Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-19 / 78. szám
Ára 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap 1922 március 19 78- szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* —dinár Uj világ felé A könyvkirakatokban egyre sűrűbben bukkannak föl azok a könyvek, amelyek furcsa-groleszk Írásukkal, minden megszokottat megcsufoló boritékrajzukka! kiabálják magukra az érdeklődő figyelmet. Aki a könyvesboltok kirakatainak figyelmes szemlélője, hamar meggyőződhetik arról, hogy ezeket a könyveket nem lepi be porral a közönbösség, a leghamarabb ezek találnak vevőre. Valami van a levegőben — ezt megállapíthatja az is, akinek agyvelejét a tradíciók deszkáziák be s akinek gondolkodásmódja a tekintélyek tiszteletének s a mutak hagyományainak — csak, mert mull és csak, mert hagyomány — sinjein gördül a megnyugvás remizébe. Valami van a levegőben — ezt hangozzák az uj szavak, ezt sikoltják a világba az uj képek plakátjíi s az uj versek groieszkra torzult lárváin keresztül átütődik az uj élet vérének lüktetése. Valamit mindenki érez abból a görcsös rántásból, a mivé tantorodnak a megszokottság refiexmozdulatai s a gondolat/*'V melyik csak kitaposott utakon vánszorog, szédülten keresi az uj igéknek uj értelmét. % Ki bukkan rá először a Gondolatra, amelyik rendet parancsol majd a kavargó khaoszban, amelyik újra elvégzi a teremtés munkáját, elválasztván a mu!t«k tengereit a jövendő szárazföldjétől s az uj firmsmentumra a kihunyt égitestek he lyébe föltajzolja az uj csillagokat. S a teremtés munkáját megkoro názza az uj Ember életrehivásáv al. Agyagtól fogja formálni a testei hozzá, hogy érezze ősi, sorsszerű és eltpheteffen rokonságát a mindenségg I, de nem az isteni lelket fogja belé lehelni, amit az ember, mióta ember, csak raegcsufol, hanem azt a spiritust, amit nem denaturálhat gonoszság s ami az élet jussának s a be nem mocskolt tudománynak termő ölelkezéséből párázott ki. Az egymást temető, egymás lába nyomába lépő korok mindig más magyarázatot kerestek a világ jelenrégeinek rendszerbe foglalására. Thales azt tanította, a viz az ősanyag, minden létezésnek alfája és ómegája. Szent Ágoston azt mondta: a í zeretet s a fizika jelenségeinek is ilyen antropocentrikus magyarázatot adott: a vonzó tárgyak szeretik, az egymást eltaszitó tárgyak gyűlölik egymást. Descartes a mozgásban látta az él tnek és a mindenségnek magyarázatát, Newton megalapította a dinamikai világnézletet, Huygens az ether szuppoziciójával világított be a természet titkaiba, La march és Darwin az alkalmazkodás elvét szélesítették ki világnézletté, Spencer az evolúciót tette meg az észleletek közös szer vezőjévé — és ki győzné felsorolni, hányfelé menekült, hányfelé téved, hányszor jutott zsákutcába a kutató értelem, amig most Einstein az ismeret elmélet szűrőjéből a fizika alaptéte eit is kihullatja az emberiség tévedései közé s megtagadja az abszolút tér és abszolút idő fogalmát, mely háromszáz év óta uralta a gondolkodást. Kuszán, fonákul, véresen és articulatlanul, mint a ma született csecsemő, uj vi ágszemlélödés bontakozik ki azokb 1 a bukdácsoló szavakból, nevettetésre fordult vonalakból, széttöredezett értelmű versekből, amelyek elképesztik a tudomány, irodalom, művészet és világfelfogás dajkameséin fölnövekedettekef. Ez az uj világszemlélődés az ember jussát harsogja. Ezt dalolja, ezt festi, ezt szögezi a plakátra s SZERKESZTŐSÉG« Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatali Kralja Alexandra-ulíca 1 (Lelbach-paleta) ennek kiharcolására hívja küzdelembe a fantáziát és alkotó erőt. N^m művészet az — mondják — amelyik csak esztétikai örömöket ad A művészet legyen az élet programja, nem pedig elkenője az életfájdalmaknak, eizsibbasztója az erőnek, biztonsági szelepe a keserűségnek, hűtője a láznak, ami mind a fejlő dés motorját h jtaná s az uj célok felé duzzasztani az uj vizek uj vitorláit. Ma még nagyrészt érthetetlen az uj beszéd s lázas ellentmondásra késztető az újnak minden próbál kozása. De ki tudja, mi lesz holnap? És ki sejti, hová jut holnapután? Minden uj gondolat csudává magasztosulhat. S nekün< nincs más tisztünk, mint megbecsülő tisztelettel nézni a megható próbálkozásokat még akkor is, ha nincs egyetlen szavunk se az uj igék processziőja számára. Oroszország mozgósítást rendelt el Csicserln jegyzéke Poincáréhoz — Franciaország vissza akarja állítani Oroszország régi határait A gémjei- konferenciával kapcsolatban az antantpolitikában olyan értelmű követelés is fölvetődötj, hogy Szovjetoroszország politikai egyenjogú sitását nem szabad szankcionálni az európai hatalmaknak. A boulognei találkozást kisérő híradások között pedig az a hir szerepelt, hogy az angol miniszterelnök kijelentése sze rint az antant előbo tízéves próbaidőidőnek fogja alávetni a szovjetkormányt. Ismeretes a moszkvai sajtó felháborodása Lloyd George ezen kijelentése miatt és a szovjetkormány tiltakozása, amelyet a hivatalos lap, a Pravda hozott nyilvánosságra. A szovjetkormány kijelentette már akkor, hogy nem hajlandó tízéves próbaidő nek alávetni magát és ha az antant nem áll el ettől a tervtől, akkor Szovjetoroszország nem küldi el dele gátusait a génuai konferenciára. Most, mint a Havas ügynökség közli, Csicserin népbiztos hivatalosan is tudomására adta az antantnak Szovjetoroszország tiltakozását. A szovjetkormány külügyi népbiztosa ugyanis szikratáviratot intézett Poincaréhoz, amelyben kifejtette azt, hogy a konferencia csak abban az esetben tud eredményes munkát végezni, ha a győzők és legyőzőitek, nagy- és kisállamok, szovjet- és burzsoá-kormány egyenlő jogokkal vesznek részt a tanácskozásokban. Csicserin hangsúlyozza, hogy ha igazak azok a hirek, amelyek szerint a konferencián Szovjetoroszország belügyi függetlenségével és szuverénitásával ellenkező javaslatokat szándékoznak tárgyalni, akkor az értekezlet elkerülhetetlenül kudarccal fog végződni. A jegyzék visszautasítja azt az állítást, mintha a szovjetkormány az értekezletet pusztán kommunista-propagandára akarná’ felhasználni és - tiltakozik az ellen, hogy Szovjetoroszországgal szomszédos területeken alakuló ellenforradalmi seregek működését a kormányok megtűrik. A jegyzék így végződik: „ \ szovjetkormánynak eltökélt szándéka, hogy szoros gazdasági kapcsolatba lép mindazon államokkal, amelyek politikai és gazdasági szervezeteinek sérthetetlenségét a cannesi határozatoknak megfelelően biztosítják“. — Az olaszok biztosan számítanak rá, hogy az oroszok résztvesznek a konferencián. Oroszország azonban nemcsak ezzel a jegyzékkel, hanem egyéb intézkedésekkel is tudtára akarja adni a világ nak, hogy a szovjet még hatalommal randelkezik. Részleges mozgósítás — hadgyakorlat ürügye alatt Mint Párisból jelentik, a Poszlyednyija Novoszti értesülése szerint Fehéroroszországban a szovjet hadvezetőség tavaszra nagy hadgyakorlatokat tervez. Budjonnüj lovassága már csaknem teljes egészében Gomel, Rjecsica, Obrudzs vidékén van elhelyezve. Egy másik hadtestet Vitebszk környékén szállásoltak el. A csapatösszevonásoknak itt március húszadikára kell befejeződniük. A hadgyakorlat alkalmából ezeken a vidékeken részleges mozgósítás lesz. Orosz és francia delegátusok Badenben Franciaországnak a szovjettel szemben tanúsított merev politikája, úgy látszik, megenyhült. Erre vall, hogy a Dena távirati • ügynökség azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy Radek és Rakovszky a Bécs melletti Badenben a francia kormány bizalmi embereivel tárgyalásokat folytattak. A francia delegátusok első sorban azt követelték Oroszországtól, hogy ismerje el Franciaország régi követeléseit és adjon biztosítékokat, hogy ezeket visszafizeti. A francia megbízottak kijelentették, hogy amennyiben ez Oroszország részéről megtörténnék, v/ssza fogják állítani Oroszország 1914-beli határait. Szocialisták a szovjet kegyetlenkedései ellen A francia szocialista párt — mint a Populaire közli — táviratot menesztett Moszkvába a szovjetkormányhoz, amelyet kérve-kér, hogy ne végeztesse ki a halálra Ítélt forradalmi szocialistákat és a még be nem fejezett bünpörőket ne tárgyalja le, mert különben vége annak a reménynek, hogy a világ proieíársága egy frontba egyesüljön. A távirat arra kéri a kormányt, hogy a vád alá helyezett forradalmi szocialisták ügyét terjessze a három internaclonale végrehajtó bizottságainak legközelebbi konferenciája elé. A demokrata-párt elpöke' Sz-ixboiicán Jóavidovics Ljuba az általános politikai kérdésekről A subotieai demokratapártnak illusztris vendége volt • szombaton. Davidovics Ljuba volt miniszterelnök, a: demokratapátt elnöke átutazóban néhány Órát töltött Suboticán. Turski-Kanizsán a. demokratapárt vasárnap naggyülést rendez, amelyen Davidovics is résztyesz és utazását felhasználta arra, hogy kiszálljon Suboticán is, ahol ez alkalommal tartózkodott először. Davidovics Ljuba Achmed B e o g o v i e s, dr. S e t y e r o v Slavko, C s i 1 o v i c s demokrata képviselők társaságában érkezett Suboticára szombaton délelőtt fél tizenkettőkor a beogradi gyorssal. A pártvezért a demokratapártnak egy küldöttsége fogadta, Davidovics első útja a városházára vezetett és őszinte elragadtatással nyilatkozott a monumentális épületről. Davidovics ezután informativ megbeszéléseket folytatott a demokratapárt helyi szervezetével és informálta a párttagokat az aktuális politikai kérdésekről. Elsősorban is az agrárreformról bszélt a volt miniszterelnök és kijelentette, hogy a .demokratapárt változatlanul azon az állásponton van, mint azelőtt, hogy a föld legyen azé, aki megműveli. Hogy a pártnak bizonyos koncessziókat kellett tenni a koalíció érdekében, azt o r s z ágos érdek követelte meg, azonban a párt részéről adott ezek a koncessziók csak átmeneti jellegűek és mihelyt azok az országos érdekek megszűnnek, amelyek a koalíció létrehozását -szükségessé teszik, a domokrafapáit változat la-Lapunk mai száma 16 oldal
