Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-16 / 75. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 75. szám. telt volna kerülni a véres zavargásokat. Követelte az ellenzék, hogy Zag ul basát bocsássák szabadon. Taskend tábornok kijelentette, hogy a jelen pillanatbin, amikor az írországi és indiai horizont viharfelhőktől terhes, Anglia nem adhatja fel Egyiptomot és a suezi csatornát, ameyek összekötik a birodalom keleti és nyugati részét. Chamberlain külügyminiszter kijelentette, hogy Zaglul pasa esetleges visszatérését csak Allenby tábornok engedheti meg. A vita ezzel bezárult. Eitel Frigyes herceg felesége port indít rágalmazói ellen Irtunk arról a botrányos válópőrről, amelyet most tárgyaltak Berlinben. Báró Plettenberg gárdakapitány felesége indított válópört az ura ellen, azon a elmen, hogy a férj állandó viszonyt folytatott Eltel Frigyes herceg feleeégével. Eitel Frigyes porosz herceg feleségének ügyvédje nyilatkozatot tesz közzé a Berliner Tageblatt-ban. Arra hivatkozik, hogy berlini lapoknak angol és amerikai újságokból vett híradása szerint Eitel Frigyes herceg felesége Plettenberg bárónénak, a pots dami országos törvényszék előtt letárgyalt válópörében beismerte, hogy meghitt viszony fűzte báró Plettenberghez, az Oldenburg! nagyherceg volt szárnysegédéhez. Az ügyvéd kijelenti, hogy ezek a híradások rágalmazó célzatú hazugságok, amelyeknek terjesztői ellen büntetőfeljelentést fog tenni. Plettenberg báróné ügyvédje pedig a Lokalanzeigerben nyilatkozik. Ő is azt állítja, hogy Eitel Frigyes herceg felesége nem azt vallotta, hogy vi-Lloyd George London. Azokkal a hírekkel szemben, amelyek Lloyd George lemondását Küszöbön állón ik jelentették, ma illetékes helyen ügy ért sültünk, hogy Lloyd George egyáltalán nem szándékozik a genu >i konferencia elei kitérni, sőt résztvesz a konferencián és ki fogja fejteni olyirányu progTammját, amellyel igyekszi Amerika részvételét megvalósítani. szonya volt báró Pleitenberggel. Szerinte az angol és amerikai lapok találták ki a hercegnőnek azt a vallomását, hogy már leánykorában viszonyt folytatott Plettenberg báróval. Ezzel kapcsolatban a Vossische Zeitung arra emlékeztet, hogy már 1914-ben Eltel Frigyes herceg felesége, aki akkortájt még Zsófia Sarolta Oldenburg! hercegkisasszony volt, sajtópört indított a Braunschweiger Landeszeitung főszerkesztője ellen, aki lapjában célzásokat tett báró Pletten bergnek a hercegkisasszonnyal való meg nem engedett viszonyára. Báró Plettenberget büntetésből Washingtonba helyezték át, ahol később az oldenburgi nagyherceg is személyesen fölkereste, a hercegkisasszonyt pedig a Riviérára küldték, hogy elfelejtse szereimét. A braunschweigl lap főszerkesztőjét akkoriban négyhónapi börtönbüntetéssel sújtották. A Vossische Zeitünk most annak a régi pörnek ujrafölvételét sürgeti, minthogy az Ítélet jogi tévedés következménye volt nem mond le Lloyd Georg lemondásáról szóló hírek szoros kapcsolatban vannak a genuai konferenciával. Pária. A francia kormány hozzálárult, hogy március 20 án Londonban megkezdődjék a génuai konferenciát előkészítő tanácskozás. A szöáetséges három nagyhatalom külügyminisztere március 22-én jön össze a görög-török kérdés végett. Rosszul megy az üzlet a schiebereknek Eladják hirtelen szerzett ékszerei! A konjunktúra futcsa és szeszélyes dolog: egyszer kegyébe veszi az embereket, hegy azután hirtelen elhagyja őket és akik hirtelen meggazdagodtak, lassanként kénytelenek fölélni a gyorsan szerzett vagyont. Már régen megszűnt az az idő, amikor a schleberek és valutások korszaka virágzott. A szigorú határzár véget vetett a nagyban való csempészetnek, a valutarendeletek és a gazdasági élet normálisabb folyamata pedig végét szakították a valutaspekulációnak és igy a százezres nyereségeknek is. Sok ember van, akiknek éveken át létbázisát egyedül ez a könnyű kereseti alkalom képezte és elszoktak a rendszeres, produktiv munkától. Elsősorban ezek érzik most az élet megdrágulását is és akik a könnyen jött pénzt könnyelműen szórták, — most már, készpénzük fogyatékán, a „jobb időkben“ vett ékszereiket is kénytelenek eladni. Kik adnak el ékszert? Egy ékszerész mesélte, hogy állandóan sok ékszert kínálnak eladásra. Ma az ékszerészüzlet inkább vásárlásból, mint eladásból áll. Vevő nincs, mert a közönségnek nem Jut erre. Az egyre fokozódó drágaság inkább arra kényszeríti az embereket, hogy meglevő értéktárgyaikat eladják. Rendet — Nagy kínálat az ékszerpiacon kivül érdekes jelenség, hogy ma az eladók nagyrésze azojc közül a bizonytalan foglalkozású egyének közül kerül ki, akik másfél és két év előtt — a csempészés és valuiaspekulácló virágkorszakában — vásárolták az éksze r^ket. Munkás, hivatalnok már régóta nem ad el,' mert ezek már régen túladtak minden ékszerükön. Jámbor csalás Az eladók közt látni ma olyanokat is, akik valamikor a jobbmóduak közé tartoztak és akik régi családi ékszereiket bocsátják áruba, vagy olyan nagyértékü és feltűnést keltő ékszereket, melyekről ismerőseiknek tudomásuk van. Ezek továbbra is meg akarják Őrizni a látszatot és azért csak a drágaköveket adják el az ékszerekből és hamis köyeket tétetnek a helyükbe. Az ékszerész Információja szerint a Suboticán még viselt ékszereknek öt százalékában már ilyen kicserélt, hamis kövek vannak. Dr/ga az arany Amint a valuta romlott, természetesen ennek megfelelően drágult az arany és az ezüst Is. Az ékszerészek a 14 karátos aranytárgyak grammját 120 koronáért adják, az ezüst ára 6 korona grammonként. Vételnél az arany-ékszerek beváltási ára — mint törmelék-árué — 80 korona, az ezüsté 3 korona grammonként. A brillláns karát}«, 1 karátot meghaladó nagyságú daraboknál, 40 000 koronába kerül. Csak régi érák vannak forgalomban Még zsebórákat Is inkább eladnak, mint vesznek az emberek. A forgalomban egyébként alig van uj óra, mert Svájcból a frank magas árfolyama és a nagy vám miatt nem hoznak be órát. Egy közönséges zsebóra Svájcban 10 frankoa kerül, amit Itt a vámot is beleszámítva, nem le hét 800 koronán alul adni. Egy arany Glashütte, melynek ára Svájcban 300 frank, itt 18000 korona. Régi órákat is alig lehet értékesíteni, mert egy nikkel Omega óra Is kéz alatt 1200 koronába kerül. Újonnan ennek ára 2000 korona. Keskeny jegygyűrűk Az egyedüli tárgy, amit még el lehet adni, a jegygyűrű. A mai súlyos időkben is arany jegygyűrűt vesznek, bár a gyűrűk formája, alkalmazkodva a drágasághoz, némikép változást szenvedett. Most ugyanis a széles és sok aranyat igénylő gyűrűk helyett a keskeny, angol formájú, domború felületű a divat. Egy pár jegygyűrű 1200 koronába kerül. Hiába, ma még a házasság bevezetése is egyre drágul, nem csoda, hogy mind kevesebb lesz azoknak a száma, akik rászánják magukat arra a lépésre, amely jegygyűrű-vétellel kezdődik . . . Az Osztrák-Magyar Bank részvényesei nem kapnak aranyat Bécs. Az O'ztrák-Magyar Bank likvidálása ügyében tol vő tárgyaié sok ma m glepő fordulatra vezettek. A részvényesek tudvalevőleg a bank aranykészletéből is igényeltek rézesedést és a bank maga támogatta is ezt az ieényt. A nemzeti államok képviselőinek azonban sikerült a maguk álláspontját érvényesíteni, mely szerint csak az álamok részesednek aranyban, a részvényesek azonban nem. Itteni pénzügyi körökben úgy hírlik, hogy az érdekeltek között óriási a felzúdulás e miatt. A részvényesek elhatározták, hogy — ha a hír megfelel a valóságnak — sérelmük. *el közösen fordulnak a jóvátételi bizottsághoz, illetve a nagykövetek tanácsához. A részvényesek elkeseredése annál inkább érthető, mert * likvidáczió még az egyes bankoknál tévő reálitásokból sem részesíti őket. Kötelezvényt iratnak alá az egységes párt jelöltjeivel A kormány befejezte a pártok kiküldötteivel a kerületek beo-ztá’áról szóló rendelettervezet megtárgyalását. A tárgyalásokon a szociáldem kratapárt kiküldöttei is résztvettek. A kerületi beosztás felett véglegesen a pénteki miniszt rtanács fog dönteni s a rendelet vasárnap jelenik meg a hivatalos lapban. Egyébként serényen folyik a választás közigazgatási előkészítése. A mai hivatalos lap két rendeletét közöl, mind a kettő a választási eljárás rész'eteit szabályozza. Kerületek tehát még nincsenek s az ország már is túl van zsufova a jelöltektől. Az eddigi jelölések száma már felül van a 2400-on, Az internálások revíziója Politikai körökben még mindig zi hiszik, hogy a belügyminiszter Búd pestet három kerülettel fo ja megajándékozni. A szociáldemokrata párt vezetőségének megbízottjai felkeresték a belügyminisztert és táryaltak vele. Ezúttal nem volt szó a budapesti kerületi beosztásról, mert a szociáldemokrata-párt állja eredeti álláspontját, azt, hogy Budapestet egyetlen lajstromos kerületté kell alakítani. Ezt az álláspontot a kormány is ismeri és tudja azt is, hogy a Szociáldemokrata párt ebből a szempontból nem alkuszik senkivel. A munkásság megbiz ttjai az internálások és a rendőri jelentkezések kérdésében tárgyaltak a belügyminiszterrel. Újból előterjesztették azt a kívánságukat, hogy a kormány sürgősen adja közre az ezzel kapcsolatos rendeleteket és azok** hajtsa végre, másrészt felemelték szavukat az egyesülés, gyülekezés és szerveékedés szabadságát sértő eseményekkel szemben és kérték a nelügymi isztert, hogy gondoskodjék a gyökeres orvoslásról. A miniszter megmérte, hoey sürgősen revízió alá veszi az intern lássál és a rendőri jelentkezésekkel kapcsolatos kérdéskomplexumot és a többi felpanaszolt sérelmet is meg fogja vizsgálni. Reverzálist követel a kormánypárt A kormánypárt reverzálist köve el minden egyes jelöltjétől. A reverzaiis igy hangzik: „Alulíro t, mint a párt tagja, kijelentem, hogy a párt programját ismerem, azt hiven megtartom és másokkal is megtartatom. Különösképpen hangsúlyozom, hogy hii leszek a jelenlegi alkotmányos rendhez, további a keresztény agrár gondolathoz, valamint a pártnak a k:rálykérdésben elfoglalt és az 1920:1., 1920: XVII. és 1921: XLVJI. t.-c.-ben lefektetett álláspontjához“. Csak az a különös, hogy sok olyan jelölt is alái ta m r a reverzá'ist, akik a választók előtt ennek ellenére nyiltan legitimistáknak vallják magúkat. S nem érdektelen az sem, hogy a jelöltek már mo-t kötelezik magukat annak a Programmnak betartására, amit Bethlen István csak vasárnap fog Hódmezővásárhelyen kifejteni. Folyik az akció Gombos ellen A régi kisgazdapárt vezetőségéből kiszivárgott hirek szerint a kisgazdák mozgalma egyáltalán nem szűnt meg és szó sincs róla, hogy az akció elaludt. A főcél az — mondották —, hogy GSmbSs Gyula eltávolittassék a választási diktátort polcról s ugyancsak eltávolittassék adlátusa, Dánér Béla is, aki szélsőséges, túlzó felfogásával a legnagyobb népszerűtlenségnek örvend. A mozgalomról — mondották tovább — most már tudomással birnak az egész országban, a vidéki szervezeteink erőteljes akcióba léptek és az elégedetlenségnek a hullámai el fognak érni a vidékről a fővárosba. \
