Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-16 / 75. szám
74. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal litott ember sem monhatja, hogy én kivül állok minden törvényen, cötelezettségen, hiszen Írás van róla, hogy meghaltam. — Neveket kérünk, kik a szereplők ? — Azt nem tudom, de itt sétáltak mindnyájan. . ,..... ^, — Ön látta őket? — Én nem, de olyantól hallottam, aki látta. Mindegy. Van már egy pontunk, amelyen tovább haladhatunk, elmentünk tehát az idézett fotráshoz. — Kérem, mondta az, én nem tudom, hogy igaz-e, mert nekem is mesélték. Azonban adott egy cimet, hogy állítólag ö az, aki elvette az özvegy sógornőiét. v Haladtunk tovább. — Jó napot, jő napot, hallottuk, hogy megérkezett a fivére. Az ember arca elborult. — Dehogy érkezett szegény, meghalt az régen, hivatalosan ál lapították meg róla. Néha jönnek bolond hírek, hogy ezekkel, meg amazokkal volt együtt, nyomban érdeklődünk, de rendesen kiderül, hogy alaptalan mende-monda volt. Elmondjuk nagyjában, mit hallottunk róla, milyen regényeket szőnék körülöttünk. Csak mosolyog. — A Bajai-ut környékén csakugyan beszéltek valami ilyenfélét, de nem rólunk. Megnevez egy susztert, akihez az állítólagos szálak vezetnek. Ha már benne vagyunk a kutakodásban, ne sajnáljuk a fárad ságot, látogassunk el a rokonszenves iparoshoz. Az épen nagy munkában van, • kaptafát farag. Néha maga elé tartja, gyönyörködik benne, hogy helyesek-e az arányai ? — Beszélik, beszélik,, de nem tudom, mi igaz belőle. Én kérem még 1920 nyarán hazajöttem, de eddig sosem voltam nős. Most foglalkozom a gondolattal. Egyébként sem errefelé történt, ha megtörtént, hanem Paücson mondanak egy péket, nyilván 5 az eset hőse. Nem mentünk tovább, mert tartottunk tőle, hogy hiábavaló lesz a további fáradozásunk is, amiként hogy hivatalos helyen történt érdeklődésünkre is azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak ilyesmiről. Végül is csak a bajai-uti suszter kaptafája maradt meg az emlékezetünkben. Épp olyan ez a legenda, mint az a fadarab: egyforma cipőt, avagy mesét, feszítenek rá. A különbség legföljebb annyi, hogy az egyiket szögezik, a másikat varrják, a felsőrészt pedig több kevesebb igyekezettel kicifrázzáb. Bonyodalom Amerikával a német megszállás költsége miatt — A párisi pénzügyi értekezlet eredménye — Háborús legenda Hogy hogyan születik meg a legenda, annak a titkán már so kan törték a fejüket, de senk: sem találta meg a kiindulási pontok Mindenesetre van valami hasonlatos benne a régi falusi házakhoz, amiket nyomban kastélynak neveznek, mihelyt valaki alispán lett a vármegyében. Egyszer felépítették a házat, aztán hogy múltak az idők, szaporodott a család, valamit hozzá kellett toldani. Később — tegyük fel — a família nagyon ragaszkodott a Jeánygyérekékez, nem szívesen adta ki a házból, odavették hát magukhoz az urával, az uj családalapítóval együtt s ez további toldaléképületeket tett kívánatossá. A falakat egyformán koptatja az eső és hó, veri a szőj, jön. egy szer csak az idegen s nem tudja megállapítani, ki milyen részt ragasztott az alapépülethez. A legendák is szimpla kis építkezések kezdetben, később alakulnak ét kastéllyá, mikor hozzájuk nyúlt a fantázia és szószaporitás sok érdemes építőmestere, de a kezük munkája már felismerhetetlen. Az utóbbi esztendőkben a háború vetett fel uj problémákat. Nyomban megállapíthatjuk, hogy a közönség mélyebb érdeklődése nélkül. A háborús irodalom vagy unalmas vö t annál a közvetlenségnél fogva, amit a sokkal reálisabb háború nyújtott, vagy hir’telen készült és a gyorstaipalás benyomását keltette. Lesz-e jövője? — ma nem mondhatjuk még előre. Talán az indulatoktó ‘teljesen megtisztult szemű utód, amely ámuiva kérdi, hogy miért kellett hétmillió embernek meghalnia, — jobban eljut a mélységeihez. A körülötte támadt kérdések ma még kavarognak s igen egyoldalúak az egész világirodalomban. Nincs is más variációju téma, mint hogy a katona haza jön a háborúból s azalatt a felesége mást szeretett meg. Ezt a tárgyat nyúzzák, dagasztják, émelyítik anélkül, hogy mélyítenék, pedig talán lehetne. Négy öt-hét évi távoliét elég ahhoz, hogy elszokjanak egymástól az emberek, még ha házastársak is. A viszontlátáskor aztán valósággal két idegen áll egymásai szemben, újabb kötelékek nélkül is más lett az asszony és jaj, de különösek a gyerekek, akik mászkáló apróságok voltak 1914-ben s most ielneveikedvén, bámulva néznek egy idegen emberre, aki azt mondja, hogy ő az apjuk. ... A héten azt mondják nekünk. — Érdekes emberek jártak ma a korzón. Hét esztendei orosz fogság után hazajött valaki, akit két év előtt hivatalosan holttányilváhitották. A felesége erre férjhezment a sógorához. Az első férj azonban nem vette tragikusan a dolgot, mert ő is asszonyt .hozott magával, sőt gyereket. Most mindnyájan bele vannak nyugodva a helyzetbe s élnek az uj élet szerint tovább. Tamáskodtunk egy sort benne, hogy ez igy mehet-e, hiszen ha a törvény téved, ki szokta azt igazítani, amiként hogy a felületes adatok alapján hoiltányüvá-A szövetséges pénzügyminiszterek párisi értekezlete befejeződött. Az értekezlet lefolyásáról annyit tudunk, hogy időnként némi véleményeltérések voltak ugyan a szövetségesek között, de végső eredményben ismét — a francia álláspont győzött. Az értekezletről kiadott hivatalos jelentés szerint a szövetségesek megbeszélték a német jóvátételi összegeknek egymás között való fölosztását s ezzel kapcsolatosan a következőkben állapodtak meg: A német fizetések dolgát továbbra is meghagyják a jóvátételi bizottság hatáskörében, de külön-külön mindegyik szövetséges utasítja a maga képviselőjét, hogy lehetően konkrét megoldásokra és a. törlesztések biztosítására törekedjenek, még pedig a német pénzügyi helyzet megjavításává!, az effektiv ellenőrzés keresztülvitelével' s egy Németország számlájára fölveendő külföldi kölcsönnel, amelynek fedezésére a német vámok s a birodalom egvébb pénzforrásai szolgálnak. De .Lasterye francia pénzügyminiszter keresztülvitte, hogy a tavaly .májusban, a londoni ultimátum idejében sietve elrendelt francia mozgósítás költségét Németországnak meg kell fizetnie. A hivatalos kommünikében említett külföldi kölcsönt a néniét adósság törlesztésére fogják fordítani s mint a. Havas-iroda jelenti, tizennégy milliárdnyi összegre is emelkedhetik. mert a különféle vámok. köztük a továbbra is fönmaradó huszonhat százalékos tarifa, amelyet a német kivitel után szednek, bőséges fedezetet nyújt. Alig hogy a pénzügyminiszterek értekezlete véget ért, bombaként sújt le az a washingtoni hir, hogy-' az Egyesüh-Allainok kormánya is követeli a maga megszállási költségének megfizetését. > A »Newyprk Herald« jelentése szerint a washingtoni kormány ezt a követelését érinthetetlen adósságnak tekinti s oiutasitását egészen szokatlan eljárásnak minősítené. A párisi »Temps« azt a megjegyzést fűzi ebhez, hogy az Egyesült-Államoknak kétségkívül joguk van hozá, hogy a német megszállás költségét, megtéríttessék, de — nem a szövetségesekkel, mert Amerika nem ratifikálta a versaillesi szerződést, Amerika számára — mondja a »Temps,« — két lehetőség van: ha nein ratifikálja a versaillesi .szerződést, akkor Németországon kel! a katonai megszállás költségeit behajtania, még pedig abból a tizenkét milliáftlból, amelyet a szövetségesek a londoni szerződésben elengedtek neki. Ha azonban Amerika csatlakozik a versaillesi szerződéshez, akkor ő is részesedhetik azokban a német jóvátételi összegekben, amelyek a szövetségesek rendelkezésére állanak. A »Temps« nagyon egyszerűnek látja a dolgot, de Amerika aligha fog ilyen könnyedén belemenni akár a versaillesi szerződés elismerésébe, akár pedig a szövetségeseknek nyújtott államkölcsönök hosszú ideig való függőben tartásába, Erre vall az is, hogy a pénzügyminiszterek mostani értekezlete is csak általánosságban foglalkozott a visszatérítés kérdésével, de határozatot nem hozott, A moratórium dolgáról, amelyet a canriesi értekezlet az utolsó napon tudvalévőén ideiglenesen megadott Németországnak, a most, befejeződött párisi értekezlet határozata értelmében a jóvátételi bizottság fog véglegesen dönteni- Berlinben azt hiszik, hogy a bizottság már a legközelebbi napokban határozni fog.a! halasztásról s meg fogja állapítani' azokat a biztosítékokat, amelyeket Németországnak nyújtania kell. Londonból jelentik: Londoni ille-*1 tékes amerikai helyen kijelentették, hogy az amerikai kormánynak Bou-' dehhéz, párisi képviselőjéhez intézett utasítását úgy lehet tekinteni, mint kiegészítését. annak az állás-* pontnak, amelyet Amerika a génuai meghívás visszautasításával tanúsított. Ennek a visszautasításnak oka egyrészt az, hogy Amerika nem óhajt tulkoráu Hivatalos viszonyba kerülni az orosz bolsevikekkel, másrészt Amerikának az a kívánsága, hogy végre szűnjön meg a jóvátételi kérdésben való bizonytalanság. Az Egyesült-Államok eljárása azt a tépyt tárja a szövetségesek elé, hogy a német terület megszállásának költségei nincsenek arányban azzal az adóssággal, amelynek biztonságáért a megszállás történt és hogy az egész fizetési és szanálási tervet gyakorlati szempontból meg kell változtatni. . ■ - ' Ahol a lakáshivatalt kilakoltatják A bécsi első kerületi járásbitóságnak érdekes pőre van. Hónapokkal ezelőtt a »német lovagrend« feljelentést tett az első kerületi lakáshivatal ellen és a feljelentésben kérte a járásbíróságot, hogy a Parferingen 8. szám alatt lévő palotájából lakoltassa ki a lakáshivatalt, mert a lakásra a változott viszonyok folytán szüksége van. A lakáshivatal többszöri felmondás után sem volt hajlandó a palotából kiköltözni, azért kéri a lovag-rend a járásbíróságot, hogy karhatalom igénybevételével hajtsa végre a kilakoltatást. ; A járásbíróság több tárgyalást tűzött ki az ügyben, amelyek során megállapította, hogy a lakás tulajdonosának tényleg joga van a lakáshoz, mert a felmondási ok olyan, melynek alapján minden halandó lakó, ha az maga a lakáshivatal is, kilakoltatható. A bizonyítás után a bíróság helyt adott a kérelemnek és . kimondta, hogy a lakáshivatal záros határidőn belül kiköltözni köteles. — Igen ám, de hová? — mondta a lakáshivatal és halasztást kért, amig Becsben az építkezések megindulnak. A kérelemnek nem adtak helyt. A határidő leteltével karhatalom jelent meg a lakáshivatalban és éppen úgy, mint más lakót, aki elveszti jogát, de nem akar még sem s változtathatatlanba belenyugodni, szigorú rendőr bácsik kilakoltatták. Bécsben van törvénvtisztelet és pártatlan bíróság. aDtxmmorTTPXiDnn «UPMBflmMill»'IW 1*1 1«TM» xmcnrnq I „JUGOSLAVIA“ Alt. biztosító tArsasAg kötvénykiállítást joggal felruházott SOMBORI főügynükségének vezetőiével SCHÖNFELl) HUGÓ bízatott meg. Iroda: Trg. Stepanoviía, volt nagytőzsde. — Telefon 41.
