Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-22 / 81. szám
.ft «MaL— BACSMEGYEI NAPLÓ tóttá (imadSsíh Azt» 'a támadást, iiinefy hadseregének megsemmisülésével és Sylvestre tábornok öngyilkosságával végződött. A tiszti junták hatalmát jellemzi az, hogy Berenguer visszahívása két súlyos politikai válság utáu csak jHosfc következett be. A tábornok waradt és inkább a kormány ment [el. Két kormányválság árán most [végül is távozik helyéről Berenguer .tábornok, arról a helyről, ahová a kormánynak és a spanyol politikumoknak akarata ellenére került a tiszti tanácsok erős nyomása alatt. A plakát pesti specialitás, olyan mint a viz, amely állandó és hálás témája a vicclapoknak. A pesti vízvezeték valóban rémes, majdnem jobb volna ha olyan volna, mint a suboticai — semiíyen. Ma gasabb emeleteken néha napokig nem folyik, de ha történetesen mégis folyik, úgy pontosan akkor kezdi meg a sztrájkot amikor a au»-*». Igrií A drágaság városa Bvíapui levél a sok plakátról és a kevés ViaW) a pénzszűkéről a jelSltbőséjrűl és egyéb aktualitásokról ^ Érdekes látványt nyújtanak az üzletek kirakatai, mint mutatják meg hajszálpontosan a drágasági hullám emelkedését. Amióta a villamos 8 koronára emelte a viteldijat és a felemelt vasúti tarifák életbeléptek, a kereskedők kötelességüknek tartják haladni az Érral. Egyik előkelő szabócégnél n»ér 3200 koronába kerül egy átmeneti kabát és 22—25000 koronába egy egyszerű tavaszi zackó. Emeltek a kávéházak, az éttere mek, a borbélyok, egy szóval mindenki, aki csak emelhetett. A bérkocsisok nemrégiben kapták meg az engedélyt a negyvenszeres taxira, most hatvenszoros viteldijat követelnek. Hisz ez borzasztói — mondte • közlekedésügyi tanácsnok. — No és az nem borzasztó — válaszolták a bérkocsisok — hogy Bécsben ötszázszoros tarifa van. Becs és Becs. Az a recept. Valaha a volt császárvárosban se hitték, hogy ezerrel kell megszo rozni a békebeli árakat. A drágaság dacára is a mulatnivágyók tábora nem apadt. Legutóbbi szombaton este — már erősen benne a böjtben — nyolc bál zajlott le közte a színész bál, amelyen még nem látott pompát fejtettek ki az asszonyok. Mert a 3o ezer koronás kosztümárak mellett is divatos uj ruhákban korzóznak végig a Duna parton, a férfiak járnak már kora tavasszal kiskabátban, mert ez állítólag divat és főleg, mert kevés embernek ven 32ooo koronája átmeneti kabátra. De lehet látni Pesten sok jó (Sltözött embert is. Kisgazdákat, akik feljöttek deputációba felajánlani a kerületet Gömbösnek vagy Rassaynak, vagy más pártnak — elég nagy választék — és most egy kicsit végigsétálják a várost. Ók a helyzet urai ma, az egykor másodrangu állampolgárok, a parasztok, akiket Pallavichinitő! Andaházy-Kasnya Béláig minden politikus dédelget. A deputációzó parasztnál csak plakát van nagyobb számmal BudapestenJOlyan az egész város mint az októberi orosz forradalom idején, ámbár azóta a plakátköltségek is lénye gesan megdrágultak: A sok hivatalos hirdetmény mellett, amelyek az adófizetés esedékességét em ütik, jól megférnek a jelölt urak plakátjai is, a jelölt uraké, akik így közük ígéreteiket, amelyek között jelentékeny szerepe van az adóelengedéseknek is. Lépten nyomon zöldszinü plakátok tarkítják a hirdetőoszlopokat és a gázak falát, ezeken hirdeti az Egységes plakát az igét legnagyobb szükség van rá. Ha a pesti polgár a csap alá éli, hogy jól megmosakodjon, bizonyosai, akkor szűnik meg folyni a viz mikor már be ven szappanozva és éppen készül magát lemosni. Ilyenkor felsóhajt a pesti polgár: Könnyebb volt Mózesnek ' vizet fakasztani a kősziklából, mint a budapesti vízcsapból 1922-ben. A forrongó Délafrika Az aagol-bur háborúban résztvevőjének élményei A délafrikai eseméi^ekkel kapcsolatosait és azoknak megvilágítására egy magyar állampolgár, aki a burok oldalán harcolt az angol—búr háborúban, a következőket mondta el egy újságírónak: A kormánypárt, vagyis az Unió hívei, Smuts tábornok körül csoportosulnak, aki transrali önkéntesek élén harcol a lázadqk ellen. Smuts tábornok egyike volt Anglia leggyülöltebb ellenfeleinek. Erről nagyon érdekes beszélgetésem volt Smuts tábornok nővérével.^ Én az almansnecki csata után néhány ezer főből álló angol fogolycsapatot kisértem Machadódorpba, a búr kormány későbbi székhelyére. Utam az Ermelo-keriileten vezetett, keresztül. Ha jól emlékezem, julius hónap elején volt, éppen a Yaal-menti nagy csata napjaiban. Julius hónapja a transvaali fensikon a telet jelenti. Nappal ugyan meleg van, de éjjel lement a hőmérő néha a fagypontig. Szomorú farmok előtt vitt el utunk, mindenütt csak asszonyok és gyermekek: a férfiak ott áltak a Vaal folyónál. Mindenki tudta, hogy az Ermelo-kommandó súlyos harcban van az angolokkal és remegve várták az eredményt. Késő éjjel keltem át élcsapatommal a Vaalfclyón. A közelben hatalmas farmhoz értünk, gazdasági épületekkel. Az első emberi lény, aki elénk sompolygott, a zulukaffer mindenes volt. —- A misszusz (úrnő) még ébren van, — mondotta — aztán gyanús harci külsőnket mustrálva hozzátette: Smuts parancsnok nővére. Az utóbbi megjegyzést azt jelentette: Ha netalán rabolni akartok, akkor nem jó helyen jártok. A tábornok nővére, amikor látta, hogy rendes harcosokkal van dolga, igen szívélyesen megvendégelt minket és elég közlékeny lett. Az angolokról természetesen a legnagyobb gyűlölettel beszélt. — A fivérem — mondotta - ugyanazzal a gyűlölettel viseltetik .irányukban, mint én. El tudom képzelni, milyen érzelmekkel áll ott a határon és nem rajta múlik, ha ezek a rablók nem vesznek mind oda a Vaalban. E párbeszéd óta húsz esztendő múlott el és a történelem nem állott meg. Botha Lajos tényleg Anglia leglojálisabb alattvalója lett a hurok leveretése után, de a lojalitásban utána nyomban Smuts tábornok következett, Csak Herzog következe tes önmagához, ö és politikai barát.jai, hívek maradtak régi álláspontjukhoz: Délafrika az afrikandereké. Suboticai kereskedők a magas vasúti álláspénzek ellen — Az érdekeltek értekezlete a vasutigazgatőságon — A közlekedésügyi minisztérium legutóbb megjelent rendelete értelmében minden vagon után, a mennyiben azt a vasúti értesítő kézhezvételétől számított 4S órán belül ki nem raknák, vagy nem továbbítanák, kocsiálláspénzt kell fizetni és pedig a 48 órás határidő eltelte után az első 24 órában óránként 2 dinár 50 patát, a második 24 órában 5 dinárt és az ezt követő órákban ÍO dinárt. Ezen rendelet úgy vámárukra, mint belföldi küldeményekre egyaránt vonatkozik. Ezzel az intézkedéssel a Vojvodina kereskedeimét újabb csapás érte, mivel a legnagyobbrészt külföldről érkező áruk elvámolása és továbbítása a kézbesítéstől számított 48 órán belül úgyszólván lehetetlen. Lehetetlen már csak azért is, mert a kocsiknak a pályaudvaron való megtalálása, a vámvágányra való álüttatása és elvámolása néha napokat vesz igénybe. Viszont, hogy a vámtisztviselők a kocsikat azon a vágányon vámolják^» ahol azok találtattak, teljesen elképzelhetetlen, minhogy 40—50 kocsinak a pályaudvar különböző részéin való elvámolása nem történhetik meg. Az uj rendelet következtében a suboticai állomáson a legutóbbi időben egyes cégekkel már fizettettek is olyan álláspénzeket, a melyek saját, hibájukon kívül me rtiltek fel. Épen ezért, hogy a kereskedőket a rendelet egyoldalú és káros hatásától mente sitsék, a szuboticai szállítócégek a vasutigazgatóságtól testületileg kérték az időelött alkalmazott rendelet módosítását. A vasutigazgotóság a szállítók kérésének eleget tett és vasárnap délelőttre a vámhivatal főnökének és a raktárfőnőknek bevonásával az érdekelteket. Az értekezlet, a melyen valamennyi suboticai szál litócég képviseltette magát, részletes vita tárgyává tette a rendeletet és azokat a módokat, amelylyel a rendelet sérelmes voltát enyhíteni lehetne. Á szállítócégek azt a kérelmet terjesztették az értekezleten a vasutigazgatóság elé, hogy a va~ sut bocsásson egy nagyobb vágányt a vámáruk rendelkezésére és a vám áruval érkező vagonokat azonna irányítsák erre a külön vágányra hogy igy az áru haladéktalan elvámolása lehetővé váljék. A vasutigazgatóság belátta ennek a keresnek indokoltságát és azonnal ki is szemeltek erre a célra egy vágányt, amelyet az igazgatóság kiküldötteinek ígérete szerint erre a célra fognak ren delkezésre bocsátani. Vannak azonban komplikáltabb elvámolási esetek is, amikor pél 81. szám. dául a vámhivatal rendelkezésére árumintákat kell küldeni Beogradba vegyvizsgálat céljából) Ilyen esetekben az áruval telt vagonoknak a minta visszaérkeztéig, igen gyakran IO—14 napig is az állomáson kell vesztegetniük, ezt a körülményt pedig az uj rendelet nem veszi figyelembe, hanem ugyanúgy álláspénzzel sújtják az ilyen kocsikat is. A szállítók most ezt a kereskedelmet súlyosan érintő, gyakorlatilag keresztülvihetetlen intézkedést is módosíttatni kívánják és ennek érdekében is megtörténtek már a szükséges lépések. Szükséges volna mindenesetre^ ha ebben az akcióban a szállítókat a legelsősorban érdekelt kereskedők is támogatnák és az egyöntetű mozgalommal a pendelet módosítására förekednének. továbbá megkísérelnék elérni azt, hogy az olyan küldeményekkel, amelyek a vasút vagy a vámhivatal hibájából nem kézbesíthetők a kiszabott határidőn belül«, kivételt tegyenek. Remélhetőleg a rendelet sérelmes rendelkezéseinek módosítása sikerrel fog járni, mert ellenkező esetben a túlzottan magas költségek ismét nagyobb drágaságra vezetnének. Pasiamairörök Romániában Az Averescu-kormány három volt frefektusa, a call crai, a cons* tancai és tecucii már hetek óta le van tartóztatva. Ezenkívül nem kevesebb, mint nyolc hasonló ügy van folyamatban a különböző bíróságok előtt. Csak néhány nappal ezelőtt küldték át a bíróságnak eljárás és vizsgálat céljából az erdélyi egészségügyi felügyelőség tízmilliós hiányának ügyét. Deleanu volt kereskedelemügyi államtitkár ellen két ügyből indítottak eljárást. Mindkettőnél arról van szó, hogy a szükséges előzetes engedélyek nélkül állított ki kivitel engedélyeket. A közoktatásügyi minisztérium dolgait sem hagyták figyelmen kívül. Itt is két ügyben folyik eljárás amelyek közül egyik — ha majd tárgyalásra kerül a sor —• igen érdekes részletekkel fog szolgálni. Negulesci volt közoktatásügyi miniszter annakidején iskola céljaira egy nagyobb épületet vásárolt meg a vidéken hatszázezer lejért. Az épületet óriási költséggel átalakították, berendezték és iskolát nyitottak meg benne. Néhány hónap múltán azonban rájöttek arra, hogy az épület iskolának egyáltalában nem alkalmas és elekor eladták az épületet a volt kormányhoz igen közelálló egyik személyiségnek negyvenezer lejért. A legutolsó ügy, amelyet csak két nappal ezelőtt küldték át az ügyészségnek, a bukovinai szövetkezetek ügye. Mindössze annyi szivárgót ki, hogy a szövetkezetek elszámylása körül milliós hiányokat és óriási rendellenességeket tapasztaltak, amélyek következtében az áílamot sokmilliós károk érték. A liberális sajtó természetesen mindent elkövet, hogy a közönség figyelmét ezekre a birói eljárásokra terelje, az ellenzéki lapok, köztük elsősorban Averescu or-
