa a Magyarországra kirovandó jóvá tételi összeget. A magyar kormány most tilta­kozik, a .megállapítás ellen. Tilta­kozáséban arra hivatkozik, hogy az antant információit Magyar­­országgal ellenséges viszonyban élő egyénektől kapta. A párisi jóvátételi bizottság által követelt élőállatok értéke csaknem négy milliárd koronára rúg, amelyet a magyar kormány a fogyasztó kö­zönség és a mezőgazdaság sú­lyos megkárosítása nélkül nem tud szállítani. Az eiölegképen köve telt állatkontingms súlyos pró­bára teszi az ország teherbíró képességét. Az élőállat jóvátételen kívül pesti jelentések szerint téglát, cementet és fát is követel az antant Ma­gyarországtól. A magyar hivata los körök nagy idegességgel vet­ték tudomásul az antant újabb követelését, attól félnek, ha az antant ragaszkodnék a követelés teljesítéséhez, Magyarország gyár ipara, meginduló építkezése ha­lálra lenne ítélve. A magyar kormány egy szak­­bizottságot küldött Parisba, hogy a jóvátételi bizottságot újólag in­formálja m ország súlyos gaz­dasági helyzetéről, amely ilyen terheket csak az összeomlás árán tud elviselni. A gabona áralaku­lása a világpiacon A gabona világpiaci megszilárdulá­sa ezen a héten folytatódott. Dacá­ra annak, hogy a kenyérmagvak el­­hajózása Amerikából napról-napra emelkedik, a gabonaárak a kontinens összes piacain további áremelkedést mutatnak. Az amerikai búzaárak emelkedését főleg az a körülmény idézte elő, hogy az ázsiai rossz rizs­termés következtében az ázsiai or­szágok szintén gabonabevitelre szo­rulnak. Ezenkívül nagy igényeket támaszt a háború előtt nagy export­felesleggel rendelkező, de, jelenleg teljesen passziv Oroszország is. Mindezek a körülmények az ameri­kai piacon nagy hausset idéztek elő, amely különösen február utolsó napjaiban jutott kifejezésre, amikor a májusi búza Chikágóban 1461^ centet, a júliusi búza pedig 127 cen­tet jegyzett bushelenként. Körülbe­lül ugyanilyen arányban emelkedett a búza ára Kanadában és Argenti­njában is. A gabona világpiaci ára­ljaké rős einelkedéséhz hozzájárult az is, hogy az Egyesült-Államok délnyugati búzatermő államaiból kedvezőtlen jelentések érkeztek a termés válható' eredményéről. Olaszországban, bár a buzavetés kedvezően állj de a készletek fogyó­ban vannak, úgy hogy a tavaszi hó­napokra szintén bevitelre szorul. Franciaországban a gazdák szin­tén a búzaárak felemelését sürgetik és az ararikai piac szilárdságának hatása alatt szintén emelkedő az irányzat. Romániában a statisztikai kimu­tatások szerint az őszi búzával be­vetett terület 700.000 hektárral ke-, vesebb, mint múlt évben. A belszük­ségletet évi három millió tonnára becsülik és miután Románia saját szükségletét sem tudja fedezni, be­hozatalra szorul. Ausztria és Csehszlovákia az ame­rikai búzaárak emelkedése követ­keztében most a magyar piac felé orintálódnak, ahol aránylag még mindig olcsóbban vásárolhatják meg a lisztet, mint az EgyesüIt-xMlamok- J>an. A budapesti búzapiac megszilár­dulását arra vezetik vissza, hogy az antant követelései miatt az ideiné jóval kisebb kontigens kerül majc kivitelre. Újra emelkedik a gabona ára-1800 korona a búza. — Megindult a tengeri kivitele — A múlt héten a gabonapiacon beállott rohamos áresést néhány nappal ezelőtt stagnáció váltotta fel és az 1600 koronás árak mel­lett a kínálat egyre tartózkodóbb lett. A dinár külföldi áresése egy­re jobban éreztetni kezdte hatá­sát a gabonakereskedelemben, a külföld az olcsóbbá vált árak mellett pedig újból vételkedvet mutatott. Ennek következtében szerda óta az árak ismét eme! kedni kezdtek. A búza ára 1600 koronáról 1700—1750 koronáig emelkedett, sőt ma már 1780 1800 koronás kötések is történtek, A gabonakereskedők véleménye sze­rint az emelkedés egyelőre nem fog lényegesebb mértékben foly­tatódni és a búza ára 18oo ko­rona körül fog stabilizálódni. A búzának megfelelően a liszt­­ára is emelkedett; 0-ás lisztért, zsákkal együtt 2350 koronát fi­lesz érdektelen felemlíteni, hogy Jtusvétkor Brünnben nemzetközi spiritiszta kongresszust tartanak, amelyre a spiritiszták — s valószi­­nüleg a szellemek is hivatalosak. A beteg Spanyolország — Abol a katonák politizálnak — A háború előtt is volt néhány be­teg országa Európának, ma sincs kevesebb. A beteg országok közé tartozik Spanyolország. Spanyolor­szág több sebből vérzik. A legna­gyobb baja a marokkói veszedelem s az, hogy a katonatisztek külön ál­lamot alkotnak, kormányokat csap­nak el s neveznek ki. Hogy a ma­rokkói lázadás kitört s hogy ott annyi spanyol élet pusztult el, en­nek is a katonatiszti kormányzás az oka. A tiszti szövetség — a junták — erőszakolta ki, hogy Berenguer tábornokot nevezzék ki marokkói főparancsnoknak. , Az uj spanyol kormány elnökének* Sanchez Guerrá-nak most végre si­került Berenguer-t lemondatni. A* hosszú spanyol kormányválság a kormány részleges győzelmével «végződött a juntákkal szemben. Be­­renguer tábornok a tiszti junták kedves embere, mégis megvált a marokkói főbiztosságtól, miután ez a szerepe vagy tízezer spanyol ka­tona életébe került. A spanyol köz­vélemény egy részének nézete sze­rint Berenguer tábornok nagy lelki­nyugalommal hagyta elpusztulni Sy Ívest re tábornok hadseregét, hogy igy megszabaduljon kényel­metlen konkurrensétöl. A marokkói spanyol csapatok pa­rancsnoka eredetileg tudvalévőén Sylvestre tábornok -volt, aki pá­­rasztlegényből s közkatonából emel­kedett magas polcára, ötvenhárom sebhellyel a testén, Sylvestre aligha volt nagy hadvezér, de ismert min­den fát és minden sziklát Marokkó spanyol részén, ismert minden tisz­tet és minden őrmestert, tehát tel­jésen megfelelt feladatának. A jun­ták azonban úgy találták, hogy egy parasztlegény még sem lehet neme­si családból származott tisztek pa­rancsnoka és igy addig folytatták akciójukat, mjg Alfonz király —* fö­­ladsegédévé nevezte Sylvestre tá­bornokot, akit más formában nem mertek visszahívni. Berenguer vál­totta fel a király uj főhadsegédét Marokkóban, ahol csakhamar any­ujára megromlott a helyzet, inkább a junták, mint Berenguer hibájából, íogy a spanyol kormány mégis jó­nak látta visszaküldeni Sylvestre tábornokot. Noha a két tábornok hatáskörét nagy diplomáciai finomsággal hatá­rolták el, mégis egymást érték a súrlódások és az bizonyos, hogy íerenguer nem adott elég tartalé­kot, nem adott elég muníciót Syl­vestre tábornoknak, azon az elvi alapon, hogy a defenzíva helyesebb az ofíenziva megindításánál. Lehet­séges természetesen, hogy ennél az elvi álláspontnál közrejátszott az a megfontolás, hogy Sylvestre tábor­nok újabb sikeres offenzivája után Berenguer bajosan maradhatott vol­na helyén. Viszont ugyanez a meg­fontolás szerepet játszott nyilván Sylvestre tábornoknál is, amikor az a folytonos véráldozatok miatt nem akart tovább is defenzívában ma­radni és elégtelen erőkkel megindi­zetnek. A külföld érdeklődése legin­kább tengeri iránt mutalkorik. Tekintettel orr», hogy a Dunán a hajóforgalom megindult és igy Ausztriába, Csehszlovákiába és Németországba a szállítás köny­­nyebben lebonyolítható, különösen Csehszlovák kereskedők részéről nagyobb vételek történtek bács kai és bánáti tengeriben. A lé­nyegesen olcsóbb, Romániából importált tengerit nem szivesen veszik, mert ez igen sok, 4^-5 százalék, romlott árut tartalmaz. A kereslet folytán a tengeri ára a multheti 1150 koronáról 1300 és 1350 koronára ment fel. Emelkedő irányzatot mutat a korpa, amelyből kínálat alig van. A külföld igen keresi a disznó­zsírt is, amelynek ára 85 koronára emelkedett a nagykereskedelem­ben. Megint visszaélést követtek el a spiriiizmussa! — Leleplezték a materiaSizáció nagymesterét Stockholmból jelentik: A génuai konferenciát és a legfrissebb szin­­íázi szenzációkat is háttérbe szorít­ja a norvég tudományos akadémia által kiküldött tudósoknak, Ejner \T i e 1 s e n r ő 1 szóló hivatalos je­­entése. Ejner Nielsen világhírű spi* ritista médium volt. Nemcsak az európai nagyobb városokat, de az oeeánon túl lévő metropolisokat is jejárta s mindenütt bámulatot kel­tett e — materializációival. Szeán­szain bebizonyította, hogy valóban megjelentek a szellemek, vagy vala­milyen más világhírű hatalmak s ezek a szellemek valósággal ott vol­tak abban a szobában s lefotogra­­jfálhatók voltak. Gyakran tudósok is végignézték a munkáját és bámulat­tal kellett megállapitaniok, hogy valóban vannak szellemek vagy más íozzájuk, hasonló tulvilági hatalmak. Amikor Éjner Nielsen sikere a tető­pontot érte el, irigykedni kezdtek rá s azt kezték hangoztatni, hogy állításai csak akkor érdemelnek ab­szolút hitelességet, ha tudós-bizott­ság fogja azt megállapítani. A norvég tudományos akadémia vállalkozott arra, hogy az ellenőrző­­bizottságot összeállítja. Öt jónevii tudósból állott ez a bizottság, amely előtt a spiritiszta-médium bemutatta a képességét. A tudósok körülállot­­ták a médiumot és figyelemmel ki­sérték minden mozdulatát. Több szeánszon keresztül figyelték meg. innék során kétségbevonhatatlan módiin megállási tolták, hogy Ejner Nielsen voltaképpen szintén azok közé a szélhámosok közé tartozik, akiknek sikerült a világot bolonddá tartani. Az egyik tudós éppen abban a pillanatban ragadta meg a kezét, amikor egy végtelenül könnyű és .fiüomszövésü fekete gázszövetet húzott ki a szájából. Ezzel a szövet­tel operált a médium. — Két mozdulatot tanultam be alaposan, — vallotta meg később Ejner Nielsen. Az egyik az volt, amellyel ezt a szövetet lenyelni tud­tam, a torkomban tartottam mind­addig, amíg szükségem volt rá. Ha a viszonyok olyanok voltak, hogy nem volt célszerű a szövetet, a tor­komból elővarázsolni, akkor azt egy másik helyre rejtettem. A fortély mindig sikerült; a nézők abban a meggyőződésben voltak, hogy a könnyű szövet valamilyen alakot áb­rázol és a felvett fényképek szin­tén ezeket az alakokat mutatták. A tudósok ezekut-án nyilvánosság­ra hozták a jelentésüket, amelyben részletesen elmondják a szellemi világ földi képviselőinek meglehető­sen átlátszó fortélyait. Érdekes, hogy a spiritiszták a hi­res médium leleplezése ellenére nem akarják elhinni, fiogy nézetük vala­milyen csorbát szenvedett. A stock­holmi spiritiszta kör kijelentette, hogy abból, hogy egy szélhámos mé­diumot lelepleztek, nem lehet a töb­biek jóhiszeműségére következtetni. A spiritizinus újabb csalójának leleplezésével kapcsolatosan nem

Next

/
Thumbnails
Contents