Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-19 / 78. szám

\ oídaf BACSMEGYEI NAPLÓ T9. szám. óul tovább fog küzdeni az agrár­­reform érdekében elvi alapon. Nyilatkozott még Davidovics fokról a fontosabb uj törvényja­vaslatokról is, amelyek a demo­­kratapárt kívánsága alapján kerül­nek legközelebb a szkupstina elé. Ezeknek nagy része elsősorban a földműveseket érdeklő javaslatok, igy az elemi károk elleni kötelező biztosítás bevezetése és továbbá az államilag támogatott vizszabályozó és ármentesitő társulatok felállítá­sára vonatkozóak. Mindezekről a kérdésekről azonban csak informa­tiv megbeszélések folytak. Más po­litikai kérdések nem is kerültek tárgyalásra. Délben a volt miniszterelnök tisz­teletére a Bárány-szállodában har­minc terítékes bankett volt, ame­lyen a beogradi vendégeken kívül Döbanovacski Pál főispán, M á t i c s suboticai képviselő, 5? z t o j k o v Mózes bácsmegyei al­ispán. Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány, továbbá a suboti­­fcai és baimoki demokrata szerveze­tek vezetősége és a demokrata jog­hallgatók kiküldöttei vettek részt. Délután két órakor Davidovics Ljuba a képviselők társaságában tovább utazott Turska-Kanizsára, ahonnan a vasárnapi naggyülés után vasmap este visszaérkezik Suboti­­cara, hol dr. P e t r o v i c s János, a helyi demokrata szervezet elnöke rendez tiszteletére szükebbkörü va­csorát. Hétfőn reggel a demokrata­vezér visszautazik Beogradba. Facts lesz az elnök — Oroszok a kon­ferencián — Amerika szerepe 'A Reuter-lroda hivatalos olasz forrásból jelenti, hogy bizonyos, ok dalról származó mesterkedés elle­nére sem halasztják el a génuai konferenciát. A főtitkárság Rómá­ból Génuába költözött ég április ÍO-re mindent elkészít. Einök az uj olasz miniszterelnök lesz, akit Gé­nuába a külügyminiszter, a pénz­ügyminiszter és a kereskedelmi mi­niszter kisérnek el. Róma. A génuai konferencián résztvevő orosz delegációt Santa Margheritában helyezik el, mert ott £ védelmük az esetleges kellemet­lenségek elől joggal biztosítva van. Bécs. A Neues Wiener Abend­blatt jelenti Washingtonból: Hug­hes államtitkár a parlament, folyo­sóján a következőket jelentette ki* Amerika nagy figyelemmel fogja ki­­sérni a génuai tárgyalások menetét. Nem hiszi, hegy lehetséges lenne még a konferencia idején valamely amerikai programmot összeállítani vagy hogy Amerika résztvenne va­lamely más programra megbeszélé­sében. Ellenben könnyen lehetséges az, hogy Amerika belép abba a bi­zottságba, amely a génuai konfe­renciából fog keletkezni, feltéve, hogy a bizottság állandó jellegű lesz és szabályzatai nem zárják ki jaz amerikai képviselő belépését. Azonban ez esetben is csak tanács­kozó képviselőről lehetne szó, köte­lező hatáskör nélkül. Párta. A szövetségesek szakértői­nek első ülése hétfőn féltizenkettő­­kor lesz a londoni kereskedelmi mi­nisztériumban. Ezen az első ülésen az egyes államok kiküldöttei be fogják jelenteni, hogy a génuai kon­ferencián mely kérdéseknek tár­gyalását fogják javasolni. Javasla­taikra vonatkozólag határozatot is fognak kérni. A francia küldöttség Seydoux vezetésével vasárnap indul el Parisból. A számukra készült utasítást Poincaré már aláírta. Ez az utasítás lényegében annak a me­morandumnak alapján készült, ame­lyet Poincaré még februárban a gé­nuai konferencia ügyében az angol ‘kormány elé terjesztett. Lioyd Georgenak két héten belül le kell mondania Chamberlain az alsóházban azt közölte, hogy Lloyd George és lord Curzon képviselik majd Genovában Angliát. Ez Lioyd Georgenak arra az elhatározására mutat, hogy Ge­novából való visszatéréséig hivata­lában akar maradni. A Morning Post politikai tudósí­tója azt hiszi, hogy a parlament tagjai közt mindinkább terjed az a nézet, hogy Lioyd Georget az alsó­házban már nem látják viszont kor­mányfői minőségében. Chamberlain tegnapi nyilatkozata egyáltalán nem gyengítette ezt a felfogást. A Daily News kijelenti, hogy az általános vélemény az, hogy Lioyd Georgenak le kell mondania Egyéb tennivaló már nincsen, mint mghatározni almondás pontos ide­jét. A Daily Express parlamenti tu dósitója szerint Lioyd George két héten belül bnyujtja le­mondási kérvényét a ki­rály n a b. A Times ezt Írja: A devonshirei herceg sem hajlandó elfogadni az indiai államtitkári állást, amelyet .lord Derby visszautasítása után neki felajánlottak. Az államtitkár­ságot most lord Crawfordnak ajánl ják fel. XL Pius pápa elhagyja a Vatikánt 1870 szeptember 20-én lépték át Viktor Emánuel csapatai Róma ka­puját, akkor tűzték ki az uj olasz királyság lobogóját a Pán heon ku­polájára és ezen az alapon közölte IX. Pius pápa a h talmakkal, hogy mindaddig nem hajlandó elhagyni * Vatikánt, ameddig a páp i fíipget­­enségét és a szentszék szabadságát em biztosítják. A diplomáciai viszony XIII. Leó és X. Pius platt r.en envhtilt az gységes olasz kiráívsárg-l szem­lén, noha már I!. Viktor Emínuei király mindenképen * ö-eh dni kez­dett a pápasághoz. XV. Bernde* uralkodása jelentette az eRö l ő e redest S7 olasz államiság elméjé­hez és igy ermészetes, hogy az u. papa megválasztásánál is a két Írén*. 1 • reolt egymáss I: az engesztelhe­­etlenség és a kib kíi és politikája, tinikor R Uj, mi!a ipi éheket r í pápai trórusrr megválasztották, az a mérsékelt irány diada át jeenlete. Az uj tápa mindjárt megválasztó sakor ki is nyilvánította ezt: sza­kadó esőben a Szent Péter templom nyílt erkélyéről áldotta meg a népet. Koronázása után másodszor is nyíl vmos áldást osztott és igy éppen­séggel nem ellenkezik politikájává az a lépése, amikor úgy határoz, hogy az eucharisztikus kongres? szuson személyesen vesz részt és hogy a körmenetet maga vezeti. Igy a pápának végig kell majd mennie az örök város szivén. Bizo­­nyos az, hogy ha valóra válik a pápának es az elhatározása, annak igen nagy jelentősége lesz ék olasz belső politikai éleiben is. Bécs. Vatikáni körökben úgy tud' i k, hegv XI. Pius páp'= akként döntött, hocy a rnajurí eucharisz tiKus kongresszus alkalmával ren dezendő kJmeneten személyeset vesz részt. XI. Piusnak ez az elhz­­tárorása azt jelenti, hogy a Szent íya elhagyja a V Lkánt és ezzel pápa önkéntes fog ágának véget vet. a siyugatmagyarországz sza vök gyűlését A Nyueat-Megyarorszégon lakó horvátok elhatározták, hogy kü­lön politikai pártba tömörülnek. A horvátajku népesség Nyugat- Ma»yarország lakoséinak e ég te kintéiyes részét alkotja és ezért politikai szervezkedése minden­esetre nagy befolyást gyakorolna Ausztria uj tartományénak köz­életében. A horvát párt a béke­szerződésekben biztosított kisebb ségi jogok alapján köve éli a hor­vát nyelv érvényesüléséi iskolákban és hivatalokban egy arán'. Unterpullendorfíba hívták össze a horvát-párt alakuló közgyűlé­sét. Az illető kerület osztrák fő nöke, aki negynémet-párti, csak zárt ajtók mögött, teremben tar­tandó gyűlést engedélyezett. A gyűlésen az összes horvát falvak négy-négy tagból álló küldöttség­gel képviseltették magukat Mi kor a falubeliek — a minden oldalról megnyilvánuló lelkese dást látták, szintén tömegesen sereglettek a gyűlésre. Mielőtt azonban a tanácskozást megkezdhették volna, e győri püs pök volt plébánosa, Csukov’cs, a kit annakidején a püspök eltiltót' a misemondástól, mivel kifejezet­ten Szamuely hívének vallotta magát, nyolc csendőr kíséretében megjelent a gyűlés színhelyén, azt feloszlatottnak jelentette ki és felszólította a földműveseket, hogy azonnal távozzanak. A horvát párt vezéreit, Sziipetics őrnagyot és Perusics pátert letartóztatták és Oberpullendorfba szállították, a hol azután szabadon bocsátották. Ez az esemény a horvátajku lakosság körében nagy felhábo­rodást kelt. Sztipetics őrnagy ez­óta mindent elkövet, hogy az alakuló gyűlésre engedélyt kap­jon, de semmiféle hatóságnál nem tudott eredményt elérni. A kisebbségi jogoknak ezt a flagráns megsértését, amire al­kotmányos országban alig van példa, az SHS. királyságnak sem volna szabad nyugodtan tűrnie s fel kellene hívni rá a Népszövet­ség figyelmét. Megegyeztek a vasipari munkások és munkaadók A suboticai vasmunkások február 27-ike óta tartó bérmozgalma teg­nap, a munkaadókkal létrejött meg­­egyezés alapján véget ért. Tegnap délután fél négykor tar*« tották a Reiter és társa vasipari üzem munkásainak megbízottai a munkaadókkal tárgyalásaikat, T i k­­vicki István iparügyi rendőrka­pitány és az iparhatóságok képvise­lőinek jelenlétében. A két óra hosz­­szat tartó tárgyalások, mindkét fél engedékenysége folytán, teljes meg­egyezéssel végződtek. A megállapodások értelmében a felszabadult munkások a felszaba­dulás után 1 évig a kért 13 korona helyett 11 korona órabért kapnak. A többi szakmunkások órabérét a kért 5 korona helyett 3 koronával felemelték. A béremelés visszame­nőleg, február 27-iki érvénnyel lép életbe. A gyárvezetőség elismeri a bizalmi rendszert és a szakszervezeti munka­közvetítést. Május 1-én a munkásság, a hatóság jóváhagyásá­val, ünnepet tart. A többi iparágakban még tart a bérmozgalom, de ezekben is meg­egyezésre van kilátás. Hétfőn kezdődnek Szuboiicán a költségvetési tárnyalások — Milyen 1ms a váró* mérlege ? — A már rég megszakadt költség­­vetési tárgyalások most végre folyt­atódni fognak és remélhetőleg rö­videsen be is fejeződnek. Miután -zok a függő kérdések, amelyek a város ez évi költségvetésének vég­­eges letárgyalását ezfdeig késlel­tették, nagyrészt megszűntek, a vá­rosi tanács hétfőn újból összeül, hogy a hónapokkal ezelőtt m gsza- Kitott tárgyalásokat ismét fölvegye és a költségvetést lehetőleg gyorsan letárgyalja. Miután most már meglehetőser. tiszta kép alakul ki lassankint a költségvetés végleges eredményei­ről, kérdést intéztünk illetékes he* yen arra vonatkozóig, hogy mi* yennek várható a budget egyen­lege. A kapott információk szerint arról a nagy deficitről, amiről kez­detben beszéltek, szó sem lehet. Tény az, hogy a valóságban fog ugyan egy jelentékenyebb deficit mu­tatkozni, azonban a városi tanács­nak épp az a célja, hogy ezt a de­­f cit t minél kisebbre szállítsa le s ha lehetséges, teljesen eliminál/a. Ezt a föladatot kétféle módon igyekeznek megoldani. Elsősorban >8 a most meei dúló tárgyalások alkalmával a kö tségvetésben fölvei kiadásokat minél minimálisai bra fogják redukálni, ami természetesen nem érhető el másképpen, mint úgy, ángy egyes tervbe vett beruházá­sokról lemond a város, más íöltét­­le ü sz kséges és halaszthatatlan beruházá ok költségeit pedig szin­tén a minimálisra redukálja. Hogy ez természetesen nem szol­gál a városfejlesztési tervek javára, az természetes, azonban a város súlyos anyagi helyzete megköveteli ezt a íakatékoskedást. A másik mód arra, hogy a város ríküsTÖbülje a budgetbői a nagyobb deficitet, az, hogy £ tai ács az elma­radt jövedelmek helyett és a hiá-

Next

/
Thumbnails
Contents