Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-18 / 77. szám
76. Mm, BACSMEGYEI NAPLÓ Emelik a vármegyei Bács-Bodrog vármegye vezetőségének már hosszú idő óta nagy gon ,dott okozott a megyei nyugdíjasok é& azok özvegyeinek ügye. A nyugdijak egyáltalán nem tartottak lépést az általános drágulással, miáltal a nyugdíjasok úgyszólván nyomorogtak. A vármegyéhez ebben az ügyben többször intéztek a nyugdi jasok kérelmet, hogy ügyüket rendezzék, de mindezideig, pénzügyi okokból, arra sor nem kerülhetett, Most azután S z t o j k o v Mózes dr. alispán tervezete alapján, amelyet a megyei közgyűlés elfogadott és a belügyminisztérium jóváhagyott, a nyugdíjas tisztviselők, utmesterek, azok özvegyeinek és árváinak ügye elintéződő«, Eszerint 1922 január elsejei hatállyal, a száz és kétszáz százalékos pótlék megszüntetése mellett, a szabályrendeletben előirt nyugdijakat, lakbérpótlékot,' - neveltetési és temetkezési járulékot, valamint kegydijakat, az eddigi koronaérték helyett dinár értékben adják lri. Azoknak a nyugdíj és egyébb járulékai, akik 1922 január elseje után nyugdíjaztalak, rögtön dinár értékben állapittatik meg. , Az igy keletkezett költségtöbblet nem teszi .szükségessé a vármegyei pótadó felemelését, miután a különböző alapokból 590,000 dinár áll ezen célra a megye rendelkezésére A fenti rendelkezés folytán a 654 megyei nyugdíjas ügye végre elintézést nyer, A novisadi strand — Előkészületek az nj szezonra — — Novisádi munkatársunlMt — rÁ novisadi Duna-strand a legnagyobb folyami strandja a kontinens,nek. 4—5000 ember fordult meg némelyik napon a strand végeláthatatlan selymespuha homőkján. Sokszor nem látszott a homok a sok meztelen, félbarnára sült testtől és estefelé mint egy nyugtalanul mozgó kígyó nyúlt el a sok ember a városba vezető gyepes utón. A március napsugaras melege eszébe juttatja az embereknek a strandot és naponta járnak, le a vízhez megnézni, nem változott-e a múlt év óta a strand, a kabinok, a hatalmas étterem, a zenepavillon, meg a bokros, sürü sziget..,- 'A hó, eső, szél elmosta, elhordta a 6ok lábnyomot, a gyerekeképitette homokvárakat. Itt-ott letört faágak, gyaluforgács tarkítja a lapos partot, agy néz ki, mint egy elhagyott,szerpentines, konfentis bálterem hajnal felé. Csönd, elnyúlt nyugalom, barátságtalan, morgó szélzugás. Hatvan munkás dolgozik, épít, javít, fúr, farag a strandon: készülnek az uj szezonra, nemsokára, május, akkor megindul az emberáradat és nem lesz vége szeptemberig. Több mint 850 kabin lesz az idén,-, százzal több. mint az elmúlt nyáron. Homok-gátakat emelnek, Iiogy^ váljék a' strand-homokot az elsöprés §lt>L rA vasúton is sokat javítanak, uj benzines erős motor kerül a tavaszi rossz, autómotor és mégrosszahb lovak helyére. Százhúsz személv fog egyszerre leül ázhatni, nem úgy, mint faválv. A játéktér kibővül, tornatanár és örvös lesz állandóan künn. A* uj szálloda lu?Jyét is már jelölhetik/; Nagy versenypályát fognak építeni és az oldal-erdőt is kiirtják. Bővül, nagyobbodik a strand, a kabinok hat méterrel magasabbak, mint a vízállás. A kivezető ntat is rendbehozzák. Nem kell majd port nyelni, sem pedig három kilométeres kocsiutat csinálni. Fölemelték a régi utat és kövezik, meg négyszer Öntözik is majd a nyáron naponta. Igaz, a kabin-árak is magasabbak lesznek 40— 160 százalékkal. Az európai hadseregek létszámának leszállítása Szeptemberben fog összeülni a népszövetség teljes gyűlése Géniben. A gyűlés az európai szárazföldi hadseregek leszerelési kérdésével is foglalkozik. Ennek a kérdésnek a tárgyaiéra egy külön úgynevezett vegyes bizottság ale kult. A vegyes bizottság egyik tagja Lord Ezher konkrét javaslatot nyújt be az európai szárazföldi hadseregek létszámának leszállítására. Lord Erzler javaslata tiz évre Uőre kivánja megállapítani az urópai hadseregek létszámát Az általa elgondolt alapegység harmincezer főnyi hadseregből áll, a rendőrséget és a vezérkart is beleértve. Az egyes országok ennek az alapegységnek egyszeresét vagy többszörösét állíthatnák fel. Szá mitása szerint az európai hadseregek igy alakulnának a követ kező tiz évben: Belgium, Dánia, Norvégia, Svéd ország, Svájc, két egység (60.000 ember). Csehszlovákia, Anglia, Görögország, Jugoszlávia, Hollandia, Románia, Spanyolország, három egység (9o.ooo ember). Italia, Lengyelország, négy egység (I8OJO0 ember). Portugália egy egység (3o.ooo ember). A legyőzött államok: Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország katonai létszámát a békeszerződés Írja elő. Esher javaslata szerint tehát Anglia csupán 9o.ooo katona1 tarthatna fegyver alatt, annyit' mint a kis Görögország, vagy mint Németalföld. Anglia ilyenformán kész jó példával előljárni, noha a lemondás jelentőségét némileg csökkenti az, hogy a koloniáüs csapatokra nem terjedne ki a lefegyverzés. Franciaország 580.000 katonája helyett csak 180.000 főnyi hadsereget tarthatna, ha a népszövetség és a népszövetség után a kormányok elfogadnák a javaslatot. Lengyelország például 250 000 katonában szabta meg hadseregének létszámát, amellett azonban tartalékosok is állanak fegyver alatt, és a lengyel hadsereg létszáma szerény számvetéssel 360.000 ember. Ebből lord Esher javaslata csak százhúszezret hagy meg, ugyanannyit, mint Olaszországnak. Noha a financiális nehézségek nyomása alatt Olaszország mór önként a fokozatos lefegyverzés útjára lépett, az olasz hadsereg még mindig több, mint kétszeresét teszi a Lord Esher által javasolt létszámnak. A népszövetség az érdekelt hatalmak egy-egy katonai megbízottjának részvételével állandó bizottságot küldene ki a lefegyverzés végrehajtásának ellenőrzésére. Akármilyen távol áll is ma még a Lord Esher által kidolgozott tervezet a megvalósulástól: a tervezet jelentőségét hiba volna kétségbevonni. Bajorország menedéket adott a Károlypuccs vezérének — Interview Lehár ezredessel — Az októberi Károly-puccsnak katonai főfunkcionáriusáról, Lehár ezredesről, a Horthy-csapatok győzelme után sokáig semmi bizonyosat sem lehetett tudni. Vad hírek. jöttek arról, hogy Károly király tábornokát a saját katonái meggyilkolták, tőgy belefulladt a Dunába és aztán nagysokára az a nem kevésbbé elenőrizhetetlen híradás érkezett, íogy Lehár ezredes bajor földön, a bajor monarchisták vendégszeretetét élvezi. Egy csehországi lap munkatársa véletlenül összekerült a Károlypuccs főparancsnokával, aki inkognitóban éli napjait egy istenhátamögöttí bajor faluban. Az újságíró tiszteletben tartja az ezredes inkognitóját és nem árul el semmit Lehár artózkodási helyéről. Menekülését, életét az októberi. kaland után igy mondta el Lehár ezredes: — Amikor már úgy álltak a dolgok, hogy elfogatásunk csak órák térdése lehetett, magához hivatott engem a császár , és megparancsolta nékem, hogy adjutánsommal, Osyald ^hadnaggyal, meneküljek el és a mi októberi akciónk aktáit hozzam biztonságba. Mi tehát menekültünk, lulíúdopképpen saját akaratunk ellenére. Október 24-íkéről 25-ére virradó éjszakán halászcsónakban menekültünk Komárom mellett át a Dunán. Polgári ruhát viseltünk és arcunk kissé maszkírozva volt. Csehszlovákia területére érve, én és adjutánsom elváltunk egymástól. Hogy adjutánsomat mégegyszer látni fogom, azt alig reméltem abban az időben. — Prágában, a Palace-szállóban adtunk egymásnak randevút. Én aztán Komárom mellett felültem a vonatra és Pozsonyba utaztam. Napközben a szállodai szobámban tartózkodtam. Pozsonyból Prágába utaztam és a megbeszélt helyen találkoztam Osvald főhadnaggyal. Még azon az éjszakán tovább akartunk utazni, de nem volt csak magyar pénzünk, a bankok pedig zárva voltak. Aggódva indultam le szobámból a portáshoz, hogy a magyar koronák beváltását megkíséreljem, amikor .a hátam mögött ismerős lépteket hallottam. Tényleg Pallenberg volt, akit még öcsém estélyeiről ismertem. Odamentem hozzá, megismertettem vele kilétemet. Pallem berg a kezembe csúsztatott ezer cseh koronát, amit én a későbbi kurzuson tízezer magyar koronával viszonoztam. Még azon az éjszakán tovább utaztunk Marienbadba. Itt kiszálltunk és az Osvalrl által szerzett térkép segítségével tíz órai gyalogút után, erdőkön és gázlókon keresztül 5. oldal megtettük az utat a határon keresztül. Nyolc órakor estre holtra fáradtan érkeztünk meg Mähring faluba, az első bajor községbe. Megmenekültünk! Azóta itt élünk Bajorországban, a száműzetésben. A hatóságok tűrnek bennünket, holott nagyon jól ismerik kilétünket. Senki sem őriz bennünket és senki sem elv lenőriz. 1 • • Eddig a száműzött ezredes elbeszélése. Mindez csak azt igazolja, hogy az a gyakori híradásunk: Bajorország a magyar Habsburg-restauráció főfészke és a Habsburgrestauráció újabb kísérlete is innét fog kiindulni, — nem ellenkezik a valósággal. Porfelhők a suboticai utcákon Az elhanyagolt városfejlesztés és közegészségügy Az idő áprilist játszik. Hirtelen megint téliesre fordult, de máris arról kell panaszkodni, hogy elviselhetetlenül nagy a por a városban. Subotica erősen homokos vidéken fekszik, ebben is leli magyarázatát, hogy az első napsugaras száraz napokon máris érezhető a por még a kövezett utcákon is, azonban, ha ezen a körülményen már nem is lehet segíteni, enyhíteni mindenesetre szüksége volna. Minden város modernségét és fejlettségét legjobban az a körülmény jellemzi, hogy mennyire törődnek a köztisztasági kérdésekkel. É3 ha Suboticán nem is mondható a köztisztaság épen elhanyagoltnak, az bizonyos, hogy közegészségügyi szempontból még sok kívánni való lenne. Mert ha a legkisebb szél nyomán kerekedő por már most ilyen méretű, mit lehet várni a száraz nyári napoktól ? Ha a tüdővész ellen eredményesen akar küzdeni a város, akkor elsősorban is rendszeresíteni kell az utcák locsolását, mert csak igy lehet a milliónyi baktériumot magában hordozó por ellen védekezni. Statisztikailag bebizonyított tény, hogy Suboticán sokkal nagyobb arányokban pusztít a tuberkulózis, mint más hasonló városokban és ezt a veszedelmet legfőbb ideje volna már leküzdeni. A mai rendszer mellett az utcák locsolása nélkül azonban erre még a legelső lépés sem tehető meg. De városfejlesztési szempontból is kifogásolni lehet az utcák tisztántartásának azt a módját, amelyik most van kialakulóban. Ugyanis az utcaseprők minden reggel hét és nyolc óra között kezdik söpörni a főbb útvonalakat, igy például a pályaudvarnál a városba vezető utcát is, tehát éppen ahban az időpontban, a mikor a legtöbb vonat érkezik be Suboticára. Elképzelhető, hogy az utasok igy micsoda porfelhőben kénytelenek megtenni az utat, amig csak az Alexandrova-ulicáig érnek. És amellett, hogy az utcán éppen ebben az időpontban meginduló élénkebb forgalomban a járókelőkre nézve valóságos merénylet közegészségügyi szempontból, nagyon hátrányos egyébként is, mert valósággal elriasztja Suboticáról a környékbelieket, akik nem szívesen vergődnek ói
