Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-22 / 81. szám
81. szám BACSMÉGYEI NAPLŐ 5. oldal Egy milliárd korona értékű élőállat a magyar jóvátéte első részlete A párisi jóvátételi bizottság budapesti kirendeltségének elnöke Herbert utján a magyar külügyminiszterhez jegyzéket küldött, ameyben eiölegképen 3750 drb lovat, 13000 szarvasmarhát, 5000 juhot és 7000 drb sertést követe Magyarországtól a jóvátétel előlege képen Értesülésünk szerint a budapesti jóvátételi bizottság az SHS., Csehszlovákia és Románia megbízottéinak segítségével megvizsgálták Magyarország állatállományát és ennek eredményeként memorandumot dől gozott ki. Ez a memorandum el{'ütött a párisi jóvátételi bizottságioz és ennek alapján állapította meg a nagykövetek tanácsa a Magyarországra kirovandó jóvá tételi összeget. A magyar kormány most tiltakozik, a .megállapítás ellen. Tiltakozáséban arra hivatkozik, hogy az antant információit Magyarországgal ellenséges viszonyban élő egyénektől kapta. A párisi jóvátételi bizottság által követelt élőállatok értéke csaknem négy milliárd koronára rúg, amelyet a magyar kormány a fogyasztó közönség és a mezőgazdaság súlyos megkárosítása nélkül nem tud szállítani. Az eiölegképen köve telt állatkontingms súlyos próbára teszi az ország teherbíró képességét. Az élőállat jóvátételen kívül pesti jelentések szerint téglát, cementet és fát is követel az antant Magyarországtól. A magyar hivata los körök nagy idegességgel vették tudomásul az antant újabb követelését, attól félnek, ha az antant ragaszkodnék a követelés teljesítéséhez, Magyarország gyár ipara, meginduló építkezése halálra lenne ítélve. A magyar kormány egy szakbizottságot küldött Parisba, hogy a jóvátételi bizottságot újólag informálja m ország súlyos gazdasági helyzetéről, amely ilyen terheket csak az összeomlás árán tud elviselni. A gabona áralakulása a világpiacon A gabona világpiaci megszilárdulása ezen a héten folytatódott. Dacára annak, hogy a kenyérmagvak elhajózása Amerikából napról-napra emelkedik, a gabonaárak a kontinens összes piacain további áremelkedést mutatnak. Az amerikai búzaárak emelkedését főleg az a körülmény idézte elő, hogy az ázsiai rossz rizstermés következtében az ázsiai országok szintén gabonabevitelre szorulnak. Ezenkívül nagy igényeket támaszt a háború előtt nagy exportfelesleggel rendelkező, de, jelenleg teljesen passziv Oroszország is. Mindezek a körülmények az amerikai piacon nagy hausset idéztek elő, amely különösen február utolsó napjaiban jutott kifejezésre, amikor a májusi búza Chikágóban 1461^ centet, a júliusi búza pedig 127 centet jegyzett bushelenként. Körülbelül ugyanilyen arányban emelkedett a búza ára Kanadában és Argentinjában is. A gabona világpiaci áraljaké rős einelkedéséhz hozzájárult az is, hogy az Egyesült-Államok délnyugati búzatermő államaiból kedvezőtlen jelentések érkeztek a termés válható' eredményéről. Olaszországban, bár a buzavetés kedvezően állj de a készletek fogyóban vannak, úgy hogy a tavaszi hónapokra szintén bevitelre szorul. Franciaországban a gazdák szintén a búzaárak felemelését sürgetik és az ararikai piac szilárdságának hatása alatt szintén emelkedő az irányzat. Romániában a statisztikai kimutatások szerint az őszi búzával bevetett terület 700.000 hektárral ke-, vesebb, mint múlt évben. A belszükségletet évi három millió tonnára becsülik és miután Románia saját szükségletét sem tudja fedezni, behozatalra szorul. Ausztria és Csehszlovákia az amerikai búzaárak emelkedése következtében most a magyar piac felé orintálódnak, ahol aránylag még mindig olcsóbban vásárolhatják meg a lisztet, mint az EgyesüIt-xMlamok- J>an. A budapesti búzapiac megszilárdulását arra vezetik vissza, hogy az antant követelései miatt az ideiné jóval kisebb kontigens kerül majc kivitelre. Újra emelkedik a gabona ára-1800 korona a búza. — Megindult a tengeri kivitele — A múlt héten a gabonapiacon beállott rohamos áresést néhány nappal ezelőtt stagnáció váltotta fel és az 1600 koronás árak mellett a kínálat egyre tartózkodóbb lett. A dinár külföldi áresése egyre jobban éreztetni kezdte hatását a gabonakereskedelemben, a külföld az olcsóbbá vált árak mellett pedig újból vételkedvet mutatott. Ennek következtében szerda óta az árak ismét eme! kedni kezdtek. A búza ára 1600 koronáról 1700—1750 koronáig emelkedett, sőt ma már 1780 1800 koronás kötések is történtek, A gabonakereskedők véleménye szerint az emelkedés egyelőre nem fog lényegesebb mértékben folytatódni és a búza ára 18oo korona körül fog stabilizálódni. A búzának megfelelően a lisztára is emelkedett; 0-ás lisztért, zsákkal együtt 2350 koronát filesz érdektelen felemlíteni, hogy Jtusvétkor Brünnben nemzetközi spiritiszta kongresszust tartanak, amelyre a spiritiszták — s valószinüleg a szellemek is hivatalosak. A beteg Spanyolország — Abol a katonák politizálnak — A háború előtt is volt néhány beteg országa Európának, ma sincs kevesebb. A beteg országok közé tartozik Spanyolország. Spanyolország több sebből vérzik. A legnagyobb baja a marokkói veszedelem s az, hogy a katonatisztek külön államot alkotnak, kormányokat csapnak el s neveznek ki. Hogy a marokkói lázadás kitört s hogy ott annyi spanyol élet pusztult el, ennek is a katonatiszti kormányzás az oka. A tiszti szövetség — a junták — erőszakolta ki, hogy Berenguer tábornokot nevezzék ki marokkói főparancsnoknak. , Az uj spanyol kormány elnökének* Sanchez Guerrá-nak most végre sikerült Berenguer-t lemondatni. A* hosszú spanyol kormányválság a kormány részleges győzelmével «végződött a juntákkal szemben. Berenguer tábornok a tiszti junták kedves embere, mégis megvált a marokkói főbiztosságtól, miután ez a szerepe vagy tízezer spanyol katona életébe került. A spanyol közvélemény egy részének nézete szerint Berenguer tábornok nagy lelkinyugalommal hagyta elpusztulni Sy Ívest re tábornok hadseregét, hogy igy megszabaduljon kényelmetlen konkurrensétöl. A marokkói spanyol csapatok parancsnoka eredetileg tudvalévőén Sylvestre tábornok -volt, aki párasztlegényből s közkatonából emelkedett magas polcára, ötvenhárom sebhellyel a testén, Sylvestre aligha volt nagy hadvezér, de ismert minden fát és minden sziklát Marokkó spanyol részén, ismert minden tisztet és minden őrmestert, tehát teljésen megfelelt feladatának. A junták azonban úgy találták, hogy egy parasztlegény még sem lehet nemesi családból származott tisztek parancsnoka és igy addig folytatták akciójukat, mjg Alfonz király —* föladsegédévé nevezte Sylvestre tábornokot, akit más formában nem mertek visszahívni. Berenguer váltotta fel a király uj főhadsegédét Marokkóban, ahol csakhamar anyujára megromlott a helyzet, inkább a junták, mint Berenguer hibájából, íogy a spanyol kormány mégis jónak látta visszaküldeni Sylvestre tábornokot. Noha a két tábornok hatáskörét nagy diplomáciai finomsággal határolták el, mégis egymást érték a súrlódások és az bizonyos, hogy íerenguer nem adott elég tartalékot, nem adott elég muníciót Sylvestre tábornoknak, azon az elvi alapon, hogy a defenzíva helyesebb az ofíenziva megindításánál. Lehetséges természetesen, hogy ennél az elvi álláspontnál közrejátszott az a megfontolás, hogy Sylvestre tábornok újabb sikeres offenzivája után Berenguer bajosan maradhatott volna helyén. Viszont ugyanez a megfontolás szerepet játszott nyilván Sylvestre tábornoknál is, amikor az a folytonos véráldozatok miatt nem akart tovább is defenzívában maradni és elégtelen erőkkel megindizetnek. A külföld érdeklődése leginkább tengeri iránt mutalkorik. Tekintettel orr», hogy a Dunán a hajóforgalom megindult és igy Ausztriába, Csehszlovákiába és Németországba a szállítás könynyebben lebonyolítható, különösen Csehszlovák kereskedők részéről nagyobb vételek történtek bács kai és bánáti tengeriben. A lényegesen olcsóbb, Romániából importált tengerit nem szivesen veszik, mert ez igen sok, 4^-5 százalék, romlott árut tartalmaz. A kereslet folytán a tengeri ára a multheti 1150 koronáról 1300 és 1350 koronára ment fel. Emelkedő irányzatot mutat a korpa, amelyből kínálat alig van. A külföld igen keresi a disznózsírt is, amelynek ára 85 koronára emelkedett a nagykereskedelemben. Megint visszaélést követtek el a spiriiizmussa! — Leleplezték a materiaSizáció nagymesterét Stockholmból jelentik: A génuai konferenciát és a legfrissebb sziníázi szenzációkat is háttérbe szorítja a norvég tudományos akadémia által kiküldött tudósoknak, Ejner \T i e 1 s e n r ő 1 szóló hivatalos jeentése. Ejner Nielsen világhírű spi* ritista médium volt. Nemcsak az európai nagyobb városokat, de az oeeánon túl lévő metropolisokat is jejárta s mindenütt bámulatot keltett e — materializációival. Szeánszain bebizonyította, hogy valóban megjelentek a szellemek, vagy valamilyen más világhírű hatalmak s ezek a szellemek valósággal ott voltak abban a szobában s lefotograjfálhatók voltak. Gyakran tudósok is végignézték a munkáját és bámulattal kellett megállapitaniok, hogy valóban vannak szellemek vagy más íozzájuk, hasonló tulvilági hatalmak. Amikor Éjner Nielsen sikere a tetőpontot érte el, irigykedni kezdtek rá s azt kezték hangoztatni, hogy állításai csak akkor érdemelnek abszolút hitelességet, ha tudós-bizottság fogja azt megállapítani. A norvég tudományos akadémia vállalkozott arra, hogy az ellenőrzőbizottságot összeállítja. Öt jónevii tudósból állott ez a bizottság, amely előtt a spiritiszta-médium bemutatta a képességét. A tudósok körülállották a médiumot és figyelemmel kisérték minden mozdulatát. Több szeánszon keresztül figyelték meg. innék során kétségbevonhatatlan módiin megállási tolták, hogy Ejner Nielsen voltaképpen szintén azok közé a szélhámosok közé tartozik, akiknek sikerült a világot bolonddá tartani. Az egyik tudós éppen abban a pillanatban ragadta meg a kezét, amikor egy végtelenül könnyű és .fiüomszövésü fekete gázszövetet húzott ki a szájából. Ezzel a szövettel operált a médium. — Két mozdulatot tanultam be alaposan, — vallotta meg később Ejner Nielsen. Az egyik az volt, amellyel ezt a szövetet lenyelni tudtam, a torkomban tartottam mindaddig, amíg szükségem volt rá. Ha a viszonyok olyanok voltak, hogy nem volt célszerű a szövetet, a torkomból elővarázsolni, akkor azt egy másik helyre rejtettem. A fortély mindig sikerült; a nézők abban a meggyőződésben voltak, hogy a könnyű szövet valamilyen alakot ábrázol és a felvett fényképek szintén ezeket az alakokat mutatták. A tudósok ezekut-án nyilvánosságra hozták a jelentésüket, amelyben részletesen elmondják a szellemi világ földi képviselőinek meglehetősen átlátszó fortélyait. Érdekes, hogy a spiritiszták a hires médium leleplezése ellenére nem akarják elhinni, fiogy nézetük valamilyen csorbát szenvedett. A stockholmi spiritiszta kör kijelentette, hogy abból, hogy egy szélhámos médiumot lelepleztek, nem lehet a többiek jóhiszeműségére következtetni. A spiritizinus újabb csalójának leleplezésével kapcsolatosan nem