Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-19 / 78. szám

79. szám. ßACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal. nyok pótlására bizonyos alapo! igyekszik t remteni, amely egyrészt a most uj alapelvek szerint kive­tendő városi adókból és az újonnan tervezett adónemek jövedelméből fog állni. A városnak elég idő ál ott ren­delkezésére ahhoz, hogy az 1922. évi költségvetést részletesen kido - gozza és minden szempontra tekin­tettel legyen és ez fog is anny eridmérnye! járni, hogy a költség­vetés minden súlyosabb de'icit nél­kül fo ■ zárulni és így a város nem lesz kényszerítve a pő'adők föleme­lésre és nem is kell a városi gazdálkodás súlyosabb pénzügyi megrázkódtat sától tartani. A devizarefideZeft megbénítja a kereskedelmet A nemrégiben megjelent deviza­rendelet egyre jobbul érezteti káros hatását a k reskedelemben. A ren­delet értelmében ugyanis a küifö dr< szállító cégek a hozzájuk t efolyó idegen valutákat és devizákat a Narodna Bankának tartoznak átadni és igy semmi idegen valuta nem kerül a tőzsdén, illetve a pénzpia­con, a bankoknál eladásra. Ez a Narodna Bankánál történő kényszer-eladás elsősorban hátrányos az exportőrökre nézve, mert ezek az eladások alkalmával nem tudnak azzal számolni, hogy a Narodna Banka a befolyó idegen valutát mi­lyen árfolyamon váltja be. Azt azon­ban már megállapították a keres­kedők, hogy a Narodna Banka a tőzsdén jegyzett, vagy a külföldi tőzsdék arbitrázsa szerint átszámított árfoly. moknál jóvai kevesebbet fizet a külföldi pénzértékekért, hogy ezál­tal a dinár árfolyamát védelmezze. Az alacsonyabb bevásárlási árfolyam miatt azonban az exportőrök ma­gasabb árakat kénytelenek a kül földi vivőknek számítani, ami az utó só hetekben azt eredményezte, hogy nem tudják árujokat a külföl­dön tihelyezni. Ennek következtében a kivitel az utolsó hetekben, a de­­viza rendelet éle. belépése óta, majd­nem teljesen megszűnt. A re ideiet a kivitelre gyakorolt rossz hatásán kívül azonban mind­inkább megnehezíti a behozatalt is. A devizán ndelet értelmében mind­azok, akik a Narodna Bankától a behozatal céljaira devizavásárlási engedélyt kapnak, az idegen kifize­téseket a tőzsdén, vagy a pénzpia­con szabadon beszerezhetik. Mivel azonban az exportőrök a beérkező idegen valutát a Narodna Bankának kötelesek átadni, a tőzsdén egyál­talán nem lehet valutát vásárolni. A bankok és magánosok is csak a devizarendelet megjelenése előtti időkből rendelkeznek még idegen valuták fölött, amely iránt a kül­földről importáló kereskedők köré­ben igen nagy kereslet mutatkozik. Ez a nagy kereslet és a kis valuta­készlet a magánkereskedelemben erő en felhajtja a devizák értékét és sokan az eladók közül visszaélnek a valutarendelet által teremtett mo­­nopolisztikus helyzetükkel. Az idegen valutákban vaióságos zugkereske­­delem fejlődött ki. Különösen az osztrák és cseh koronát és német márkát keresik, mert ezekből az országokból van a legnagyobb im­portunk. A beogradi tőzsde álbl jegyzett árfolyamoknál csak 40—50 fillérrel drágábban i adják a keres­kedők a külföldi fizetéseket megvá­sárolni, ami a behozott áiuknak te­temes drágulását vonja maga uátn. Sok kereskedő a valutabeszerzés nehézségei miatt tartózkodik most a vételtől, ami rövidesen azt fogja i edményezni, hogy a külföldről be­­szerzet közszükségleti cikkekben rövidesen hiány áll be. A jugoszláv korona három nap alatt 180 centimesről 160 centi­mesre esett Zürichben, tehát ma ugyanazon a nivón áll, mint a ren­delet kibocsátása előtt. Az egészsé­ges, tiszt sséges kereskedelem a.r újabb korlátozás révén tönkremegy, z élet megdrágul, csupán a már szünőben volt valutaspeku áció nyer ismét alapot újabb uzsorára. Az olaszok megszállják Fiúmét Beogradban az S. H. S. csapatok bevonulását követelik TriesL A mai napon érkezett hírek szerint a római kormány elhatároz ó Fiume katonai megszállását. Ezt a hirt más oldalról is megerősítik. A római lapok is írnak a kormány ama elhatározásáról, hogy Fiúmét a rend helyreállítása végett megszállják. Beograd. Politikai körökben a fiu­mei olasz megszállás híre kinos fel­tűnést keltett'és minden párt azt kö­veteli, hogy ebben az esetben az SHS csapatok is vonuljanak te Fiúméba, minthogy a rapallói szerződés szerint Fiume állam függetlenségét mindkét ország egyformán garantálta. A fascisták agitáciőja Bakar. A Zanella-kormány volt belügyi osztályfőnöke, dr. Jekel csat­lakozott Cabruni diktátorhoz. A kato­nai pártok most arra törekszenek, hogy az alkotmányozó gyűlésen a többséget biztosítsák maguknak. Cab­runi a kormányzói palota erkélyéről beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy az uj nemzetgyűlés mielőbb megala­kuljon. A fascisták házröl-házra járnak és terrorizálják a lakosságot, hogy fogad­ják el Cabruni diktátorságát. Letartóztatások Topolán Őrizetbe vettek egy járásbíróság! jegyzőt és egy gabonakereskedőt Topolának ismét kinos szenzá­ciója van. Egy nagyobb arányú vesztegetési Ügynek jöttek a topoiai hatóságok a nyomára és ennek ered­­ményeképen két letartóztatás történt. Az eset részletei a következők: A topoiai hatóságok a napokban nagyobb arányú élelmiszer elrejtés­nek a nyomára bukkantak. Schein­­berger Károly gabonakereskedő rak­tárában 110 métermázsa zsir és egyéb nagymennyiségű élelmiszer volt felhalmozva, természetesen spe­kuláció céljából. A drágaság elleni törvény alapján a topoiai járásbíró­ság, mint idetékés hatóság azonna meg is indít tta Scheinberger eller az eljárást az árufelhaimozás miatt. Scheinberger minden^épen szaba dúlni igyekezett a kellemesen ügy­­tői. Hozzáférkőzött Stojanovics Jován járásbirósági jegyzőhöz, aki ügyének aktáit intézte és a bírósági tisztvi­selőt több ezer dinárral meg akarta vesztegetni. * Hogy ez a vesztegetés mennyiben sikerült, az még nincs teljesen tisz­tázva, de tíny az, hogy pénteken dr. Nepokoj járásbiró letartóztatta Stojanovics Jován járásbirósági jegy­zőt és ugyanekkor Markovics to­poiai főszolgabíró előzetes letartóz­tatásba helyezte Scheinberger Károly gabonák reskedőí. Az őrizetbe vett kereskedő kihallgatása folyamán be­ismerte, hogy még akarta vesztegetni 3 bírósági jegyzőt, azt adván elő, hogy tisztán kereskedői nevét akarta me. menteni az ügy elsimítása által. Markovics főszolgabíró szomba­ton kihallgatta még az ügy tanúit is, akik mind Scheinberger ellen Valisnak, egyes vallomások azonban rmellelt szólnak, hogy Stojanovits Jován nun fogadta el a megvesz­tegetésére szánt pénzt. Miután a tanúkihallgatásokat befejezték és a gabonakereskedő szökésétől nem kell tartani, Scheinbergert rövidesen szabadlábra helyezik, azonban az eljárást lefolytatják mindkét gyanú­sított ellen. Újabb ellentét a radikálisok és demokraták kozott A lappangó ellentétek, melyek a koalíció pártjai között már régót? fönálianak, mindig újabb és újabb konfliktusban törnek ki. Iey tegnrp a törvényelőkészítő bizottság ü ésén az önkormányzatról szóló javaslat 44. § a, amely a vál sztásokról in­­ézkedik, ismét kirobbantotta a ra­dikálisok és demokraták közti ellen­tétet. A törvénytervezet ezen pontja körül éles vita támadt a koalíció pártjainak megbízottai között. Mi­után nem sikerült az ellentéteke áthidalni, berekeszteíték az ülést és döntést hétfőre halasztották. Ugyan­csak ezen az ülésen élesen szembe­kerültek egymással a demokraták és a radi*á!isok az ország közigazga­tási felosztásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalásával kapcsolatban is. A demokraták a tárgyalás elhalasz­tását javasolták, amit azonban a több’ég elvetett. Újból kisért a pénzügy­­miniszter lemondása A kereskedők külföldi fizetéseinek elhalasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását nagy érdeklődés előz* meg. Ez a kritikus javaslat politika' körökben széleskörű megbeszélés tárgyát képezi. A pártokban min­denütt élénk vita folyik. A-vélemé­nyek egyelőre még nem alakultak ki teljesen, annyi azonban máris biztos, hogy a radikálisok és a de­mokraták egy kisebb csoportja el­­iene fog szavazni. A legújabb hírek szerint a radikálisok és demokra­ták a parlament ös.-zeülése elölt közös ülést tartanak, amelyek még­­egyszer megegyezést próbálnak lét­rehozni ebben a kérdésben. Ha a megegyezés nem sikerül, súlyos po­litikai komplikációk merülhetnek föl és több mint valószínű, hogy ez esetben aktuálissá válik Kumanudi lemondása is. 1 • A földműves- és Kmet­párt fúziója. Beogradból jelentik: A földmű­vesek falust pártja és a Kmet-párt közti tárgyalások teljes megegye­zőre vezettek, ami a két part e • dígi magatartásából előrelátható volf. A két párt a lebbi ülésén szerepeim'. szkupsíina Fegköze­­már egy listán log Hamis vád kanizsai magyar munkások ellen — Fölmentő ítélet — A szombati főtárgyaláson négy munkás ült a vádlottak padján: Molnár Lukács, Csűre István, Al­­mási Nándor és Kiss István, vala­mennyien stari-kanizsaiak, földmun­kások, Almási kivételével, aki posta és távirda műszerész Zagrebban. A múlt év augusztus 8-ika óta vizsgálati fogságban levő emberek ellen az a vád, hogy résztvettek tit­kos kommunista gyűléseken, ahol olyan határozatokat hoztak, hogy a jelenlegi állami rendet erőszakos eszközökkel megváltoztatják és ki­kiáltják a tanácsköztásaságot. Ilyen titkos gyűléseket- tartottak a vád szerint Stari-Kanizsán, valamint résztvettek ilyen gyűléseken Novi­­sadon is. A Draskovics belügyminiszter el­len elkövetett merénylet idejében, amikor a radnicski dom-okat sorra bezárták és a stari-kanizsai munkás otthon is erre a sorsra került, név­telen feljelentések érkeztek a kani­zsai rendőrséghez, hogy Molnár Ist­ván és társai tagjai egy titkos ter­rorista szervezetnek, rejtett helye­ken gyűléseket tartanak és erősza­kos felforgatóst készítenek elő. A kanizsai rendőrség letartóztatta a négy embert, és erős őrizet alatt Beogradba szállították őket. Beo­­gradban nem foglalkoztak az ügyök­kel és miután a suboticai törvény­szék területéhez tartozó községbeli emberek bűnügyéről volt szó, ide szállították őket be az ügyészség fogházába. Ezt az ügyet tárgyalta szomba­ton a suboticai büntető törvényszék Pavlovics István elnöklete alatt A vádat képviselte Uszkokovics Ilia államügyész, a védelmet dr. Bi­­mitrievics Dragomir látta el. Elsőnek Molnár Lukácsot hall­gatta ki a bíróság. Személyi adatai bemondása után kijelenti, hogy a vádat megértette, de nem érzi ma­gát bűnösnek. Stari-Kanizsán a mezőgazdasági munkások szakszer­vezetének volt a pénztárnoka, majd elnöke. A szakszervezet politikával nem foglalkozott, hanem csupán a földmunkások gazdasági érdekeivel. Gyűléseket többször tartottak, de azok mindig nyilvánosak voltak és a rendőrség kiküldöttének jelenlé­tében folytak le. Novisadon részt­­vett a mezőgazdasági munkások központi vezetőségének ülésén, de ez is nyilvános volt és rendőrségi ellenőrzés mellett folyt le. Ennek a szervezetnek Kovacsevics Nikola kommunista képviselő volt a titká­ra, de itt is kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A vuko­­vári kongresszus előtt tagja volt a szociális munkás pártnak, de a kon­gresszus határozatai után, mivel azokkal nem értett egyet, ő maga feloszlatta a pártot. Soha, semmi­féle kommunista agitációban nem vett részt. Ezután Csűre István vádlottat hallgatta ki a bíróság. Nem volt tagja a kommunista pártnak, Stari- Kanizsán nem is volt kommunista­­párt. Majd igy folytatja: — Opcio­nális helyzetünknél fogva politikai­lag nem is tehettünk semmit, igy csak gazdasági kérdésekkel foglal­koztunk. Novisadon volt 6 is a gyű­lésen, ahol azonban a földmunkások szakszervezetének alapszabályait

Next

/
Thumbnails
Contents